Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-17 / 165. szám

10. OLDAL - 2002. JÚUUS 17., SZERDA KULTÚRA Népdalt énekelni csak mélyről lehet Találkozás Sebestyén Mártával, a Muzsikás együttes tagjával Az ótemplom minden szegletét ismeri Az egyházfinak az oltár körül van a legtöbb dolga Váratlan, ritka esemény színhelye volt a békési zeneiskola előadóterme nemrégiben. A Körösi Nyári Akadémia és a Szép magyar beszéd továbbképző tanfolyam mintegy száz határon túli magyar hallgatója kapta ajándékba az estet, melyet a ze­nei napokra látogatóba érkezett Sebestyén Márta, a Muzsikás együttes népszerű énekese adott meglepetésként. Az ízes tör­ténetekkel, szebbnél szebb népdalokkal tűzdelt előadás Szokolay Dongó Balázs népzenei kíséretéve meghitt hangula­tú találkozóvá teljesedett. Beszélgetőpartnerük Lindenbergné Kardos Erzsébet főiskolai docens, a nyári akadémia kurzusve­zetője volt. Békés- A gyönyörű dalok hallatán fel­merül bennünk a kérdés: honnan ez az ősi erő, az archaikusság, amely világhírűvé és egyedivé tet­te művészetedet?- Családunkban mindig ter­mészetes volt az éneklés. Ahogy a madárnak is, mikor kinő a tolla, és rögtön repül. Egy somogyi hosszúfuruglásra emlékszem, akinek a játéka mélyen megérin­tett, és attól kezdve taníthatták nekem az iskolában ibolyántúli sugárzást vagy bármit, a fejem­ben dalok éltek, és közben népi motívumokat rajzoltam.- Melyik volt a legkiemelke­dőbb koncerted?- Mérában, a helybéli embe­rek között, ahol dalokat gyűjtöt­tünk. Ott a legkritikusabbak az emberek. Egy erdélyi körút felér egy egyetemi szigorlattal. Szava­kat, kifejezéseket, szimbólumo­kat tanul tőlük az ember, szoká­sokat, tartást, emberséget. A falu kántorának a felesége mondta, aki a hétköznapokon is viselet­ben jár: Tudod Márti, ha tűk nem vónátok, műk se vónánk, de ha műk nem vónánk, tűk sem vónátok! — Számomra ez fejezi ki legszebben az összetartozásun­kat.- Évente hány fellépésetek van?- Sose számolom. Gyakran úton vagyunk, most London, Franciaország, Olaszország és a diósgyőri Kaláka-fesztivál a köze­li terv, de nekem lelkileg nehéz hosszan távol lenni. Amerikából tíz nap hamburger éppen elég. Büszke vagyok, hogy Göncz Ár­pád elköszönésekor Londonban, Erzsébet királynőnek István ki­rályról énekelhettem szólót. Kap­tam is egy levelet Károly herceg­től egy hét múlva (tudvalevő, hogy erdélyi őseik vannak), küld­jék egy-két lemezt vagy kazettát, mert nagyon megfogta a fenséget a magyar zene. Érdekel az az or­csendesítenek. Mindkettőre szükség van. Az a vágyam, hogy az emberek tegyék le a fegyvert, vegyék elő a balalajkát, a lantot, a furulyát ahol élnek, amijük van, és úgy mondják el örömüket, bá­natukat. Csak ne bántsák egy­mást. Az útjaimon is élményeket gyűjtök, és ezeket próbálom átad­ni, továbbítani mindenféle tudo­mányos kutatás nélkül. Csak szívvel, lélekkel. Ahogy a szászcsávási világhírű zenészek csinálják. Ők a példaképeim. Szászcsávás egy mese, egy csoda. Alig lehet megközelíteni, rossz az út, Isten háta mögötti hely, de az emberek elvarázsolódtak a zené­től. A tiszteletes úr mise után így Egy erdélyi körút felér egy egyetemi szigorlattal ­vallja Sebestyén Márta FOTÓI ■ÁNFI JUDIT szág, amelynek ilyen kultúrája van - írta. Népdalt énekelni csak mélyről lehet, a lelkemnek min­dig rendben kell lenni. Nem lehet hazudni, színészkedni, az ember nem automata, csak őszintén ad­hat elő.- És mi késztetett a zsoltárok éneklésére?- A közös éneklés megtartó erejét nagyon fontosnak tartom, felszabadító ereje van. A szabad­ságot én is élvezem, azt énekelek, amihez kedvem van. Az a sok ízes szöveg, amit egy cseremisz vagy csángó dal előhoz, a tréfa, a cifrázás, a kurjongatás mind­mind indulatokat, érzelmeket szabadít föl. A zsoltárok pedig le­hirdeti a fellépéseket: Fejés után koncert! Tőlük tanultam meg, hogy a jó zenész énekel, táncol, muzsikál. Beszélgetés közben ömlöttek a dalok a vendégből, brummogott Szokolay Dongó Balázs bőrdudá­ja, zoborvidétó, cseremisz, csán­gó, magyarszováti énekek, bihari és román doinák nyúltak a késő éjszakába, hogy a búcsúdalnál, a Tolna megyei Édes rózsámnál fel­fedezzük a rokonságot egy gyö­nyörű ír dallammal. Sebestyén Márta köztünk járt és megtudtuk, szívesen jön a jövő évi zenei na­pokra a Muzsikás együttessel. Várjuk őket! UJlQYKTIi F. PÁLFV ZSUZSA Templomban járva természe­tes, hogy rend és tisztaság fo­gad, hogy friss a virág, s a litur­gia szerinti terítő díszíti az ol­tárt. A kétszáz éves szarvasi evangélikus ótemplomban mindez Szvák Jánosné Zsuzsi­ka néni keze munkáját dicséri. Szarvas Az evangélikus ótemplom helyén a szarvasiak 1722-ben emelték az első templomot. A mostani, a sor­ban a negyedik, Tessedik Sámuel és Boczkó Dániel lelkészek műkö­dése alatt épült. 1788-ban szentel­ték fel. Dupla karzata, 4015 ülőhe­lye van. A borsózöld fa oltár erede­ti színét a nyolcvanas években végzett felújítás fedte fel. A keresz­telőké restaurálásakor eltávolított hat festékréteg alól előtűnt a már­ványt utánzó rózsaszín festés. A történetet a hetvenkilenc esztendős Szvák Jánosné Zsuzsi­ka nénitől hallottuk, aki a temp­lom minden szegletét pontosan ismeri.- Az ótemplomban kereszteltek meg és 1936-ban konfirmációra is idejártam. A tanyán töltött évek alatt az újtemplomhoz tartoztunk, ám 1960-tól - miután beköltöz­tünk a városba - visszakerültünk az ótemplomhoz - mesélte Zsu­zsika néni, aki nyugdíjazásáig a fő­iskola gyakorló óvodája dajkája volt. Egyházi kérésre mindig szíve- í vállalt szolgálatot. Szvák Jánosné Zsuzsika nénit a hit tette erőssé D-FOTÓi KOVÁCS IRZSÉBKT vágni, különben kellemetlenül füstölnek. Rendre ellenőrzi a csil­lárok izzóit, nem égett-e ki vala­melyik. Az egyházfi és a segítője sen 1 i986-tói egyházfi lett. j\z asztal koporsót formál Az evangélikus templom oltára egybeépült a szószékkel. A szószékoltár a kor legne­vesebb oltárépítője és festőművésze, Dunajszky Lőrinc nevéhez fűződik. Igen ritka, hogy az oltár asztala koporsót formál — tudtuk meg Máté József helytörténész­től, aki több érdekességet is a figyel­münkbe ajánlott. Placskó István lelkész az ótemplom szószékén mondta el 1848. március 26-én a polgári szabadságjogok gyakorlásáról szóló országos visszhangot kiváltó beszédét. Az oltárkép Zellinger András festőművész Krisztus mennybe­menetele című munkája, Raffaello azonos című képének másolata. Sosem méricskéli az időt, nem sajnálja a fáradtságot. Az oltár körüli teendők igény­lik a legtöbb figyel­met. A különböző színű térítőkét, a hoz­zá illő drapériát a li­turgia szerint cseréli. Ha kell, vasal is, mert nem csúfíthatja rődés a finom kel két. Hetente-kéthe- tente a vázákban virá­got cserél, lehetőség szerint fehér szegfűt vagy kardvirágot vá­laszt. Ki gondolná, hogy a gyer­tyát sem elég csupán meggyújtani a szertartások előtt? Sok a gyenge minőségű, ami féloldalasra ég. Ezeket időnként egyenesre kell dolga a portörlés és a közlekedő felsöprése is. Az utóbbi években az ótemp­lom iskolai és városi ünnepségek kedvelt helyszíne. Zsuzsika néni biztos benne, hogy a nagy befogadótér mellett a méltóság- teljes környezet is vonzza a szer­vezőket. Á rendezvények után látszik, milyen sokan nem isme­rik még a templomi viselkedés il­lemét. A padokban, takarításkor, még napraforgóhéjat is találnak, közvetlen az ajtón kívül halom- nyi a cigarettacsikk. STtogy nyolcvanhoz közel mi­ből meríti az erőt? Zsuzsika néni szerint az Úristen nagy kegyelméből és szeretetéből.- Hiszem, hogy nem haszon­talan az idő, amit Isten Szolgála­tára fordítunk. Az életemben vol­tak fájó pontok, de sose estem kétségbe, képes voltam elhordoz­ni a terhet. A hit tett erőssé — mondta Zsuzsika néni, akinek két gyermeke, öt unokája és öt dédunokája van. Mint mondta, Isten szolgálatánál nincs nagyobb öröm. Bízik benne, hogy hamaro­san lesz valaki, aki ugyanígy érez és átveszi tőle a szolgálatot. CSATH RÓZA Virágok kísérnek a születéstől a sírig Az angol királynő fekete köményt kapott, a japán császárnak is ezt szánták- Az ehető virágok valóban ehetőek, de az ehetőség nem mindenkor azt jelenti, hogy helyettesíthetnék azokat a kalória- vagy fehérjedús éte­leket, amelyekkel tápláljuk magunkat évezredek óta - je­lentette ki lapunk kérdésére Pillár József szentesi kertész- mérnök, a különleges növé­nyeket termesztő csoport ve­zetője. — Inkább a szépség, az érzékszervekre hatás érdeké­ben vannak az ehető virá­gok... ______________________ Gyu la Pillár József a Dél-Alföld ehető virágairól tartott előadást a III. Gyulai Tarhonyafesztiválon, a hagyományos gasztronómiánkat népszerűsítő rendezvényen. - A világban több helyütt felfedez­ték, hogy az emberi étvágyra fo­kozni lehet a hatást a virágokkal. A születéstől a sírig mindenütt vi­rág kísér bennünket, ami nem maradhat ki az ételek díszítéséből sem. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ehető virággal díszítés nagy élményt jelent azoknak, akik adják és akik részesülnek benne. Rendkívüli, példátlan le­hetőség a gasztronómia felső csú­csán az ehető virág.- Mondana példát az ehető vi­rágra? — Például a közismert gyógy­növény, a körömvirág, amely lása a Semmel­weis Orvostudo­mányi Egyetem drogintézetében, dr. Kéri Ágnes professzornő és a Kertészeti Egyetem dísznö­vénytanszékén, Jámbor Erzsébet professzornő se­gítségével törté­nik akkor, ami­kor a mi tudomá­nyunk kevés a kérdés eldönté­séhez. A vizsgá­lat minden két­séget kizár.- Hányféle fo­szen a változatosság iránti igény erre ösztönöz bennünket.- Mennyire terjedt el használa­tuk a gasztronómiában? — Csodálatos növény a petre­zselyem zöldje is, gyógyszer, sok C-vitamin van benne, tehát nem szabad kihagyni, de az ehető vi­rág különleges díszítőelem. Elter­jedését jelenleg úgy látjuk, hogy Magyarországon a legfelsőbb szint rendezvényein alkalmaz­zák. Például a japán császár mos­tani látogatására biztosítjuk a megfelelő díszítő virágokat. Egyeztettünk Révész József kirá­lyi szakáccsal, mi legyen a tányé­ron. A kelet-ázsiai népek, a japá­nok nagyon kedvelik az ehető vi­rágokat. A japán császár asztalán Különleges alkalmakra A sarkantyúka piros vagy sárga virága ehető dekoráció gyulladásgátló, gyógyszerkönyv­ben szereplő növény. Nagyon sok olyan virág van, amelyet ehe- tőségi szempontból sehol nem fe­deztek fel, csak Magyarországon. Az ehetőséget nagyon szigorú szakmai szabályok szerint kell biztosítani, megvizsgáltatni, mi­vel azok az új virágok, amelyek nagyon szépek, itthon termeszt- hetőek, és kedvelné is a vendég, nem biztos, hogy fogyasztható- ak. Az ehető virágok megvizsgá­gyasztható virá­got ismerünk Magyarorszá­gon?- Közel 40 olyan virágunk van, amely biztosan ehető, és kö­zel 20 vizsgálat alatt áll, a jövőben válhatnak azzá, kaphatják meg a bizonyítványt. Állandóan figyel­jük a világban, hogy melyek az ehető növények - akár vadon ter­mők, akár termeszthetőek -, hi­- Sok igényes szállodában, étteremben, es­küvőkön már használják az ehető virágokat. Azért úgy gondolom, a mindennapokban so­hasem lesz úgy elterjedve, hogy amikor ha­zajövünk a munkából, ehető virágokat tála­lunk fel. Az ehető virág a különleges alkal­makra marad - mondta Pillár József. lesz a fekete kömény virágjából, amely ősi magyar fűszernövény. A virágja az egyik legszebb. Ami­kor itt járt az angol larálynő, az ő tányérjára is ezt helyezték és na­gyon kedvesen fogadta. SZŐKE MARGIT Kedvenc témája a hölgyportré A japán művész Munkácsyt tekinti példaképének Yamada Tadaaki művészeté­ben örökérvényűek a höl­gyek. A Tokióban élő festő­művésztől gyakran rendel­nek portrékat japán és kül­földi lányok, asszonyok. Az efféle alakos ábrázolás az egyik kedvenc témája. Festői példaképe révén viszont szűkebb pátriánkhoz kötő­dik. Yamada Tadaaki ked­venc festője Munkácsy Mi­hály. Füzesgyarmat A Füzesgyarmati Japán Múzeum közreműködésével Yamada Tadaakinak idén két önálló kiállí­tása volt itt, a Kárpát-medencé­ben. Képeit előbb Békéscsabán, majd - a nagyszalontai Arany Já­nos Emlékmúzeum közreműkö­désével - Nagyváradon csodál­hatták meg. — Yamada Tadaaki — mint a művészek legtöbbje — kicsit kü­lönc. Műtermének bútorzata, asztalai, székei „macskalábbal” készültek. Egy tokiói magyar ki­állítás óta példaképe Munkácsy Mihály. Sok országban kiállított már, de akkor volt a legboldo­gabb, amikor értesült róla, hogy békéscsabai kiállítását a Mun­kácsy múzeum igazgatója nyitja meg. Festési technikája mellett fi­gyelemre méltó a témája. Szere­ti az alakos ábrázolásokat, főleg a hölgyeket — mesélte a művész­ről Doma-Mikó István, királyi udvari festőművész, a Füzes­gyarmati Japán Múzeum meg­alapítója.- Hároméves korom óta egy­folytában ragyog rám a szeren­cse, amely lehetővé teszi, hogy a képzőművész szakmát gyako­roljam, s megismerhessem a festés örömeit. Mai boldogsá­gom, kiegyensúlyozottságom és nyugalmam az alkotásból ered. A festés nagyszerű dolog, s ne­kem azon belül is az emberáb­rázolás a kedvencem. Persze, kellemes dolog tájképet, csend­életet, szép virágokat festeni is, de nekem mégis az alakos ábrá­zolások okozzák a legnagyobb örömet, talán, mert szeretem az embereket. Elégedettségük, bol­dog vagy szomorú perceik, de még a haragjuk is világosan ki­fejezhető egy képen, sőt, egy- egy ember egész élete. Ennek nem tudok ellenállni. Persze, közben igyekszem nem megfe­ledkezni a közönségéről, hiszen azért festek, hogy minél többen lássák. Próbálok olyat festeni, amit szívesen néznek. Jól tu­dom, hogy a szem által észlelt látvány az ember leikébe hatol és erős benyomást kelt. így egy- egy szép festmény a nézőben kellemes érzéseket kelthet. En­nek tudatában munkálkodtam egyfolytában - fogalmazott Yamada Tadaaki. _____________MAGYARI BARNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom