Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

2002. április 20., szombat Hétvégi magazin 9 ______________Élete végén visszavonultan, elfelejtve élt______________ Ben ny humora soha nem hal meg Ajánló Videofilm-sikerlista Legértékesebb tárgya a tévéje és a videója volt Tíz évvel ezelőtt, 1992. április 18-án hunyt el Londonban Benny Hill an­gol filmkomikus, aki műsoraival száznegyven országban nevettette meg közönségét. 1924. január 21-én született Southamp- tonban, Alfred Hawthorn Hill né­ven. Apja akrobata volt. Gyerekkorá­nak eszményképe Charlie Chaplin volt, őt kívánta kö­vetni. Első műsor­számait a hadsereg­ben adta elő, akkor vette föl a Benny nevet is, egyik min­taképe, Jack Benny amerikai komikus iránti tiszteletből. Igazi sikereit önálló televíziós műsoraival aratta, melyekben kevés férfi és sok csinos lány között ő játszotta a főszerepeket. Műsorait száznegyven országban — köztük hazánkban is — sugározták és sugározzák a televíziók, nézőinek szá­ma milliárdokban mérhető. Az elsők között ismerte fel a tévé lehetőségeit, s azokat tudatosan és ráérzéssel használ­ta ki, a Benny Hill show több mint har­minc éven át az angolok kedvence volt. Benny Hillt először 1954-ben választot­ták az év televíziós személyiségévé. 1969- ig az állami BBC-nél szerepelt, majd át­szerződött a független Thames tévéhez, ahon­nan 1989-ben kirúgták, arra hivatkozva, hogy tréfái elavultak, primití­vek, szexmániások, és sértik a női egyenjogú­ságot. Élete végén visz- szavonultan, elfelejt­ve élt. Utolsó hónap­jaiban szívpanaszok­kal küszködött, halá­lát is szívroham okozta. A szomszé­dok, mivel napokig nem látták, értesítet­ték a rendőrséget. Amikor feltörték lon­doni lakását, már na­pok óta halott volt. Becslések szerint Benny Hill vagyo­na több mint 30 millió dollár volt, be- hajtatlan fellépési díjai további százez­reket tehettek ki. Sem autója, sem saját háza nem volt, a siker külső jeleit nem hordta. Legértékesebb tárgya a tévéje és a videója volt. Szülővárosában, Southamptonban helyezték örök nyu­galomra, sok százan kísérték utolsó út­jára. A közönség nem feledte el, nem­rég egyik felújított show-műsorának ti­zenegy millió nézője volt Angliában. Három évvel a halála után Benny Hill komoly bevételt hozott a brit Thames televíziós cégnek, amely an­nak idején felvette sorozatait. Nemrég adták el a vetítési jogokat az Egyesült Államokban, s azóta az egész világon újabb sikerhullámot hoz Benny humo­ra. Viccekkel teli JEGYZETFÜZET Benny Hill számos jegyzetfü­zetet írt tele saját vicceivel, és megvalósításra szánt tréfás öt­t leteivel. Hagyatékának rende­zői két szamárfüles füzetet ta­láltak a művész lakásán, s azt remélték, később többet is föl­lelnek. Michael Jackson, az amerikai popsztár bejelentette: sok millió dollárt fizetne Benny Hill kiadatlan, kézírá­sos viccgyűjteményéért. Röntgensugárzást vizsgáló műhold segíti az észlelést Fekete lyukak és fehér törpék A titokzatos fekete lyukakról miszti­kus, fantasztikus képet festenek a sci-fi filmek és regények, ám a tudo­mányos kutató pontos leírását adja e különös jelenségnek. Tudományos folyóiratok adták hírül nemrégen, hogy újabb bizonyítékokra leltek a csillagászok arról, hogy Tejút­rendszerünk középső vidékén úgyne­vezett fekete lyuk, azaz olyan égitest található, amelynek igen nagy gravitá­ciója folytán még a fény sem tud róla kifelé hatolni. A jelenségről dr. Kálmán Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia deb­receni napfizikai obszervatóriumának főmunkatársát kérdeztük. — Hogyan került szóba a csillagá­szatban a fekete lyukak létezése? — A kérdés először az elméleti fi­zikában vetődött fel. Tudjuk, hogy minden égitestre vonatkozik egy úgynevezett szökési sebesség, amely azt a sebességet jelenti, amellyel az elinduló test legyőzheti az adott égi­test gravitációját, és eltávolodhat tő­le. Ez Földünkre nézve 11,2 kilomé­ter másodpercenként. Minél nagyobb tömegű és sűrűbb az adott égitest, annál nagyobb ez a szökési sebesség, így el lehet képzelni akkora gravitá- ciójú égitestet, amelynél ez az érték nagyobb, mint a fénysebesség. En­nek a felületéről tehát a fény sem tudna eltávozni, ezért feketének ész­lelnénk. — Mikor alakulhat ki ilyen égitest? — Például az egyes csillagok fejlő­désének utolsó fázisában. A stabil csil­lagokban — mint például jelenleg a mi Napunk is — egyensúlyban van az égitest tömegvonzása és a belső atom­mag-átalakulási folyamat energiája ál­tal létrehozott nyomás. Aztán ahogyan egyre fogy a csillag fűtőanyaga, úgy jut túlsúlyba a gravitáció, amely össze­húzza a csillagot. Az 1,4 naptömegnél kisebb csillagok esetében a gravitáció összeroppantja az atomok elektronbur­kát, elektronokból és atommagokból álló „kása” keletkezik. Ennek sűrűsé­ge köbcentiméterenként 1 millió gramm, azaz ezer kilogramm, vagyis egy tonna. Az ilyen csillagnyi tömegű, de csak pár ezer kilométer átmérőjű égitesteket fehér törpének nevezik a csilla­gászok. Az 1,4-2,5 naptö­megű csillagoknál azonban akkora gravitáció lép fel, amely 1000 milliárd(!) gramm per köbcentiméte­res sűrűséget (ezer millió kilogramm, azaz egymillió tonna) produkál. Éz úgy jön létre, hogy a hatalmas gravitációs erő az elektro­nokat belepréseli a proto­nokba, ezáltal neutronok jönnek létre. A neutroncsil­lagok átmérője csak né­hány kilométer. Az ennél is nagyobb tömegű csillagok esetében az anyag már nem tud ellenállni a gravitáció­nak, az egész csillag egy matematikai pontba zuhan össze, végtelen sűrűséggel. Ez a fekete lyuk. — Hogyan, milyen eszközökkel ész­lelik a csillagászok a fekete lyukakat? — A környezetre gyakorolt gravitá­ciós hatások megfigyelésével, vagy olyan rádió- és röntgentávcsövek se­gítségével, amelyek a látható fény hul­lámhosszúságától eltérő elektromág­neses sugárzásokat mérnek. Az emlí­tett fekete lyuk a Tejútrendszer köze­pén, a Nyilas csillagképben található. Ezt is egy röntgensugárzást vizsgáló műhold segítségével észlelték. A mé­rések értékelésekor kiderült, hogy va­lami, talán egy üstökös, a fekete lyuk környékén haladva egy röntgensugár­felvillanást okozott, ez elhalt, majd 10 perc múlva ismét jelentkezett. Amikor ugyanis valamilyen objektum a fekete lyuk környezetébe jut, a felszabaduló hatalmas energiák miatt röntgensugár­zás keletkezik. — Képzeljük el, hogy egy űrhajó ilyen fekete lyuk közelébe kerül. Vajon ekkor beleesik? — Számos képzeletbeli űrtörténet­ben van ilyesmi, de tudnunk kell, hogy valójában nem arról van szó, hogy lyukba esnének. Ez utóbbi ugyanis ép­pen olyan végtelen sűrűségű csillag, mint a többi. Az égi mechanika törvé­nyei szerint, ha kívülről közelíti meg az űrhajó a fekete lyukat és pályája nem keresztezi azt a gömbfelületet, amelyen a szökési sebesség eléri a fénysebességet, ugyanúgy el is hagyja annak környezetét. Ahhoz, hogy be­jusson a fekete lyukba, fékeznie kell, mint a Naprendszer bolygóira leszálló űrszondáknak is. A fekete lyuk köz­vetlen közelében azonban az árapály­erők vagy a hatalmas gravitáció szét­roncsolná az űrhajót. Nagyobb távol­ságban már nincs semmi veszély. Gőz József A Tejútrendszer számos titkot tartogat még a kutatók számára 1. A harc mestere 2. Eszeveszett birodalom 3. Véres Valentin 4. Yamakasi 5. Bridget Jones naplója 6. Hangya a gatyában 7. Belfegor 8. Kimondatlan 9. Jurassic park 10. Kutyák és macskák (Astra Videotéka) Film Banditák Joe (Bruce Willis) és Terry (Billy Bob Thornton) úri bankrablók, vér nem fo­lyik nyomukban, a fegyver csak stá­tuszszimbólum a kezükben. Módsze­rük: az akció előtti este becsöngetnek a bank igazgatójának házába, együtt töltenek egy kellemes estét, majd reg­gel hármasban átmennek dolgozni és mire a munkatársak befutnak, üres a széf. A formula mindaddig jól műkö­dik, amíg túszul nem ejtenek egy házi­Könyv Anekdotakincs Akik szeretik az anekdotákat, különö­sen, ha Tóth Béla örökérvényű Ma­gyar anekdotakincsén nőttek fel, bizo­nyára örömmel veszik kézbe Norman Lebrecht gyűjtését. A szerző igen ala­pos munkát végzett, szórakoztató kö­tete az egész zenetörténetet felöleli: Arezzói Guidótól (991—1050) Boulezig (szül. 1925) tart a komponis­ták sora, melyet néhány nagy előadó (többek között Beecham, Caruso, Saljapin, Rosztropovics) színesít. Öröm számunkra, hogy több magyar művész is szerepel a könyvben: Bar­tók Béla, Lehár Ferenc, Ligeti György, Liszt Ferenc, Richter János és Széli György. Maga a szerző így jel­lemzi könyvét: „Olyan történeteket sorol fel, melyeket ők maguk, a bará­taik, a szeretteik, vagy a hozzájuk ke­vésbé közel álló kortársak vetettek pa­pírra. Nem pletykálni és nem kukkolni akar . Az a szándéka, hogy — bármily halványan is, de — rávilágítson a nagy zeneművek keletkezési körülményei­re.” ► ÉGI OLVASMÁNY Házszámtábla a műteremben A közelmúltban jelent meg a békés­csabai származású, idén 63 éves Or­vos András festőművész életmű kata­lógusa. A kiadvány, a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma, a Nem­zeti Kulturális Alapprogram, Vác vá­ros és a váci Arcus Galéria támogatá­sával készült a Nalors Kft. nyomdájá­ban. Zsinegre kötött festőecset függ a műterem bejárati ajtaja fölött. Ha meg­rántják, régimódi csengettyű szólal meg odabent és a szemüvegét homlo­kára tolva, ajtót nyit a mester. Tetten érhető a legújabb alkotása közben. Munkahelye afféle köztársalgó. Bará­tok, művészek, értelmiségiek adják nála egymásnak a kilincset. A Dunakanyarba lett szerelmes. Magáénak vallja őt Vác városa. Jelleg­zetes táblakép-virágfestményei mellett az utóbbi időben sajátos látásmóddal készült tájképei, városképi részleteket ábrázoló grafikái is nagy figyelmet keltenek. Korán elkerült szülővárosából. Bé­késcsabán szüle­tett. Gyermekkorát Telekgerendáson töltötte, de már Csabán járt gimná­ziumba. Az Ipar- művészeti Főiskola textiltervezői sza­kán tanult tovább Budapesten, ahol később 13 évig volt általános iskolai rajztanár. A műteremben apró jelek árulkod­nak arról, hogy még mindig ott él szí­ve csücskében a régi otthon. Az idő koptatta csabai házszámtábla függ a helyiség falán: I. kerület. Honvéd utca 48. Mellette ott egy régi-régi kézilám­pás, amivel hajdan a sötét utcákon közlekedtünk. Ä színes paletták, fes­téktubusok, megkezdett vázlatok han­gulatába illeszkedik a falon függő hú­ros hangszer. Otthoni bútordarab a tükrös, fiókos szekrény, s talán csak úgy díszletnek került ide az öreg Singer varrógép. Gyakori beszédtéma köztünk és nyilatkozataiban is a pályára indító múlt. Édesanyja hímzései, szépérzéke, a gyönyörű virágoskert, a már 12 éves korban látogatott Mokos József festő­művész szabadiskolája, az ott megis­mert Fajó János, Mengyán András, Bohus Zoltán. Az összefoglaló katalógusban idé­zett tudósítások, kritikák szerzői szin­te egységesen tekintik sokféle képze­tet ébresztő, különös, sőt erotikus ér­zeteket keltő, lírai virágképek festőjé­nek, aki Bárdosi József szerint a pop- arttól indul ki. Főleg montázstechni­kával, felnagyított növényszerkezetű virágénekeket komponál. Számtalan, rangos kiállítóhelyen mutatkozott be, így például az Emst Múzeumban, a Vigadó Galériában, Újvidéken, Wroclawban, Zrenjaninban. Szülőhe­lyén, Békéscsabán 1994-ben szerepelt utoljára. A váci Arcus Galériában tavaly megnyílt kiállításán láthatók a művész legjellemzőbb alkotásai, mint például a domináló vörös színnel készült Pi­pacs és osztott pipacs, az 1972-ben festett Vörös virág, a kedvelt vörös színnel megjelenített Érintés 1975, vagy az 1981-ben alkotott erotikus Ró­zsa. Életmű, összefoglalás. Nem korai még? Ez jelentené a végállomást? Or­vos András szerint semmiképpen sem, csak — mint vallja — időnként meg kell állni, visszanézni, mérlegelni, hogy meddig jutott az ember. A beszélgetés végén ismerős népdalt pendít meg a citeráján. Ez a vonzódás is hazai gyökerű. Volt, és részben van is még harmonikás korszaka. Amikor leteszi az ecsetet, s haza indul, előbb egy kis muzsikálással oldja fel az anyaggal való viaskodás feszültségét. Kovács T. István Jegyelővétel t Országos „A” Osztályos Társastáncbajnokság Békéscsaba, Városi Sportcsarnok, j május 4-én, szombaton 15 órától, j Műsorvezető: Felczánné Nj&íri Mária. Békés Megyei Hírlap hirdetésfelvételi irodájában (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom