Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-05 / 129. szám

4. OLDAL - 2002. JÚNIUS 5., SZERDA M E GYEI KORKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLÁP Új regények, verseskötetek, mese A 73. ünnepi könyvhét eseménysorozata megyénkben Magyarországon az idén 73. alkalommal tartanak ünnepi könyvhetet. Az elnevezés időnként inkább csak könyvnapo­kat takart, hiszen, bár az első, az 1929 májusában rendezett esemény valóban egy hétig tartott, azóta előfordult, hogy rö- videbb ideig. Örvendetes viszont, hogy a 2002-es könyhét ese­ményei május 28-ától június 14-éig tartanak megyénkben. Békéscsaba Az első ünnepi könyvhétre mind­össze két kötet jelent meg: Szabó Dezső Elsodort faluja, illetve Móra Ferenc Ének a búzamezőről című könyve. A következő évben már öt művet adtak ki, többek között Arany János Toldi trilógiáját, Herczeg Ferenc Pogányok és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét. A nagy áttörést 1937 hoz­ta, amikor is ötvenkilenc kéziratot nyomtattak ki, de néhány évvel ké­sőbb, 1940-ben már kilencvenhét új művel ismerkedhettek az olvasók. A könyvhét azóta is népszerű, bár egyre többen csak nézegetik a köteteket. Békéscsabán ma délelőtt fél tizenegytől jelmezes irodalmi sétára invitálják az általános iskolás csoportokat. A csabai Korzó téren délben tartják a megyei és békés­csabai ünnepi könyvhét megnyitó­ját, ahol dr. Erdmann Gyula, a Bé­kés Megyei Levéltár igazgatója mond beszédet. A Radnóti Köny­vesbolt standján a megnyitó után Nógrádi Gábor dedikálja Petepite című ifjúsági regényét és a Segíts, ember! kötetét. Kettőtől a Magyar Téka Erkel Könyvesház standján Fodor Helga, Gyulai Bálint Tibor és Sarusi Mihály dedikál. 15 órától a Békés Megyei Könyvtár-Körös Iro­dalmi Társaságnál Banner Zoltán és Sarusi Mihály várja az aláírás- gyűjtőket, négytől Körösi Zoltán az Alexandra Könyvesbolt standján. Délután öttől Banner Zoltán Vin­cellér-ének című verseskötetét és Sarusi Mihály Fekete Zaránd című regényét mutatja be a megyei könyvtárban Kántor Zsolt. Csütör­tökön délután öttől Fodor Helga Es­ti Galéria, Gyulai Bálint Tibor Fény- vonat és Sarusi Mihály Csavargó Ének című verseskötetével ismer­kedhetnek az érdeklődők a Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház ud­varán. Az est házigazdája Kántor Zsolt és Kőszegi Barta Kálmán. Pénteken 16 órától a Csíkszeredái Székelyföld című folyóirat szer­kesztősége mutatkozik be a megyei könyvtárban. Június 10-én délután öttől a Hetek költőinek antológiáját ismerteti Jánosi Zoltán irodalom- történész. Június 14-én 17 órától a Meseház udvarán Banner Zoltán A művészet törvénye: az újjászületés címmel tart előadást, míg Gál Zsu­zsanna a Békés megyei színjátszás történetéről mesél, fekete g. kata Komámo, a híd másik oldalán Komárno és Komárom egy­mással farkasszemet néző test­vérvárosok, mindössze a Duna választja el egymástól a szlo­vák és a magyar települést. Ez azonban semmilyen akadályt nem jelent a lakosoknak: na­ponta átjárnak a másikhoz, ha olyan árucikkre van szüksé­gük, ami a saját városukban nem kapható, egyszerűbb át­ugrani külföldre, mint a szom­széd városba. A két települést összekötő híd másik oldalán nemrég néptánctalálkozót ren­deztek, amelyen a békéscsabai Kistabán Táncegyüttes is részt vett. A kíséretben akadt hely a Csabai Szlovákok Szervezete tagjainak és lapunk munka­társainak is. Békéscsaba—Komárno emezen, m magioai es DeKesi lancoicai autaK elő.- Tizenkét iskolában tanítok néptáncot, a leg­tehetségesebb diákokból verbuváltam össze a csapatot - tudtuk meg Kurtucz Borbálától, az együttes vezetőjétől. - A huszonöt tagból 17-en utaztak, az otthon maradottak nem sértődtek meg, hiszen tudják, ez azoknak a jutalma, akik hosszabb ideje táncolnak. A koreográfiát mindig a gyerekek tudásához alakítjuk, hiszen az a cé­lunk, hogy a megtanult táncot jól adják elő. Mára igazi közösséggé kovácsolódott a csapat, figyel­nek egymásra. A gyerekek alkoholt nem fogyasz­tanak, a táncban vezetik le a feszültségeiket és a mozgásigényüket - fejtette ki Kurtucz Borbála. Az utazás egyik legbájosabb színfoltját az örökké jókedvű, energiával teli csabai szlovákok jelentették. Talán nincs senki más, aki hozzájuk hasonlóan büszke lenne a csabai kolbászra. A mellettem ülő Jani bácsi lelkesen mutogatta a kolbászfesztivált népszerűsítő, frissen elkészült képeslapokat és rajtuk a szlogent: „Békéscsaba, a kolbász fővárosa”. _____csicsely zoltán Kulturális r endezvénysorozatot tartottak nem­rég a Duna másik oldalán, amelynek egyik ki­emelkedő eseménye egy olyan néptáncgála volt, Történelmi szépségű belváros A kora reggeli indulás és a hosszú utazás senkin nem hagyott nyomot, mindkét napon a jókedv uralkodott a csapaton. Komámóba érve úgy tűnt, mintha néhány évet visszalép­tünk volna az időben: az épületek többsége elmúlt időket idézett, ám a város néhány he­lyén már nagyszabású felújításokba kezdtek. A belvárosban kialakították az „Európa Ud­vart”, amely a kontinens legjelentősebb építé­szeti irányzatait ötvözi. Ugyancsak megirigyel­hetnék a békéscsabaiak a néptáncgálának helyet adó amfiteátrumot, amelynek egyaránt fedett a színpadi és a nézőtéri része. Művészeti fesztivál A megyei művelődési köz­pont „Szülőföldünk Békés megye” néven fesztivált hir­det a megyénkben működő amatőr művészeti csoportok és szólisták számára. A jövő januári gálaműsorba a he­lyi közművelődési intézmények vagy a polgármesteri hivatalok delegálhatnak fellépőket a követ­kező kategóriákban: komolyze­ne, népdalkörök, népzene, nép­tánc, vers- és prózamondás, szín­játszás és báb, kórus és szóló­ének, könnyűzene, mozgásmű­vészet. A harmincezer lakos felet­ti települések számára azt java­solják, hogy önálló rendezvénye­ken válasszák ki november köze­péig a megyei gálaműsorba kül­dött előadókat és csoportokat. A települések a lakosságszám függ­vényében küldhetnek résztvevő­ket. A szervezők emellett megha­tározták az egyes műsorszámok hosszúságát is. Bővebb informá­ció a megyei művelődési köz­pontban kérhető. Jelentkezési határidő: június 30. _______cs.z. Vi rtuális kiállítás A gyulai Mogyoróssy János Könyvtár olvasótermében június 5-én, 17 órakor Hajdik Antal fes­tőművész virtuális kiállítását nyitja meg Gábor Ágnes, a Virtu- ArtNet vezetője. Durkó Károly, a Duna TV Híradójának felelős szerkesztője 120 levélből álló adományt ad át Koszta Rozália és Hajdik Antal levelezéséből. Köz­reműködik Morár Ildikó. (ö) Megkérdeztük olvasóinkat Az agresszió terjedéséről Kovács Tibor, 19 éves, gyulai gimnazista: — Mérhetet­len szomorú­sággal tölt el, hogy egyre in­kább terjed napjaink társa­dalmában az agresszió. Sajnos ez egyfajta civilizációs ártalomként is értékelhető, hiszen az örökös stressz, a túlfeszített munkatem­pó, és az idegeskedés türelmet­lenséget, s nem egy esetben irigy­séget, gonoszságot szül. Az igaz és maradandó értékek bennünk rejlenek. Frülich Nóra, 15 éves, sarkadi gimnazista:- Anyagias, gyarló világunk velejárója az emberi agresz- szió terjedése. Ha az életfogy­tig tartó szabadságvesztésnek nincsen visszatartó ereje, én úgy érzem, hogy a halálbüntetésnek sem lenne. Minden ember egy külön világ, s kívülről senkin sem látszik, hogy mikor szaba­dul el benne a pusztítás. A bünte­tés utólagos megtorlása egy már elkövetett, s adott esetben vissza­fordíthatatlan cselekménynek. Szerintem sokkal inkább a meg­előzésre kellene koncentrálni. Péter Nikolett, 16 éves, sarkadi gimnazista:- Bevallom őszintén, a móri tragédia óta so­kat töprengtem a kérdésen. Baj van az emberek­kel. A hazai pénzintézetek alapve­tő biztonsági óvintézkedéseket hagynak figyelmen kívül. Vélemé­nyem szerint a magyar büntetőjo­gi szabályok is túl enyhék, hiszen másképpen az idegen ajkú bűnö­zői csoportok nem vernének ta­nyát hazánkban. Ha rajtam állna, az ítélkezést is szigorítanám. Magyar Katalin, 15 éves, sarkadi gimnazista — Az erőszak­nak, az agresszi­ónak mindenne­mű válfaját el­ítéltem, s elíté­lem. A móri rab­lógyilkosság szerintem egy bestiá­lis, brutális és állati cselekedet volt, s az biztos, hogyha rajtam áll­na, az elkövetőket a legszigorúb­ban megbüntetném. Véleményem szerint ilyen esetekben igenis he­lye lenne a halálbüntetésnek. Az is tény, hogy pénzintézetben nem szívesen vállalnék munkát, de hát ezek szerint sehol nincsenek ga­ranciái már az emberi életnek, b. i. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A körös-sárréti polgármesterek a közelmúltban Káptalanfüre- den tanácskoztak, hogy személyesen tekintsék meg az észak­békési önkormányzatok tulajdonában lévő Sárréti Ifjúsági Tá­bornak a turisztikai szezon kezdete előtti állapotát. A tábort működtető Varga László vállalkozó a jó gazda gondosságával kezeli az ingatlant, így a körös-sárréti településvezetők pozitív benyomásokkal térhettek haza. Körös-Sárrét—Balaton Ahhoz, hogy célját rendeltetés­szerűen betölthesse, egymillió fo­rint értékben kellett idén felúj íta­hogy egyes települések lekötik a tulajdonrészük arányában járó gyereklétszámot, de végül tábo­rozni nem küldenek ugyanennyi gyereket. Más településről vi­AZ IDEI EGYMILLIÓ FORINTOS TÁBORFELÚJÍTÁS FEDEZETE Az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatán elnyert összeg: Az idei táborbérleti díjból a célra fordítható összeg: A tábort működtető Varga László vállalkozó önként vállalt támogatása: Ezért fel kell mérni még egyszer a pontos igényt, s ahonnan még lenne táborozó gyerek, célszerű oda kiajánlani a megmaradt he­lyeket - javasolta Balog Károlyné térségfejlesztési mene­dzser. — Amennyiben mi helyi gyere­kekkel nem tudjuk feltölteni a tel­jes létszámot, akkor Gesztnek és Mezőgyánnak adunk át helyet. Ezáltal ottani gyermekek is üdül­hetnek, a diákok között pedig ba­----------------- rátságok szövőd­----------------- hetnek - mondta 40 0 ezer forint Kónya Mária, 500 ezer forint Okány polgármes­100 ezer forint tere. A körös-sárréti ni, fejleszteni a tábort. A munká­latok ezekben a napokban feje­ződnek be. A kiadások finanszí­rozására a körös-sárréti önkor­mányzatoknak nem kell a zse­bükbe nyúlniuk. Az egymillió fo­rint pályázati támogatásból, a bérleti díjból és a bérlő adomá­nyából tevődik össze. — A rendelkezésünkre álló pénzből a faházaknál legszüksé­gesebb felújítás is megoldható. A beruházással nincs is gond. Problémát egyedül az okoz, szont többen jönnének, nekik vi­szont nem tudunk helyet biztosí­tani — fogalmazott Pap Tibor, az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Tár­sulás elnöke, Dévaványa polgár- mestere. — Egyeztető megbeszélést folytattunk valamennyi érintett település iskolájával. Minden is­kola lekötötte a számára biztosí­tott létszámot. Most viszont úgy tűnik, nem jön minden iskolából annyi gyerek, mint vállalták. polgármesterek végül abban álla­podtak meg, hogy rövid időn be­lül még egyszer felmérik az igé­nyeket, s a ki nem használt tábo­ri helyeket üdülni vágyó gyere­kekkel töltik fel a térségből. A tábor állapotával mindenki maximálisan elégedett volt. — Szép, rendezett, tisztaság van mindenütt. Látszik, hogy gazdája van a tábornak - közölte Kaszai János, Vésztő polgármes­tere. MAGYARI BARNA Foglalkoztatás Gyomaendrődön A hátrányos helyzetű munka- nélküliek foglalkoztatását ka­rolja fel, illetve a szabadság- vesztésüket letöltőket a munka világába segíti vissza az Orszá­gos Foglalkoztatási Közalapít­vány. A program helyi kezde­ményezéseket támogat. Élve a lehetőséggel, a gyomaendrődi gondozási központ pályázatot nyújt be tíz munkanélküli alkal­mazására. Roma származású 45 éven fe­lüli, alacsony iskolai végzettsé­gű munkanélkülieknek adná­nak munkát. A foglalkoztatás költségeire tíz százalék önerő biztosítása mellett vissza nem térítendő támogatás igényelhe­tő. A gyomaendrődi foglalkozta­tási program teljes költsége 11 millió forint, amelyhez pályáza­ton 10 millió forint támogatást igényel az intézmény. ______________________151 Az Erdélyből érkezett diákok „szálláshelye" a kétegyházi iskola kollégiuma D-FOTÓs LEHOCZKY PÉTER Kapcsolatépítés a fordulat óta A romániai fordulat óta építi kapcsolatát a székelyudvarhelyi Eötvös József Agrárlíceummal a kétegyházi Mezőgazdasági Kö­zépfokú Szakoktatási, Tovább­képző és Szaktanácsadó Intézet. Az együttműködés eredménye­ként hatodik éve tanulnak erdé­lyi fiatalok Kétegyházán, elő­ször gazdaasszony-, utána gaz­daképzésre jelentkeztek, illetve a falusi vendéglátás sorolható még a kedvelt szakmák közé. Kétegyháza Székelyudvarhelyen kívül többek között Kézdivásárhelyről, Csíksze­redáról, Csíkdánfalváról érkeztek azok a diákok, akik jelenleg is az intézményben tanulnak. A taninté­zetek közötti kétoldalú kapcsolat­nak köszönhetően tavaly novem­berben a kétegyházi tantestület járt Romániában, idén tavasszal pedig az itteni tanulók kirándultak Er­délyben - tudtuk meg dr. Komáro­mi Sándortól, az iskola igazgatójá­tól. A kétegyházi iskola folyamato­san pályázik külföldi tanulmány- utakra, és évek óta nyernek is. Ily' módon nyílt lehetőség sportkap­csolatok ápolására is a tanulmány­utak mellett. Legutóbb falusi ven­déglátó felnőttképzést tartottak 32 hallgató számára a Romániai Ma­gyar Gazdák Egyesületével. Az el­méleti képzés helyszíne a szom­szédos országban volt, a gyakorla­tinak Kétegyháza adott otthont. A Kétegyházán tanuló erdélyi diá­kok egyébként könnyen beilleszked­nek az itteni közösségekbe, s hamar megszokják a kollégiumi életet. Sze­mélyiségük fejlődését a tanuláson kí­vül a sport és más elfoglaltságok — például a virágkötészet — szolgálják - mondta a helyi diákönkormányzat vezetője, Vass Ildikó, aki szintén Er­délyből érkezett, s mostanra a diák- élet fontos szereplőjévé vált. L E, i ÁB A amelyen a helyi és a szomszédos országok szlo­vák kötődésű csoportjai léptek fel. Legmesz- szebbről a békéscsabai Kistabán Táncegyüttes A városban művészi igényességgel kialakított Európa Udvarban zajlanak a Komáromi na­pok és más jelentős események fotó: jozef stefanovic Ne legyenek foghíjas turnusok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom