Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-28 / 149. szám

SPORT 2002. JÚNIUS 28., PÉNTEK - 15. OLDAL PKES MEGYEI HÍRLAP Völler szerint Brazília a favorit Ünnepi hangulatban a brazil szurkolótábor - igaz, még csak a török meccs után FOTÓI IPA Német szakemberek körében megoszlanak a vélemények a brazilok elleni vasárnapi vb-fi- nálé esélyesét illetően, ám annak mindenki örül, hogy álomdöntőt láthatnak majd a lab­darúgás kedvelői a jokohamai stadionban és szerte a világon. Rudi Völler szövetségi kapitány szerint a dél-ameri­kai együttes számít favoritnak, de nem mindig ér­vényesül a papírforma: - Ha így lenne, akkor már 14-szeres világbajnokok volnának. Mindent elköve­tünk, hogy a végén mi örülhessünk. Michael Skibbe másodedző úgy véli: az ellenfél legyőzhető, mert a szerdai elődöntőben a törökök­nek is sikerült komoly helyezeteket kialakítani, de ezeket nem tudták értékesíteni. A legendás Franz Beckenbauer szintén sebezhe­tőnek tartja a brazil védelmet, azonban megjegyez­te: támadásban viszont annál veszélyesebbek: - Ronaldo káprázatosán bánik a labdával, gyönyörű­ség nézi, de azért térdoperációi előtt jobb volt. Rainer Calmund, a BL-második Bayer Leverkusen menedzsere kalapot emelt az 1994 és 1998 után sorrendben harmadszor a vb fináléjába jutott brazilok előtt: - Esélytelenek vagyunk velük szemben, már csak Ballack eltiltása miatt is. Kere­tünkből sokan fáradtak. Csak abban bízhatunk, hogy erőt ad a nagy tét. Nincs vesztenivalónk. A ZDF televízió felmérése szerint a németek 65 százaléka vár győzelmet. A legtöbben Oliver Kahn kapus eddigi káprázatos, megbízható teljesítménye miatt optimista. Kahn biztos abban, hogy legyőzik a brazilokat a vasárnapi vb-döntőben. - Valami azt súgja nekem, hogy csak mi nyerhetünk - fogalmazott a csapatka­pitány, aki az eddigi hat mérkőzésen mindössze egy gólt kapott. - Abszolút biztos vagyok abban, hogy a miénk lesz az aranyérem. Életem legna­gyobb meccse következik, s így vannak ezzel a töb­biek is. Jól ismerem Ronaldót, Rivaldót és Ronaldinhót, zseniális futballisták, s tudom mire képesek. A bevált színekben. Az ismert, bevált színekben lép pályára Bra­zília és Németország a vasárnapi vb-döntőben. A brazilok sárga mezben és kék nadrágban, míg a németek fehér-feketében játsza­nak. Ettől csak a két kapus öltözé­ke tér el: Marcos szürke, míg Oliver Kahn kék felsőben őrzi a hálót. A szombati bronzmeccsen Teguban a dél-koreaiak pirosban, a törökök pedig fehérben futbal­loznak. Meccsenként négy gól. Az ed­digi 16 vb-döntőben összesen 65 gól született, az átlag mérkőzé­senként: 4,06. Az első félidőben 27, míg a szünet után 33 alkalom­mal vették be az ellenfelek kapu­ját a finálékban érdekelt játéko­sok. Hosszabbításra négyszer ke­rült sor, s ezek során öt gól szüle­tett. Az 1994-es, Egyesült Álla­mokban rendezett döntő (Brazí­lia - Olaszország 0-0, 11-esekkel nyert a latin-amerikai együttes) volt az egyetlen, amely gól nélkü­li döntetlennel ért véget. A leg­több találat, összesen hét, az 1958-as stockholmi brazil - svéd összecsapáson esett: a vendégek 5-2-re győztek. J A FINALISTÁK KORÁBBI VB-DÖNTŐI |1 Huszonnégy órával a német együttes után a brazil válogatott is bejutott a 17. labdarúgó- világbajnokság döntőjébe, így újra holtverseny alakult ki közöttük, 7-7 fináléval. : A dél-amerikaiak vasárnap sorozatban harmadszor játsszák a vb utolsó meccsét, ez az NSZK-nak 1982 és 1990 között sikerült. Brazília (4 győzelem/2 vereség) Németország | (3 győzelem/3 vereség) 1950.07.10.: Uruguay - Brazília 2-1 IMI Rio de Janeiro, 203 849 nézd. V.: Reader (angol) G.: Schiaffino (66.), Ghiggia (79.), ill. Friaca (47.) 1954.07.04.: IIS2K - Magyarország 3-212-2) Bern, 65 ezer nézd. V.: Ung (angol) G: Morlock (10.), Ralin (18., 84.), ill. Puskás (6.), Czibor (8.) 7958. 07 20.: Brazília - Svédemig 5-212-11 Stockholm, 51 ezer nézd. V.: Guigue (francia) G: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90), Zagallo (68.), #1. Liedholm (3.). Simonsson (80.) 1960 07 30.: Aoglia - HSIK 4-211-1,2-13-21 London, 97 ezer nézd. V.: Dienst (svájci) G.: Horst (18., 101., 120.), Peters (78), II. Haller (12.), Weber (90.) 1962.06.17: Brazília - Csehszlovákia 3-1 (1-1) Santiago, 60 ezer nézd. V.: Latisev (szovjet) G.: Amarildo (17.), Zito (68.), Vavá (77.), ill. Masopust (15.j 1974.07.07: HSIK - Hollandia 211211 Mönchen, 80 ezer nézd. V.: Taylor (angol) G.: Breitner (25., 11esbdl), Müller (44.), ill. Neeskens (2„ Hesböl) 1970.06.21.: Brazília - Olaszország 4-1 (1-1) Mexikóváros, 112 ezer nézd. V.: Glöckner (NOK-beli) G.: Pelé (18.), Gerson (65,), Jairzinho (70.), Carlos Alberto (86.), III. Boninsegna (37.) 1902.07.11.: Olaszország - HSIK 3-1 IMI Madrid, 90 ezer nézd. V.: Coelho (brazil) G.: Rossi (57.), Tardeli (69.), Atobelli (81.), ill. Breitner (83.) 1994.07 17: Brazillá - Olaszország M, 11-esekkel: 3-2 Los Angeles, 93 158 nézd. V,: Puhl Sándor. A1 leseket értékesítette: Romário, Branco, Donga, ill. Albertini, Evani A1 leseket kihagyta: Marcio Santos, ill. F. Baresi, Massaro, R. Baggio 1906.06.29.: Argentina - HSIK 3-211-01 Mexikóváros, Aztékstadion, 115 ezer nézd. V.: Filho (brazil) G.: Brown (22.), Valdano (56.), Burruchaga (85.), ill. Rummenigge (74.), Voller (82.) 1998. 07 12.: Franciaország - Brazília M12-01 St. Dennis. 80 ezer nézó. V.: Belkola (marokkói) G.: Zidane (27. 45.), Petit (90.) Piros lap: Desailly (68.) 1990. 07.08:HSZK- Argentína 10 IMI Róma, Olimpiai-stadion, 75 ezer nézó. V.: Codesal Mendez (mexikói). G.: Brehme (85., 11 -esbdl) Piros lap: Monzón (65 ). Dezotti (87.) Németország - Paraguay 1-0 A VILÁGBAJNOKSÁG TOVÁBBI MENETRENDJE Németország - Egyesült Államok 1-0 Mexikó - Egyesült Államok 0-2 Németország - Dél-Korea Spanyolország - Írország 1-1,11-esekkel 3-2 1-0 Spanyolország - Dél-Korea OO, 11-esekkel 3-5 Dél-Korea - Olaszország Dél-Korea - Törökország Németország - Brazília 2-1, aranygóllal bronzmérkőzés, június 29., 13.00 döntő, június 30,13.00 Yokohama Dánia - Anglia 0-3 Daegu Anglia - Brazília 1-2 Brazília - Belgium 2-0 Brazília - Törökország Svédország - Szenegál 1-2, aranygóllal 1-0 Szenegál - Törökország 01, aranygóllal Japán - Törökország 01 H Szabó Zsolt a harmadik helyről startol Székesfehérvár Egy hónappal a berlini úszó Euró- pa-bajnokság előtt tegnap Székes- fehérváron megkezdődött az úszók országos bajnoksága. Az első napon nyolc döntőre került sor, köztük a legrövidebb távon rendkívül szoros küzdelemben dőltek el az elsőségek. A Békéscsabai Előre Úszó Klu­bot két fiatal Budavári-tanítvány, Szabó Zsolt és Csökő Gábor kép­viseli, ők ketten úszták meg a baj­noksághoz szükséges szinteket. Az első napon Szabó Zsolt két számban startolt, az 50 méteres pillangóúszásban már a döntőig jutottak a versenyzők. A nem a leginkább testhez álló 50 méteres pillangóúszásban 27,23 másod­percet repesztett a még csak ser­dülő korú Szabó Zsolt, amivel a 13. helyen kötött ki. Annál inkább bizonyította állóképességét a 200 méteres pillangóúszásban, ahol a középdöntőben újabb egy másod­percet javított három héttel ezelőtt felállított legjobbján és 2:05,43 perccel a harmadik legjobb idővel került a fináléba, amelyet ma ren­deznek. Csak a nála jóval idősebb spartacusos Bereczki (aki Olaszor­szágban készül) és a székesfehér­vári Kolozár úszott jobbat nála. Ezzel egyben megúszta az ifjúsági Európa-bajnoki szintidőt, noha mégsem utazhat oda fiatal kora miatt. Viszont a következő évire máris garantáltan helye van. Bu­davári edző bízik abban, hogy pénteken megőrzi dobogós helyét a hazai felnőtt döntőben is. Csökő Gábor a 100 méteres mellúszásban a középdöntőbe került, ő is élete legjobbját úszta l:08,83-mal (eddig még soha sem úszott l:10-en belül) és 13. lett. ■ Bánatosan, bosszúsan, Békésen Klampdr nagypapa még mindig bizonyítana Azt hittem a szemem káprázik, vagy félreértettem valamit. Bár ritkán kerülök súlyos időzavarba, hamarjában ellenőriz­tem az aktuális dátumot. Nem, nincs április elsejei Márpedig itt valaki minden bizonnyal a bolondját járatja velem. Még hogy Klampár Tibor versenyszerűen játszik, ráadásul majd pont itt a „senki földjén”, ahonnan a legtöbb sportoló, ha tehe­ti, menekül. Itt valami nem stimmeli Pedig, mint kiderül, épp ellenkezőleg. Itt van az a hely, ahol számára - remélhetőleg - minden stimmel. Az aranyérmek garmadájával rendelkező, egykori olimpiai elődöntős kaucsuklabda-guru, miután vil­lámgyorsan tegező formulára vált, készségesen elmeséli, mi­ért épp a Békési TE színeiben lép asztal mellé a következő baj­noki idényben. Budaput, Békés- őszintén bevallom, szerettem volna itthon helyet találni ma­gamnak - kezdi tanulságos törté­netét az ex-bajnok. Kerestem a le­hetőségeket, több egyesületnél is bejelentkeztem. Az elmúlt tizen­öt évben ugyanis Ausztriában ját­szottam, ahol legutóbb nyertünk a másodosztályban, és feljutot­tunk a legjobbak közé. Már ké­szültem a szerződésem meghosz- szabbítására, csakhogy a klub- igazgatóm csúnyán átvert. Kecs­keméti ismerőseimtől tudtam meg, hogy a helyemre pályázó Martz Gabit fogják leigazolni. Gondolom, engem az első osztá­lyú szereplésre már nem tartott elég jónak a főnököm. Hivatkoz­tak arra is, hogy Gabi családos, meg ehhez hasonlók. Mi mást tudtam erre mondani, mint hogy, nekem meg már unokám van. Ez az egész eljárás nagyon rosszule­sett. A pórul járt ping-pong feno- mén hangjában a csalódottság zöngéje egészen megdöbbentő­en, szívbe markolóan hat. Nem hagy időt a gondolkodásra, foly­tatja az elbeszélést. Érezhetően megkönnyebbül attól, hogy kite­rítheti a lapjait.- Próbálkoztam tehát a kap­csolatfelvétellel hazai NB I-s klu­boknál. Volt is néhány csapat, amely érdeklődést mutatott. Ne­kem a békési helyszín tűnt a leg- ideálisabbnak, és bízom benne, hogy jó döntést hoztam.- Nem sokan szaladgálnak manapság nagypapaként asztali­tenisz-ütővel a kezükben. Hihetet­len mértékű, a sportág iránt táp­lált szeretet és alázat kell ehhez.- Negyvenkilenc éves múl­tam. Több, mint negyvenegy éve ezt csinálom. Valóban nehéz len­ne elhitetnem, hogy nem szere­tem. Néha megfordul a fejemben, nehogy valami komoly sérülést szenvedjek. Aztán megnyugta­tom magam: csak nem lesz-baj! Igaz, olykor nehezemre esik már a mozgás, de a mai fiataloknál így is jobbnak érzem magam. Nyolc éve még ott voltam a Birmingham-i, magyar válogatott keretben, és - szerintem - tud­tam segíteni a fiúknak. Tényleg nem akarok senkit bántani, de amit napjaink versenyzői művel­nek, az hozzám képest..., hát, semmi! Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de ha egyszer ilyen idős fejjel el tudok evickélni köztük, akkor van még mit tanulniuk. Fél­re ne érts, nem a békési vidékre célzok, hanem az egész mezőny­re. Jártam én már néhány edzőte­remben Dunaújvárostól a főváro­sig. Egyszerűen jobbnak érzem magam náluk. Persze, a gyakor­latban ez nem azt jelenti, hogy egyszer-egyszer nem tudnak megverni. Ettől még nem jobbak, mint én - cinikusan kuncog az orra alatt, de pillanatíg sem merül fenn bennem, hogy nem tudja mit beszél. No, és miért ne lehet­ne valaki cinikus egy kicsit, ha sa­ját műfajában lépcsőfokokkal jár a nála húsz-harminc évvel fiata­labbak előtt. A sportéletben, is­merjük el, ez nem törvényszerű jelenség. .4^ a,- A Gergely-Jónyer-Klampár generációhoz viszonyítva a mos­tani tényleg nem egy világverő ál­lomány! Minek köszönhető a férfi szakág rohamos hanyatlása?- Még hogy nem világverő? Nincs itt mellébeszélés: ez az egész, ami Magyarországon van, egy nulla! Az a helyzet, hogy na­gyon szívesen lennék most itthon edző. Csak hogy ebben nem iga­zán akarnak nekem segíteni. Hogy miért, nem tudom, de az biztos, hogy ez nagyon csúnya dolog velem szemben. Hát, ha én nem értek a pingponghoz, akkor ki a Jóisten ért, nem igaz? Akár a válogatottnál, akár a kluboknál mindig odatolnak valakit. Vannak itt edzők, még kínaiak is. Lehet, hogy van is közük a sportághoz, de én vajon miért nem férek bele a képbe? Újabb hangulatváltásnak va­gyok tanúja. Az indokolt ciniz­musba hajló elkeseredettséget most felháborodottság, bosszan- kodás követi. - Ez már több, mint érdekes. Ez nevetséges! In­kább hívnak egy távol-keleti, már elnézést a kifejezésért, disszi- denst, aki se Európa-, se világbaj­nok, se világkupa-győztes nem volt. Márpedig én elértem ezeket a címeket. Akkor miért nem fele­lek meg nekik?- Lehet, hogy jobbak lesznek az esélyeid most, hogy ismét bele­kerülsz a hazai vérkeringésbe?- Az biztos, hogy itt helyez­kedni kell. Talán így érdemes el­kezdeni. Az a legszomorúbb az egész történetben, hogy nem is a pingpongról szól, hanem arról, hogy kinek ki a sógora, komája, jó barátja. Maga a sportág már nem is annyira fontos az ilyenek számára. Rajtad kívül is sokan kérdezik, miért nem jó a jelenlegi magyar férfi asztalitenisz. Olyan sokan, hogy már utálok erről be­szélni. Én megmutatni szeret­ném. Tudniillik, ha valaki nem képes megmutatni, hogy mi a probléma, hol a hiba, amin javíta­ni kell, akkor a helyzet természe­tesen tovább romlik. Már pedig a mai edzők nem tudnak rámutatni a hibákra. Nem állítom, hogy én százszázalékosan változtathat­Klampár Tibor még ereje teljében, a '80-as évekből archív felvétel nék ezen az áldatlan állapoton, azonban szívesen megpróbál­nám, ha hagynák. Talán még esé­lyem is több van rá, mint néme­lyik hozzá nem értőnek. Nem drasztikusnak, agresszívnek kell lenni a fiatalokkal! Sajnos, ilyen­re is láttam példát. Tanítani kell őket! Az pedig bizony nem egy­két év!- Ezek szerint már az alapok­nál baj van?- Persze! El kell kezdeni fog­lalkozni a hat-nyolcéves gyerek­kel és aztán újabb hat-nyolc év alatt kiderül, hogy milyenek az adottságai és mennyire fogékony. Addigra eldől, hogy lehet-e majd belőle jó asztaliteniszező. Ezt azonban hiába magyarázom én olyannak, akit a magyar váloga­tottnál szakvezetőként alkalmaz­tak, pedig még edzői képesítése sincs. Az érintett egyébként azt mondta, hogy ott én már úgysem tudnék segíteni. Igaz, a váloga­tottnál már nem kell és nem is le­het megtanítani a játékost. Neve­ket szándékosan nem említek. Tudom én, hogy a papír nem minden, valami jelentősége azért mégis csak van! No, és ha még az edzői papíroknak nincs is jelentő­sége? Azt hiszem, Jónyer és Ger­gely barátommal együtt segítet­tem annyit a magyar asztalite­nisz-sportnak életemben, hogy legalább egy esélyt megérdemel­nék. Én legalábbis így érzem. Nehéz higgadt fejjel summáz­ni a fentieket. A feladatot ez eset­ben inkább önökre bízza a sorok írója. Ami viszont történelmi tény: Klampár Tibor élő legenda, aki mindmáig aktívan sportol. Sa­ját szakágának művésze. Már ak­kor is alkotott, sőt még ma is al­kot. A sors azonban valamiért nem engedi neki, hogy képessé­gei által másokat is alkotni tanít­hasson. Mindenesetre, aki élőben szeretné megcsodálni a zseni fel­tételezhetően máig szemét gyö­nyörködtető, ámbár a néhány év­vel ezelőttinél nyilvánvalóan las­súbb játékát, az megteheti. Nem kell messzire utazni. Csupán a Békési TE hazai meccseire kell ki­látogatnunk a következő szezon­tól ! VARGA ATTILA (ATISPORT) «

Next

/
Oldalképek
Tartalom