Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-17 / 114. szám

TÜKÖR/ME GYEI KÖRKÉP 2002. MÁJUS 17., PÉNTEK - 9. OLDAL KEK LESZERELTE, (b) A biharugrai M. Imre május elején jelentette a rendőrségen, miszerint a lakásá­hoz tartozó garázsában parkoló Land Rover típusú terepjárója elejéről ismeretlen elkövető le­szerelte, s eltulajdonította a csörlőt. Az elkövető a nyitott te­repjáróból egy 15 ezer forintot érő távcsövet is magával vitt. Tettével 300 ezer forintnyi kárt okozott a tulajdonosnak. AKKUMULÁTORT. (b) A Dalerd Rt. képviselője ismeret­len tettesek ellen tett feljelentést. Május 11-ére virradóan a nagy- gyantéi erdészkerületből eltulaj­donítottak egy 12 voltos Electric Power típusú akkumulátort, s egy EBS-200 áramátalakítónak is nyoma veszett. A lopással oko­zott kár 64 ezer forint. NEM FIZETTE KI A TEJET, (ke) Az orosházi K. K. 1999-ben szer­ződésben állapodott meg a deb­receni székhelyű Nutricia Ter­melőház Rt.-vel, hogy a boltjába kiszállított tejtermékek értékét 8 napon belül postautalványon egyenlíti ki. A szerződést azon­ban megszegte, az rt. K. K.-tól máig sem kapta meg a 212 ezer 600 forintot, ezért csalás miatt indított ellene eljárást az Oros­házi Rendőrkapitányság. KÖZLEKEDÉSI TÁBLÁKAT, (ke) A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt nyomoz az Orosházi Rendőrkapitányság. Az egyelőre még ismeretlen tet­tesek Orosházán a Tó utca és a Báthory utca kereszteződéséből ellopták az „elsőbbségadás kö­telező” és a „kötelező haladási irány” közúti jelzőtáblákat. Tasnádi: elítélve, de szabadlábon Önbíráskodás, felbujtóként elkövetett súlyos testi sértés és adócsalás miatt első fokon négy év hat hónap letöltendő bör­tönbüntetésre ítélte a Pest Megyei Bíróság (PMB) Tasnádi Pétert. A vádlott szabadlábon távozott a tárgyalásról, mert házi őrizetbe helyezték. Budapest A bíróság a bűnszervezet létreho­zásának bűntette mellett másik 8 vádpont alól felmentette Tasnádi Pétert. Az elsőfokú ítélet Tasnádit másfél millió forintos vagyon­elkobzással sújtotta, és négy évre eltiltotta a közügyektől. A leg­súlyosabb büntetést Szentpéteri Lajos másodrendű vádlott kapta, akit 7 év 6 hónapra ítéltek el. A másodrendű vádlottat a bíróság egyebek között egyrendbeli ha­lált okozó testi sértés, egyrend- beii aljas indokból elkövetett sú­lyos testi sértés, háromrendbeli önbíráskodás, kétrendbeli zsaro­lás és személyi szabadság meg­sértésének bűntettében találta bűnösnek. Az ügy 11 vádlottja közül a ki­lencedrendű vádlottat magánok­irat-hamisítás vétsége miatt meg­rovásban részesítette a bíróság, míg Tasnádi Péter feleségét a bűnpártolás bűntettének vádja alól felmentette. A bíróság az ügy többi vádlottját bűnösnek találta. A vádiratban szereplő bűn- cselekmények közül a legsúlyo­sabbért, a bűnszervezet tagjaként elkövetett lőszerrel való vissza­élés bűntettéért maximum 15 évet szabhatott volna ki a bíróság, de halmazatilag 20 évre is ítél­hette volna. Az ügyész a tárgyalá­son azt indítványozta, hogy a vádlottak maradjanak előzetes­ben, míg a védők a kiengedés mellett érveltek. ____ PRIVACSEK ANDRÁS Tasnádiért a hozzátartozói is aggódnak FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY TÍZ ABLAKOT, (i) Az okányi szociális otthon udvarán tárolt hungaropán ablakok közül is­meretlen tettes a napokban tíz különböző méretű ablakot vitt el. A lopással okozott kár 250 ezer forint. Az ügyben lopás bűntettének alapos gyanúja mi­att ismeretlen tettes ellen indí­tott nyomozást a Szeghalmi Rendőrkapitányság. Hol az ezüst zsebóra? Nagyobb értékre elkövetett sik­kasztás miatt indított eljárást az Orosházi Rendőrkapitányság a helybéli L. M. ellen. Az illetőről úgy tudta egy szintén orosházi ismerőse, hogy Budapesten, az Omega óraszaküzletben nagy is­meretséggel rendelkezik, ezért azzal bízta meg, hogy az 1901- es gyártású Omega márkájú ezüst zsebóráját értékesítse. L. M. az órát átvette, s hogy mi lett a nagyértékű antik óra sorsa, egyelőre senki sem tudja. L. M a tulajdonost csak hitegeti, az órát nem adta vissza, de annak árát sem hajlandó rendezni. Az óra értéke közel 2 millió forint. _______ K.E. Üj fantomkép a gyilkosokról Válságos állapotban a móri vérengzés egyetlen túlélője Válságos állapotban van a móri bankrablás egyetlen túlélője. A székesfehérvári kórházban fekvő 27 éves bodajki nőre még a műtő előtt is fegyveresek vigyáztak. Eközben több szálon fo­lyik a nyomozás a tettesek után - egyelőre sikertelenül. Az el­követőkről készített új fantomképeket ma teszik közzé. Mór - Budapest Időközben a móri rablógyilkos­sággal összefüggésbe hozott Horváth Szilárdtól - más bűn- cselekmények gyanúsítottjaként - sikerült vérmintát vetetni a nyo­mozóknak, ám a DNS-vizsgálat eredményére néhány napot várni kell. Ez alapján tisztázni lehet, hogy a bankban talált nyomok származhatnak-e Horváthtól. Kovács Lajos ezredes, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igaz­gatóságának főosztályvezetője megerősítette, hogy fényképfel­vételt rögzítő biztonsági rend­szer működött a bankban, a fo­tók kiértékelése jelenleg is tart. Az újabb tanúvallomások alap­ján új fantomképek készültek, amelyeket ma hoznak nyilvános­ságra. Az elkövetők személy­leírása: egyikük 185-195 centi­méter magas, 25-35 éves, erős testalkatú, fehér bőrű, körül­belül 10 centiméter hosszú haja vöröses szőké, amit egyik olda­lon elválasztva viselt. A férfi arca hosszúkás, napbarnított. A bűncselekmény elkövetésé­nek idején rövid ujjú, fehér in­get, sötét színű, oldalzsebes nad­rágot és baseballsapkát viselt. Akcentus nélkül, jól beszélt ma­gyarul. Egyik lábát kissé lom­hán, bizonytalanul húzta, mint­ha fájdalmai lettek volna. A má­sik elkövető 165-170 centiméter magas, 25-30 év körüli, normál testalkatú, világos, rövid hajú férfi. A bűncselekmény elköveté­sének idején kopott, világos szí­nű farmert viselt, baseballsapkát nem hordott. Mindkét elkövető­Nemzeti gyásznap Ma nemzeti gyásznap van a móri bank­rablás áldozatainak emlékére. Ezen a napon minden olyan középületen, ame­lyen egyébként a nemzeti zászló leng, fekete lobogót kell kitűzni. Mindenki­nek egyéni jó érzésére bízzák, hogy mi­lyen módon emlékezik meg az áldoza­tokról. A móri Kapucinus téren rendez­nek kegyeletteljes, közös búcsúztatást, amelyen Mád/ Ferenc köztársasági el­nök a város lakóival és a hozzátarto­zókkal együtt emlékezik a vérengzés áldozataira. Pintér Sándor belügyminiszter tegnap beszámoltatta az ORFK vezetőit és a nyomozást végző egység parancsnokát. Utasította az országos rendőrfőkapitányt, hogy a nyomravezetői jutalmat az eddigi 10 millió forintról 25 millió forintra emelje. nél a szemtanúk fekete színű há­tizsákot láttak. EUROPRESS Még mindig nincs emlékmű Vöröskeresztes bázisiskola Értékkel gazdagodott a város Szégyen, gyalázat! — lehetett hallani a Gyulai Hadigondo­zottak Érdekvédelmi Egyesü­letének tegnap tartott tisztújí­tó közgyűlésén. Füredi Ferenc elnök beszámolójából kide­rült, a sok ígérgetés ellenére máig nem tudni, mikor való­sulhat meg a hősök és áldoza­tok emlékműve a városban. Gyula Füredi Ferenc elnök elmondta, május utolsó vasárnapján, a hősök és áldozatok napján ismét leróják tiszteletüket a város temetőiben lé­vő katonasíroknál, emlékművek­nél, mivel a köztéri hősök és áldo­zatok emlékműve nem készült el. Most május 26-án, 8.30 órától gyü­lekeznek az Esze Tamás utcai székház előtt, ahonnan várhatóan 9.30 órakor indulnak a temetőkbe. Szeretnék, ha most is iskolások várnák őket virágokkal a bejára­toknál, hogy együtt koszorúzza­nak. Füredi Ferenc emlékeztetett, a hősök és áldozatok emlékművé­nek megvalósítására határozott ígéretet tett Danes László polgár- mester. Tavaly Tóth Imre ország- gyűlési képviselő is támogatásáról biztosította az ügyet, felvetve, hogy a gázközművagyon árából valósíthatnák meg. ígéret ellenére tudomásuk szerint nem újították fel a Szentháromság és a Dobozi úti református új temetőben lévő első világháborús katonák emlék­műveit. Füredi Ferenc, aki 11 évig állt az egyesület élén, a vezetés há­roméves megbízatásának lejárta után egészségi állapota miatt nem vállalta tovább a tisztség betölté­sét. Egy hozzászóló szerint a város felelőtlenül állt hozzá az emlékmű ügyéhez. Füredi Ferencet a köz­gyűlés örökös tiszteletbeli elnök­nek választotta, az új elnök Bodré János lett. sz. m. — Ünnep az iskola életében, ünnep Sarkad városának, ünnep a Magyar Vöröske­resztnek és ünnep a diákok­nak, hogy iskolánk, az 1. szá­mú általános iskola a megyé­ben egyedüliként érdemelte ki a Vöröskereszt bázisisko­lája címet — mondta köszön­tőjében a táblaavató ünnep­séget megelőzően Tokai Györgyné, a hajdúvárosi ok­tatási intézmény igazgató asszonya. Sarkad Dr. Szabó László, Sarkad város alpolgármestere örömének adott hangot, mert szerfelett boldog a város vezetése, ha a közösség gyarapodását látja. Amint fogal­mazott, az 1. számú általános is­kola pedagógus- és gyermekkö­zössége áldozatos munkájának hatására most újabb értékkel gazdagodott a város. Dr. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt országos főtitkára beszédében arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy napra pontosan 121 éves évfor­dulóját ünnepli a Magyar Vörös- kereszt, s mint ilyen, kettős örömmel érkezett a táblaavató ünnepségre. A főtitkár asszony ünnepi gondolataiból az is kide­rült, hogy nagyra becsüli a sarkadi oktatási intézmény di­ákjait, s lelkes pedagógusait, amiért zászlajukra tűzték a baj­bajutottak önzetlen segítését és az emberi értékek, a nemes esz­mék képviseletét.- BOTH ­Tollal, ecsettel és krétával Újabb Székelyhídi-kiállítás a Százévesben A gyulai Székelyhídi Attila festőművész (képünkön) ki­állítás-sorozatának második tárlata nyílik május 18-án 11 órakor a Százéves cukrászda emeleti galériájában. A fes­tőművész ekkortól mutatja be egyedi képgrafikáit, me­lyek az elmúlt 40 év válogatásai. A kiál­lítás-sorozatot Szé­kelyhídi Attila 60. születésnapja alkal­mából rendezi a város. Gyula A megnyitó egyben kulturális műsor is, melynek házigazdája Ábrahám György művészetíró. Vendégek lesznek még a helyi irodalmi élet fiatal kiválóságai, Kiss Ottó és Kiss László, akik no­velláikat, saját írásaikat olvassák fel. A két irodalmi mű között fel­lép a Téglás zenekar és János Hajnalka népdalénekes. Megnyi­tót mond Béres István városi fő­építész. Székelyhídi Attila a nem­régiben tartott sajtótájékoztató­ján elmondta, a kamaratárlaton 25 egyedi képgrafikát állít ki, me­lyek témáikban felidézik a koráb­bi városkép egyes épületeit, tája­it, s azokat, akik visszatérő mo­delljei voltak. Felidéződik a Feri bácsik, Pista bácsik, Rozika nénik világa és környezetük, ahol él­tek. Áz egykori model­lek szívesen vették a lá­togatásokat, alakjuk megörökítését képző- művészeti eszközök­kel. A kiállítás megren­dezésében Gyarmati Gabriella művészettör­ténész nyújt segítséget, a tárlaton egy képével részt vesz Piroska Csaba festőművész, Székelyhídi Attila egykori főiskolai társa is. A kiállítás megtekinthető júni­us végéig. Ez idő alatt Székelyhí­di Attila igény szerint tárlatveze­tést is tart. A város támogatásával katalógus jelent meg, melyben alkotótársak, múzeumigazgatók, műkritikusok méltatják a festő­művész munkásságát. Emellett mintegy 50 színes reprodukció­val tekintheti át az érdeklődő az elmúlt évtizedek kimagasló alko­tásait, a stílus-, a technikai és a tematikai törekvések alakulását. ________ SZ. M. Át meneti otthonba kerültek Az Árpád utcai lakás sem marad sokáig üresen Kétségbeesett telefonáló kér­te, jöjjön a sajtó, mert né­hány perc múlva utcára tesz­nek egy négygyermekes csa­ládot. Mindez május 14-én történt Orosházán, az Árpád utcában. A család végül még­sem maradt fedél nélkül, a családok átmeneti otthona fogadta be őket a következő hónapokra. Orosháza Még a házszámot sem kellett is­merni, már messziről lehetett sej­teni, hol laknak Ráczék. A ház előtt rendőrautó, egyenruhás rendőrök, a végrehajtó és egy te­herautó, mellette a várakozó munkásokkal. Az utca túloldalán Török Istvánná, a helyi cigány ki­sebbségi önkormányzat képvise­lője. — Felháborító, hogy egy négygyermekes családot akarnak az utcára tenni. Ha itt nem is lak­hatnak tovább, tudomásom van róla, hogy a Dankó utcában több, üresen álló lakás van, oda be le­hetne őket költöztetni. Az Árpád utcai ház hátsó lak­részében Rácz György és élettár­sa várt bennünket, körülöttük négy gyerek, a legkisebb egy­éves, a legnagyobb öt.- Elvált vagyok, a feleségem­nek hagytam a házat. Ezt a lakást a bátyám bérelte, ő engedte meg, hogy ide költözzek, de írást nem csináltunk róla. A testvérem meghalt, a fia örökölte a bérleti jogot, de ő intézetben él.- Miért nem mentek be az ön- kormányzathoz, hogy hivatalos­sá tegyék az ittlakásukat?- Pályáztunk a lakásra, de két­szer is elutasítottak bennünket. Nem tudom, mi lesz velünk. 1-2 hónapja tudjuk, hogy innen mennünk kell, egy hete albérlet után járok, de ahogy megtudják, hogy négy gyerekünk van, azon­nal elküldenek. Amúgy sem na­gyon tudnánk fizetni a 25-30 ezer forintos bérleti díjat. Alkalmi munkám van, havi 40-45 ezret keresek, plusz a családi pótlék, ennyiből élünk. Az utcán a járókelők találgat­ják, mit keres itt a rendőrség. Mi­után kiderül az ok, mindenkinek van véleménye. A többség sajnál­ja a családot, de akad olyan „hozzászóló” is, aki szerint nem kellett volna négy gyereket vállal­niuk. Már egy órája várjuk a végki­fejletet, de nem történik semmi, a kilakoltatást végzők sem kezd­ték még el a pakolást. Egyszer csak megérkeznek a jó hírt ho­zók, a családsegítő szolgálat munkatársai, akik, miután tudo­mást szereztek a történtekről, azonnal megoldást kerestek. A családot befogadja a Meszes-kö­zi átmeneti otthon, ahol hat hó­napig, illetve szükség esetén még további három hónapig él­hetnek. Az otthon munkatársai, valamint a családsegítők pedig ez idő alatt segítenek rendezni az életüket. Rácz Györgyék elfo­gadták a lehetőséget, így a kila­koltatás helyett a munkások a család holmijának elszállításá­ban segítettek. Az önkormányzati vagyon kezelőjétől, a Városgazdálkodá­si Kft. jogi képviselőjétől, dr. Zelenákné dr. Kristóf Julianná­tól megtudjuk, Rácz György ügye egyáltalán nem egy-két hónapos történet, évek óta hú­zódó folyamat. — A lakás az ön- kormányzat tulajdona, amit 1994 márciusában utaltak ki az akkor még kiskorú fiatalnak, Rácz György unokaöccsének. Hogy Rácz György mikor költö­zött be, pontosan nem tudjuk, lakossági bejelentésből értesül­tünk róla. 2000 februárjában küldtünk egy felszólítást, hogy jöjjön be a kft.-hez az ügy tisz­tázása érdekében. Amikor létre­jött a találkozó, elismerte, hogy jogcím nélkül tartózkodik a la­kásban és vállalta, hogy 30 na­pon belül kiköltözik. Gyerekek­ről, élettársról egyetlen szót sem ejtett — mondta dr. Zelenákné dr. Kristóf Julianna. Rácz György azonban nem köl­tözött ki a lakásból és a lakás- használati díjat sem rendezte. A Városgazdálkodási Kft. 2000 de­cemberében ismét felszólította a férfit a lakás elhagyására, majd januárban bírósághoz for­dultak. A bírósági meghagyás a kiköltözésre kötelezte Rácz Györgyöt, ám továbbra is ma­radt minden a régiben. A kft. 2001. április 27-én fordult a vég­rehajtóhoz, aki a kilakoltatást 2001 novemberében rendelte el. A végrehajtást a téli hónapok idejére felfüggesztették, s most májusban került rá sor. A Rácz család tehát a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat által fenntartott Családok Átme­neti Otthonába került. Az Árpád utcai lakás sem marad sokáig üresen. Sorsáról a képviselő-tes­tület lakásügyekkel foglalkozó bi­zottsága dönt. KOVÁCS ERIKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom