Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

é&lttKÉS MEGYEI HÍRLAP HÁTTÉR 2002. MÁJUS 31., PÉNTEK - 7. OLDAL Gyulakenyér-féltés, „visszavonulóval” (Folytatás az 1. oldalról) Azt, hogy a kft. tulajdonának harmadát jegyző Promt (vagy Gyula-Promt) Kft.-nek kik a tag­jai, a cég vezetői nem árulták el az MRP-tagoknak, pedig ők mód­felett szerették volna tudni. Akko­riban a cégnyilvántartás még nem volt elérhető számukra. Az egy­kori osztályvezető azt mondja, hogy az 1993. február 27-ei alaku­lásakor a kenyérgyár 241 dolgo­zójából 112-en léptek be az MRP- szervezetbe, közvetlenül nyugdíj előtt állók is, akiknek azt mond­ták, hogy nyugdíjasként is MRP- tagok maradhatnak. Elmondása szerint az MRP-közgyűlés úgy döntött, hogy a kft. vagyonából 100 milliós üzletrészt vásárolja­nak ki, ám az ezt végzők ettől a döntéstől önkényesen eltérve, csak 72 millió 120 ezer forint név­értékű (53,03 százalékos) állami vagyont vettek meg. A többire (33,97 százalékra) az 1993. július 15-én alapított Promt (Gyula- Promt) Kft. tette rá a kezét. Az MRP-szervezet elnöke 1995. lékos árán vásárolhatta meg az üzletrészt, s erre vehették fel a kedvezményes hitelt. Ám az üz­letrészek valójában nem 60, ha­nem 100 százalékot érnek. A szervezetből kikerülőknek azon­ban csak a 60 százalékos érték­ben adják ki a jussukat. A többi 40 bennmarad az MRP-ben: ga­rantáltan csak azok járnak jól, akik a 15 éves folyamat legvégén még tagok. Az egykori osztályve­zető szerint eleve szabálytalanul könyvelnek: az üzletrészt 100 százalékon kellene nyilvántarta­ni, így a távozóktól nem lehetne elvonni a 40 százalékot. Ráadásul nem csak eredeti, hanem a Promt Kft.-től történt vásárlás hitelterhe- it is a Gyulakenyér Kft. összes tu­lajdonosa fizeti, ennek eredmé­nyeként pedig az MRP-n kívüli ta­gok (például Gyula Város Önkor­mányzata is) évek óta egyetlen fillérhez nem jutnak, az osztalék­ként számításba vehető összeg át­vándorol az MRP-szervezet hite­leinek törlesztésére, működési ki­adásaira. Érdemes megemlíteni: a Vajon a Gyulakenyér-féltés kenyértöréshez vezethet? (Képünk illusztráció) b-fotó. léhoczkypétir június 19-ei közgyűlésén azt aján­lotta a tagoknak, hogy a Gyula- Promt Kft. üzletrészét vegyék meg 4 millió forintért, ületve vállalják át a Gyula-Promt 25 millió 148 ezer forintos hiteltartozását, s ez­zel 46 millió 200 ezer forintos név­értékű üzletrészhez jutnak. (Ez ar­ra mutat, hogy az eladó kft. is va­lami E-hitelféléhez juthatott annak idején.) Az egykori osztályvezető úgy véli, hogy ez a kivásárlás már ellentétes volt az MRP-törvénnyel. Ugyanis nem a privatizációhoz kapcsolódott, hanem azt követően szerzett többlet üzletrészt az MRP-szervezet, melynek árát most is a Gyulakenyér Kft. többi tulajdonosának kontójára fizeti ki - azaz ebben az esetben is a kft. állja a hiteltörlesztést az MRP- szervezet helyett. A 4 milliós vétel­áron (úgy tűnik) 8-an osztozhat­tak valamilyen arányban. Az MRP-t már elhagyottak (akik vagy megtartják magukkal vitt üzletrészüket vagy eladják) komoly sérelemről szólnak. Á törvény alapján az MRP- szervezet névértékének 60 száza­törvény szerint",)...A hitel és rész­letfizetés igénybevételével megvá­sárolt vagyonrészre jutó nyeresé­get (osztalékot) a fennálló tarto­zás törlesztésére kell fordítani". Kérdezhetik: a kft. akár fizet­hetne osztalékot, melyből a többi tulajdonos is részesülhetne. Ám gondoljanak bele: az MRP- szervezet szavazati súlya min­dent eldönt. (A „promtos” idők­ben még fizettek osztalékot.) Természetesen az ügyről meg­kérdeztük a Gyulakenyér Kft. ügyvezető igazgatóját és a kft. fő­könyvelőjét, egyben a cégnél mű­ködő MRP-szervezet vezetőjét is. Kérdéseinkre válaszoltak, majd kérték az általuk elmondottak írásban rögzítésének megjelenés előtti elolvasását. Miután elküld­tük számukra, pontosításokat je­löltek be, illetve kiegészítették a nyilatkozatukat. Ezzel egy idő­ben viszont azt írták: mégsem já­rulnak hozzá a velük készült in­terjú közléséhez. Kértük, indo­kolják meg a döntésüket. Ezt írás­ban nem voltak hajlandók meg­tenni, az ügyvezető telefonon annyit mondott: meggondolták magukat. Mit tudtunk meg az ügyvezető igazgatótól? Elmondta, a cég ve­zetése nem akar beleszólni a ta­gok életébe. Megerősítette, hogy az MRP-nek hitelező pénzintézet vezetője egyben e szervezet fel­ügyelő bizottságának tagja. Kide­rült, hogy a többségi tulajdonosi lehetőségekkel rendelkező MRP- tagság döntései ellenében a kft. más tulajdonosai gyakorlatilag nem tudnak fellépni - még érde­keik érvényesítéseként sem. Az ügyvezető igazgató közölte: azért nem csupán készfizető kezesi kö­telezettségük felmerülésével fi­zetnek az MRP-szervezet helyett, hanem eleve átutalják a pénzt az MRP-szervezetnek, mert ezzel évente másfél millió forintnyi adókötelezettséget „spórolnak meg” a kft. számára. Azt is firtat­tuk, hogy vajon rendjén van-e az, hogy az MRP-szervezet nem csak hitelt törleszt a kft. által átutalt pénzből, hanem újabb tulajdoni hányad megvásárlására fordítja azt? Válasza szerint a kft. nem tudhatja, hogy az MRP-szervezet mire for­dítja a pénzt, nincs joga elszámoltatására. Az MRP-szervezet ve­zetője nem tagadta, hogy a kenyérgyár privatizálá­sakor egyik tulajdonosa volt annak a ma már Gyula-Promt Kft.-ként is­mert cégnek, mely a magánosításra felajánlott tulajdoni hányadból ép­pen azt a részt vette meg, melynek megszerzését az MRP-vezetés a tagok dön­tése ellenére nem vásárol­ta meg. Elismerte azt is, hogy bár az MRP-tagok folyamatosan firtatták, ennek tényét elhallgatta előttük - noha tulajdo­nostársa volt a Gyula-Promt Kft.- nek. Mindezt törvényesnek, s leg­feljebb etikailag kifogásolhatónak ítéli. Ahogy mondta, az MRP- szervezetet elhagyók számára megadott vagyoni hányad a tény­leges értéknek valóban csak 60 százaléka, a visszamaradó 40 százalékot az MRP-szervezet biz­tonsági tartalékként kezeli. Állítá­sa szerint a közben eltávozotta­kat (ha nem adták tovább e tulaj­donukat) sem akarják kizárni, hogy majdan, a hiteltörlesztés vé­geztével ők is hozzájussanak a maguk 40 százalékához. Végül kifogásolta, hogy a 13 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező gyulai önkormányzat is igényeli a város számára a megtermelt nye­reség való részesedést. Megjegy­zése szerint a Gyulakenyér Kft. révén az önkormányzat szemé- lyijövedelemadó-hányadhoz, he- lyiadó-bevételhez jut, sőt, az ön- kormányzat mindezért inkább tá­mogathatná a kft.-t azzal, hogy intézményeibe kizárólagos jogo­sultsággal szállítsanak pékárut. KISS A. JÁNOS Hosszú évek Szent Flórián szolgálatában A hatvanas évek közepén vonult nyugdíjba az egykori műhelyfőnök Az idős tűzoltó jól érzi magát, csak a nagyothallás bosszantja mostanában. Szentesi Istvánt Séllei Pál alezredes (jobbról) köszöntötte D-FOTÓi KOVÁCS 1RZSÍSIT Békéscsaba Valószínűleg az ország legidősebb tűzoltóját köszöntötték tegnap a megyeszékhelyen. Szentesi István „főtörzsőrmester” kilencvennegyedik születésnapján vendégül látta a megyei katasztrófavédelem képviselőjét is. a hivatást. Kezdetben ő is „vonult”, tapasztalt gépkocsive­zetőként már munkába lépése elején ámultba ejtette a társakat, ahogy precízen tolatott a nagy au­tóval. Később elvégzett mindent, ami egy műhelyfőnöknek szüksé­ges, autószereléstől a hegeszté­Bár hivatalos adat nem támasztja alá, de a megyei