Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-25 / 172. szám

T É R - K É P 2002. JŰUUS 25., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL ís mm hírlap Csorvás Menyasszonyágy-kikérő Szerencsés jó napot adjon az Ég Ura, szálljon áldás e ház lakóira E házból egy galamb párjához költözik, hosszú, boldog életet adjon az Úr nekik. E galamb párjának most jutott eszébe, hogy őnéki bizony nincsen pelyhes ágya amelyben páijáixú nyugodalmat nyerjen. Nemvoltmittennie: szépen fákért engem, szerezzek egy fészket, ha tehetem. Ezért a ház urát szépen megkövetem: mertamintlálom, itt mindenrendben van, azágy.sijbn, kaszni már el van készítve. Áldja meg az Égé ház lakóit, most átlépem a házuk küszöbét. Szép a páros élet, amiről beszélek, de beszédem közben másra is nézek. Megpillantottam már azt, amit kérek, amit az előbb mondtam, mostamtérek. Gerlice vagy galamb, ha párját elveszd, nincs öröme, fejét búnak ereszti. De ha megtalálja, nagy turbékolással öleli, csókolja, vigadnak egymással. Ezt a szerető szív könnyen kitalálja, a mi vőlegényünk íme ezt kívánja. Itt megtalálta szép élete párját, engmelkilldött,hc3gykérjemelazágyát. Nem szükséges mondanom, azon mik legyenek, csak váltság felében sokat nem kérjenek! (Nagyszénási gyűjtés) Csak a szépre... A II. Nemzetközi Csorvási Gasztronómiai Napok rendez­vényre összesen két ország, Ma­gyarország és Jugoszlávia kilenc településének csapata nevezett. Küenc főzőbrigád, lakodalmas zenekar és vőfély teljesítményét kell tehát július 28-án, vasárnap elbírálnia a zsűrinek. A lakodalmas rendezvényhez kapcsolódóan Csak a szépre em­lékezem... címmel országos eskü­vői és lakodalmas fényképpályá­zatot is hirdetett a csorvási önkor­mányzat, valamint a Békés Me­gyei Kereskedelmi és Iparkamara az amatőr fotósok körében. Más versenyen még nem szerepelt, 2000 után készített, esküvőt vagy lakodalmat megörökítő, fekete-fe­hér vagy színes fotókkal lehetett nevezni. A pályázat pénzdíjas. Az első helyezett 100 000, a második és a harmadik helyezett pedig 50- 50 ezer forintos díjazásban része­sül. A fotópályázatra kilenc ama­tőr fotós nevezett. A mintegy fél­száz alkotásból készült kiállítás július 28-án 11 órától látható az új művelődési házban, ekkor fürde­tik ki a pályázat eredményét. Az oldal Csorvás Nagyköz­ség Önkormányzata támoga­tásával készült. írta és szer­kesztette: Kovács Erika. Fotó: Lehoczky Péter. Gyémántlakodalomra készülnek A II. Csorvási Nemzetközi Lakodalmas Gasztronómiai Napok rendezvény július 27-én 17 órakor kedves ünnepséggel kezdő­dik. Szilágyi Menyhért polgármester köszönti a településen élő idős párokat, akik 50-55, illetve 60 évvel ezelőtt kötötték össze életük fonalát. Csorváson idén hét házaspár ün­nepli az aranylakodalmát, heten házasságkötésük ötvenötödik év­fordulóját. Két idős pár pedig hatvanévvel ezelőtt mondta ki a boldogító igent. A település veze­tése emléklappal és virágcsokor­ral köszönti valamennyiüket a ju­bileum alkalmából. Kórós András (83) és Barako- nyi Erzsébet (77) életében örökre emlékezetes dátum 1942. novem­ber 24. Ekkor házasodott össze a két fiatal, aminek már éppen hat­van éve!- Én gerendási vagyok, nyolc­éves koromban cseléd lettem, majd a mostohaapám betegsége miatt otthon dolgoztam. Mint fia­tal, vágytam arra, hogy ne egye­dül dolgozzam, hanem nagy tár­Kórós András és felesége idén ünnepli gyé­mántlakodalmát saságban. Jelentkeztem a Wenck- heim grófékhoz. Felvettek két hétre kapálni, a csorvási csoport­ba osztottak be. Egy szép fiatal lány mellé kerültem a sorba - mutat feleségére Kórós András. ­A kéthetes munka alatt mindig beszéltem hozzá és danoltam is neki, majd elhívtam moziba.- A szüleim nem tudtak róla, hiszen akkor még csak 15 éves voltam. Ezért nem is kísérhetett teljesen haza, csak a kert sarkáig - mosolyognak össze a több mint hatvan évvel ezelőtti „csíny” fel­emlegetésekor, ami nem maradt sokáig titokban. 1942 nyarán elje­gyezték egymást, novemberben pedig megtartották az esküvőt. A házasság első éveire rányomta bé­lyegét a háború, hiszen András bácsit behívták katonának, fog­ságba került. Az idős párnak három kislánya született. Ma már hat unokájuk, 7 dédunokájuk, sőt két ükunoká­juk is van! A hatvan évről el­mondták: úgy eltelt, hogy szinte észre sem vették. A szívük dön­tött arról, hogy összekerüljenek, s jó döntés volt, mert ma is na­gyon szeretik egymást. „Este viszik a menyasszony ágyát... Csorváson a huszadik század első évtizedeiben még élt az a szokás, hogy az esküvőt megelőző csütörtökön vitték át a vőlegény házához a menyasszony ágyát és kelengyéjét. Az elmúlt hatvan-nyolcban évben azonban már nem ápolták ezt a hagyományt a helybéliek. Ennek okát Kasuba István helytörténeti kutató abban látja, hogy a múlt század első évtizedeiben in­kább szegény sorsú emberek éltek a települé­sen, Csorvás napszámos cselédfalu volt, nem alakult ki a módos réteg. Márpedig a menyasz- szony ágya és kelengyéje sok mindent elárult a lányos szülők társadalmi ranglétrán elfoglalt helyéről. Mivel sokan nem tudták biztosítani az elvárható stafírungot, ami azt volt hivatott mutatni, hogy a lányt milyen gazdagon adják férjhez szülei, ezért szorult háttérbe a szokás.- A stafírung, vagyis a kelen­gye elvitelének Csorváson is megvolt a forgatókönyve. Ré­gen minden esetben a meny­asszony költözött a fiús ház­hoz, vagyis ezért vitték el a menyasszony bútorát. A vőfély rigmusokkal kérte ki a leány kelengyéjét, vagyis tulajdon­képpen a hozományát. A lá­nyos szülők, a szokás szerint, vonakodva adták ki a lány ke­lengyéjét, sőt a hozományért pénzt kértek a vőlegénytől, aki erre egy marék aprót szórt a szülők elé. Mivel akkoriban az aprópénz rézből készült, innen ered a mondás, hogy kivágja a rezet. A stafírungot vagy kocsi­ra rakták, vagy pedig kézben vitték el a nyoszolyólányok, akiket ma már inkább koszo­rúslányoknak neveznek. A ke­lengyét a menyasszonyon kívül az édesanyja, nagyanyja, keresztanyja is kísérték.- Mi minden tartozott 80-100 évvel ezelőtt a menyasszony kelengyéjébe? — Az ágya, amit teleraktak párnákkal és a dunnával. Kipróbáltuk, négy „békebeli” párna fér rá az ágyra. A stafírung része volt a kelengyés Egy több mint 100 éves kelengyeládát is lát­hat a csorvási „násznép” július 27-én. A régi bútordarabot a jeles eseményre felújították láda is, ami alsó- és felsőruházatot és vásznat tar­talmazott. Elvitték a menyasszony rokkáját is. A húszas, harmincas években a kelengyéhez már teljes hálószobabútor tartozott. A menyasszony ágyát nótaszóval kísérték a vőlegény házához. Többek között az „Este viszik a menyasszony ágyát” című dalt is énekelték.- Fennmaradtak-e Csorváson azok a rigmusok, amiket a vőfély a nyoszolya kikérésekor mondott?- Sajnos nem. A mai csorvási vőfélyek közül senki sem láthatta ezt a szokást, csak hallomás­ból ismerik. Egy közeli településen, Nagyszéná­son azonban még 25-30 évvel ezelőtt is élt ez a szokás, amit Jávorcsik Béla jegyzett fel. Mivel a két település alig 15 kilométerre fekszik egymás­tól, ezért, valószínűleg, hasonló verset mondha­tott a csorvási vőfély is. A július 27-ei menyasz- szonyi ágy kikérésen ezért a Jávorcsik Béla gyűj­tése nyomán fennmaradt verset mondja el a vőfély. Ma már nem él ez a szokás. Bár a települé­sünkön úgy a hatvanas évekig szokás volt az előbb említett ha­gyomány modemizáltabb válto­zata, hogy a hálószobabútort a lány családja adta, a konyhabú­tort pedig a fiúé. Ma már termé­szetesen közösen választják ki a fiatal párok közös otthonuk be­rendezését.- Hogyan zajlik majd szom­baton este a menyasszony ágyá­nak elvitele?- Minden úgy történik majd, mintha visszapörgetnénk az idő kerekét 80-100 évvel. A meny­asszony ágyát és kelengyéjét dí­szes hintó viszi majd el, ebben a kondorosi Széchenyi István Lovas Egyesület tagja lesznek segítsé­günkre, akik több mint 7 fogattal érkeznek településünkre a jeles ünnep alkalmából. A menet a Bajcsy utcáról indul szombaton 19 óra­kor a Kossuth utcán át az István király úti iskoláig viszi a több mint 100 éves kelengyeládát és a nyolc­vanéves ágyat, amit szlovák családoktól kaptunk kölcsön, a lakodalmas napok fő helyszínéig, ahol a menyasszony és a vőlegény kikérésére kerti sor. Vonul a násznép Július 27-28-án már második alkalommal hívjuk Csorvásra mindazokat, akik szívesen idézik fel a hagyományokat. Ismét megrendezzük a lako­dalmas gasztronómiai napo­kat, a cél, hogy a résztvevők megismerkedjenek a települé­sek, a tájegységek, a nemzeti­ségek jellegzetes ételeivel, amihez látványos külsőséget a lakodalmas hagyományok be­mutatása teremt. A gasztronómiai vetélkedőben a nevező csapatok kétfogásos lako­dalmi ételeket készítenek, és az ünnepi asztalt öt főre terítik meg. A verseny része a vőfélyek és a la­kodalmas zenekarok vetélkedője. Ezeken a napokon az egész te­lepülésen a lakodalmas hangulat uralkodik. Vonul a „násznép”, szól a zene, a vőfélyek rigmusai el­igazítják a sokadalmat. Új voná­sokkal is igyekeztünk gazdagítani a programot. Felelevenítjük a szá- zadeleji szokásokat (ágyvitel), lesz fotókiállítás, ahol a hivatásos és amatőr fotósok mutatkoznak be fi­atal párokat vagy lakodalmas élet­képeket ábrázoló felvételeikkel. Népművészeket, kézművese­ket is várunk a rendezvényre. Kö­zülük kiemelkedik a Hudák szö­vőműhely, ami öltözteti a rendez­vényen résztvevő, felkért párokat, és külön bemutatóval is kedveske­dik az érdeklődőknek. A rendez­vény központi helyszíne az István király úti iskola udvarán felállított lakodalmas sátor. Déli 12 órakor kezdődik a főzés. A rendezvény fővédnöke Benke László Oscar-díjas mester­szakács. Mind a szakmai felké­szültségben, mrnd a marke­tingmunkában felhasználhat­tuk más feszti­válok tapaszta­latait, tekintet­tel arra, hogy ebben az esz­tendőben már a Békés Megyei Gasztronómiai Fesztiválok Társa­ságának tagjaként készülhet­tünk a megmérettetésre. A régi hagyományok szerint a vőfély hívogatta a vendégeket a la­kodalomba. A várhatóan többszáz érdeklődőhöz egyenként nem tudtunk eljutni, ezért a lap hasáb­jait felhasználva hívjuk meg ven­dégeinket. Számítunk a helybéli lakosokra, a programok miatt ide­érkező vendégekre és azokra is, akik a környező üdülőhelyeken töltik szabadságukat és kellemes kikapcsolódásként figyelemre méltatják ennek a szép hagyo­mánynak a felelevenítését. Köszönjük a támogatók segít­ségét, a szervezők, rendezők munkáját! Mindazok, akik ellátogatnak a rendezvényre, olyan szívélyes fo­gadtatásra számíthatnak, mint ahogyan az örömszülők fogadták egykor vendégeiket. A vőfélyek ál­tal kínált menüben lakodalmas ételek szerepelnek. A hangulatról 10 kitűnő lakodalmas zenekar gondoskodik. A nótás kedvű „násznépnek” kitűnő énekesek segítenek. A sikerhez jelentősen hozzájárul a felkért menyasszony­ok, vőlegények fiatalos szépsége. Váljék ez a két nap hagyo­mányteremtő ünnepeink részévé! uilAqyi minyhért polqArmiitir Lakodalmas gasztronómiai napok 2002. július 27., szombat 17.00: Az 50-55-60 éve házassá­got kötött idős párok köszöntése Helyszín: Szórakoztató Központ Köszöntőt mond: Szilágyi Meny­hért polgármester 19.00: „Este viszik a menyasz- szony ágyát” Hagyományos menet a Kossuth utcán, a kondorosi Széchenyi Ist­ván Lovas Egyesülettel 20.00: Leány- és legénybúcsú az István király úti iskola udvarán 2002. július 28., vasárnap 9.00-10.00: A versenyző csapatok regisztrációja a tornacsarnok előtt 10.00: Megnyitó. Köszöntőt mond: Szilágyi Menyhért polgár- mester és Benke László Oscar-dí­jas mesterszakács 10.00: Népművészeti kirakodó- vásár a Szabadság téren 11.00: „Csak a szépre emlékezem" - esküvői és lakodalmas fényké­pek pályázatának eredményhirde­tése. A kiállítás megnyitója. Hely­szín az új művelődési ház 12.00: A gasztronómiai verseny kezdete (lakodalmas ételek) 14.00: A versenyző lakodalmas zenekarok felkért menyasszonyt és vőlegényt kísérnek az utcán a község különböző pontjairól a vőfélyek közreműködésével 15.30: Menyasszonyi ruhák be­mutatója az általános iskola ud­varán (Hudák szövőműhely) 17.00: A lakodalmas zenekarok színpadi műsora 19.30: Ünnepi vacsora 20.30: A verseny értékelése, Benke László Oscar-díjas mester­szakács. Díjátadás 21.00: Élő koncert A rendezvény támogatói:- a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács, a Széchenyi-terv programjaként meghirdetett turisztikai célelőirányzatból — a Békés Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara — A Dél-alföldi Regionális Idegen- forgalmi Bizottság- a Körös Print-Pack Kft. Minden érdeklődőt hív és vár: Csorvás Nagyközség Önkormányza­tának Polgármesteri Hivatala Csorvási Általános Művelődési Központ Csorvási Szlovák Kisebbségi Önkor­mányzat Csorvásiak Baráti Társasága A kulturális turizmus jegyében Csorváson tavasz óta minden hónapban történik valami. A nemzetközi aratónapot június végén rendezték meg, július 27-28-án pedig immár máso­dik alkalommal a csorvási la­kodalmas gasztronómiai na­pok rendezvényre várják az érdeklődőket. S ezzel még nem ér véget a programok sora Csorváson. A település ugyanis a „kitörési” lehetőséget a kul­turális turizmusban látja.- A kétnapos nemzetközi rendez­vény, a csorvási gasztronómiai la­kodalmas napok előkészületei­nek utolsó simításai zajlanak, de már dolgoznak a következő nagy rendezvényen. — Augusztus 16-18-a között ren­dezzük meg az ifjúsági fúvószene­karok és mazsorettcsoportok ver­senyét, amire minden második év­ben kerül sor. A háromnapos prog­ramnak külön aktualitást ad, hogy idén 30 éves a csorvási Általános Művelődési Központ és a helyi fú­vószenekar, a mazsorettcsoport pedig alapítása tizedik évfordulóját ünnepli - tudtuk meg Szilágyi Menyhért polgármestertől. — A programok sorát 16-án kiállításnyi­tás kezdi az ÁMK-ban, majd a résztvevő zenekarok vonulnak fel a településen. Ezekben a napok­ban megfiatalodik Csorvás, hiszen ötszáz fiatalt várunk a településre. A hazai együttes és mazsorett­csoport augusztus 16-án jubüeumi koncertet ad. Ők egyébként a sza­bályzat szerint idén nem verse­nyeznek, mivel tavaly első helye­zést értek el. A zsűri elnöke Dohos László ezredes, a Magyar Honvéd­ség főkarmestere, a Magyar Fúvós- zenekari Szövetség elnöke lesz. A legjobb hazai fúvószenekarok mel­lett Olaszországból, Németország­ból, Lengyelországból és Erdélyből is érkeznek fúvósok Csorvásra - adta hírül a polgármester. A lakodalmak „karmestere” A csorvási Horváth Lajos már kisgyermek korában is szeretett lakodalomba járni. Figyelte a vőfélyeket, mit, hogyan csinál­nak, s úgy döntött, maga is kitanulja ezt a szakmát. Az első la­kodalmat 18 éves korában „vezette le”, azóta alig van szabad szombatja. Horváth Lajos tavaly, az első csorvási gasztronómi­ai lakodalmas versenyen a gerendási szlovák csapattal első he­lyezést ért el. Idén a csorvási Hudák csapat vőfélye lesz.- A csalá­dunk egyik tagja, a sógo­rom is vőfély volt, tőle kér­tem el a ver­seket. így azért nehe­zebb volt megtanulni a „koreográfiát”, mint azoknak, akik az édesapjuk mellett nőnek bele a vőfélykedésbe. Az első la­kodalmam Szegeden volt, ekkor még csak 18 éves voltam. Tetszett a munkám a násznépnek, ami biztatást adott, s végülis eldöntöt­te a sorsom - mondta Horváth Lajos.- Csak Csorvásra jár lakodal­makba? — Nem, az ország szinte min­den táján jártam már. Előfordult nem egyszer, hogy a vidékről ér­kezett vendégeknek megtetszett, ahogyan vezetem a lakodalmat, és amikor náluk került sor a nagy eseményre, akkor engem válasz­tottak. Ennél nincs is jobb ajánló­levél, mint amikor a saját sze­mükkel látják a leendő örömszü­lők vagy a házasulandó fiatalok, hogy hogyan dolgozik a vőfély. Minden tájegység lakodalmának más az előadása, ehhez igazítom utolsó szombatjától december első én is a mondókámat - avatott be szombatjáig mindössze egy szabad bennünket a szakma titkaiba. szombatom volt. Szeretem a lakodal­- Tulajdonképpen a lakodul- makat, a magyar nótát, a szép mu- mak karmestere, hoppmestere a zsikát és a társaságot. Annak ellené- vőfély, aki tudja, mi a sor­ja az eseményeknek.- A vőfély munkája már jóval a lakodalom előtt kezdődik. Általában a lakodalom előtt fél évvel lefixáljuk az időpontot. Egy héttel a nagy esemény előtt pedig pontról pontra mindent átbeszélünk a családdal, hogy mikor mi fog történni. Előfordul, hogy tanácsot is kémek a családok a zenekarral, az étel-, italmennységgel és még sok re, hogy dolgozom a lakodalomban, minden mással kapcsolatban. mindig nagyon jól érzem magam.- Összeszámolta már, hogy - Lesz a családban, aki majd hány lakodalmat,, vezényelt le"? továbbviszi a hagyományt?- Nem számoltam, de nagyon so- - A gyermekeim nem, de hátha kát. Volt olyan évem, hogy február majd az unokám kedvet kap hozzá! A vőfély köszöntője Én leszek vőfélye e vendégtársaságnak Hogy ki vagyok, azt majd megtudják, Ha véget ér a mulatság! De olyan hosszú úton jöttem én idáig, hogy a torkom is és a korsóm is kiszáradt, amíg elértem-e házig. Most megkérem a házigazdát, Töltse meg korsómat jó borral, Hogy legyen jókedv ebben a lakodalomban! 8 Morva ni I,mos M IS II \i.\l Ml Mill K I 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom