Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-29 / 175. szám
6. OLDAL - 2002. JÚLIUS 29., HÉTFŐ TERÜLETF EJLESZTÉS ■I Kihirdették a gazdasági és szociális Phare-pályázatok nyerteseit A kormány 1999 októberében meghozott döntése alapján a Dél-Alföld egyike a Phare 2000-2001 program célrégióinak (Dél-Alföld, Észak-Alföld, Észak-Magyarország). Ez a Dél- Alföld szempontjából annyit jelent, hogy a régió évente több millió euró támogatáshoz juthat a Phare-program keretében, amihez magyar, központi társfinanszírozás is járul — hangzott el Domokos László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács soros elnökének közelmúltbeli sajtótájékoztatóján. A Phare gazdasági és szociális kohézió című fejezetéhez tartozó három programra benyújtott pályázatokról az Európai Bizottság magyarországi delegációja 2002. június végén hozott döntést. A három program, a Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése; a Képzésből a munka világába történő átmenet támogatása és a Halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatóságának és tartós foglalkoztatásának javítása neveket viseli. Eire a három programra 2001 őszén jelentek meg a pályázati kiírások, a pályázatok beadási határideje ennek megfelelően 2002. elején zárult le. A beadott pályázatok értékelése a regionális értékelő bizottságok feladata volt, a bizottságok által javasolt támogatásokról pedig júniusban döntött az Európai Bizottság magyarországi delegációja. Az egyes programokon belül a következő alprogramok, illetve célok jelentek meg: 1. A kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése A program közvetlen célja, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtva, elősegítse a régióban együttműködő kis- és közép- vállalkozásoknak a tőkepiacra való belépését, illetve hogy növelje azok versenyképességét és elősegítse a cégek exportnövekedését. A támogatás odaítélésének alapfeltétele volt, hogy egy pályázat keretén belül legalább 2 kis- és középvállalkozás pályázzon közös vállalkozás formájában, illetve beszállítói vagy konzor- ciális szerződés alapján. Kiemelt beavatkozási terület a vállalkozások együttműködésének támogatása a csoportos beszerzés, termelés vagy szolgáltatások igény- bevétele érdekében. Továbbá, A programmal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a pályázók a pályázatok összeállítása, kidolgozása során a Gazdasági Minisztérium által 80 százalékban támogatott szakértői tanácsadást is igénybe vehettek. A pályázatok nyertesei közül a gyulai Dürer Nyomda és Kiadó Kft. 198 ezer 720 eurós, a Innoflex Kft. pedig 132 ezer eurós támogatást kapott. 2. Képzésből a munka világába történő átmenet támogatása A program összetevői: pedagógiai programok kifejlesztése az iskolai lemorzsolódás és sikertelenség csökkentése érdekében; pedagógiai programok kifejlesztése a tanulók középfokú iskolarendszerbe való sikeres bevonásának támogatása érdekében, szolgáltatás fejlesztése a pályaválasztás és A programban olyan kezdeményezések valósulnak meg, amelyeknek köszönhetően csökken az iskolaelhagyás és javul a pálya- választási tanácsadás, valamint a felnőttoktatás színvonala. Ezek häTG közé tartoznak különböző intézményfejlesztési kezdeményezések, mint a pályaválasztási intézményrendszer fejlesztése, illetve különböző képzési lehetőségek, így gyakorlatorientált felnőttoktatási csomagok kialakítása. A támogatásokat oktatási intézmények, társadalmi szervezetek és AZ EGYES PROGRAMOK KERETÉBEN A DÉL ALFÖLDI RÉGIÓBA ÉRKEZŐ TÁMOGATÁS Program megnevezése Nyertes pályázatok Támogatás összege (EUR) Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése 22 2 591 117 Képzésből a munka világába történő átmenet támogatása 26 1 730 398 Halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatóságának és tartós foglalkoztatásának javítása 5 787 748 Összesen 53 5 109 263 különféle ipari parkokban vagy vállalkozói övezetekben működő vállalkozások együttműködése, valamint közös turisztikai termékeket vagy termékcsomagokat kidolgozó vállalkozások együttműködése. pályaorientáció támogatása érdekében; a felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek javítása; kompetenciaalapú képzési programok kidolgozása és indítása regionális együttműködés keretében. más szakképző intézmények konzorciuma vehetik igénybe. A felnőttoktatás és élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek javítására kiírt pályázaton a Békés Megyei Munkaügyi Központ 426 ezer 400 eurós támogatást kapott. Fontos megjegyezni, hogy e program keretében régiónként csak egy nyertes pályázat lehetett. 3. Halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok foglalkoztathatóságának és tartós foglalkoztatásának javítása A program összetevői: halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok szociális és munkaerő-piaci (re)integrációja; roma kisebbséghez tar- tózók munkaerő-piaci (re) integrációja; fogyatékkal élők átképzése és munkaerő-piaci (re) integrációja. A projekt keretében egy támogatási rendszerrel három területen segítik a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését a munkaerőpiacra. Képzési lehetőségekkel, a képzési intézmény- rendszer fejlesztésével, átmeneti foglalkoztatási programokkal támogatják a hátrányos helyzetű fiatalok, a roma kisebbség és a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci (re)integrá- cióját. A támogatásokat társadalmi szervezetek kaphatják meg, amelyek helyi ötleteken alapuló kezdeményezéseikkel segítik az érintett csoportok beilleszkedését. A projektnek köszönhetően várhatóan elterjednek olyan alternatív módszerek és intézményi modellek, amelyek illeszkednek a strukturális alapok célrendszeréhez, így csatlakozás után lehetővé válik azok hatékony felhasználása. A békési Mégis Van Remény Egyesület a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok szociális és munkaerő-piaci (re)integrációjára kiírt pályázaton 189 ezer 472 eurós támogatást kapott. A pályázati programokról a régió szakmai szervezetei (például vállalkozásfejlesztési alapítványok, DARFT Foglalkoztatási és Szakképzési Programcentrum, DARFT régióirodái) több alkalommal tájékoztatták a közvéleményt és a potenciális pályázókat sajtón, illetve szakmai rendezvényeken keresztül. Ennek ellenére mégis sok esetben hiányos, nem megfelelő szakmai színvonalú pályázatok érkeztek be. Ezért a jövőben megfelelő programokat kell készíteni az uniós támogatási eszközök fogadására (pl. Nemzeti Fejlesztési Terv). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal együtt meg kell tanulnunk az unió elvárásainak megfelelő pályázatokat készíteni, csak így juthatunk majd a strukturális és kohéziós alapokból vissza nem térítendő támogatáshoz. A civil szektor még nem kellően felkészült az összetett képzésifoglalkoztatási projektek kidolgozására és megvalósítására, ezért ezeknek a szervezeteknek a jövőben még több segítséget kell nyújtani, felkészültségüket erősíteni kell. Biztosított az eredményes munka folytatása Szennyvízelvezetés támogatással Békés Megye Képviselő-testülete júniusi ülésén több, saját fenntartásában működő intézmény igazgatói állására beérkezett pályázatot bírált el. A békési Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon igazgatói posztjára ismét Varga Sándorné kapott bizalmat. Az eddigi igazgató újabb öt évre szóló kinevezése az intézményben végzett szakmai munka elismerése is egyben. Mint a régi-új igazgatótól megtudtuk, intézményük 1983-ban épült. Az általános iskolához diákotthon is kapcsolódik, ezért a beiskolázási körzetük az egész megyére kiterjedhet. A diákotthonukba felvételt nyert tanulók a megye 25 településéről érkeztek az elmúlt időszakban. Mint az intézmény nevéből is kiderül, többrétű gyógypedagógiai feladatot látnak el, a tanulásban akadályozott tanulókat oktatnak, nevelnek, jelenleg 15 tanulócsoportban. Alapfeladatuk az általános iskolai oktatás-nevelés. Diákjaik speciális nevelési igényei miatt sokoldalú, egyéni fejlesztéssel, kötelező habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokkal biztosítják egyéni fejlődésüket. Törekszenek arra, hogy tanulóik el tudjanak jutni a tőlük elvárható teljesítményük maximumára. Varga Sándorné elmondta, hogy a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók száma évről-évre nő, jelenlegi arányuk eléri a teljes tanulói létszám 50 százalékát. Gondozásukban, nevelésükben fontos szerepet töltenek be a mentálhigiénés szakember és pszichológus által szervezett terápiás foglalkozások. A diákotthoni tanulók ellátásánál a sokoldalú személyiségfejlesztő, értékközvetítő programok szervezésére helyezik a hangsúlyt. A speciális szakiskolai felkészítés céljáról megtudtuk, hogy a fiatalok későbbi önálló vagy támogatott életviteléhez mind több gyakorlati, praktikus ismeretet próbálnak átadni. Az oktatott szakmák, mint például a varrómunkás vagy a gyorsétkeztetési eladó, mind ezt a célt szolgálják. A tanulók felzárkóztatása, munkába állításának segítése érdekében igyekeznek a lehető legszorosabb együttműködésre az esélyes munkahelyekkel. Az intézmény speciális szakiskolai létszáma az utóbbi években jelentősen nőtt. Fejlesztő foglalkozás a békési Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthonban Szakmai oktatásuk az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épül; keretében vállalják a vizsgára való felkészítést és a vizsgáztatást, egy speciális, fogyatékos fiatalok számára adoptált program alapján. A békési Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon, a beszédfogyatékos tanulók egyéni fejlesztésén túl, körzeti logopédiai feladatokat is ellát Murony, Kamut és Bélme- gyer településeken. Ezt a tevékenységet sikeres pályázatok segítik elő. Gyógypedagógusaik Békésen, Kamuton és Méhkeréken a tanköteles korú tanulókat családi környezetben is fejlesztik. Az intézmény vezetői és dolgozói az elmúlt időszakban a hagyományok ápolására, kiépítésére ugyancsak nagy hangsúlyt helyeztek. Tanulmányi és sportversenyeket szerveztek, mint például a Varázsceruza megyei helyesírási versenyt, és Mikulás Kupa néven, a megyei zsinórlabda-bajnokságot. Bővülő feladataik ellátásához speciális képzettségű szakemberekre van szükség, ezért a pedagógusok továbbképzésre fordítható központi forrást szakos ellátottsáAz oldal a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács és a Békés Megyei Önkormányzat támogatásával készült. guk növelésére használják fel. Munkájuk minőségi fejlesztése érdekében szakértő irányításával megkezdték a Come- nius 2000 I. intézményi modelljének bevezetését a Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával. Fontosnak tarják az intézmény infrastruktúrájának folyamatos fejlesztését. Pályázaton elnyert támogatásból bővítették a szakmai tanműhelyeket, szaktantermi berendezéseket vásároltak. Diákotthoni bútorcsere, játszóudvari eszközök korszerűsítése és speciális mozgásfejlesztő játékok, sporteszközök beszerzése segítette a lakhatási feltételek biztosítását és így a korszerűbb kollégiumi feladatellátást. Amikor beszélgetésünk végén Varga Sándomét arra kértük, hogy röviden szóljon terveiről, először egy Csepeli György-idézetet hívott segítségül, mintegy megfogalmazva saját és a kollektíva hitvallását: „Hiszem, hogy az épeket és a fogyatékosokat elválasztó előítélet építette falakat lerombolni csak tudatosan szervezett, tervezett módon lehet. Ne mi akarjunk változtatni személyen, hanem olyan körülményeket teremtsünk, amelyek közepette ő akarjon megváltozni...” Az igazgató asszony szerint, a sérült embert befogadni képes társadalmi közeg megteremtésében iskolájuknak van szerepe. Nekik kell segítséget adniuk ahhoz, hogy a teljesítménycentrikus és előítéletektől sem mentes megközelítéstől, a lehetőségek minden oldäü megteremtésének gondolatához juttassák el azokat a társadalmi erőket, akik saját maguk is tenni képesek a fogyatékosügy érdekében. Reményeik szerint ők maguk egy sikeres Phare-pályázatnak köszönhetően, valamint a szakembergárdájuk speciális felkészültségére, akaratára és kitartására építve, továbbra is mindent megtesznek e pozitív befolyás megteremtésére. A közelmúltban jelentős szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építési, illetve bővítési munkák kezdődtek Békés megyében. Ezeket a beruházásokat, más források mellett, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács (BMTT) is támogatta. A Domokos László vezette testület az elmúlt négy évben mintegy 1,7 milliárd forinttal járult hozzá a békési települések ilyen irányú fejlesztési törekvéseihez. A 75 településéből Békés megyében 33 rendelkezik szennyvízcsatorna-hálózattal, melyek által az összegyűjtött szennyvizet 29 szennyvíztisztító telepen tisztítják meg. A megyében a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás kiépítettségi mutatója az elmúlt években történt jelentős fejlesztéseknek köszönhetően javult, de még mindig elmarad az országos átlagtól. A közelmúlt beruházásait az úgynevezett cél- és címzett támogatás, a központi környezetvédelmi alap célelőirányzat és a vízügyi alap célelőirányzat mellett a BMTT is támogatta. Az 1998 és 2002 közötti időszakban a tanács Békés, Csorvás, Dévaványa, Elek, Gyomaendrőd, Kaszaper, Revenues, Lö- kösháza, Kondoros, Kunágota, Mező- berény, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Végegyháza, Medgyesegyháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Orosháza, Újkígyós, Szabadkígyós és Vésztő önkormányzatainak „szennyvizes” beruházásait mintegy 1,7 milliárd forinttal támogatta. Fontosnak tartották ezeket a fejlesztéseket, mert az ivóvízkincs megőrzését, az életminőség tervezett növelését, a sérülékeny és érzékeny területek védelmét, a fejlett országok szintjéhez történő közelítést, vagyis az EU- irányelvekhez való igazodást segítették elő. Általánosságban elmondható: ahol a keletkezett szennyvizet szakszerűtlenül és sok esetben szabálytalanul szikkasztják el és tárolják, fennáll a veszélye annak, hogy a felszín alatti vízkészlet elszennyeződik, a települések alatt kialakul az úgynevezett „szennyvízdomb”. A fejlesztések megkezdése előtt azonban egy-egy településen belül - a környezeti adottságok mellett - a beépítettség és a gazdaságosság szempontjából is mérlegelni szükséges a közcsatorna-hálózat kiterjesztésének szükségességét és annak mértékét. Ezt célszerű a rendezési tervekben rögzíteni, illetve lehatárolni a csatornázandó és a közműpótlással ellátandó területeket. A csatornázatlanul maradó településrészeken (településeken) szakszerű és gazdaságos közműpótló megoldásokat kell alkalmazni, mely a szennyvízkibocsátó szempontjából a közcsatornával azonos, vagy megközelítően azonos komfortot biztosít. Az európai uniós elvárások szerint megfogalmazott szennyvízfejlesztési elvek alapján - melyeket a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendeletben Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program néven rögzítettek — Magyar- országon és így Békés megyében is 90 százalékos szennyvízcsatorna-ellátottságot kell megvalósítani. Ebből 67 százalékos ellátást közcsatornával, míg 23 százalékos ellátást szakszerű, egyedi közműpótló berendezés segítségével kell kiépíteni 2015-ig. A kormányrendelet szellemében a közeljövőben átdolgozzák a megyei szennyvíz-elhelyezési koncepciókat, így természetesen a Békés megyeit is. Ez a megyei koncepció településekre lebontva tartalmazza majd a kormányrendeletnek megfelelő szennyvízelvezetési, -tisztítási és - elhelyezési követelményeket, feladatokat. Domokos László, a megyei területfejlesztési tanács elnöke (balról) és Dankó Béla polgármester március 15-én adták át a kondorosi szennyvízcsatorna-beruházást
