Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-18 / 140. szám
6. OLDAL - 2002. JÚNIUS 18., KEDD KULTÚRA „Festői” híd Kelet és Nyugat között Nemzetközi szimpózium Olaszországban a körforgásról Magyarországról ketten, Csuta György békési és Ludvig Zoltán nagykanizsai festőművész vett részt az olaszországi Verbanián második alkalommal megrendezett nemzetközi képzőművészeti szimpóziumon. A tíz nap tapasztalatairól Csuta György tájékoztatta lapunkat, Békéscsaba a Maggiore-tó partján, az Alpok— ~ ba nyúló lankákon, gyönyörű Olaszország északi részén, Miiá- környezetben fekszik Verbania. nótól körülbelül 60 kilométerre, A kellemes éghajlat, a természeti Felvételünkön balról Ludvig Zoltán és Csuta György festőművész a házigazda, Marisa Cortese társaságában szépségekben és építészeti értékekben bővelkedő táj már a 19. században nemcsak turisták, utazók sokaságát vonzotta, hanem írókat, festőket is inspirált az alkotásra. A gazdag európai polgárság csodálatos villákat építtetett, pompás kerteket alakíttatott ki itt évtizedek során. Ideális háttér az alkotáshoz és a tanácskozáshoz. Az idei szimpózium mottója így szólt: Kör, körforgás, visszaforgatás. Ebben a témakörben születtek a helyszínen a későbbi kiállításra szánt alkotások, illetve erről szóltak a beszélgetések. A rendezvény célja pedig a kulturális kapcsolatok építése, bővítése a művészet által Kelet és Nyugat között.- Marisa Cortese festőművész húsz alkotót hívott meg egész Európából erre a szimpóziumra, ami kiváló alkalom a nemzetközi kitekintésre, találkozás az európai művészettel - mondta Csuta György. - Neves festőművészek jöttek el például Franciaországból, Belgiumból, Németországból, betekintést adtak olyan műhelyekbe, amelyeket egyébként nem látunk; eszmecsere folyt arról, hol tartanak bizonyos meghatározó irányzatok a különböző országok festészetében. Árasszon nyugalmat az óvoda! Sok a virág, a berendezés vesszőből és fából való Tüllruhák, balettcipők a magasban A többség nem akar profivá válni, hobbi szinten táncol A vizsgaelőadáshoz a gyerekek választották a zenét, a koreográfiát Szokol Mariann készítette «otó: veress erzsi A békéscsabai Mariann Balettiskola vasárnap délután tartotta vizsgaelőadását, amelyen a hagyományoktól eltérően az intézmény összes növendéke bemutatkozott Békéscsabán, a Jókai színházban. Békéscsaba Vizsga. A Jókai színháztermében egyetlen szabad ülőhely sem tátong, még a fal mellett is álldogál néhány hozzátartozó, hogy megnézhesse, mennyit fejlődtek ezek a kicsi és nem is olyan kicsi lányok, illetve fiúk. A közönség izgul, talán jobban, mint a gyermekek, akik először a Mary Poppins című musical zenéjére lépnek — mit lépnek, röpülnek! — színpadra. Kis tüllruhák remegnek, balettcipős lábak emelkednek, vékony kezek a magasban - többé-kevésbé egyszerre. Bámulatos látvány. A négy-ötévesek is fegyelmezetten teszik a dolgukat, a nagyobbak azonban már értik, mit, miért táncolnak. Együtt élnek a zenével. Szokol Mariann, a balettiskola vezetője elmondta, ebben az évben négytől tizenkilenc éves korig lépnek színre a növendékek. A többség nem azért érkezik az iskolába, hogy balett táncos váljon belőle, csak hobbi szinten űzi hetente két-három órában a balettet. A tánc igen hasznos, mivel tartást ad, fejleszti a gyermekek ritmusérzékét, megtanulnak közösségben együttműködni. Azok, akik mégis úgy döntenek, hogy erre a pályára lépnek, negyedikes, nyolcadikos és tizenkettedikes korukban felvételizhetnek a budapesti, pécsi vagy győri intézetbe. Tízéves korban még csak a felvételiző alkatát figyelik, később már a tudásáról is számot kell adnia a leendő diáknak. Mariann iskolájából szeptembertől két tanuló is a balettintézetben folytatja a tanulmányait. Az aktív életre és egészséges táplálkozásra neveli a gyermekeket a gyomaendrődi Selyem úti óvoda. Ennek jegyében rendezik meg évről évre az ovi olimpiát, amelyre hivatalos a város valamennyi óvodája. Gyomaendrőd A Selyem úti óvodát 1974-ben alapították. Az intézmény három éve közoktatási megállapodás alapján, vállalkozásban működik. Nevelési programja az egészséges életmódnak kitüntetett figyelmet szentel.- Szeretnénk minél szebbé és tartalmasabbá tenni az óvodai életet. Az utóbbi években az udvarra és a csoport- szobákba új felszereléseket, eszközöket, köztük mozgás- fejlesztő játékokat vásároltunk. Nagy figyelmet fordítunk rá, hogy a környezet nyugalmat árasszon. Ezt a sok dísznövénnyel, virággal, a fa és vessző berendezési tárgyakkal és a természetes anyagú dekorációkkal érjük el - magyarázta Szabó Istvánná óvodavezető, aki Nagyné Simon Mária gyógytestnevelő óvodapedagógus társaságában kalauzolt körbe a csoportszobákban. Az óvoda, az iskolára készülve a családsegítő munkatársai közreműködésével szűrést végez. Azoknak a gyermekeknek, akiknek javasolt, lehetőségük van fejlesztő foglalkozásra járni, továbbá hetente kétszer gyógytornát is tart az intézmény. A szülők angol, illetve számítógépes tanfolyamra, kézműves szakkörbe és néptáncra írathatják be a gyermeküket. Az óvodának jelenleg három csoportja van. Az intézmény sikeres pályázata eredményeként a három, illetve annál több gyermekes családok csemetéi, továbbá azok, akiknek a körülményei indokolják, ingyen étkezhetnek. Az óvodások minden évben kirándulni járnak, évről évre megszervezik az úszótanfolyamot és hagyományos az ovi olimpia is, amelyet a közelmúltban tartottak a város hét óvodája részvételével. — A programjainkkal igyekszünk az intézményünk nyitottságát hangsúlyozni. Évente több hétvégi játszóházat szervezünk, amelyre a szülők és a nagyobb testvérek is hivatalosak. Az ovi olimpiával a város többi óvodájával való kapcsolatunkat ápoljuk. A kisebb intézményeknek kevesebb a lehetőségük, hogy pályázati támogatással sportfelszereléshez jussanak. Amennyiben készülnek a versenyre és jól szerepelnek, nálunk értékes sporteszközöket nyerhetnek - mondták az óvónők, akik a sportnak jellemformáló erőt is tulajdonítanak, a gyermekeket kitartásra, céltudatosságra nevelik. A rendezvényhez a Mobilitás Alapítvány és a helyi önkormányzat nyújtott pályázati támogatást. CSATH RÓZA Mézesből volt az érem Az ovi olimpia minden indulója labdát kapott ajándékba. A helyezettek jutalma mézeskalácsérem, roller, gördeszka, illetve ugrálólabda volt. A legjobb csapatok tornaszereket nyertek. A versenyt megven- dégeléssel zárták. Egyebek mellett magvas barna kenyérrel, sajttal, zöldségfélével és gyümölccsel kínálták a gyermekeket. Névadók portréi Karácsonyi Jánosról és Erkel Ferencről, a gyulai gimnáziumok névadóiról készített portrét ajánlott fel a középiskolák jövő évi centenáriumára Simon M. Veronika festőművész. Gyula A nemes gesztusra az 1962-ben, az Erkel Ferenc gimnáziumban érettségizett IV. a osztály érettségi találkozóján került sor a napokban. A képeket a száz éve alapított iskola jogutód intézményei - a Karácsonyi János katolikus, illetve az Erkel Ferenc állami gimnázium - kapják. A festményeket a középiskolák a jövő évi ünnepségen vehetik át. Az érettségi találkozó öregdiákjai kifejezték azon óhajukat, hogy a két intézmény tanárai és tanulói a jeles évfordulóhoz méltóan közösen emlékezzenek meg a száz évvel ezelőtti alapításról. Mint ismeretes, Simon M. Veronika — akinek férje, Enyedi Béla az említett osztályban érettségizett -, festette a belvárosi katolikus templomban látható Apor-képet. ELSŐÁLDOZAS. (y) A békéscsabai Jézus Szíve templomban nyolc csabai lány volt elsőáldozó, miután két évig hitoktatásban vettek részt, és gyakorolják a hitüket. A szertartásra a jelöltek menyasszonyi ruhát öltenek, amely arra utal, hogy Jézus mennyasszonyainak tartják magukat. Az elsőáldozást 13 éves korban követheti a bérmálás, azaz a felnőtte avatás &^otó, veress erzsi Múltidéző emlékkönyvek a jelennek A Békés Megyei Könyvtár fennállásának fél évszázados jubileumát ünnepli az idén. A jeles eseményt — többek között — egy könyv kiadásával is emlékezetessé kívánja tenni az intézmény vezetése. A múltidéző emlékkönyvben az ország elsőként megnyitott megyei könyvtárának története tárul az olvasók elé. A szerzők a könyvtár szakmai támogatói, használói, valamint egykori és jelenlegi munkatársai közül kerülnek ki. Csobai László szerkesztő szavai szerint az írások „felfelvillantják a könyvtári hétköznapok hangulatát, megidézve a »hőskor« könyvtárosait, visszatekintve egy-egy könyvtári munkaterületre. (...) Sorjázzák azokat a szakmatörténeti eseményeket - épületek könyvtári célú átalakítása és berendezése, a szabadpolcos könyvkiválasztás és kölcsönzés bevezetése, gyermekkönyvtár kialakítása, zenei részleg telepítése, engedély nélküli bibliofil igényű könyvkiadás, később videó- és grafikai gyűjtemény szervezése, a számítás- technika könyvtári alkalmazása -, melyek által Békéscsaba az országos közművelődési könyvtárügy és irányítás figyelmét, a könyvtáros társadalom érdeklődését felkeltette, és az olvasók, használó könyvtár iránti szerete- tét, üszteletét kiváltotta.” A kötetet számos korabeli fotó és kedves történet gazdagítja, teszi érdekessé. Olvasása élményt jelent idős és fiatal könyvtárlátogatónak egyaránt. Bakay Péter szerkesztésében és a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Baráti Körének kiadásában jelent meg az iskola öregdiákjainak visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. A szerkesztő előszava szerint „több ez a könyv (minden egyszerűsége, sőt hiányossága ellenére) egyszerű iskolatörténetnél. Helytörténet, kortörténet, valamint családtörténeti elemek is megjelennek benne. Olykor még ennél is több: jellemrajz, feltárulkozás, gyónás. Aki végigolvassa, nagyon eltérő színvonalon megírt, különböző hosszúságú, hangulatú, célzatú írásokkal fog találkozni. Talán éppen ez a fésületlenség teszi élő, hiteles olvasmánnyá.” A történelmi változásokkal teli három évtizedes időszakot felölelő kötetben a vissza-. emlékező öregdiákok - a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium Baráti Körének tagjai — tanáraikról, az iskola szellemiségéről, a cserkészéletről, a közös programokról, kirándulásokról, diákcsínyekről számolnak be, ki-ki a saját szemszögéből. Budur Lajos írását idézve: Jó iskola volt a békéscsabai ág. hitv. ev. Rudolf gimnázium, hogy idézzem az egykoron olvasható feliratot a homlokzatán. Sőt, több ennél, elit iskola volt. (...) Elit iskola volt, mert sokat adott és sokat követelt. A szülők foglalkozása sokféle volt, s nem áll az a vélemény, hogy a gimnáziumba csak úri gyerekek járhattak.” Aki kíváncsi a kötetben megelevenedő harmincas-negyvenes-ötvenes évekbeli emlékekre, lapozzon bele a könyvbe! _______________________________ V. K. NO N SCHOLAE SED VITAE DÍSCIMUS f < f ' . " *• * ' % • ? | r 'x---;-FY VVN'G&M’S UMNÁ/.1UM Marad az iskola! Gerendáson kósza hírek borzolták a kedélyeket - adta hírül a Gerendási Hírek legutóbbi száma. A faluban szárnyra kapott információk szerint megszűnik az általános iskola, amit Gajdács János, Gerendás polgármestere határozottan cáfolt.- Ezzel a rémhírrel már magam is találkoztam, de kérem a szülőket, a falu lakosságát, ne vegyék figyelembe a rosszindulatú híresztelést. Az iskola nem szűnik meg, szeptember 2-án, az eddigi gyakorlat szerint kezdődik a következő tanév. A vakáció idején az iskolában megtörténik az ilyenkor szokásos kisebb rekonstrukció, kimeszeltetjük a tantermeket és az iskola egyéb épületrészeit, nagytakarítás lesz. A képviselő- testület szívügye az iskola, nem járulnánk hozzá semmiképpen sem a bezárásához! - fogalmazott a polgármester. ^ E »