Békés Megyei Hírlap, 2002. július (57. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-10 / 159. szám

4. OLDAL - 2002. JÚLIUS 10., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Munkavállalói részvényprogram a Henkelnél Hetvenöt országban csaknem 50 ezer dolgozója van a világcégnek A legnagyobb közép-európai termelőegy­ségét a Henkel cég Körösladányban mű­ködteti. A ladányi gyárban 217-féle alap­anyagból 42-féle kupakot, flakont és 370- féle terméket állítanak elő. Naponta 7 tar­tálykocsi, 6-7 egyéb alapanyagokat szállí­tó kamion, 10—12 csomagolóanyaggal megrakott kamion érkezik az üzembe. Csaknem ugyanennyi kamion hagyja el naponta a gyárkaput: 5-6 kamion belföld­re, 12—17 kamion pedig külföldre szállít­ja a késztermékeket. Körösladány—Düsseldorf A Henkel-csoport - ide tartozik a Henkel Magyarország Kft. is, amely a körösladányi gyárat mű­ködteti - a tavaly indított mun­kavállalói részvényprogram (ESP) nagy sikerére tekintettel az idén is folytatja világméretű kez­deményezését.- A részvényprogramban a dolgozóink közvetlenül részesül­nek vállalatunk gazdasági ered­ményeiből. Bízunk benne, hogy ismét sok alkalmazottunk él majd a lehetőséggel, mivel a program jóvoltából a dolgozók még inkább azonosulhatnak a vállalatukkal. A részvény­program ezen túlmenően növeli a létbizton­ságot, és nyugdíjkiegészítő többletjövedel­met jelent a dolgozók számára - hangoztat­ta düsseldorfi sajtótájékoztatóján dr. Ulrich Lehner, a Henkel-csoport igazgatóságának elnöke. A program népszerűsítésének érdekében a vállalat világszerte kiadványok, vállalati hír­levelekben közölt riportok, személyre szóló levelek, intranetes portál és telefonos infor­mációs szolgálat segítségével tájékoztatja dolgozóit a részvényprogram részleteiről. A Henkelt 1985-ben vezették be a tőzsdé­re. Elsőbbségi részvényeinek értéke azóta több mint háromszorosára emelkedett. Az első befektetők, akik 16 évvel ezelőtt Hen- kel-részvényeket vásároltak és akik az osz­talékot rendszeresen újra befektették, mára több mint hatszoros növekedést könyvel­hetnek el. A Henkel azon márkatermékek és tech­nológiák vezető vállalata, amelyek az em­beri életet könnyebbé, jobbá és szebbé te­szik. A vállalat márkatermékei kiterjednek a mosó- és háztartási tisztítószerekre, a kozmetikai és testápoló-termékekre, vala­mint a lakossági és szakipari ra­gasztóanyagokra. A Henkel-tech- nológiák az ipari és műszaki ra­gasztóanyagokat, valamint a felü­lettechnológiákat ölelik fel. A vál­lalat több mint 75 országban te­vékenykedik. Az idei év első ne­gyedében a Henkel Csoport 2,4 milliárd euró árbevételt és 162 millió euró üzemi eredményt (EBIT) ért el. A Henkel-csoport világszerte 46 097 embernek ad munkát. MAGYARI BARNA Októberben jegyeztethető Az előző évben a világ 44 országából összesen 10 100 Henkel-dolgozó vett részt a vállalatcsoport munkavállalói részvényprogramjában. A nagyszámú és élénk érdeklődés ösztönözte a Henkelt, hogy dolgozói számára világszerte ismételten felkínálja a lehetőséget a programban való rész­vételre. A Henkel újból 50 centet ad minden euróhoz, amit a dolgozó elsőbbségi részvényekbe fektetett. Aki tehát két részvényt vásárol, annak a vállalat egy további részvényt ad ajándékba. A dolgozók 2002. október 7-31-e között jegyezhetnek elő a 2003-as részvényprogramra. Rendkívüli ülés Gyulán Július 11-én 16 órától rendkívüli ülést tart a gyulai képviselő-tes­tület. A képviselők tárgyalják az önkormányzati intézmények fű­tés-korszerűsítését, helyiség biztosítását a Süvegcukor Bolt­múzeum elhelyezésére, ivóvíz- hálózat kiépítését a Nagy- ökörjárásban. Szó lesz a közte­rület portalanítására és köztéri virágágyások öntözésére fedezet biztosításáról. Napirendi javas­lat a tűzoltóság költségvetés­ének jóváhagyása, a Gyulai Rendőrkapitányság támogatása, a Tessedik Sámuel Főiskoláért Alapítvány létrehozása és a gyu­lai vár turisztikai pályázata pénzügyi ütemezésének módo­sítása. A képviselők tárgyalják a járdák építését, felújítását is.-Ö­Átadják a mentőállomást Sarkad, Doboz, Kötegyán, Méh­kerék, Sarkadkeresztúr és Űjszalonta lakosságát is szolgál­ja a július 11-ei átadást követően a hajdúvárosban létesített térsé­gi mentőállomás. Csütörtökön 11 órakor dr. Bumbera József, az OMSZ Békés Megyei Mentő- szervezetének vezető főorvosa és Tóth Imre országgyűlési kép­viselő, polgármester adja át az új létesítményt. A térségi mentő- állomás megépítését az Egész­ségügyi Minisztérium 56 millió 400 ezer forinttal, a megyei terü­letfejlesztési tanács 29 millióval, míg Sarkad 4 millió 100 ezer fo­rinttal támogatta. Udvari tűzhelyet építettek vályogból D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET A tábori tűzhely építésénél a nagyobb fiúk is segédkeztek Egykor minden békésszentandrási parasztház udvarán ott volt a sparhelt. A vályogtéglából rakott, sárral tapasztott sza­badtéri tűzhely építésének hagyományát a közelmúltban a szentandrási kézműves táborban elevenítették fel. Békésszentandrás A Hrncsjár-tanya kézműves tábo­rában a helybéli Dorogi Imre ve­zényletével és a táborozó nagyfi­úk segédletével egy nap alatt el­készült a tűzhely.- Annak idején a sparheltet az udvarra építették. Amikor a házi­ak gyarapodtak, falat emeltek kö­ré tetővel, ez lett a kiskonyha - magyarázta Dorogi Imre, akit haj­dan a többi gyermekhez hasonló­an befogtak otthon tüzelni, hogy főjön az étel, vagy melegedjen a víz. A szabadtéri tűzhely építését édesapjától tanulta. A kályha épí­tőanyagának, a vályognak nagy híve. Mint mondta, a lakóházát is maga vetette vályogtéglából épí­tette. Erős alapot készített, ne­hogy felázzanak a falak. Előnye, hogy nem kell szigetelőanyagra költeni. A kézműves táborban épült tűzhelynek a fazekasmunkák szárításakor jó hasznát vették. Rossz időben fedelet húznak rá, hogy jó néhány évig épségben maradjon. CS.R. Répási Erika, almáskamarási eladó: — Régen le kellett volna zárni a múltat. A jövővel kelle­ne foglalkozni, és nem azzal, hogy mi volt 20-30 évvel ezelőtt. Nem mondom, hogy régen min­den helyes volt, de a mai vilá­gunk már más. Ha ma felkérne embereket a miniszter vagy álla­mi szerv egy kis szívességre, most is eleget kellene tenni. Úgy gondolom, Pokorni Zoltán nem tehet arról, hogy a papája milyen tevékenységet folytatott. Az a fontos, hogy jelenleg ki hogyan él és mit tesz. Mindenkinek van fe­kete pont az életében, főleg ak­kor, ha már sok évet megélt. Sturm Mihály, almáskamarási nyugdíjas: — A hírekben hallottam, hogy a Fidesz elnöke, az édesapja ré­vén, hasonló ci­pőben jár, mint amivel a miniszterelnököt vádol­ták. Szerintem gerinces volt, hogy visszalépett, példaértékű az elhatározása. Nem szabad hagy­ni, hogy a dolgok idáig fajulja­nak, tíz évvel ezelőtt le kellett volna zárni a múltat. Itt a cseh példa, ahol öt évig nem vállalhat állami funkciót, akinek gyanús a múltja. Nekünk is húzni kellett volna egy határt. Most mindenki' azt figyeli, hogy egyik politikus mit tud a másikra kiabálni. Az el­lenzéknek ugyanúgy a lakosság érdekeit kell képviselnie, mint a megválasztottaknak. Elekes Kriszti­án, almáska­marási munka- nélküli:- Jobb lenne lezárni a múl­tat, mert a sok vitával nem jut előbbre az or­szág. Sőt, a nemzetközi megítélé­sünk is rossz irányba fordulhat. Volt, ami volt. Az évtizedekkel ezelőtt megtörténteket hiába rán­gatják most elő, az már nem vál­toztat a múlton. A gyermekek nem felelősek a szüleik tetteiért. Rossz látni, ahogyan az ország első emberei veszekednek. Észre kellene végre venni, hogy más vi­lágot élünk. A demokráciában mindenkinek lehetősége van a bizonyításra. Az országot nem rombolni, hanem építeni kell és előrehaladni. halasi mária _____ D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Mi nőségváltás az óvodában A körösladányi óvodában nemrégiben elkezdték a mi­nőségfejlesztést. Szeptember­ben pedig bevezetik a Comenius I. minőségfejlesz­tési modellt. Ez a váltás már most érződik az óvodai mun­kában, és a társadalmi hatása is jóval nagyobb. Körösladány A nagyközség életébe is aktívan bekapcsolódik a ladányi óvoda. A település legnagyobb esemé­nyén, a Körösladányi Napok ren­dezvénysorozaton is tevőlegesen részt vettek az utóbbi években. A hétvégi nagyszabású eseményen viszont minden eddiginél gazda­gabb kínálattal állt elő az óvoda. Korábban szombat délelőttön­ként a legkisebbek számára nem volt szórakozási lehetőség. Ezért az igényeket a óvoda felmérte, s az elmúlt szombaton délelőtt Ki­csik hétpróbája címmel játékos tornagyakorlatokat rendezett. A kezdeményezés nagyon sikeres volt: a másfél évestől a 11 éves gyermekik mindenki lelkesen vé­gigcsinálta a próbagyakorlatokat. Ugyanekkor a Wenckheim téren játszóházat tartott az óvoda.- Rendezvényeinkkel tartal­mas délelőttöt nyújtottunk a gye­rekeknek, ahol pénz nélkül, re­mekül szórakozhattak. A közös szervezésű eseményeken pedig a három tagóvoda dolgozói is job­ban összekovácsolódnak - han­goztatták az óvónők. A ladányi óvodában tudatosan törekszenek arra, hogy minden partnerrel (szülők, iskola, egész­ségügy, egyebek) jó kapcsolatot alakítsanak ki. Ennek szellemé­ben a partnerekre figyelő, igénye­iket kielégítő szemlélet uralkodik az intézményben. Új szolgáltatások, régi hagyományok A XIX. században megyénk nagybirtokain erőteljes fejlődés­nek indult a vadászat, a vadgazdálkodás és ezzel párhuzamo­san az erdőgazdálkodás is, mely 1914-től felgyorsult. Az 5,3 hektáros parkban épült, a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. tulaj­donában lévő, ma is a vadászat szolgálatában álló, műemlék jellegű bélmegyeri vadászkastély ismeretlen mester munkája­ként 1850-ben vadászati célokat szolgálva épült Kárász István királyi aranykulcsos kamarás családi birtokán. Bélmegyer — Kacskaringós a kastély történe­te: az '50-es években a Belügymi­nisztérium hatáskörébe tartozott, majd néhány esztendő múlva Ál­lami Tenyészvadgazdaság néven működött. Később a vizesfási álla­mi gazdasághoz csatolták, majd az összevonások után került a muronyi nagyüzemhez - kezdi Varga Mihály, a Hidasháti Rt. cég­vezető vezérigazgatója. A kastély a századfordulót köve­tő évtizedektől magas rangú vezető politikusok, diplomaták kedvenc vadászterülete volt, minderről az itt lőtt trófeák tanúskodnak, s arról is, hogy ki ejtette el. Aztán a '70-es évek második felétől mind több nyugati vendég fedezte fel a fény­korában csaknem 38 ezer hektáros vadgazdaságot. Az utóbbi évtized­ben vissza-visszatérő, kialakult vendégköre volt, s van a terület­nek, szívesen töltenek itt el néhány napot vadászattal a pénzes olasz, német, francia vagy éppen angol vadászok. A 15 szobás kastély konyhája is messze földön híres.- A részvénytársaság vadászte­rülete 2 ezer hektárra zsugoro­dott, kevés a vad, így visszaesett a vadásztatás — folytatja a „vezér”.- A ház minden percben foga­dóképes, az állandó költségeink megmaradtak. Ennek kigazdálko­dására léptünk: a belföldi és a kül­földi csoportok előtt egyaránt, elő­zetes bejelentés alapján megnyi­tottuk a házat. Azt hiszem, a tér­ség egyik legreprezentatívabb he­lye - kapcsolódik a beszélgetésbe a vadászház konyhafőnöke, Barna Ádám, s máris sorolja elképzelése­it. Az étlapjuk specialitása marad a vad, amihez van alapanyaguk. Vonzerőnek tartják a csendet és a tiszta levegőt, kisgyermekeseknek a biztonságot. Barna Ádám szerint minden bizonnyal népszerűek lesznek kerti partijaik, szalonna­sütéseik, bográcsosaik, melyek­hez adottságaik kiválóak. Mindezt - természetesen azt is, hogy a múlt értékeivel jól sáfárkodnak - igazolja: a napokban a Bélmegyeri Vadászházat, mint a Magyar Nem­zeti Gasztronómiai Szövetség tag­ját, felvették a Nemzeti Gasztro­nómiai Értékőrző Testület tagjai sorába. — A Magyar Tudományos Aka­démián tartott ünnepi ülésen ve­hettük át a díszes oklevelet — told­ja meg Barna Ádám. Megtudtuk: a Gasztronómiai Értékőrző Testület­nek csaknem kétszáz hazai ven­déglátóegység a tagja, s közülük mindössze három megyénkbeli akad. A konyhafőnök kiemelte: a testület fő célja a napi munka mel­lett a gasztronómiai értékek meg­őrzése, a hagyományok, a helyi sajátosságok ápolása. Mindezt se­gíti az erdőbe átmenő angolpark is, amelyben található a vadász­ház. — A vadászkastély mindenki előtt kitárta kapuit, szeretnénk be­kapcsolni az idegenforgalomba. Célunk, hogy rövid időn belül há­romcsillagos szállodává alakítsuk át a házat - summázza Varga Mi­hály. ____________________(SZEKERES) A napokban a Bélmegyeri Vadászházat, mint a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség tagját, felvették a Nemzeti Gasztronómiai Értékőrző Testület tagjai sorába __________________________________________(ARCHIV FELVÉTELI Da fkó Nóra, almáskamarási boltvezető: — A múlt dol­gaival előhoza­kodni semmi­képpen se jó, mert nem viszi , előbbre a gaz­. daságot. A tévében csak azt lát­juk, hogy a miniszterek, a pártve­zetők állandóan marakodnak. ! Mindig azt keresik, hol lehet be­sározni a másikat. Ilyen légkör- , ben nem marad idő a fontos dol- ' gokra, és eltereli a lakosság fi- i gyeimét. A rendszerváltásnak i nem az lett volna a feladata, hogy t elkezdjünk vájkálni mások múlt- 1 jában, inkább az előrehaladás, az- igazi demokrácia megteremtése.- Az országot csak békességben le­_________Megkérdeztük olvasóinkat__________ Ke ll-e bolygatni a múltat?

Next

/
Oldalképek
Tartalom