Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-26 / 173. szám
10. OLDAL — 2002. JÚLIUS 26., PÉNTEK T É R - K É P A falunap programja Július 27-én, szombaton nagyszabású falunapot rendeznek Zsadányban. A kora délelőttöt késő estig tartó esemény gazdag kínálattal várja a szórakozni vágyókat. 8.30-9.30: Utcai felvonulás, közreműködik a szeghalmi Plastic Mozgásstúdió Mazsorett Tánccsoportja és a békési zeneiskola fúvószenekara A sportpályán: 9.30- 16.00: A Sárréti Tourin- form Iroda programajánlattal, totójátékkal várja az érdeklődőket 9.30- 10.15: A körösladányi népdalkor műsora 10.15-11.15: Fórum a művelődési házban, előadó Habsburg György, az Európai Unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete 11.15: Székelykapu-avatás a művelődési ház bejáratánál (a székelykapu a székelyföldi testvérközség, Erdőfüle ajándéka, a település küldöttsége jelen lesz az ünnepségen) 10.30- 11.00: A zsadányi néptáncosok műsora 11.00- 11.45: A Három Amigó zenekar műsora 12.00- 12.45: Polák Teri és Székely Erika könnyűzenei műsora Vendéglátás, étkezés a sportpályán biztosított 13.00- 15.00: Lovasbemutatók, közreműködnek a füzesgyarmati lovastornászok és a sarkadi lovasklub fogathajtói 15.00- 15-30: Rácz Roland szintetizátorozik 15.30- 16.30: Rendőrségi motoros bemutató 16.30- 17.00: A Három Amigó zenekar műsora 17.00- 19.00: Gyulai SE-Zsa- dányi SE barátságos labdarúgómérkőzés A pékség előtt, a piactéren (útlezárás a templomtól a községházáig): 20.00- 3.00: Utcabál az Enter zenekarral 21.15: Tűzijáték Vendéglátás, étkezési lehetőség a piactéren és a pékség előtt A TÉR-KÉP oldal a Zsadányi Önkormányzat támogatásával készült. írta és szerkesztette: Magyari Barna, fotók: Lehoczky Péter Sándor bácsi a legidősebb Bár Nagyszalontán született, zsadányinak érzi magát A 96 éves Páyer Sándor Zsadány legidősebb lakója. Az 1906-ban, Nagyszalontán született férfi hétévesen családjával együtt Zsadányba költözött. Azóta Sándor bácsi csak kétszer hagyta el hosszabb időre községét: egyszer, amikor 1938-ban nyolc hónapon át egy újpesti cipőgyárban dolgozott, másodszor pedig 1945- ben, amikor szovjet fogságba esett.- Apám csizmadiaként kereste kenyerét. Nagyszalontán, az Arany János utcában jó nevű műhelye volt. Ott szerettem meg én is a bőrrel való munkálkodást. Aztán 1913-ban átköltöztünk Zsadányba, de 1926-ban egy rövid időre még visszamentem Nagyszalontára cipőfelsőrész-készítést tanulni. Máig nem bántam meg, hogy a cipész szakmát választottam, mert nagyon szerettem ezt a munkát - mondta Páyer Sándor. Kitüntetést kap Amikor Sándor bácsinál jártunk, még nem tudta, hogy a helyi képviselő-testület Zsadány Községért Emlékérmet adományozott a számára. A kitüntetéssel járó bronz emlékplakettet és az arany gyűrűt — mindkettő Zsadány címerével ellátva — Páyer Sándor szombaton Habsburg György jelenlétében veheti át. Sándor bácsi megemlítette: a sorkatonai szolgálat után tartalékos határőr lett. A magyar-román viszony akkoriban nagyon képlékeny volt. Amikor romlott a helyzet, pár hónapra a határ megerősítésére őt is többször behívták. Majd 1940 szeptemberében tagja volt annak a katonai alakulatnak, amely ünnepélyes pompával szülővárosába, Nagyszalontára vonult be. Sőt ezt követően egy ideig az új országhatáron, Nagyszalontánál teljesített határőri feladatokat. A második világháború harcaiban is részt vett, a háború végén szovjet fogságba esett.- Az orosz fogságból 1946. január 11-én érkeztem haza Zsadányba. Ez az év duplán emlékezetes a számomra, hiszen 1946. november 30-án vettem feleségül páromat, Tarr Jolánt. Bár én akkor már 40 éves voltam, boldog házasságunkból két gyermek született - közölte Páyer Sándor. A 96 éves férfi élete során több ezer lábbelit készített. A családja szinte mindig az ő keze alól kikerült cipőben járt. Amikor az első lábbelit önállóan legyártotta, Sándor bácsi húszéves lehetett. Az utolsó cipőt 1976-ban, közvetlenül nyugdíjba vonulása előtt csinálta. Kisebb javításokat viszont még három évvel ezelőtt is vállalt. — Már 89 éve, hogy Zsadányban élek, s nagyon szeretek itt lakni. Sohasem voltam egy kalandvágyó típus, ezért nem kívánkoztam innen elmenni. Az emberek is szerettek, munkám miatt megbecsültek. Számomra ez jelenti az igazi boldogságot — hangoztatta Páyer Sándor. Élete során több ezer lábbelit készített Huszonketten a mentőautóban szültek Zsadányban 1998 óta működik mentőállomás, melynek illetékességi területén általában több a problémás eset, mint máshol A zsadányi mentőállomás fontos térségi feladatot lát el. A mentőállomás hatásköre Zsadány, Körösnagyharsány, Bihar- ugra, Geszt, Mezőgyán településre és Nagygyanté résztelepülésre terjed ki, de egyes esetekben Okányból és Körösújfaluból is szállít betegeket a zsadányi mentő.- Mentőállomásunk 1998 óta működik, tizenkét munkatárssal és két kocsival dolgozunk. Az egyik mentőautó 24 órás állandó szolgálatot, a másik napi tízórás szolgálatot lát el. Tartalék kocsit lehetőség szerint biztosítanak számunkra - tájékoztatta lapunkat Kovács László, a zsadányi mentőállomás garázsmestere. Működésük első három évében a zsadányi mentőállomás munkatársai több mint 20 ezer betegszállítást végeztek. Sürgősségi életmentő esetszállítás 389 esetben történt, s ezek száz százalékban eredményesek voltak. A legtöbb szülés a zsadányi mentőállomás gépkocsijaiban történik. A tavalyi év végéig 22 hölgy (közülük négy zsadányi) hozta világra gyermekét a mentőautóban. — A mi mentőállomásunk illetékességi területén általában több a problémás eset, mint máshol, mivel az itt élők csak végső esetben fordulnak egészségügyi segítségért. Ezért kollégáink jól fel- készülten állják meg helyüket, egy-egy esetnél azonnal reagálniuk, dönteniük kell - mondta Kovács László. A zsadányi mentőállomás egyik régebbi mentőautóját hamarosan újra cserélik, s tervként szerepel egy harmadik kocsi beállítása is. Készülnek a csatlakozásra Zsadány a trianoni békeszerződésig az akkori ország közepén, Nagyváradtól 35 kilométerre helyezkedett el. Ma viszont az ország perifériáján, a legközelebbi magyarországi nagyvárostól, Debrecentől 85 kilométerre található. így érthető, hogy a település számára nagyon fontos lenne, hogy mielőbb megnyíljon Körösnagyharsánynál a közúti és a vasúti határátkelő. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal pedig az európai határok is ide, Zsadány térségébe kerülnek át, ami új helyzetet teremt.- Habsburg György, az Európai Unió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete látogat hozzánk szombaton. Már 2000-ben a millenniumi zászló átadására is őt kértük fel. Más elfoglaltság miatt akkor nem tudta teljesíteni kérésünket, de már akkor megígérte: a legközelebbi meghíváskor eljön Zsadányba - mondta Dudás Árpád polgármester. — Szavát annak ellenére betartja, hogy szombaton este már Frankfurtban kell lennie. A Zsadányban és a térségben élőket élénken foglalkoztatja, hogy milyen lehetőségekkel, előnyökkel jár az Európai Unióba való belépés, illetve milyen elvárásokat támasztanak velünk szemben. Mindezekről Habsburg György tart előadást szombaton délelőtt a zsadányi művelődési házban. A jelenlévőknek pedig lehetőségük lesz kérdezni is. Egyes téren Zsadánynak jó adottságai vannak. Például ivóvízbázisa a legjobb az országban. Nagy kincs ez az ivóvíz, amely palackozható lenne. A talaj méCsődbe ment A zsadányi Magyar-Lengyel Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet egykor a térség leggazdagabb szövetkezete volt. Mára viszont már csak néhány „kihalt” épület emlékeztet arra, hogy Zsadányban a múltban sikeres mezőgazdasági szövetkezet működött. Az ingatlanokat most árverés útján értékesítik. A Béke út 34. szám alatt található épületben - amely egykor csendőrlaktanyaként szolgált - a szövetkezet irodái voltak. Ennek az ingatlannak 10 millió forint a forgalmi értéke. Másik jelentős épület a 44 933 négyzetméter alapterületű egykori gépműhely, amelynek forgalmi értéke 4 millye termálvizet (amelynek hasznosítása sajnos megoldatlan), gázt és kőolajat rejt az értékes ivóvíDudás Árpád Zsadányban az elkövetkező évek legfontosabb feladatainak tekintik a meglévő munkahelyek megtartását és újak létesítését, egy ipari park tervezését, kivitelezését pályázati támogatással, a településre vezető úthálózat megjavítását, a körösnagyharsányi közúti és vasúti átkelő megnyitását, a mező- gazdasági termékszerkezet átala- kitását a piaci versenyképesség javítása érdekében, az idegenforgalom beindítását (vadaspark, horgásztó létesítése), egy új konyha, étkezde, étterem létesítését (idegenforgalmi célokra is), egy szennyvíztisztító mű megépítését, a termálvíz hasznosítását, egy vágóhíd létrehozását és a kerékpárút építést.- Habsburg Györgytől, mint a témában jártas embertől településünk iránymutatást vár a fejlesztési tervek vonatkozásában. Azokat a terveket részesítjük előnyben, amelyekhez külső anyagi források is szerezhetők. Zsadányban 6586 hektár földterület található. De ez nem ad megélhetést a közel kétezer lakosnak. A munkanélküliségi gondokon sokat lendíthetne egy ipari park, ezáltal az ipari termelőegységek könnyebben idetelepülnének. A körösnagyharsányi határátkelő megnyitása szintén nagyon fontos lenne, főleg azért is, mert az új európai határ is itt, térségünkben húzódik majd - hangoztatta Dudás Árpád. a szövetkezet lió forint. A szövetkezet harmadik meghatározó épülete a Dó- zsa-telep, ahol 60 756 négyzet- méter alapterületű szarvasmarha- és juhistálló található. Az utóbbi ingatlannak a forgalmi értéke szintén 4 millió forint. A Magyar-Lengyel Barátság Mezőgazdasági Szövetkezet többi jelentősebb ingatlanai már régebben új gazdára találtak. Érdekesség, hogy azokat az egységeket - így például a malmot, a pékséget, a szárítót, a szarvasmarha-telepet -, amelyeket a szövetkezet nem tudott gazdaságosan működtetni, az új tulajdonosok gazdaságosan üzemeltetik. A második legnagyobb Zsadány és Biharugra között 1900 hektáros tórendszer helyezkedik el, amely Magyarország második legnagyobb mesterséges tórendszere. Csak kevesen tudják, hogy ebből a hatalmas tóból 163 hektár Zsadány község területén található. Az üzletház szép épülete tavaly nyerte el végső formáját — Édesapámat Bule Nagy Pálnak hívták. Engem pedig többen Bule Nagy Sándornak ismernek. Ennek a névnek a monogramjából szüle- *™**™*™ tett a BNS-üzletház elnevezés. Úgy gondoltuk, ez hamar megjegyezhető és könnyen kiejthető név, ezért döntöttünk mellette. Amikor 1992-ben létrehoztuk az üzletházat, a legfontosabb célunk az volt, hogy az áfésznél csődbe ment Béke áruházat pótoljuk. Ezért, az alapvető élelmiszereken Nagy Sándor 450 adag babgulyás A BNS-üzletház rendszeresen támogatja a helyi közintézményeket (óvodát, iskolát), segíti a Magyar Vöröskereszt helyi véradó napi programjait. A hétvégi falunapon pedig 450 adag babgulyással várják az esemény résztvevőit. Tíz éve alakult a BNS-üzletház Folyamatosan bővítik a szolgáltatást A zsadányi BNS-üzletházat tíz esztendővel ezelőtt, 1992-ben alapította Nagy Sándor. Kezdetekkor az üzletház három dolgozót foglalkoztatott, ma viszont már tizenegy alkalmazottja van. A BNS-üzletház a település életében is jelentős szerepet vállal, így például a hétvégi falunapot is támogatja. kívül, lakossági közszükségleti iparcikkeket, háztartási kisgépeket, híradástechnikai eszközöket is forgalmazunk - hangsúlyozta Nagy Sándor, a BNS-üzletház tulajdonosa. Az eredményes működésnek köszönhetően lehetőség nyílt a fejlesztésre is, így Zsadányban ma már két bolt is üzemel Nagy Sándor vállalkozásában.- Örömmel tölt el, hogy a zsadányi törzsvásárlóinkon kívül nagyon sok vidéki (főleg mező- gyáni, geszti és biharugrai) vetulajdonos megemlítette azt is, hogy a megnövekedett konkurencia miatt kieső forgalmat a kereskedelem más területén próbálják pótolni. vőnk van, akiket remélem, hogy a jövőben is megelégedésükre szolgálhatunk ki - jegyezte meg Nagy Sándor. A zsadányi BNS-üzletház 2001-ben nyerte el végleges külső formáját. A közeljövő tervei között pedig a belső berendezések felújítása és cseréje szerepel. A