kollégák bizto­sak abban, hogy Pista bácsi a ha­zai lánglovagok korelnöke. A tisz­tes korú férfi 1908-ban született, és 1936-tól 1963-ig szolgálta hűen sen át minden papírt beszerzett, s ebből a beosztásból vonult nyug­díjba a hatvanas évek közepén. Séllei Pál alezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság osztályvezetője képvisel­te a szakmát a tegnapi születésna­pon, oklevelet és a tűzoltók védő­szentjét, Szent Flóriánt ábrázoló domborművet adott át Szentesi Istvánnak. Feledékeny cégek esélye Beszámolók leadása, gondoskodás a közzétételről Szokás szerint az utolsó pillanatban „ébredünk fel”... Tegnap járt le a cégek tavalyi gazdálkodását érintő meghatározott adatok cégbíróságon, a közzétételről gondoskodó szervezetnél való leadásának határideje. Azért érdemes emlékeztetni a sza­bályokra, mert a határidőt vétők — a korábbi évek országos ta­pasztalatai szerint — nagy eséllyel kerülik el a mulasztás kö­vetkezményeit, ha e napokban még pótolják az elmaradt fel­adatukat. __________ Gyula _________ A Békés Megyei Bíróság Cégbíró­ságának ügyfélforgalma az el­múlt napokban fokozottan meg­emelkedett. Ennek az az oka, hogy a számvitelről szóló tör­vény értelmében az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett cégek az egyszerűsí­tett beszámolót a tárgy évet köve­tő május 30-áig, míg a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások az éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználásá­ra vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfor­dulónapjától számított 150 na­pon belül kötelesek a cégbíróság­nál letétbe helyezni. E kötelezettségen túl a számvi­teli törvény rendelkezései szerint minden kettős könyvvitelt vezető cég kötelezettsége az éves beszá­molót, illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni. En­nek a cégek azzal tesznek eleget, ha az éves beszámoló, az egysze­rűsített beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egy időben- az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformá­ciós Szolgálatának megküldik, és igazolják a közzétételi költségté­rítés befizetését. Azokkal a cégekkel szemben, melyek a letétbe helyezési kötele­zettségüknek nem tesznek eleget- ezáltal a számviteli törvényben megállapított határidő eredmény­telenül telik el - a cégbíróság hi­vatalból törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet - tud­tuk meg Ménesiné dr. Szűcs Eri­kától, a Békés Megyei Bíróság Cégbíróságának csoportvezetőjé­től. Köszöntő szavak Schéner PEN Klub-tagsága elé Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész, Békéscsaba díszpol­gára immár a PEN Klub tagja is, a székfoglaló ünnepséget holnap 17 órától tartják Békéscsabán, a városháza dísztermében. Schéner Mihályt Görgey Gábor író, kulturális miniszter köszönti. A főiskola székhelye nem változik Schéner Mihály kiváló grafikus, is­mert és elismert festőművész, re­mek szobrász - Zánkán, Dunaújvá­rosban, Hajdúszoboszlón és másutt állnak munkái -, játéktervező, szcenikus, látványművész és im­már a Magyar PEN Klub tagja. Hogy író, eddig is tudtuk, költészete is­mert volt, azt azonban, hogy hálát­lan korunk elismeri, csak főhajtás­sal és gratulációval fogadhatjuk. Schéner multikulturális művész, ha tudós lenne, polihisztornak mon­danánk, de az irodalmi elismerés még hátra volt. Pedig ő régóta már nem csak művelője, de tárgya is a költészetnek. A huszadik század második felének egyik legkiemelke­dőbb poétája, Nagy László verset írt hozzá, a kalapgyűjtő művészhez. Juhász Ferenc Kossuth-díjas hosszan írt Schénerről, a szintén Kossuth-díjas festőről. Amikor Schéner költészetéről beszélünk, erős szerepet kap nála az ördög és a pokol. Két kötetét lapozgatjuk, álta­lában a Diabolikont és az Infemót. Gyönyörű versei, hallatlanul szép szabad versei, szövegei felülmúlha­tatlan schéneri világot tárnak elénk. A Diabolikonban így ír: „A jövő a Globuláké: / a for­mák kiürülnek, / hogy mással fel­töltődjenek, / így a jóból és a szép­ből/ Rossz és gonosz lesz. ” Ördögi szekvencia: „Az ördög egyre jobban birtok­ba / Veszi a világot. / Az arcok szépsége kiürül, / Eltorzul, felve­szi a gonosz / arcmását. Az embernek sokféle / Lelki ba­ja van, / Ezzel bőven foglalkoznak a pszichológusok, /ma és a lel­ki eltorzulásokkal, / szinte vájkál- nak, / mintha állad belsőrészek lennének: / belek, zsigerek, gyo­mor epe. / Csak éppen a táplálék / nélkül maradt lélekkel / nem fog­lalkoznak. / Vajon mi lesz a lélek egészségével, / ha nem kap táplá­lékot?" Az Infernóban viszont így mu­zsikál: „A Szirittyek eltávoznak. Nem érzik jól magukat, már nincs mit letarolniuk, mindent lecsupáztak és begyűjtötték, befaltak és elron­tottak. Elvégezték munkájukat, már semmi nem maradt meg jó­nak. Nincs már ártásra tenyérnyi hely sem. A Rossz a szirittyek szá­mára is kezd rosszá válni, szűkül körülöttük az élettér, néha már egymásra is kezdenek morogni és elfojtott megjegyzéseket tenni. Kez­dik vádolni társaikat, mondván, rosszul választották ki a terepet, nem jöttek be a számítások. Menet közben valami meghibásodott a digttális pedulusz-turbuluszban, a bakulázás sem megy már jól, lazul a végrehajtói fegyelem. A korrupció gépezetébe homokszemek kerül­tek, a folytonos pedálozás ellenére sincs elég előrehaladás. Zsákmá­nyukkal ezért inkább idegen föl­dekre repülnek a szirittyek." Természetesén nem elég idéz­ni. El kell olvasni. Schéner, a bé­késcsabai Evangélikus Gimnázi­um tanulója volt, minden reggel egy órát vonatozott az iskolába Medgyesegyházáról. Délután meg vissza. Az úton töltött idő nem veszett el, látta a mezei munkát, belélegezte az évszakok változását, nézte és csodálta az embert, aki a Viharsarokban talán a legközvetlenebbül kifejező. CSÁK MÁTÉ Még a választási kampány idején lehetett olyan kijelenté­seket hallani, hogy kormány- váltás esetén a Tessedik Sá­muel Főiskola központja elke­rül Szarvasról. Földesi Zoltán MSZP-s országgyűlési képvi­selő tegnapi sajtótájékoztató­ján cáfolta a híresztelést. ___________Szarvas___________ Fö ldesi Zoltán, aki a parlament foglalkoztatási és munkaügyi, va­lamint az oktatási és tudományos bizottságának tagja, emlékeztetett Magyar Bálint oktatási miniszter bizottsági meghallgatására. A miniszter-jelölttől elsőként azt kérdezték, a kormány változ- tat-e az integrációval létrehozott felsőoktatási intézményeken? A válasz az volt, az integrált felső- oktatási intézmények egyetlen eleméhez sem nyúlnak hozzá. Földesi Zoltán hangsúlyozta, az önkormányzatokkal korábban megkötött törvényes támogatási szerződések érvényesek marad­nak és a megkezdett beruházáso­kat is befejezik. Önálló gazdál­kodásukhoz az önkormányzatok több normatíván alapuló forrást kapnak. Megyénk 5. számú választóke­rületében egy kormánypárti kép­viselő, továbbá két ellenzéki te­vékenykedik. Földesi Zoltán úgy fogalmazott, jól felfogott érde­kük, hogy pártállástól függetle­nül segítsék egymás munkáját és közösen tegyenek a körzeti célok megvalósítása érdekében. Szólt arról is, pártja készül az őszi ön- kormányzati választásokra, amit várhatóan október 13-án tarta­nak. A szocialisták igyekeznek minél több önkormányzatban többséget szerezni. Szarvason gőzerővel folyik a választókerüle­tekben a jelöltek keresése és a‘ polgármester-jelölt kiválasztása. CS. R. « /V í t

Next

/
Oldalképek
Tartalom