Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-02 / 152. szám
4. OLDAL - 2002. JÚLIUS 2., KEDD MEGYEI KORKÉP A szabadság napja — A vendégek mindig örömet okoznak, ha nem az érkezéssel, a távozással — tartja egy portugál közmondás. Így gondoltuk ezt mi is tizenegy évvel ezelőtt, amikor 1991 júniusában az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat — kezdte beszédét június 29- én este Orosházán a történelmi emlékparkban dr. Dancsó József, a Fidesz országgyűlési képviselője. Orosháza A város polgári erői, a Fidesz, az MDF, a Jobboldali Ifjúsági Közösség, a Magyar Polgári Kisgazda Párt helyi szervezetei és a polgári körök közösen ünnepelték meg a szabadság napját.- Hosszú út vezetett idáig. 1945-ben ideiglenesen érkeztek hazánkba a szovjet csapatok, amit voltak akik felszabadításnak, mások megszállásnak tekintettek. Az 1956-os forradalom egyik legfontosabb követelése is az volt, hogy az orosz csapatok hagyják el hazánkat. Ez megtörtént, ám Kádár János visszahívta őket. A szovjet lánctalpasok segítségével tudták csak leverni a forradalmat. A Kádár-rendszer végét a szabad országgyűlési választások mellett szimbolikusan az orosz hadsereg kivonulása is jelentette. Sokan ugyanis el sem hitték, hogy ez végre bekövetkezhet — fogalmazott a politikus, aki személyes élményeit is megosztotta 1991 júniusával kapcsolatban. - Akkor éppen a Balatonon voltam a barátaimmal. Hazafelé jövet a falvakban mindenütt ujjongtak az emberek, ünnepségeket szerveztek. Jó érzés volt látni az örömüket. Ebből a felhőtlen vidámságból mára mi maradt meg? Sajnos kevés. Ma már csak kevesen emlékeznek az egykori megszállók kivonulására, alig van olyan település, ahol megünnepelnék. Ma sokkal több a pesszimista ember, nem ritka az acsarkodás. Ebben óriási a jelenlegi kormánypártok felelőssége is, akik a kampány idején magyart magyar ellen fordítottak - hangsúlyozta dr. Dancsó József. A politikus beszélt Med- gyessy Péter miniszterelnök nemrégiben nyilvánosságra került kémelhárító múltjáról is. Véleménye szerint a miniszter- elnök erkölcsileg megbukott, távoznia kell. Semmilyen hazugságra nem lehet ugyanis demokratikus rendszert építeni. Orosházával és a közelgő hely- hatósági választásokkal kapcsolatban pedig Dancsó József leszögezte: — Ma nem a szovjet csapatokat kell kiküldenünk, hanem a jelenlegi hatalmat leváltanunk. Ha az előbbi sikerült, az utóbbi sem okozhat nehézséget. Ehhez azonban mindenkire szükség van, hiszen egy országot, egy várost építünk — zárta beszédét a fideszes politikus. k.e. Márványba vésett fájdalom Sorsok, ifjúkori emlékek a holokauszt idejéből Ebben az épületben volt a gyomai zsidók gettója — tudatja a márványtábla Gyomaend- rődön a hajdani árvaház falán. A táblát a közelmúltban, a gyomai zsidók deportálásának 58. évfordulóján avatták. Nem tudni pontosan, hány ember élete kötődik valamilyen módon az emléktáblához. Gyomaendrőd A Budapesten élő Preisz György (képünkön) évente kétszer jön Gyomára. Ilyenkor kimegy a temetőbe és sétál egyet a városban. Rokona nem él itt, csak néhány ismerőse. Az emléktábla-avatás délelőttjén beszéltünk meg vele találkozót a Kossuth úti cukrászdába. Hamar kiderült, nem is olyan messze a mostani Áfész-központ épületében volt a nagyapja, néhai Blum Mór vegyesboltja.- Édesanyám a nagyszüleiül egyetlen gyermeke volt, Budapestre ment férjhez. Diák koromban alig vártam, hogy véget érjen az iskola, felszálltam a vonatra és jöttem Gyomára. Az egész nyarat itt töltöttem. Sok gyerek lakott felénk, reggeltől estig játszottunk, szabadnak éreztem magam. így volt ez egészen 1943-ig, amikor huszonegy évesen munkatáborba kerültem. A szüléimét, nagyszüleimet és a rokonságunkat is elvitték. Különböző helyekre szórtak szét bennünket, édesapám öt testvérét például Auschwitzba hurcolták. Csak né- hányan éltük túl a megpróbáltatásokat. Rajtam kívül egy nagybátyám és három-négy unokatestvérem tért haza - mesélte élete édesről keserűre váltó történetét Preisz György. Ő maga több állomáshely után Galíciába került, útépítésen dolgozott, követ tört. 1945-ben legyengülve, alig negyven kilósán kapta vissza a szabadságát.- A szolnoki vasútállomáson két botra támaszkodva azon gondolkodtam, merre induljak. A Pest felől érkező utasok azt tanácsolták, a fővárosba ne menjek, mert nincs élelem. Gyomára vonatoztam. A nagyszüleim házát félig lehúzott redőnnyel, kiürítve találtam. A nagyszüleimet a többi gyomai zsidóval 1944 júniusában vitték el. Nagyszüleim barátai, Szüágyi Kálmánék vettek pártfogásba. Szilágyiék kofát voltak. Leszedték rólam a rongyokat és bedobták a tűzbe. Emlékszem, Kálmán ruháiba kétszer belefértem. Az asztalhoz ültettek és ennivalót tettek elém. Ez 1945. január 13-án volt. Két hónapig szinte fel sem álltam az asztal mellől. Többet ettem, mint az egész család. Ezt csak az tudja elképzelni, aki megtapasztalta már, mi az éhezés. Budapestről sokan lejártak vidékre, ruhákat cseréltek élelemre. A pestiekkel küldtem levelet a házunkba. A lakók visszaírták, hogy a szüléimét elvitték a nyilasok, s azóta nincs hír felőlük. Nem volt hát miért sietnem, egészen március közepéig Gyomán maradtam. A Kossuth úti bolt épületét államosították, a nagyszüleim másik házát sikerült megörökölnöm. Azt eladva vásároltam lakást Pesten. Ott alapítottam családot. Két gyermekem és két unokám van - mesélte Preisz György, aki hivatásában nem léphetett könyvelő édesapja nyomdokába. Nagyszülei harmincnyolc holdas birtoka is a nevére került, ezért szabotáló kuláknak nyilvánították. Ilyen körülmények közt nem tanulhatott tovább. A Pannónia Szőrmegyárból gyártásvezetőként ment nyugdíjba. Preisz György 1994. június 16-án a gyomai zsidók deportálásának ötvenedik évfordulóján megemlékezést szervezett a zsidó temetőbe. A Fő utcai épület volt 1944. május közepétől június 16-ig a gyomai zsidók gettója. Az önkormányzat és az iskola vezetése támogatta, egy kőfaragótól megrendelte a táblát. A megemlékezést június 16-án tartották, az avató beszédet Kerekes Gábor mondta. A Budapesten élő nyugalmazott középiskolai tanár, történész 58 éve maga is a gyomai gettó lakója volt. — Összezárva eltűntek az osztálykülönbségek. Azok is szóba elegyedtek egymással, akik korábban a társadalmi helyzetük, vagy a lakótávolság miatt nem érintkeztek. Szalmazsákokon aludtunk, berendezkedtünk. Meglepően gyorsan megszoktuk ezt a helyzetet. Délelőtt és délután két órára elhagyhattuk a gettót, hogy élelmet vásároljunk. A járókelők különböző képpen viselkedtek. Május 27-én egy társammal munkaszolgálatra vittek minket. Amikor anyámmal elváltunk, nem tudtunk sírni, noha biztosak voltunk benne, hogy akkor látjuk egymást utoljára - idézte a táblánál a személyes emléket Kerekes Gábor. A pedagógusokat arra kérte, magyarázzák el a fiataloknak, hogy miről szól ez a tábla. De ne csak a múltról, hanem a tábla jövőbe mutató ta- nulságáról is beszéljenek._____________csatxróza Részvét és félelem- 1943-ban még a béke illúziója élt az emberekben. Csak azok érzékelték, hogy valami nem stimmel, akiknek valamelyik hozzátartozója munkaszolgálatos volt. A családok nagy része nem tudta, hogy távol emberek milliói halnak meg. 1944 májusában ilyen körülmények közt vonultunk be a gettóba - emlékezett Kerekes Gábor. - Az utcán az emberek szemében részvétet és félelmet láttam. Akik megértették, hogy mi történik, sokkos állapotban voltak, az asszonyok sírtak. Magyarságtábor, hetedszer Az orosházi Helios Alapítvány hetedszer rendezi meg az ifjúsági tábort Békés megye határain kívüli testvértelepülésein élő diákok és tanáraik részére. A magyarságtábor a Kossuth Lajos Közoktatási Intézményben kap helyet július 7-étől 13-áig. Orosháza A táborba Nagykároly, Szilágy - somlyó, Bereck, Torja, Illyefalva, Uzon, Székelyudvarhely és Zren- janin diák-tanár küldöttségét várják a szervezők - tudtuk meg Fülöp Béla címzetes igazgatótól, a tábor alapítójától, vezetőjétől. A tábor július 7-én 18 órakor ünnepélyes zászlófelvonással kezdődik, majd a kollégium ebédlőjében találkoznak a határon túli résztvevők Békés megyei testvér- településeik — Orosháza, Szarvas, Tótkomlós, Gádoros, Nagyszénás, Csorvás, Békéscsaba - ön- kormányzatainak küldöttségével. A hétnapos tábor ideje alatt a tá- borozók megismerkednek Orosházával, ellátogatnak Békéscsabára és Gyulára, valamint Bács-Kiskun megyébe, ahol a Kiskunsági Nemzeti Parkot tekintik meg. Július 8-án a Helios Alapítvány és az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár Kossuth-emléktalálko- zót rendez Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére. A rendezvény 16 órakor kezdődik a könyvtárban. A táborozók és az érdeklődők egyebek mellett megismerhetik Kossuth életpályáját, Orosházi kötődéseit, az orosházi Kossuth-szobor történetét, a határon túli Kossuth-hagyomá- nyokat. A küldöttségek július 13- án utaznak haza. ___________ice. ____________Megkérdeztük olvasóinkat____________ Sz oktak-e könyvet vásárolni? Krenák János, 52 éves, békéscsabai raktáros - Szoktam könyveket vásárolni, de sajnos elég ritkán, mivel nagyon drágák. Régebben, amikor még olcsóbbak voltak, jobban megengedhettem magamnak. Inkább antikváriumban szerzem be a kedvenceimet. A szépirodalom és a krimi érdekel a legjobban. Nem tudnám megmondani, hogy legutóbb milyen új könyvet vásároltam, mert annyira régen volt. Úgy tűnik, a könyvárakat figyelve, hogy nekem már csak az antikvárium marad. Major Sándor, 49 éves, békéscsabai könyvkereskedő - Nem csak a könyvkereskedői szakmám miatt, magáncélra is vásárolok könyveket. A lexikonok, a film- és zenetörténeti, az ismeretterjesztő könyvek érdekelnek igazán. A regényeket is szeretem. Gárdonyitól az Egri csillagok a kedvencem. Jókai műveit és József Attila verseit is sűrűn olvasgatom. Tudom, sokan panaszkodnak, hogy drágák a könyvek, de nemrégiben nézegettem a könyvkatalógusokat és megállapítottam, hogy a könyvek ára nagyon is európai, csak a mi keresetünk nem az. Hajdú Zsolt, 23 éves, békéscsabai bútorasztalos- Csak ajándékba szoktam könyvet venni, magamnak soha. Nem az ára miatt, az nem érdekel. Bár elég drágák. Egyszerűen nem szeretek olvasni. Már kicsi koromban sem szerettem. Az olvasás megszerettetését nem tudták elérni nálam a tanító nénik. Nincs hozzá türelmem. Általában csak az újságokat nézegetem. Blikket, Story-t ilyesmit. Bőven elég a komoly dolgokból a hétköznapokon. Ezek az újságok legalább szórakoztatnak. No meg a tévésorozatok. Főleg a Barátok közt címűt nézem szívesen. Tóth Károlyné, 70 éves, békéscsabai nyugdíjas — Nem szoktam könyvet vásárolni. Én már elmondhatom, hogy könyv nélkül éltem le az életem. Régen, amikor a tsz-ben dolgoztunk hajnaltól késő estig, nem volt nekünk se időnk, se energiánk az olvasásra. Az volt ám az igazi munka! Nem az, amit a mai fiatalok művelnek. Ha nagy ritkán olvasok, akkor is csak újságot, de azt is csak vasárnap. Az apróhirdetéseket szoktam böngészni. Azok érdekesek. Azokból is látszik, hogy a mai világban szinte minden eladó. s.r.o. D-FOTÓ: VERESS ERZSI MAMF — tizenegyedszer Amatőr művészeti fesztivál az érdeklődőknek Az idén július 26-átóI 28-áig, három napon át tartanak majd Köröstarcsán a XI. Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál rendezvényei. Az idei programsorozat az először megrendezésre kerülő hal(as) napokkal bővül. Köröstarcsa Széplaki Zoltán, a település polgármestere elmondta: az első MAMF helyi rendezvényként indult, a jól sikerült programsorozatot az önkormányzat felkarolta és felvállalta az elképzelések továbbvitelét. A MAMF már nem amatőr és megyei jellegű, ma már országos hírnévnek örvend, minden évben több ezren látogatnak a Kettős-Körös menti település programjaira, amely egyben falunap is. A programok az idén is két helyszínen, a folyó hullámterében és a ligetben zajlanak majd. A hullámtérben lévő színpadon a fiatalok és a középkorosztály rendezvényei, a ligeti színpadon a gyerekek programjai lesznek, a fellépők sora roppant színesnek ígérkezik. Megtudtuk: a programsorozat az idén bővül, első alkalommal rendezik meg a hal, vagy halas napokat, mely a szakmai tanácskozás mellett gasztronómiai élményt is nyújt. A fesztivál jellegű rendezvényre meghívják a Körösök menti településeket. A résztvevők jöhetnek csónakkal, vagy más vízi járművel is. A rendezők számítanak arra is, hogy a halfőző versenyre a folyók menti települések csapatai mellett ott lesznek a családok, a baráti társaságok, a különféle munkahelyek csapatai is. A szálláshelyekkel nem lesz különösebb gond, ugyanis a folyó hullámterében sátorozásra alkalmas helyeket alakítanak ki.-szSZAVAZÁS AZ INTERNETEN Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arról kérdeztük olvasóinkat: mi a véleményük a Városházi Esték programkínálatáról? A szavazás a következőképpen alakult Nagyon színvonalasak és változatosak a programok. Nem érdekeinek a kulturális rendezvények. Lehetne jobb is. Mától arról kérdezzük Önöket: összefognak-e Békés megye kormánypárti és ellenzéki képviselői térségünk érdekében? J Klikkeljenek a www.bmhirlap.htHa! J Zajos rendezvények, türelmi határok A jegyző a programok időbeni befejezését ígérte Panaszlevelet írtak Pap Jánoshoz, a békéscsabai polgármesterhez a város Szabadság és Szent István téri lakói, melyben azt sérelmezik, hogy a városközpont esti és hét végi rendezvényei — diákönkormányzat-választás, divatbemutatók, sportrendezvények, gyermeknap, fesztiválok — miatt évek óta nem tudnak pihenni, nyugodtan aludni. A rendezvények, valamint a Narancs Klub vendégei és az Andrássy út torkolatánál esténként gyülekező vadmotorosok által okozott lánna megszüntetését kérték levelükben, melyet harmincöt lakó írt alá. an ügyelnek arra, hogy a műsorok legkésőbb este tíz óráig befejeződjenek, ezt ellenőrizni is szokták. Kivételes alkalmakkor — szüveszter, augusztus 20-a, Városházi Esték — este tíz után is tarthatnak a műsorok, de ezek számát a lehető legkevesebbre csökkentik. A jövőre nézve a város jegyzője csak azt ígérheti, hogy a rendezvények este tíz órás befejezésére nagyobb figyelmet fordítanak. A szórakozóhelyek nyitvatartási rendjét nem a hatóságok, hanem az üzemeltető vállalkozó szabja meg. A Narancs Klubbal kapcsolatban írásos panasz még nem érkezett a városházára. Az Andrássy úti vadmotorosok kérdésében — amely valóban létező probléma —, a városi rendőrkapitányság segítségét kérik az illetékesek. S. R. G. Településeink krónikája Polgárőrök Okányban Az Okányi Önkéntes Polgárőr Egyesületnek jelenleg 25 tagja van. Az egyesület elnöke Hugyecz László. Az okányi polgárőrök működéséhez szükséges anyagi fedezetet a helyi polgármesteri hivatal, a Magyar Posta Rt. szegedi igazgatósága, az okányi vadásztársaság, valamint a lakosság (a jövedelemadó 1 százalékos felajánlásával) biztosítja. A Sárrét Közbiztonságáért Alapítvány megszűnése után az okányi önkormányzat — mint az egyik alapító — a ráeső vagyonrészt a polgárőr egyesületnek adta. Ez a pénz lehetőséget biztosít arra, hogy az egyesület felszerelését kibővítse és polgárőrmellényeket vásároljormi Ladány legnagyobb beruházása Körösladányban idén nyártól jegyzik az önkormányzat történetének legnagyobb beruházását: 466 millió 34 ezer forintból elkezdődik a körös-sárréti nagyközség szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése. A településnek csak 93 millió 207 ezer forint önerőt kell biztosítania, mivel a célra 186 millió 413 ezer forintot céltámogatásként, 80 millió 711 ezer forintot központi támogatásként, 46 millió 604 ezer forintot a vízügyi alapi támogatásaként, 59 millió 99 ezer forintot decentralizált támogatásként nyert el az önkormányzat. Információink szerint a munkálatok még most nyáron elkezdődnek, s a szennyvízcsatorna-hálózatot 2003. szeptember 30-án adják át. ________________ __________________________ m bet egeinek nyugalmát zavarnák, míg a sportcsarnok rendezvényterét a cirkuszosokon kívül senki más nem akarja igénybe venni, mivel túl messze esik a várostól. Nemcsak a városháza vagy a színház környéke, hanem például a Korzó tér is sok rendezvénynek biztosít helyet, az ott lakók nem kis bosszúságára. Az úgynevezett urbanizációs ártalmakat bizonyos határon belül el kell viselniük a lakóknak. A rendezvények engedélyezésénél szigorúBékéscsaba A város jegyzője, dr. Simon Mihály válaszából megtudtuk, hogy a közterületek használatának engedélyezése a jegyző hatásköre. A demokratikus közösségi élet velejárója, hogy bizonyos rendezvényekre sor kerüljön, mint ahogy az is elkerülhetetlen, hogy a levélben felsorolt műsoroknak a belváros területe adjon otthont. A Széchenyi ligetben lebonyolított események a kórház
