Békés Megyei Hírlap, 2002. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-13 / 110. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Május 13., hétfő HZIBH BÁT-összefoglaló Ismét többet ér a búza A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán jelentősen vissza­esett a forgalom az elmúlt héten, mindössze 683 millió forint értékű áru forgott a parketten. A határidős pénz­piacon 27 milliárd forint ér­tékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - de­rült ki a BÁT hét végi össze­foglalójából. Drágult a kukorica és a búza. A tengeri ára júliusra 22 800 forint­ra, a búza 24900 forintra emel­kedett. Az extrabúza változatla­nul 25900 forintot ért. A takar­mánybúza három jegyzése drá­gult, augusztusi elszámolóára 21000 forinton zárt. A ta­karmányárpa elszámolóértéke ugyanerre a határidőre 23000 forintra emelkedett. A repce ára lefelé módosult: az augusztusi lejárat 48790 forintra gyengült. Az olajnapraforgó októberi jegy­zése 59 000 forint maradt. A szó­ját decemberre 62700 forintért lehetett jegyezni. A határidős pénzpiacon 109 865 kontraktussal üzleteltek az alkuszok. A dollár három leg­közelebbi árfolyama a hét elejei nyitóárhoz képest erősödött. A zöldhasú júniusi árfolyama 269,38 forinton zárt a kereske­dés utolsó napján. Az euró- jegyzések többsége stabil ma­radt. A májusi lejárat 244,00 fo­rint, a júniusi 245,36 forinton cserélt gazdát. A közös európai valuta opciós piacán a 250 forin­tos küszöbárú júniusi vételi op­cióra 11500 kontraktus cserélt gazdát. A brit fontot májusra 393 forintért kínálták az alkuszok. A japán jent júniusra 210 forintért lehetett jegyezni. A svájci frank a májusi határidőn 167,42 forin- ton állapodott meg. _______-ug­HÍ REK RIZIKÓ. Az európai bérek, il­letve az olajárak irányzata az infláció növekedésének kocká­zatát hordozza magában - nyi­latkozta a hét végén Ernst Welteke, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsá­nak tagja. Jóllehet az infláció üteme az idén némileg mérsék­lődött Európában, de nem csökkent a kívánatos szintre. Welteke szerint az inflációnöve­lő tényezők különösen Német­országra, de potenciálisan az egész európai növekedésre is veszélyt jelenthetnek. Európa gazdasága azonban az év során fellendülhet, kiváltképp ha az USA növekedése által vezetett külső támogatást is kap. mti GYORSAN. A Dunaferr Rt. igazgatóságának döntése értel­mében május 21-ig kell végle­ges formába önteni a Dunaferr csoport operatív intézkedési tervét, amely olyan feladatokat tartalmaz, amelyek az éves terv megvalósítását gyorsítják. Az igazgatósági ülésen Tóth László vezérigazgató hangsúlyozta: a tervről kikéri a vállalati vasas­szakszervezeti szövetség véle­ményét, a végrehajtáshoz pedig kérni fogja a hivatalba lépő kor­mány, és a tulajdonosok támo­gatását is. MTI OSZTALÉK. Osztalékfizetés miatt a Zwack árfolyama ma mindkét irányban 30-30 száza­lékkal mozdulhat el. A Zwack a tavalyi év után részvényenként 750 forintot fizet osztalékként, ami a papírok névértékének 75 százaléka. Az osztalék mértéke a csütörtöki záróárra vetítve 11,11 százalék, és május 27-től utalják. Tapasztalatok szerint az osztalékszelvény nélküli el­ső kereskedési napon a részvé­nyek árfolyama a kifizetendő osztalék összegével szokott csökkenni, mti ■ Sok kicsi együtt jobban jár A VorMarket Rt. elődje a több mint két évtizede alapított Kis­ipari Exportra Termeltető Iroda (KETI). Az utód kisvállalko­zókat segít abban, hogy összefogva nagyobb mennyiséget jobb áron tudjanak értékesíteni, mint amire egyedül képesek lennének. Budapest- Közismert, hogy a kisvállalko­zások exporttevékenységének többek között két fő akadálya van: a tőkeszegénység és az infor­mációk hiánya. Ezenkívül az is gondot okoz, hogy nem ismerik az előírásokat, nem igazodnak el a szállítmányozás sajátos felté­telei között, és nem utolsósorban nincs piackutatási lehetőségük- mondja Kanev László, a VorMarket vezérigazgatója.- Ezek a gondok csak növe­kedni fognak az EU-csatlakozás után...- Nem kell addig várnunk! Az EU bizonyos tekintetben már itt van: multik, áruházláncok formá­jában. Ezekhez beszállítani csak­nem olyan nehéz, mint külföldre termelni. Hiába járnak élen a ma­gyar kisvállalkozók a térségben, fel kell készülniük arra, hogy megjelennek majd sokéves gya­korlattal, erős pénzügyi háttérrel és kitűnő minőségű áruikkal a külföldi kisvállalkozói csoportok és szolgáltatók is.- Ezek szerint a VorMarket fel­adata elősegíteni az országon be­lüli „exportot", és a valóságos nyugati megrendelések számá­nak növelését?- Ma egy kisvállalkozó nehe­zen tud beszállítóvá válni. Egy­részt mert nem tud megfelelő mennyiséget termelni, és így csak nyomott áron tud értékesíteni. Ahhoz, hogy a kívánt minőséget elérje, elkerülhetetlenül szüksége van befektetésre is. Ezért mi egy bizonyos termék előállítására csoportba szervezzük a kisvállal­kozókat, és így nagyobb mennyi­ségért magasabb árat tudunk ki- harcdni.- így is szükség van a termékek előállításához pénzre!- Annál is inkább, mert a meg­rendelő, akár multi, akár áruház­lánc, csak 45-90 napon belül fizet. Ezt úgy hidaljuk át, hogy a megrendelővel szemben mi állunk, mi várunk a pénzre, de a kisvállalkozónak szállítás után fizetünk. Több mint száz terméket szál­lítunk be négy nagy áruházlánc­nak, három nagykereskedésnek, több üzletháznak és áruháznak. Ennek során a kisvállalkozók megismerik, és főleg megszokják hogy a „tömörülés” az értékesítés korszerű formája, s ez az EU-ba való belépés után is megoldásnak ígérkezik.- A klasszikus értelemben vett exporttevékenységet is elő tudják segíteni?- A követségek kereskedelemi titkárain keresztül szerzünk kap­csolatokat. A közelmúltban az Észak-Rajna-Vesztfáliai Vasipari Szövetség kért tőlünk ajánlato­kat. Ugyancsak összeköttetésben állunk az osztrák kereskedelmi irodákkal, és a közeli napokban kezdünk tárgyalásokat egy belga kereskedelmi képviselettel. Nem érdektelen jelenség, hogy olyan termékek iránt is van érdeklődés, amelyeket a nyugati országokban már nem gyártanak. Tavaly né­met megrendelésre kizárólag kézi munkával készült, kovácsoltvas kapukat exportáltunk, darabon­ként több millió forintért. KOÓSTAMÁS EU-füzetek Az Ipartestületek Országos Szö­vetsége (Iposz) felkészítő füze­teket dolgoz ki az EU-csat­lakozás megkönnyítése végett. Az Iposz állásfoglalása szerint az általános felkészítő füzetek alapját a Kézműipar-, Kis- és Kö­zépvállalkozások Európai Szö­vetsége (UEAPME) által kibo­csátott 14 füzet adja, a szakma­orientált füzetek összeállítása­kor pedig az Osztrák Kamara hasonló célú ismertetőit is fel­használják. Az általános füze­tekből egy valamennyi vállalko­zás felkészítésére alkalmas, 4-5 órában oktatható szintézist kell majd készíteni. Elképzeléseik szerint e tananyag képezi majd az alapját az Iposz jövőre indu­ló országos EU-felkészítő szemi­náriumsorozatának, melyről az érdeklődők az országban műkö­dő 286 Iposz-szervezettől kér­hetnek információt. CREDIT SUISSE D. L Újraindul az üzletrész-kifizetés Aggódnak a gazdák, mert leállt a szövetkezeti külső üzlet­részek kifizetése. Ezt a Magyar Fejlesztési Bank banktechni­kai okokkal magyarázta, és azt ígérte, hogy napokon belül újraindulnak az átutalások. Budapest Horváth Józseftől, a MFB szóvivő­jétől megtudtuk: a kifizetések megtorpanását nem forráshiány, hanem belső elszámolásból faka­dó technikai problémák okozták. A kassza nem ürült ki, az üzlet­részek vételárát néhány napos csúszással utalják át. Becz Miklós, a földművelés- ügyi tárca főosztályvezetője la­punknak azt mondta: a szövetke­zeti külsőüzletrész-tulajdonosok a múlt év október végéig ajánl­hatták fel vagyonrészüket meg­vételre az államnak, ekkor össze­sen 260 ezer igénybejelentés ér­kezett. Eddig 171 ezer 225 tulaj­donosnak 23 milliárd 636 millió forintot fizettek ki. A nyugdíjasok márciusig él­hettek eladási ajánlatukkal. Az FM-hivatalokhoz összesen 59151 ilyen kérelem érkezett. Eddig kö­zel 37 ezer tulajdonossal kötöttek szerződést. A csőd és felszámolás alatt álló szövetkezetek külsőüzletrész- tulajdonosai szeptember végéig nyújthatják be igényüket. A fel­vásárlás üzleti alapon történik. A kormány legutóbb elfogadta a koráb­ban megszűnt, már felszámolt szövet­kezetek külsőüzletrész-tulajdonosainak kártalanításáról szóló előterjesztést. Az elképzelések szerint az érintetteket kárpótláshoz hasonló módon kártalaní­tanák, ehhez azonban módosítani kell majd a kárpótlási törvényt. Ez a feladat már a következő kormányra hárul. A megszűnt külső üzletrészek értékét eb­ben az esetben is az 1992. évi vagyon­nevesítés alapján fogják megállapítani. A tervezett kártalanítás mintegy négy­száz szövetkezetét érint, költségvetési forrásigénye az előzetes becslések szerint 20-30 milliárd forintot tesz ki. Április végéig 81528 gazda aján­lotta fel vagyonrészét. ÚJVÁRI GIZELLA Többségben az optimisták Az Ecostat kis- és középvállalkozások konjunktúraindexe áprilisban 51,6 százalékot ért el, az index értéke először lépte át az 50 százalékos határt, vagyis a derűlátók aránya első íz­ben haladta meg a pesszimistákét. Budapest Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szerint saját vállalkozásuk helyzetéről növek­vő bizakodással nyilatkoztak a megkérdezettek. A tevékenységé­nek bővítését tervezők köre kissé szűkült, emelkedett azok aránya, akik fejlődésben bíznak. A belföldi piac felvevőképessé­gével elégedetlen vállalati kör kissé bővült - a válaszolók 39 szá­zaléka dinamikusabban élénkülő keresletet várna -, ezzel együtt a szektor növekvő optimizmussal tekint a belföldi értékesítés lehe­tőségeire. A megkérdezettek 55 százalé­ka nyilatkozott pozitív beruházá­si szándékról, ami az elmúlt háromnegyed év legmagasabb értéke. Fejlesztéseinek megvaló­sításához a cégek fele kényszerül hitelfelvételre - ez a korábbinál alacsonyabb arány. Az idei infláció- a cégek vezetői szerint 7,6 százalékos lehet. Meg­ítélésük szerint a vállalkozói adó­rendszer egyszerűsítése, a támo­gatási és hitelezési rendszer ru­galmasabb működése e gazdálko­dói kör nemzetközi verseny- képességét is érzékelhetően javít­hatja. EUROPRESS A házisajt kiszorul a piacról Számtalan családi gazdaság egyedül tehetetlen _________Szarvas ________ A kecske- és a juhtartásban a gyapjú- és húsértékesítés szerény bevételt hoz, a jöve­delmezőséget a tej eladásá­val, illetve feldolgozásával növelhetik a gazdák. Számol­niuk kell azonban a piaci ér­tékesítés szigorú szabályai­val, amelyeknek a családi gazdaságok nehezen tudnak megfelelni. A megoldás a szö­vetkezés lehet. A mezőgazdasági vállalkozók Szarvason a gyakorlatban is lát­hatják, a tejtermelés, feldolgozás és értékesítés egysége miképp valósulhat meg egy negyvenhek­táros farmon. A Mezőgazdasági Kutató-fejlesztő Közhasznú Tár­saság mintafarmján ökológiai gazdálkodásban tejelő juhot és kecskét tartanak. A sajtot saját feldolgozójukban készítik, amit a környék kereskedői vásárolnak fel. A telep százötven darabos kecskeállománya naponta 200- 300 liter tejet ad. Nyáron a kecs­kéket a legelőn tartják. Ez a leg­olcsóbb takarmányozási forma, ilyenkor a fű és a lucerna mellé a rostigény kielégítésére az állatok takarmányszalmát és abrakot kapnak. Dr. Vrbovszki Mihály, a társa­ság tudományos főmunkatársa kalauzolt a mintafarmon, ahol a tartási és feldolgozási technoló­gia mellett a költségekről is tájé­kozódhatnak a gazdák. Egy liter kecsketej előállításának önkölt­sége 40-50 forint. A feldolgozótól az első osztályú tejért literenként 75 forint, plusz 20 forint minősé­gi felár illeti meg a termelőt. Egy kiló sajt előállításához, a tej minőségétől függően, hét-ki- lenc litert számítanak. Ez 700- 800 forintos alapanyagköltség, amelyhez ugyanennyi energia- költség és egyéb kiadás társul. A sajtot a telepen a kereskedők ön­költségi áron vásárolhatják meg, SOKFÉLE LÁGYSAJT A mintafamn négyszáz liter kapacitású sajtfeldolgozójában a gyártási techno­lógia egyszerű. A pasztőrözött tejet 35 tokos hőmérsékleten a Mosonmagyar­óvárról való oltóanyaggal beoltják, negyvenperces alvadási idő után dara­bolják. A tetejéről leszívják a savót, az alvadékot formákba töltik. A sajtot más­nap sófürdőbe teszik, majd szikkaszt­ják és csomagolják. A lágysajt előnye, hogy nincs érlelési idő, négy-öt nap múlva már a boltokba kerülhet, tetszés szerint ízesíthető. A Körös-völgyi kecs­kesajt fokhagymás, snidlinges, kap­ros, natúr és füstölt változatban készül. EGY KILÓ KECSKESAJT ÖNKÖLTSÉGE 1600 FORINT 50% a tej ára 15% energiaköltség 15% munkabér 20% egyéb költség ami úgy lehetséges, hogy a köz­hasznú tevékenységet végző ku­tató és szaktanácsadó társaság pályázatokkal elnyert állami tá­mogatással működik. Értékesítési tapasztalataik sze­rint a fogyasztók körében alig is­mert kecskesajt piaci bevezetése hosszú folyamat. Ráadásul a ha­gyományosnál drágább bioter­mékekre nincs elegendő fizető­képes kereslet. A mezőgazdasági vállalkozásoknak számolni kell a piaci értékesítés szigorú előírása­ival, amelyek betartását a hatósá­gok következetesen ellenőrzik. A HCCP minőségbiztosítási rend­szer előírásait és az európai uniós szabványokat érvényesítő feldolgozóüzem létesítésének költsége 10-20 millió forintra be­csülhető. Ezeknek a kívánalmak­nak a családi gazdaságok, tőke híján, külön-külön nehezen tud­nak megfelelni. A megoldás az lehet, ha a gazdák 400-1000 dara­bos állománnyal kecsketartó, -tenyésztő és -értékesítő szövet­kezetei hoznak létre, s így, együtt építenek feldolgozót, csathróza „Támad” Budapest A világ egyik legnagyobb, Magyarországon is eredmé­nyes biztosítótársasága stra­tégiát vált. Az elmúlt év nagy káresetei is arra ösztönzik az AXA-t, hogy a kockázatosabb biztosítások rovására a lakos­sági pénzügyi szolgáltatáso­kat fejlessze. Amióta a bankok és biztosítók te­vékenységben egyre több az át­fedés, élesedik a küzdelem. A pénzintézetek mindinkább érde­keltek a biztosítási piacon, míg a biztosítók újabban pénzügyi szolgáltatásokat is kínálnak. Peter Höfinger, az AXA biztosí­tó vezérigazgatója szerint a la­kás- és gépjármű-biztosítások mellett egyre keresettebbek a la- káskölcsönökhöz kapcsolódó életbiztosítások, és nő az igény a megtakarításokkal rendelkezők körében a vagyonkezelői tévé­az AXA kenység iránt. A tervek szerint a biztosító a közeljövőben két bankkal is megállapodik az érté­kesítési együttműködésről. A tavalyi év jelentős kárai (pél­dául a debreceni és a Mátra vidé­ki erőmű kifizetései) arra ösztön­zik a társaságot, hogy a jövőben inkább a kis- és középvállalko­zók jobb kiszolgálását helyezze előtérbe. A becsvágyó célkitűzések kö­zé tartozik, hogy gyors ütemben fejleszti az AXA a három évvel ezelőtt létrehozott nyugdíjpénz­tár-ágazatot. A pénztár vagyona idén megközelítheti a 30 milliárd forintot, a taglétszám az év végé­re 160 ezerre emelkedhet. A kö­zeljövő tervei között szerepel, hogy a gördülékenyebb ügyinté­zés érdekében szervezeti átalakí­tásokat hajtanak végre. Ennek eredményeképpen a legbonyo­lultabb biztosítási kérdéseket is négy nap alatt rendezik majd. TORONYI FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom