Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-03 / 127. szám
6. OLDAL - 2002. JÚNIUS 3., HÉTFŐ MEGYEI KÖR K É P Évek óta tartják a szintet Az első negyedévben jelentős előrelépés a megye bíróságain Január elsejétől a fővárosban fel kellene állítani egy ítélőtáblát. A többi ismeretem a sajtóból való, nevezetesen az, hogy a kormányprogram szerint három ítélőtábla lesz. Ha valóban három, nagy a valószínűsége annak, hogy január elsejétől egy sem áll fel — utalt az ítélőtáblák bizonytalan helyzetére Martonné dr. Hárs Márta, a Békés Megyei Bíróság elnöke (képünkön) a kinevezések alkalmából tartott múlt heti ünnepségükön is. Gyula- Erre lehet következtetni abból is, hogy az ítélőtábla elnökének állására pályázatot írtak ki és a benyújtási határidőt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács meghosszabbította. Elképzelhető, hogy talán csúszik az egy ítélőtábla felállítása is fél évig, mely idő alatt az előkészítés, a hely és az új koncepció szerinti szervezés megtörténhet — mondta Martonné dr. Hárs Márta. A bíróság helyzetéről elmondta, évek óta tartják a szintet, hogy két éven túli ügyeik nincsenek, az egy éven túliak száma is csekély. Az ügyérkezést meghaladja a befejezések száma, így mindig kevesebb marad a hátralék. Az első negyedévben jelentős az előrelépés, a befejezés tendenciája még jobban felerősödött. Az év az eddigi adatok alapján még jobban zárul, mint a korábbi esztendőé. A fejlesztésekről a megyei bíróság elnöke kifejtette: a számítógépes ellátottság közvetlenül hatással van a munkájukra. Hiszen nemcsak a korszerű gépek nyújtotta előnyökkel élhetnek, hanem a hálózatba tartozáséval is, melyen keresztül bármely bírósággal összeköttetésbe tudnak lépni. A megyei bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács között már megvan az összeköttetés, ami megvalósul minden bíróság között. SZŐKE MARCIT Megújuló épületek A cégbíróság és a munkaügyi bíróság épületét most tervezik, várhatóan a jövő év tavaszán kezdődhet az építkezés. A Békéscsabai Városi Bíróság épületét is most tervezik, szintén jövőre kezdődhet az építkezés. Ezt az épületet nemcsak felújítják, hanem bővítik is. Közelebb a tűzvédelemhez Emlékeztek, áldoztak, kirándultak A szervezők ajándékba szánták Takács Zsigmondnak az utat Kevermesen sokak számára emlékezetessé vált az idei hősök napja. A katolikus templomban szentmise keretében emlékeztek a háborúk áldozataira, s ekkor tartották az első áldozás szertartását is. Az önkormányzat és a felnőtt lakosság az emlékparkban, a világháborús emlékműveknél rótta le kegyeletét, a nyugdíjasok pedig ismét ellátogattak a mezőtúri Takács-tanyára. Kevermes Az ünnepi szentmisét és a gyermekek első áldo- zási szertartását követően a közoktatási és sport- bizottság szervezésében koszorúzásra került sor az emlékparkban. A háborús borzalmakra, az elesettekre, a túlélőkre, á hadifoglyokra, az árvákra, az özvegyekre, az édesanyákra és a gyermekekre az I. és a II. világháborús emlékműnél emlékeztek a résztvevők. Bíró János nyugdíjas szavalata után az önkormányzat, a pártok és a társadalmi szervezetek képviselői koszorúztak. A megemlékezés ünnepi szónoka dr. Karsai József volt. Folytatva az elmúlt évek hagyományát, a nagyközség önkormányzata és a gondozási központ ezen a napon kirándulást szervezett az időseknek a Holt-Körös partján fekvő Takács-tanyára, oda, ahol a gondozási központ 88 éves lakója, Takács Zsigmond (képünkön) töltötte ifjúkorát. Zsiga bácsinak immár harmadik alkalommal nyílt lehetősége arra, hogy elhívhassa lakótársait, a gondozónőket, az idősek klubjának tagjait gyermekkora színhelyére. A kirándulás időpontja egybeesett Takács Zsigmond születésnapjával, a szervezők ajándéknak szánták az utat, melyen, tisztelete jeléül, részt vett Bugyi Ferenc polgármester is.- A Takács-tanyán 1981 óta képzőművészeti alkotótelep működik, egyik alapító tagja Győrfi Sándor szobrászművész. A régi tanya helyén felépült műhely nyaranta festőknek, szobrászoknak ad otthont, a tanya környezete, a Holt-Körös, a táj varázsa alkotásra ihleti a művészeket — mondja Bugyi Ferenc, hozzátéve, hogy a kirándulók szívesen időztek ebben a festői környezetben, a bátrabbak még a csónakázáshoz is kedvet kaptak. Ebéd után a környék nevezetességeivel, többek között a gyomaendrődi tájházzal, a Soczó és a nyomdaipari múzeummal, valamint a Kner család történetével ismerkedtek. Kner Imre szép gondolata - „Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem az, hogy szolgálok” - mély nyomot hagyott a kevermesiekben. MÉNESI GYÖRGY __ _________ C^FOTÓi A SZERZŐ FELVÉTELE Már hagyománnyá vált a gyulai hivatásos önkormányzati tűzoltóság által meghirdetett tűzvédelmi vetélkedő és rajzversenypályázat. Az általános iskolák felső tagozatosainak csapatai több hetes, a tűzoltóságon megtartott felkészítés után mérték össze tudásukat és ügyességüket a napokban. Gyula A versenyen résztvevők többek között tesztlapokat töltöttek ki, tömlőt gurítottak bóják között, célba lőttek vízsugárral. A verseny értékelésének ideje alatt a résztvevő csapatok tűzoltóautóval nézhették meg Gyulát. Az élen holtverseny alakult ki, végül az első helyet a gyulavári Bay Zoltán Általános Iskola csapata szerezte meg. A további helyezettek a gyulai Dürer Albert Általános Iskola és a sarkadi 1-es Számú Általános Iskola, s a gyulai 5. Számú Általános Iskola csapatai lettek. A rajzversenyben, az óvodások kategóriájában első lett Pribék Dominika (Sarkad), második Pribék Sándor (Sarkadkeresztúr), harmadik Fekete Miklós (Sarkad), a negyedik Vidó Nikolett (Sarkad). Az alsó tagozatosok között első lett Moldován Krisztián (Gyula), második Megyeri Arnold (Mezőgyán), harmadik Nagy Attila Levente (Gyula), negyedik Rácz Krisztián (Mezőgyán). A tűzoltókból álló zsűri különdíjban részesítette Gazsó Leventét (Gyula) és a sarkadi II. számú óvoda középsős csoportját. A legjobb pályázatokból várhatóan kiállítás nyílik, melyet Gyulán és Sarkadon lehet látni. A verseny szervezői a tűzvédelmi oktatásban, felvilágosításban országosan tapasztalható hiányt próbálják pótolni. Hiányoznak a különböző korosztályoknak szóló felvilágosító kiadványok is. A településekkel közvetlen kapcsolatot tartó hivatásos ön- kormányzati tűzoltóságok költségvetésében nincs ilyen célra előirányzat. A gyulai tűzoltóság a versenyt a helyi polgármesteri hivatal, a Gyulai Húskombinát Rt., a Gyulai Várfürdő Kft., a Gyulai Várszínház és Gerhard Stengel közvetítésével a német Ferrero cég támogatásával rendezhette meg. A gyulai tűzoltók úgy vélik, a vetélkedő és a rajzpályázat révén a gyermekek közelebb kerültek a tűzvédelemhez, nyitottabbá váltak a megelőzés iránt, melyeket a rendszeres tűzoltó-bemutatók, s laktanya-látogatások is erősíthetnek. ____ SZ. M. Az általános iskolák felső tagozatosainak csapatai több hetes, a tűzoltóságon megtartott felkészítés után mérték össze tudásukat és ügyességüket Arany János balladája a záróeseményen Körösladány és Köröstarcsa lakosságának közreműködésével adják elő július 7-én Arany Jánosnak a Hamis tanú című balladáját két helyszínen: Körösladány központjában és a két település határában. A Vén Márkus legendáját feldolgozó mű az idei Körösladányi Napok rendezvénysorozat kuriózuma lesz. Ugyanezen a napon a ladányi és a tárcsái gyerekeknek Arany János szavalóversenyt rendeznek. helyszín itt lenne a ladányi községközpontban, majd aki akarna, kijönne a két település határába, s ott folytatódna az előadás. A köHármas jubileum Arany János a Hamis tanú című balladáját 150 esztendővel ezelőtt, 1852- ben írta meg. A mű alapját képező történetet a költő 1851-ben hallotta, amikor Geszten, a Tisza családnál házitanítóként tevékenykedett. Idén azonban nem csak a Vén Márkus legendáját megörökítő ballada jubilál, hanem Arany János születésének 185. (Nagyszalonta nagy fia 1817. március 2-án látta meg a napvilágot), halálának pedig 120. (a költő 1882. október 22-én Budapesten hunyt el) évfordulóját is ebben az évben ünnepeljük. Körösladány- A Körösladányi Napokat eddig hat alkalommal tartottuk meg, s a rendezvénysorozat a harmadik nap délutánján korábban mindig úgy ért véget, mint egy filmszakadás. Megoldást kerestünk arra, hogy a jövőben ne csak az első két napra biztosítsunk szórakoztató rendezvényeket, hanem a zárónapot is értékes és emlékezetes tartalommal töltsük meg. A megfelelő program keresése során vetődött fel, hogy előadhatnánk Arany Jánosnak a Hamis tanú című balladáját. Ez a mű településünkhöz is kötődik, mivel a Vén Márkus történetét örökíti meg. Az előadásban minden úgy történne, ahogy Arany megírta. A Vén Márkust játszó személy a templomkertből földet tenne a csizmájába, a két község lakossága pedig szintén aktív részese lenne a cselekménynek. Az egyik zös szerepléssel Körösladány és Köröstarcsa lakossága is közelebb kerülne egymáshoz. Jelenleg Köröstarcsáról szinte annyit tudunk, mintha a Dunántúlon lenne, olyannyira a szeghalmi központúság a jellemző - vetette fel Sipos Imre képviselő a körösladányi képviselőtestület legutóbbi ülésén.- Ha ezt az előadást megtartjuk, akkor az megidealizálja az egész rendezvénysorozatot. A Vén Márkus-történet itt él a ladányiakban — mondta dr. Kovács Zoltán képviselő. — A Vén Márkus című mű előadásával a hagyományos együttműködés lehetősége teremtődne meg Körösladány és Köröstarcsa között. Ezt jelzi, hogy már a mostani alkalommal Arany János verseiből szavalóversenyt rendezünk a ladányi és a tárcsái általános iskolásoknak - közölte Tiszainé Rudner Judit képviselő. Az idei Körösladányi Napok rendezvénysorozatnak lesz még egy másik rendhagyó pillanata is. A 450 esztendővel ezelőtt, 1552-ben Ladányban tartott református zsinati ülés tiszteletére em- léktáblát avarnak, magyari barna Mozgóképkultúra és médiaismeret: tananyag a Barátok közt A mozgóképkultúra és médiaismeret tanfolyamot végzett pedagógusok képzésük részeként hetekig figyelték a szappan- operákat, a reklámokat, a filmes elbeszélések sajátságait. A 120 órás tanfolyamot elsőként befejező 19 pedagógusnak csütörtökön Békéscsabán, a Humán Fejlesztési és Információs Központban adták át a képzés elvégzését bizonyító tanúsítványt. Békéscsaba A mostani ötödik osztályos diákoknak nyolcadikos korukban már oktatni kell a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyat. A kerettanterv szerint a gyerekek három éven keresztül heti egy órában hallgatják a film és média világának alapismereteit a megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógustól. Tehát ezen időpontig valamennyi általános és középiskolának rendelkeznie kell olyan oktatóval, aki sikeresen elvégezte a tárgy oktatásához szükséges tanfolyamot. Az első ilyen tanfolyamot Békéscsabán, az Evangélikus Gimnázium szervezésében tartották. (A tervek szerint szeptemberben újra indítanak ilyen tanfolyamot.) A 120 órás mozgóképkultúra és média- ismeret továbbképzés egy tanéven keresztül vette igénybe a megye különböző részeiből érkező 19 pedagógus heti egy munkanapját. A tanfolyamra bármely szakos pedagógus jelentkezhetett.- Budapestről érkező neves előadók - többek között Varga Balázs filmtörténész, Vasák Benedek Balázs filmkritikus, Hirsch Tibor, az ELTE munkatársa és a tárgy tankönyvének megírói, Hartai László rendező, illetve Muhi Klára filmkritikus, médiapedagógus - oktatták a tanfolyam résztvevőit - mondta el Kovács Nóra szervező.- A 120 órás képzésen ébredtünk rá, hogy a mozgóképkultúra és médiaismeret tárgy oktatásába nem szabad belekezdeni a szükséges szakismeretek megszerzése nélkül. Ezalatt az egy év alatt igazából csak bepillantást kaphattunk a téma hatalmas ismeret- anyagába - beszélt a tanfolyamon szerzett tapasztalatairól Pribojszky Edit könyvtáros. A tanúsítványokat Hartai László és Muhi Klára adta át a Békés megyében első ízben megrendezett mozgóképkultúra és médiaismeret tanfolyam résztvevőinek. Muhi Klárát arról kérdeztük meg, miért fontos, hogy már a 8. osztályos gyerekek rendelkezzenek médiaismeretekkel.- A 14 éves gyerekek 3-5 órát töltenek naponta kontrollálatlan tévénézéssel, és a látottakat nem beszéli meg velük senki. A pedagógusnak kell megtalálni az áttörési pontot ehhez az iskolán kívüli életterülethez és segítem a gyerekeknek a látottak értelmezésében. A média mellett ott van még a film, amiből viszont moziban egyre kevesebbet látnak a gyerekek. Ez a tárgy megtanít arra, hogyan alakult ki az emberi képiség kultúrája. A tanfolyam alatt tapasztaltuk, hogy sokszor még maguk a tanárok is naiv tévéfogyasztók, sohasem elemezték magukban a médiaélmények világát. ___ ____ F. M. Ér tékeink újabb gyűjtőhelye Temetkezési, települési helyek, lakódombok, strázsa- vagy őrhalmok, határhalmok. Térségünk természeti látványosságai, a kunhalmok típusai ezek. Közöttük különleges látványt nyújtanak azok, melyek sírhelyként is szolgálnak. Békés megye A Kunhalmok, mint sírhelyek Békésben című kiadvány a minap látott napvüágot. A kötet témáit Szelekovszky László természetvédelmi szakfőtanácsos, a Körös- Maros Nemzeti Parkért Egyesület titkára gyűjtötte össze, az illusztrációkat saját maga fényképezte. A megjelenést anyagi támogatásával segítette a Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület, a megyei képviselő-testület gazdasági és környezetgazdálkodási, mezőgazda- sági, valamint a területfejlesztési és uniós integrációs bizottsága. A kötet 600 példányban jelent meg - az érdeklődők Szelekovszky Lászlónál juthatnak hozzá a megyeházán -, s a remények szerint újabb nyomásra is lehetőség nyílik, amennyiben ezt a természetkedvelő olvasóközönség igényli. (E) A kiadvány címlapján Péter András mauzóleuma Szeghalom Halas pusztán I Gyermekprogramok Pusztaottlakán A pusztaottlakai általános iskolások a közeli napokban Gyulán, a Perinita-kör országos fesztiválján vettek részt, amelyet strandolással zártak. Az iskola és az óvoda közös gyermeknapját a hónap végén tartották az iskola udvarán, ahol sok érdekes program várta a gyeieRtfRei. nz disus umkuk iuinabemutatót tartottak, majd a tanulók 6 csapata nevezett be a Patai János pedagógus által szervezett akadályversenyre. Az ovisok ügyességi versenyét Bugyi Marianna óvónő koordinálta. Ezután Ujj Évával, a békéscsabai Diáktanya igazgatójával játszóház, majd sport, palacsintasütés, este tábortűz és diszkó várta a résztvevőket. A nap támogatói voltak a szülők, dr. Baráth Mihály jegyző, Szabó Miklósné, Botás Péterné, Tolnai Péterné, a Szöllősi pékség és a kulturális bizottság. ______jy
