Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-26 / 147. szám

2. OLDAL __________Hírek _________ JE SZENSZKY GÉZA, Magyar ország távozó washingtoni nagykövete hétfőn búcsúfoga­dást adott, amelyen a diplomá­ciai testület képviselői mellett amerikai közéleti személyiségek is megjelentek. Az Egyesült Államok kormányzata nevében Paula Dobriansky, a külügymi­nisztérium globális kérdésekkel foglalkozó államtitkára búcsúz­tatta a nagykövetet. Beszédében egyebek közt kiemelte Jeszensz­ky Géza 1956 melletti szilárd el­kötelezettségét, méltatta a törté­nész, az államférfi és a diploma­ta tevékenységét. Meleg szavak­kal emlékezett meg arról, hogy nemrégiben több eseményen ünnepelték meg az Egyesült Államokban Kossuth Lajos amerikai kőrútjának 150. év­fordulóját. MTI KELLEMES DOLOG elismerni, hogy a szobor az ukránok aján­déka a Szentatyának hálájuk je­leként az ukrán nép iránti szere- tetéért és lelki közelségéért - hangsúlyozta kedden Kijevben Jean-Louis Tauran érsek, a Vati­kán államközi kapcsolatainak vezetője II. János Pál pápa szob­rának a Szentszék kijevi nagy- követsége területén történt felavatásakor, mti TILTAKOZÓ megmozdulások közepette kedden megnyílt a Mont Blanc-alagút a nehéz te­herautók előtt is. Ez volt a foko­zatos megnyitás utolsó mozza­nata azóta, hogy 1999-ben egy tűzvészben 39-en haltak meg az Olaszországot Franciaországgal összekötő alagútban. A francia oldalról a megnyitás után 12 órával sem hajtott be nagyobb kamion az alagútba; az olasz oldalon néhány teherautó át­haladt. Chamonix-ban kétezer tiltakozó vonult az alagút be­járatához, s a felhajt ót elálíva.. akadályozta a forgalmat, mti AKNAVETŐ-TÁMADÁS érte hétfő este Kunár tartomány terü­letén az Afganisztánban állomá­sozó amerikai különleges erők katonáit. Az amerikai katonák visszalőttek, s az amerikai légi­erő két F18-as vadászbombázója bombákat dobott le arra a terü­letre, ahonnan az ismeretlen tá­madók útnak indították az akna­gránátokat. Halálos áldozatokról és sebesülésekről nem érkezett jelentés, mti CSEHORSZÁGBAN most az emberek 75 százaléka gondolta úgy, hogy a második világhábo­rú után kiadott Benes-dekré- tumoknak továbbra is érvény­ben kell maradniuk. Ez négy százalékkal több, mint március­ban - derült ki egy országos közvélemény-kutatásból. A dek­rétumok érvénytelenítését a megkérdezettek négy százaléka támogatná, ami a márciusihoz hasonló eredmény. Ugyanakkor 21 százaléknak - ez négy száza­lékkal kevesebb, mint március­ban - nincs véleménye a kérdés­ről, illetve nem nyilatkozott, mti A KALINYINGRÁDI beékelődés ügyében folytatott politikájával Moszkva egyfelől a Nyugat ösz- szetartását puhatolja, másfelől saját egykori kelet-európai befo­lyási övezetének helyreállítására törekszik - írta legfrissebb szá­mában a Wprost című lengyel képes hetilap. A szerző, Jerzy Marek Nowakowski publicista, a keleti politika szakértője az előző, Jerzy Buzek vezette kormány alatt a miniszterelnöki hivatalban dolgozott. Cikkében idézte Galeazzo Ciano (1903-1944) egykori lengyelba­rát olasz külügyminisztert, aki 1939-ben - amikor Hitler terüle­ten kívüli autópályát és vasutat követelt Lengyelországtól a „danzigi korridoron” át az akko­ri Kelet-Poroszországba - erede­ti megoldást javasolt: építsenek alagutat a keleti német terüle­tekhez. MTI ■ VILÁG TÜKÖR 2002. JÚNIUS 26., SZERDA A külföld Medgyessy múltjáról Lássuk a napirendet! A kormányfő a parlament keddi ülésén A Medgyessy Péter kémelhárító múltjával kapcsolatos hírek az elmúlt napokban természetesen a világsajtóban is szerep­hez jutottak, s bár a lapok nem címlapon, de mégis kellő terjedelemben idézték a különböző cikkeket, nyilatkozatokat, illetve a kormányfő szavait. I M' A magyar kormánykoalíció kilá­tásai az Európai Unióhoz történő csatlakozás levezénylésével kap­csolatban, élén-különös tekintet­tel a súlyosan terhelt Medgyessy Péter miniszterelnökkel, a leendő EU-partnerekben fejcsóválást vál­tott ki. (...) Ugyanakkor a belépés tervezett dátuma előtt tizennyolc hónappal nem várható külső be­avatkozás, a problémát a magya­roknak maguknak kell megolda­niuk. Egy ilyen miniszterelnököt azonban az európaiak nem tarta­nak elviselhetőnek. (...) Egykori tevékenysége hazafias célokat szolgált, így a kormányfő, hogy Moszkva ellenállása dacára Ma­gyarországot beléptesse a Nem­zetközi Valutaalapba. De jelenté­seiről és a Stasi-tevékenységének ellentételezéseként járó 5500 forintos fizetésről, beleértve a nyelvpótlékot is, Medgyessy nem akart nyilatkozni. DIE©WELT Magyarország szocialista minisz­terelnöke, Medgyessy Péter az Országgyűlésben bevallotta, hogy a kommunista uralom ide­jén az ország kémelhárításának tisztjeként dolgozott. Medgyessy ugyanakkor visszautasította azt a vádat, hogy akkoriban Magyaror­szág állambiztonsági szolgálata számára is ténykedett volna. THE WALL STREET JOURNAL Függetlenül attól, hogy a tények előzetes közismerete változtatott- e volna vagy sem az áprilisi választási eredményeken, Med­gyessy múltjának elrejtése össze­egyeztethetetlen volt a szocialista párt nyíltságra vonatkozó ígérete­ivel, valamint a becstelenséggel és az átláthatóság hiányával vá­dolt előző kormány bírálatával. (...) Medgyessy morális antenná­ját illetően kételyek ébrednek, és a miniszterelnöknek el kellene is­mernie, hogy kémelhárítói tevé­kenységével végső soron a népet terrorizáló, kínvallatást alkalma­zó, a szomszédokról jelentést ké­szítő urakat és rezsimet szolgálta. (...) Medgyessy azon kijelentése, hogy a belső elhárítás informáto­rainak a megnevezésével meg akarja akadályozni a további zsarolási kísérleteket, csodálatra méltó politika lehet, de motivá­ciója egyértelműen inkább az, FOTÓI IUROPRISS/KALLUS GYÖRGY hogy korlátozza a további politi­kai károkozást, semmint hogy jó­vá tegye a rosszat, vagy saját ügyével kapcsolatban előmozdít­sa az átláthatóságot. (...) A ma­gyarok az ellenvádak helyett ta­lán jobban örültek volna egy egy­szerű „sajnálom”-nak. The Economist Medgyessy Péternek, Magyaror­szág új miniszterelnökének leg­gyakrabban emlegetett hibája az, hogy unalmas volt. De nem so­káig. Kiderült, hogy Magyaror­szág kommunista korszakában öt éven keresztül a kémelhárítás­nak dolgozott. (...) Maga is be­vallotta, hogy a magyar Pénz­ügyminisztériumban elhárító ügynökként dolgozott 1977 és 1982 között. De elsősorban Ma­gyarország gazdasági titkait véd­te az idegen kémektől, és elejét vette annak, hogy kifürkésszék Magyarország csatlakozási szán­dékát az IMF-hez. Azokban az időkben ugyanis Magyarország gazdasági titkait kémelte a többi kommunista állam, amelyeket barátinak neveztek, köztük Ke- let-Németország. Az oroszok meg akarták akadályozni Ma­gyarország IMF-tagságát, ami 1982-ig sikerült is. GYULAY ZOLTÁN BÍRÓ FERENC Mise az új kormányért Egyházi emberek sora hitte, mert elhitették velük, s olykor hir­dette elhitetve másokkal is: ha szocialista kormány lesz, be­alkonyul a hitéletnek. Megszűnnek az egyházi intézmények­nek vagy épp a templomfelújításokhoz nyújtott támogatások, viszszavonják a kistelepülések szegény papjainak fél éve nyúj­tott 20 ezer forintos állami fizetéskiegészítést. Talán még val­lásüldözésre is vetemednek ezek az ördöggel cimborálók. A választás óta eltelt hetekben azután a hívekben, akiket nem ragadtak el - Isten bocsá’ - sötét indulatok, s akikben nem rög­zültek sommás előítéletek, szöget ütött néhány kérdés. Miért sietett kijelenteni az MSZP-s Kósáné Kovács Magda, hogy nem irigylik a nép lelki atyáitól, a kistelepüléseken is helytálló pa­poktól a támogatást? Miért tartanak szentmisét az új kormá­nyért a budapesti Szent István-bazilikában? Mi a nyitja, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt a választáskor épp az ateistá­nak tartott MSZP-t támogatta? Amúgy valóban igaz volna, hogy a Fidesz és az MDF kizárólag vallásos emberekből áll, míg az MSZP-SZDSZ szimpatizánsok mind pogányok? Azt, hogy ez az összefüggés ennél jóval ár­nyaltabb, jelzi a Medián közvélemény-kutató felmérése: az emberek 53 százaléka tartja magát valamely felekezethez tar­tozónak, ám ezek több mint fele „nem követi az egyház tanítá­sait”, hanem a „maga módján” vallásos. Háromnegyedük soha vagy csupán nagy ünnepek alkalmával megy el a templomba. Az összlakosságnak tehát még a tizede sem rendszeres temp­lomjáró, s csak a KDNP-s kapcsolatra vagy az MSZP-n belüli keresztény csoportokra utalva, ezek az emberek sem mind Fidesz-MDF-szavazók. Az új kormány vélhetően korántsem csak az egyházak iránti gesztusként törekszik majd megőrizni az eddigi értékeket, még kevésbé „per hecc” azért, hogy ne legyen igaza az Isten mellett (helyett) a politikát szolgáló jós egyházfiknak. Egysze­rűen érdeke. Amikor az egyház betegeket ápol, tanít, amikor sajátos eszközeivel fellép a drog ellen, vagy épp lelki sebeket gyógyít, tulajdonképpen közszolgálati feladatokat lát el. Isten útjai kifürkészhetetlenek, ám az állam és az egyház köl­csönösen üdvözítő, korrekt viszonya aligha van ellenére. EGYETÉRTEK] 06-9(W3W03 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430-304 _________________________ÁLLÁSPONT____________________________ BÁ LÁI F, ISTVÁN Egyelőre nincs fordulat A statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta a legfrissebb de­mográfiai adatokat. Tovább fogy a népesség; a helyzet siral­masabb, mint eddig bármikor. Januártól áprilisig csupán 31 ezer gyerek született, vagyis 800-zal kevesebb, mint a tavalyi hasonló időszakban, viszont 44 és fél ezer a halottak száma, ami 900-zal több, mint egy évvel korábban. A'fogyás mértéke az idén eddig 13,6 százalékkal magasabb, piint 2001-ben, Egyedüli biztató jel, hogy 10 százalékkal többen házasodtak. Mintha a számok alapján az Orbán-kormány (néhány vélet­lenszerű tavalyi adatra hivatkozva) alaptalanul hangoztatta az általa bevezetett családpolitikai intézkedések máris érzé­kelhető hatásait, hiszen a most nyilvánosságra került tények ezeket nem igazolják. Aki egy kicsit is járatos a demográfiá­ban, persze nem lepődött meg a gyors fordulat elmaradásán, mert tudja, hogy a legjobb intézkedések is csak évek múltá­val mutatnak számszerű eredményeket. Azt sem mondhatjuk tehát, hogy az intézkedések hatástala­nok, hiszen ennek kimondásához szintén rövid az eltelt idő. A házasságkötések magasabb száma már jelez valamit (talán valamelyest újra felértékelődött a család szerepe), valóban re­mélhető tehát, hogy a fogyás növekvő trendje megtörik, vél­hetően már az új kormány hivatali idejében. A politikusokat ismerve nem volna meglepő, ha a várt javulás első halvány je­lét érzékelve az új kurzus szintén a maga politikájának igazo­lását látná az adatokban. Egy szó mint száz: a helyzet tragikus, ami iránt nem lehet közömbös egyetlen magyar kormány sem. EGYETÉRTEK: 0MM3M22 MÁS A VÉLEMÉNYEM; 0640-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Megbukott a Jürgens-jelentés Az Európa Tanácsban súlyos bírálat érte a holland képviselőt Az Európa Tanács (ET) jogi és emberi jogi bizottsága a magyar kedvezménytörvényről készített Jürgens-jelentést keddi dön­tésével átdolgozásra visszaadta a jelentéstevőnek, és felkérte, hogy készítsen új anyagot. A kérdés megvitatása a szervezet parlamenti közgyűlésének szeptemberben folytatódik Strasbourg Magyar sikerként-könyvelhető el, hogy az eredeti javaslatot egészé­ben visszavonták, nem a határo­zati részről, hanem a dokumen­tum egészéről folyt az eszmecse­re, és nem született állásfoglalás a kedvezménytörvény ügyében. A bizottság tagjai egyetértettek ab­ban, hogy Erik Jürgens holland ra- portőmek pótolnia kell az első do­kumentumban fellelhető hiányos­ságokat: el kell végeznie a nemzet­közi gyakorlatban létező kisebb­ségvédelmi törvények összeveté­sét, amely eredetileg is feladata lett volna, és figyelembe kell ven­nie a kedvezménytörvényhez fű­zött, a velencei bizottság ajánlása­ival összhangban lévő magyar kormányrendeleteket, amelyekről a jelentésben nem történt említés. A témakör érdemi vitája ked­den kezdődött meg. A hétfői első tanácskozáson Tabajdi Csaba, a magyar parlamenti delegáció ve­zetője fejtette ki ellenvéleményét, elutasítva az alapjelentésnek azt az indítványát, hogy a kedvez­ménytörvényt az Országgyűlés vonja vissza és alkosson új jog­szabályt. Tabajdi a második ülé­sen hazai elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni. A keddi tanács­kozáson már új, enyhített szö­vegezésben szerepelt a javaslat, amennyiben a visszavonás mellett az időközben benyújtott kiegészí­tő indítványok hatására felveti a módosítás lehetőségét is. A ke­mény, de civilizált vitában sokan kifogásolták, hogy a jelentéstevő eltekintett a korábbi felkéréstől, s a magyar kedvezménytörvényt önmagában, egyedülálló jelenség­ként tárgyalta. A katalán képviselő nem értett egyet az angol és francia fogalom- használatból künduló értelmezés­sel, amely a terület és a népesség azonosságát tételezi. Hangsúlyoz­ta, hogy a spanyolországi katalá­nok tudomásul veszik az államha­tárokat, azon belül tartanak igényt autonómiára. A rendezés és a béke ára Izrael - Palesztina Négy palesztin halottja van annak az összecsapásnak, amely kedd hajnalban rob­bant ki Hebronban izraeli katonák és palesztin fegyve­resek között. Az izraeli katonák harckocsik tá­mogatásával nyomultak be a ciszjordániai városba. A támadó izraeli alakulatok és a palesztin rendőrök között kitört tűzharc­ban négy palesztin meghalt. A ka­tonák pokolgépeket gyártó üzem­re bukkantak a városban, és jelen­tős mennyiségű fegyvert is lefog­laltak. Őrizetbe vettek több körö­zött szélsőséges fegyverest. Palesztin részről közölték, hogy az izraeli katonák százötven személyt fogtak le, köztük van a hebroni hírszerző szolgálat veze­tője is. Az éjszakai órákban a Jasszer Arafat vezette Fatah szer­vezet tíz tagját is őrizetbe vették keddre virradóra Betlehem köze­lében, egy kis faluban. Hebron a hetedik ciszjordániai város, ahová az izraeliek bevonul­tak a jeruzsálemi öngyilkos me­rényletek után. A Gáza-övezet kö­zépső részén, Kami átkelőhelynél az izraeli katonák agyonlőttek egy palesztint, aki előzőleg gránáto­kat hajított az átkelőhely izraeli őrei felé. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője üdvözölte George Bush amerikai elnöknek a közel-keleti válság megoldásáról mondott be­szédét. Solana kijelentette, hogy az EU osztozik az Egyesült Álla­mokkal abban, hogy a Közel-Kele­ten két állam, Izrael és Palesztina éljen békésen egymás mellett. Az­zal is egyetértenek, hogy ennek két fő feltétele van: véget kell vet­ni a terrorizmusnak és a meg­szállásnak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom