Békés Megyei Hírlap, 2002. június (57. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

6. OLDAL - 2002. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK HÁT TÉR tHÉKÉS MFUV'F.I HÍRLAP Párbeszédre vár a megyeszékhely Az önkormányzat is megszépült vasútállomást szeretne Egy budapesti MÁV Rt.-sajtótájékoz- tatón elhangzott: a békéscsabai ön- kormányzat nem partner anyagilag a megyeszékhelyi vasútállomás felújí­tásában. Pap János polgármester (képünkön) erre egyszer már reagált és értetlenségét fejezte ki. Mindezt most bővebben is kifejtette. Békéscsaba Békéscsaba fejlődésében másfél évszázada jelen­tős szerepet játszik a vasút. Megépülte a XIX. század közepén kapcsolatot biztosított váro­sunknak az ország fővárosa és Európa országai felé - mondta elöljáróban Pap János. - A békés­csabai lakosság mindig is fontosnak tartotta a vasút szerepét, mert munkahelyként is meghatá­rozó a városban. A várost kettészelő Budapest— Lökösháza vasútvonal a városszerkezetet is meg­határozza, és rendezési terv készítésének meg­határozó létesítménye a mai napig. A városvezető a Hírlapban megjelent MÁV-ál- láspontot annál is inkább meglepőnek ítéli, mert kollégái és az illetékes MÁV-dolgozók között fo­lyamatos és jónak mondható szakmai kapcsolat volt és van. Az 1980-1983 között épült autóbusz­pályaudvaron a gyalogos aluljáró rendszer kiala­kítására azért került sor, mert akkor a MÁV fej­lesztési tervében aluljárós peron meg­közelítés szerepelt. El is készült - és jelenleg eltakarva várja a használatot — a vasútállomás kijárati csarnokának irányába az aluljáró-csatlakozás. Ez a beruházás már akkor is jelentős anyagi áldozatot jelentett a város részéről, amely az ügy fontosságát és a lakosság, valamint a mindenkori városvezetés tá­mogató hozzájárulását is bizonyítja. A Budapest—Lökösháza vasútvonal fej­lesztési tervének - ennek része a vasútállomás felújítása is - szakmai egyeztetése folyamatos volt. Legutóbb a Szerdahelyi utcai átjáró aluljá- rósítása került napirendre, miként erről a Hírlap­ban is olvashattak. A közgyűlés közös tervként tárgyalta, és a megvalósítás azért maradt el, mert az igen magas beruházási költség nem fért bele a MÁV vasútvonal-felújítási költségei közé. Végül is a közgyűlés kedvező hozzáállása sem segítet­te a tervezet valóra váltását. Végezetül Pap János nehezményezi, hogy egy ilyen fontos ügyben a sajtó a közvetítő, ráadásul kedvezőtlen színben feltüntetve a város hozzáál­lását. Hozzátette: várják a MÁV Rt. részéről a megkeresést - ezt levélben is kérik -, hogy a vasútállomás mielőbb méltó, felújított állapot- ban fogadhassa az utazóközönséget. _______fj. Sz emben a feketegazdasággal Beszterczey László, a Gyulai Ipartestület elnöke és Csonka Jó­zsef, az ipartestület felügyelőbizottságának elnöke azzal a kezdeményezéssel fordult Danes László polgármesterhez, hogy lépjenek fel az illegális gazdasági tevékenységet végzők­kel szemben. ság felé irányítani. Nem elsősor­ban büntetés a cél, hanem az, hogy lezárják a lehetőségeket azok elől, akik illegálisan dol­goznak. Hiszen működésük hát­rányos a tisztes iparosokkal, azokkal szemben, akik adót fi­Gyula Danes László polgármester el­mondta, a közös fellépés kezde­ményezése azok ellen irányul, akik nem vállalkozók, bejelentés nélkül végzik tevékenységüket, nem fizetnek adót, nem felelnek meg a környezet- védelmi feltételeknek. Az ipartestület vezetői a kez­deményezésüket arra ala­pozták, hogy az ország­ban elsőként Kiskunfél­egyházán létrehoztak egy fórumot, melyen minden érintett - az APEH, a munkaügyi felügyelőség, a kamara, az ipartestület részvé­telével - kifejezte szándékát, hogy próbáljanak együtt fellép­ni, egymással információt cserél­ni. Ezáltal hatékonyabban tud­ják a fekete-, a szürkegazdaság­ban dolgozókat a legális gazda­Egyeztető fórum Gyulán július 4-ére hívtak össze olyan egyeztető fórumot, melyen a feladato­kat, a lehetőségeket tisztázzák, megbe­szélik a tennivalókat. A városházára vár­ják például a kamara, az ipartestület, a rendőrség, az APEH, a munkaügyi köz­pont képviselőit a kiskunfélegyházi min­ta példájára. zetnek, meg kell felelniük a kü­lönböző hatósági előírásoknak, beruházásokra kényszerülnek. Törvény nincs, a jogszabályi hát­tér bizonytalan, szabálysértési eljárásokra van lehetőség, de azt szeretnék, hogy az erők egyesí­tésével koordinálni lehetne a te­vékenységet, hogy kinek mi a feladata, ki miben segíthet a má­siknak a hatékonyabb fellépés érdekében, az illegális gazdasági tevékenységet folytatókkal szemben. A polgármester el­mondta, Gyulán ez azért is érde­kes, mert a szállásadók is ebbe a körbe tartozhatnak, hiszen egyes vélemények szerint még mindig jelentős a magánszállás­helyeket feketén vagy fél­legálisan kiadók száma. - Ez az önkormányzat szá­mára azért is nagyon hát­rányos, hiszen a meg nem fizetett idegenforgalmi adó mellett a kétszeres ál­lami támogatást is elve­szítjük. Aki 300 forint ide­genforgalmi adót nem fi­zet meg, az 900 forinttól fosztja meg a várost. Emellett is egy ilyen, tradicioná­lis iparos réteggel rendelkező vá­rosban, mint Gyulán, ezt fel kell vállalni, annak ellenére, hogy va­lószínűleg nem lesz népszerű - fogalmazott a polgármester. SZ.M. Vinkler és tanítványai Gyulán A Békés Megyei Múzeumok Igaz­gatósága Erkel Ferenc Múzeuma, az Erkel Ferenc Múzeum Barátai­nak Egyesülete, Gyula Város Ön- kormányzata polgármesteri hiva­tala és a Művészetért, Oktatásért Alapítvány rendezésében június 14-én, a gyulai Dürer Teremben nyílik Vinkler László festőmű­vész, valamint két tanítványa, Ló­ránt János Demeter és Oroján Ist­ván képzőművészek kiállítása. A tárlatot 17 órakor nyitja meg Szuromi Pál művészeti író, a ren­dezvény házigazdája dr. Havassy Péter múzeumigazgató, a kiállítás rendezője Gyarmati Gabriella művészettörténész. A megnyitón kisorsolják a Vinkler László metamorfózisai cí­mű grafikai mappa egy számo­zott példányát. Vinkler László (1912-1980) nevéhez fűződik többek között a Szegedi Tanár­képző Főiskola rajz- és művészet- történet tanszékének 1947-es megalapítása. A kiállítás augusz­tus 4-éig látható a Dürer Terem­ben. Harmincéves a Rumba Táncklub A tánciskoláikban több százan tanultak A bécsi keringő, a tangó, a rumba a rock and roll, a twist és a cha-cha-cha csak néhány a máig divatos táncok közül, amelyek tömegeket vonzottak a tánciskolákba. A modern kori tánctanítás hagyománya­inak megteremtése Gyoma- endrődön a Rumba Táncklub nevéhez fűződik. Gyomaendrőd A klub 1972 tavaszán, a Katona József Művelődési Ház műkedve­lő művészeti csoportjaként jött létre. Irányítója Zsoldos Ildikó alapító tanár, majd Nyíri Lajos volt. A klub művészeti munkáját, illetve menedzseri feladatait 1982 óta Megyeri László és Megyeriné Csapó Ildikó végzi. A gyomaendrődi társastánc­mozgalom történetét Megyeri Lászlóval idéztük fel. Az első tíz évet, mint a csoport hőskorát jegyzi a klub krónikáskönyve. Célratörő munkával, az akkori szerény anyagi körülmények kö­zött is kiváló ver­senyeredmények születtek. A sikerek ráirányították a fi­gyelmet a műfajra, egyre többen irat­koztak be a gyer­mek- és ifjúsági tánc­iskolákba és sokan jelentkeztek az után­pótlást adó csoport­ba is. A kilencvenes évektől javult a klub anyagi helyzete, ami lehetővé tette, hogy a táncosok hama­rabb és első kézből sajátíthassák el a korszerű stílusismereteket, s modern zenei és kosztümtáruk legyen. A kilencvenes évektől újult erővel megkezdett munka alapozta meg az elmúlt öt évet, amely a klub legtermékenyebb és legeredményesebb időszaka volt. 1998-tól az országos és a kelet­Húsz év után ismét van A osztályban versenyző párja a Rumba Táncklubnak. Felvételün­kön Megyeri Csaba és Varga Patrícia múltban elért tánctörténeti si­ker: a szombathelyi Savaria Ku­pán, a nemzetközi mezőnyben latin tánc kategóriában, har­minchét év után először, magyar pár végzett az első helyen. A magyar táncosok a nemzetközi élmezőnyhöz közelítenek, ami minden versenytáncosnak hú­zóerőt jelent - mondta Megyeri László, aki szeretné, ha táncosai nemzetközi szinten is megmé­retnék magukat. A formációs és a kűr táncokban is igyekeznek továbblépni. Az új, latin koreog­ráfiát az idei őszi miskolci for­mációs bajnokságon mutatják be, jövőre pedig a szombathelyi kűrtáncversenyen indulnak. Mindemellett folytatódik a Rum­ba Táncklub tánciskolái képzé­se. E tanfolyamokon az évtize­dek során több százan szerezték meg az általános műveltséghez hozzátartozó tánctudást, és so­kaknak innen indult a verseny­zői pályája is. CSATH RÓZA A görög kapcsolat kulcsembere (Folytatás az 1. oldalról) A görögök aktív befektetői tevé­kenységet mutatnak a Balkán északi területein — déli szom­szédainknál -, s az ITDH sze­remé elérni, hogy ez az érdek­lődés tovább terjedjen Ma­gyarországra is. Eddigi befek­tetéseik főleg a gép- és papír­ipar területén valósultak meg, de érdeklődnek a turizmus, a gyümölcsfeldolgozás iránt is. Hatalmas lehetőségeket kínál az ország magyar vállal­kozók számára a kinti közle­kedési infrastruktúra fejlesz­tésében, és nagy az igény a mobiltelefonok, alkatrészek, kazánok, gépjárművek, vegyi áru, műanyag és gumi, valamint szóra­koztató elektronikai termékek sik a hagyományos mezőgazdasá­gi termékeket, vetőmagokat, fel­dolgozott húskészítményeket. — Hivatalom elfoglalása után üzletember-találkozók­kal, kiállítások szervezésével, árubemutatókkal és aktív kap­csolattartással szeretném haté­konyabbá tenni a magyar- görög együttműködést, mert - mint említettem - fontos tér­ség Délkelet-Európa, és egyre inkább azzá válik. Ráadásul er­re az időszakra esik a Görögor­szág által rendezett olimpia is, minden gazdasági adottságá­val együtt. Nagy kedvvel és ambícióval vállalom megbíza­tásomat, kihívásnak tekintem, amelynek szeretnék megfelelni. VANDLIK JÁNOS A megörökített pillanatok Székesfehérváron Négy megyei fotós képei szerepelnek a Mafosz kiállításán A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsé­ge, a Mafosz tizenkilencedik alkalommal nyitja meg fotósza­lonját. Az országos seregszemlének ezúttal Székesfehérvár ad otthont július 6-án. Győri Lajost, a Mafosz elnökét a képekről kérdeztük:- Milyen műfajban lehetett ne­vezni az idén?- A portrétól a tájképen át az aktig mindenben. A meztelen test ebben az évben különösen sok al­kotót ihletett meg. Reklámfotók is láthatók majd a kiállításon. Ter­mészetesen ebben az esetben nem az ábrázolt tárgyról, hanem a képi világról döntöttünk.- Milyen technikával dolgoz­nak a kortárs alkotók?- A színes fényképek mellett a digitális fotó is egyre nagyobb teret hódít. A fekete-fehér kissé háttérbe szorult, pedig ezen ne­gatívok előhívása jelenti legin­Békés megye A zsűri 403 szerző 842 fényképé­ből válogatott. Végül 121 alkotó 139 művét állítják ki júliusban Székesfehérváron, majd az or­szág más városaiban. A tervek szerint többévi kihagyás után Bé­kés megyébe is ellátogatnak a tár­lattal. Megyénket négy alkotó képvi­seli a Mafosz kiállításán: Bánfi Mária a gyulai Székely Aladár Fo­tóklubból, Kalmár Zsolt és Kádár Ferenc Békéscsabáról, a Berek­méri Zoltán Fotóklubból, vala­mint Virág Mihály, a szintén me­gyeszékhelyi Márvány Fotómű­helyből. kább a szakma kézműves ré­szét. Épp ezért külön értékeljük a fekete-fehér alkotásokat. Ezek a képek jobban stilizálják a va­lóságot. Nem ugyanazt a lát­ványt akasztjuk a falra, mint amit a szemünk eredetileg befo­gadott. Remélem és hiszem, ha­marosan egyre többen térnek vissza ehhez a technikához. Egyedi kísérletek is felbukkan­tak. Hogy ezek mennyire időál­lók, az csak két-három évtized múlva derül ki.- Melyik korosztály ragad leg­szívesebben fényképezőgépet?- Változó. A legfiatalabb pá­lyázó mindössze tizenöt éves, a legidősebb kilencven. A kiállítás szépségét azonban nem ez adja, hanem a sokszínűség, ahogy a fo­tósok megragadják a látványt. JUBILEUMI KIÁLLÍTÁS, (i) Szigeti István és neje Szigeti Endre nevű, fiatalon elhunyt gyermekük emlékére 1942-ben mező­gazdasági szakképző iskolát hoztak létre Szeghalmon. A Református Szigeti Endre Mezőgazdasági Középiskola 1942 őszén kezdte meg működését. A jubileumi évforduló alkalmából a mai Szigeti Endre Szakképző Iskola épületében kiállítást rendeztek az iskola múltjából, jelenéből d^otó: lehoczky Péter trosházi üveggyárból is. Az építő- rnyagok mellett - ami térségünk­én szintén jellemző lehet - kere­Külkereskedelmi pálya Szatmári János 1977-ben végzett a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen, majd két évig a Chemc limpex nevű vegyipari külkereskede mi cégnél tevékenykedett Budapes­ten. Ezután négy évet a megyei ta­nács munkaügyi osztályán Békés­csabán, 1982401 pedig az ITDH-ba való belépéséig, 1993-ig a külke­reskedelmi minisztérium többször megváltozott szervezetében dolgo­zott Békés megyei megbízottként. megvásárlására is. Dél-Alföld első­sorban a - mezőgazdasági termé­kekben érintett, de importálnak az magyarországi régióbajnokságo­kon való döntős szereplések és dobogós helyezések igazolják Táncestéllyel ünnepelnek Jubileumi táncestéllyel ünnepli fennál­lása harmincadik évfordulóját a Rumba Táncklub június 22-én. A városi sport- csarnokban nemzetközi csapatversen­nyel és táncgálával teszik emlékeze­tessé az estét. Vendég a németországi TSC Blau-Silber Leuna Merseburg , táncklub. A Rumba Táncklubnak fenn­állása óta mintegy százkilencven ver­senytáncosa volt. A házigazdák igye­keztek a hajdani táncosok közül minél többet felkutatni és meginvitálni az ün­nepségre. ezt, továbbá az, hogy a klubnak húsz év után ismét van A osztály­ban versenyző párja.- A hazai társastánc mozga­lom az utóbbi időben sokat fej­lődött, ma már lehetőség van el­ső kézből megismerni a leg­újabb irányzatokat. Jórészt en­nek is tulajdonítható, a közel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom