Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-06 / 156. szám

2002. JÚLIUS 6., SZOMBAT - 9. OLDAL A Sorbonne-ra járt, a nyarat a tengerparton töltötte Párizsból rendszeresen írt nővéreinek A Curriculum Vitae-ből (1937) tudjuk, hogy a 21 éves József Attila 1921- ben megfordult Párizsban is. Önéletrajzát álláspályázathoz írta, szeretett volna pénzintézetnél ügyintéző lenni, biztos állásra szert tenni. Túl volt már ekkor a megpróbáltatásokon, szerelmeken, betegségeken.... Párizsban tartózkodása idején a költő az AÜantis Hotelben - amely ma is szálloda - lakott, melynek falán látható az emléktábla, a következő (természe­tesen francia nyelvű) tömör felirattal: „Ebben a házban élt 1926-ban József Attila magyar költő (1905-1937)”. Isme­retes, hogy József Attila a Horger Antal­lal történt affér után ment előbb Bécsbe, József Attila kitűnően beszélte a francia nyelvet, verseiben a vallásosság és a szerelem is megjelenik majd Párizsba tanulni. Tanári vizsgát azonban nem mert tenni a szegedi egyetem „fura urának” fenyegetése mi­att. A költő egyébként kitűnően beszélte a francia nyelvet, ebben az időben több verse és verstöredéke francia nyelven meg is jelent. József Attila párizsi tar­tózkodása aligha választható el a bécsi tartózkodástól. Mégis, azt kell állíta­nunk, hogy nem egyforma a két külföl­di utazás. Bécsbe húszéves korában ke­rült, és abból élt, hogy a Rathaus Keller bejáratánál újságot árult, és a Bécsi Ma­gyar Akadémikusok helyiségeit takarí­totta. Ezt az állapotot (szintén a Curri­culum Vitae-ből tudjuk) Lábán Antal igazgató megszüntette, ebédet adott a költőnek a Collégium Hungáriáimban, és tanítványokhoz is juttatta. Az Angol- Osztrák Bank vezérigazgatójának két fi­át tanította. Szörnyű nyomortanyán élt, négy hónapig még lepedője sem volt. Innen került a Hatvány kastélyba ven­dégnek, majd a ház asszonya, Hirsch Albertné ellátta útiköltséggel, így utaz­hatott Párizsba, ahol lényegesen jobb volt a helyzete. Beiratkozott a Sorbonne egyetemre, a nyarat pedig a dél-francia- országi tengerparton töltötte egy ha­lászfaluban. Rendszeresen írt leveleket nővéreinek, hazaküldte nekik újabb költeményeit is, „rendelkezett” azok esetleges megjelentetéséről — elsősor­ban a Népszavában. 1926-ban József Attila 44 verset írt. Ebben az évben al­kotta a Végül és a Szocialisták című mű­veit is. Mindkettő munkásvers, a javá­ból. De alkotásaiban jelen van édesany­ja emléke, a reá jellemző vallásosság, a szerelem (elsősorban a Vágó Mártához írott versekben) is. Négy költeménye van, amelynél a franciaországi tartózkodás biztosra ve­hető: a Pohár című versét Mikes Lajos­nak, az Egy átlátszó oroszlánt József Jo­lánnak küldte haza, a Kiszombori dal a Népszava 1927. december 21-ei számá­ból ismert, amelyet Révai Éva iparmű­vésznőhöz írt. A Szabados dal a Párisi Munkás című hetilapban jelent meg. Dr. Takács László-AJámló---------­CD M orcheeba: Charango. Az új albumon egyaránt érezhető az elegancia, a romanti­ka és a melankólia, ami a Morcheeba első három lemezét kü­lönlegessé tette, de emellett a látásmód nagymértékű kiszéle­sedése is érzékelhe­tő. A szimfonikusok­ra hangszerelt filmze­nék, a régi és új stílu­sú hip-hop, a country, a hetvenes évek rockzenéje és a blues együttesen alkotják meg az album modem, egyedi hangzását. A négy évnyi őrület után a tagok az utolsó két esztendőt azzal töltötték, ami elsősor­ban a feladatuk: a zenével. Kezdik meg­szokni azt a hatalmas változást, amit a si­ker hozott az életükben. A Charango az az album, melyet a Morcheeba már régóta szeretett volna elkészíteni. Mozi Traffic. Javier Rodriguez és Manolo Sanchez mexikói rendőrök és jó bará­tok, a bűnüldözés első számú embere, Salazar tábornok parancsnoksága alatt dolgoznak a mexikói-amerikai ország­határon. A korrupció úgy fonja köréjük hálóját, hogy kilátástalan helyzetbe ke­rülnek. Az Egyesült Államokban Robert Wakefield (Michael Douglas) az elnök­től fontos megbízatást kap: őt nevezi ki a drog elleni harc új főnökévé. Könyv Gyermekkert. Kevesen tudják, hogy A kincses sziget írója, R. L. Stevenson ko­rának kedvelt költője is volt. A Móra Ki­adónál most megjelent gyermekvers-kö­tete az elmúlt száz évben több kiadást ért meg Angliában és Amerikában. Szá­mos nyelvre lefordí­tották, de magyarul most jelent meg elő­ször. Egy Viktória korabeli, jó család­ban nevelkedő kis­gyermek hangján szólnak a versek, amelyek apró örömök és bánatok, való­ságos félelmek és képzeletbeli kalandok lenyomatai. A kötet — benne több, mint három tucat vers — kétnyelvű, magyar és angol, ezért angolul tanuló gyerekek és tanáraik is haszonnal forgathatják. Program Festői holtágak. Kirándulásnak is kiváló célpont Gyomaendrőd, a Hármas-Körös partján fekvő kisváros. A halakkal teli holt­ágakban és a folyóparti árterekben egye­dülálló növény- és állatvilág található. A re­formkori folyamszabályozások, valamint a Körösök természetalakító tevékenysége során kialakult táj forma megyénk egyik legszebb természeti értéke. A Hármas-Kö­rös több mint kétezer hektáros területű Bé­kés megyei parti sávja, hullámtere termé­szetvédelmi terület, amely szabadon láto­gatható. A festői partszakaszokkal, füze­sekkel kísért holtágak fürdésre, horgászat­ra és vízi sportokra csábítják a látogatókat. Vagánynak álcázott, vénülő örök kamasz Szíve szerint szeretetkocsmát nyitna A karfiolleves nem ízlett annyira. Én nem tettem volna pirospaprikát a rántásba, de ő állította, hogy feléjük, a Hajdúságban így szokás, én meg hagytam, mert tudom, mennyire ér­zékeny az ilyesmire. Cserhalmi György színművésznél jártam ven­dégségben, Kékkúton. Ha azt mondom neki, hogy nem volt jó tegnap a tévében, vagy hogy egy verset szerintem hebehurgyán mondott el, azt mindig meg tudjuk vitatni, ha viszont picit száraznak találom a császármor­zsát vagy sósnak a tócsnit, akkor szo­morúvá válik és bezárul. Igazából most látom először istenigazából főzni. Tényleg lenyűgöző. A szakmai tudás, a kézügyesség: ahogyan szeli a hagymát, pucolja a krumplit, pácolja a húst, ahogy fűszerez, mind igazi mesterre vall. Ő maga keveset eszik, azt mondja, in­kább lesi főztje hatását. Ez a macsónak, vagánynak álcázott, vénülő örök kamasz talán ilyenkor a legaranyosabb. A legos­tobább dicsérő jelzőtől is büszkén csil­logni kezd a szeme. Sőt, kamaszos váll- rángással dicsekedni is kezd.- Képzeld, a múltkor Jani, egy ven­déglős haverom, azt mondta, hogy csak szóljak, és holnaptól alkalmaz szakács­nak!- Mire te?- Rossz a térdem ahhoz, hogy napi nyolc órán keresztül folyamatosan tud­jam terhelni. Lehet, hogy egy-két hétig menne, aztán kinyiffanna. így üzembe nem tudnék beállni, de ha egyszer sok pénzhez jutnék, akkor nyitnék egy sze­retetkocsmát. Haverok, cimborák meg mindenféle kedves ember járna oda, mindenki a vendégem lenne. És persze mindent én főznék. Étlap nem lenne, ha­nem ki-ki elmondaná, hogy mit enne, és én azt megcsinálnám.- Tehát bemennék, szólnék, Tyutyu, délutánra kérek egy rakott káposztát, és akkor te addigra összeraknád?- Pontosan. És akkor mindenki oda­járna hozzám, jókat ennénk, jókat du­málnánk.- Mekkora lenne az a helyiség?- A Népstadiont nem kéne kibérel­nem. Igen, sajnos lassan már egy bode­ga is elég lenne. Sokan elmentek. Lati- novits, Kálmán Gyuri, Bódy, Őze, Zala Marci... Nagy társaság, ugye? Remé­lem, odafent, az asztalnál majd tudnak még szorítani egy helyet számomra. Jó leszek majd egy pohár borra... A többi­ek nemigen keresik már a társaságo­mat. Lehet, hogy igazuk van. De egy kiskocsma azért még időnként megtel­ne.- Nem is akartál soha szakács lenni? Ha ennyire szereted...- Amikor még módom lett volna, fel sem vetődött, hogy tanult szakmám, a színészet egyszer majd ide jut, hogy jószerivel ebben lehet csak mara­déktalan örömöt találni. Ha akkor szól valaki, akkor lehet, hogy min­dent másként alakítok. A kompótot kicsit kedvtelenül kanalaz- gatjuk. Csend támad. A CD-játszón is éppen most ér véget a Don Giovanni első felvonása.- Amikor Pesten vagyok - magyaráz­za -, gyakorlatilag egyedül élek. Estén­ként cudar a sötét, üres lakásba hazajön­ni. Tévézni már egyre ritkábban szoktam, akkor is többnyire megbánom, néha ki­hozok egy jó filmet a videotékából, de leginkább olvasok vagy zenét hallgatok.- És Sárika?- Ő Angliában van most, nyelvet ta­nul, s nagyon hiányzik nekünk.- A feleséged már nemigen jár fel?- Nem nagyon. Úgy vettem észre, hogy Erzsi már ide rendezkedett be. Meg úgy vettem észre, hogy én is. Ne­kem is egyre kevésbé akaródzik kimoz­dulni innen. „Ahogy vénül az ember, egyre inkább visszatér az ősök poraihoz”- Te, aki az elmúlt évtizedekben any- nyira pesti, sőt belvárosi ember lettél, klubok, színházak, kávéházak, kocsmák jellegzetes alakja, mit tudsz vidéken csi­nálni?- Az én felmenőim is mind faluról jöt­tek. És ahogy vénül az ember, valóban egyre inkább visszatér az ősök poraihoz. Amikor itt vagyok, Kékkúton, ahol szinte véletlenül lett egy házam, úgy érzem, mintha mindig is itt léteztem volna. Szere­tek itt dolgozni. Ásni, kapálni, gereblyéz­ni, fát metszem, a kerítéshez követ horda­ni. Délben bemenni a házba, és jó, meleg ételt enni, ami egy rendes földművesnek dukál, este leülni emberek közé, megvi­tatni a vüág folyását, vagy csak csöndben figyelni, mit is mondanak, az itteni, nálam sokkal bölcsebb emberek. Amikor érez­tem, hogy befogadtak, nagyon boldog vol­tam. Itt az egész élet valahogy spontán módon természetes. Ha van munka, ak­kor muszáj dolgozni éjjel-nappal. Ha nincs, azt csinál az ember, amit akar: du­mál, olvas, piál, főzőcskézik, vagy ha ked­ve tartja, visszahúzódik és meditál.- Nem is hiányzik a színház?- Az a színház, ami volt, akkor, ami­kor erre a pályára léptem, azokkal az iz­zó előadásokkal, azokkal a csodálatos társakkal, hatalmas öregekkel, csillo­gó hitű fiatalokkal, azokkal a gyö­nyörű tekintetű nézőkkel, az hi­ányzik.- Volna még olyan, ami be tudna lelkesíteni? — Ha hívna Székely Gábor, hogy na, gyere, Tyutyu! Ha volna olyan fel­adat, amiért érdemes lobogni, vagy akár beledögleni. Ak- kor éjjel, gyalog elin- %. dúlnék. De csak ak­111 kor­Szegő András Hétvégi olvasmány--------------­Gondolatok a Kos-díj körül A díjak mögött rendszerint barátok állnak - mondta egy filmrendező. Ez jutott eszembe nemrégiben, amikor Budapesten, a Nemzet­közi Üzleti Főiskola angolos eleganciával berendezett fogadótermében figyeltem a Don Quijote-díjasokat. Az idei kitüntetette­ket ugyanis a tavalyiak ajánlották, őket pe­dig a tavaly előttiek. Akiket viszont az alapí­tók. Innentől kezd érdekessé válni a törté­net. Az egyik alapító a felsőoktatási intéz­mény kulturális tanszékvezetője, Vámos Miklós. Az ismert író és tévészemélyiség két évvel ezelőtt kitalálta, hogy Cervantes világhírű regényalakjáról kéne elnevezni egy díjat. Megnyerte az ügynek barátját, Tamás Istvánt, aki magánvagyonából aján­lotta föl a kitüntetések ellenértékét. Ez megfelel egy fél Kossuth-díjnak, követke­zésképpen a „búsképű lovagra” emlékez­tető kitüntetést nyugodtan mondhatjuk Kos-díjnak is. A kos fejjel rohan a falnak, a köznyelv nem véletlenül nevezi faltörő kosnak azokat az embereket, akik nem al­kusznak. Hobo igazi kos-alkat. 190 centinél maga­sabb, csupa szőr és szakáll, hangja dörmö- gő. Ő az a magyar rocker, aki eljutott a társ­művészetekhez: József Attila verseitől Viszockij balladáng. A kitüntetésre Bereg­szászról jött vissza. A jelenleg Ukrajnához tartozó kisváros magyar színházában, esté­ről estére szegényes körülmények között jeleníti meg egyik régi lemezét. Ráday Mi­hály alig alacsonyabb nála, szintén szakál­las és mély hangú. Tulajdonképpen opera­tőr, mégis mint városszépítőt ismerjük. Ezt a magándíjat azért kapta, mert ismét gyö­nyörködve lehet végigmenni a pesti Andrássy úton. Kilóg közülük Szabó István filmrendező. Középtermetű, csupasz arcú, szelídebb hangú. Hangsúlyozza, hogy nem is annyira Don Quijote-t, mint inkább hű fegyverhordozóját, a zömök Sancho Panzát érzi közel magához. Oscar-díjjal is méltá­nyolt életművében csöndesen és tovább­gondolásra ingerlő módon teszi ki a törté­nelem kísértéseinek a közép-európai értel­miségieket. Eldöntendő, hogy áttörnek-e a falon. Miközben a két díjalapítótól átveszik az oklevelet, felötlik egy nemrégiben ol­vasott mondás: „A mecénás nem hülye, hanem olyan kapitalista, akinek érzelmei is vannak.” Országszerte akadnak gazdag vállalkozók, akik szeretik a szűkebb pát­riájukat. Mi volna, ha évenként nem egy fél, hanem csak egy negyed Kossuth-díj- jal támogatnák azt a három alkotót, aki a maga látványos vagy csöndes erőszakos­ságával alakítja a tájegység szellemi arcu­latát? Zöldi László SZIGETELŐLEMEZ-IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Az AKVALINE Szigetelőlemez-ipari Részvénytársaság építőipari végzettségű munkatársat keres felvételre. JENTKEZÉST FELTÉTELEK: • felsőfokú építőipari végzettség • szakmai önéletrajz • jó tárgyalókészség • „B” kategóriás gépkocsi-vezetői jogosítvány • erkölcsi bizonyítvány. Jelentkezés: írásban. Érdeklődni: Vass Árpád logisztikai igazgatónál. Cím: 5661 Újkígyós, Kossuth u. 110. Tel./fax: (66) 256-540. Tel.: (30) 9558-146.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom