Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-27 / 98. szám
4. OLDAL - 2002. MÁRCIUS 27., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Lakótelep-szépítés Az eső és a kellemes meleg hatására máris apró rügyek fakadtak a kis facsemetéken, amelyet a közelmúltban ültettek el Mezőkovácsházán, az Ifjúságilakótelepen. A lakóközösség példás önszerveződésével és aktív közreműködésével 120-130 (juhar, hárs és vasfa fajtájú) fával gazdagodott a város ezen része. Az itt lakók szorgos munkáját dicséri, hogy azóta is ápolják, óvják és öntözik a facsemetéket. A kitartó munka eredményeként a felnövekvő fák vélhetően dús lombkoronájuk hűs árnyékával hálálják meg a gondoskodást. A telep szépítése érdekében folyamatosan átfestik a pihenőpadokat és megjavítják a gyermekhintákat is. További terv, hogy a lakótelepi játszótér kialakításához az önkormányzati tervek alapján pályázat útján próbálnak forrást biztosítani. (L) Pályázat vésztőieknek Vésztő - mint megyénk legfiatalabb városa - az elmúlt év július elsejétől viseli a városi címet. A Vésztői Településszépítő Egyesület a település várossá válásának egy éves évfordulója alkalmából fotó- és rajzpályázatot írt ki a helyi lakosság számára. A pályázatot négy kategóriában (5-8 évesek, 9-15 évesek, 15-20 évesek és 20 év felett) hirdették meg. A pályamunkákat június 10-éig kell beküldeni, eljuttatni a vésztői Sinka István Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola címére (Kossuth u. 43-47.). A legszebb pályamunkákból Vésztő várossá válásának évfordulóján kiállítást rendeznek. In A NÉPESSÉGBŐL A 60 ÉVESEK ÉS IDŐSEBBEK ARÁNYA 2001 A képviseleti minta alapján Békés Nógrád Zala Bács-Kiskuri Jász-N-3z Heves Somogy Baranya Csongrád Tolna Vas Veszprém Borsod-A-Z Győr-M-S Pest Komárom-E Hajdú-Bihar Fejér Szabolcs-8z-B FORRÁS: KSH BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁGA ... W/ÍMÍÍMI >M>V>/ VÁVMV77777l I 15 17 19 21 2: A fizikus társadalom kiválóságai Eötvös Lordndra és Fényes Imrére emlékezünk ____________Megkérdeztük olvasóinkat__________ Me nnyi idejük jut a családjukra? Gazdasági szempontból Magyarország keleti része még ma is elmaradott a nyugati országrészekhez viszonyítva. Miközben két emléktábla elhelyezésének és megtervezésének előmunkálatain dolgoztam, úgy éreztem, hogy szellemi gazdagságunk tekintetében nincs mit szégyenkeznünk, még a nagyvilág előtt sem. CSABACSÜD—KÖTEGYÁN Április 27-én a magyar fizikus társadalom prominens egyéniségei jelenlétében két emléktábla avatására kerül sor Békés megyében, kis lélekszámú településeken, amelyeken az alföldi élet múltjába visszanyúlva büszkén hajthatunk fejet elődeink előtt. Csabacsüdön délelőtt 10 órakor Eötvös Lorándra, Kötegyánban déli 12 órakor Fényes Imrére emlékezünk. A szellemi kiválóságainkról való megemlékezés, tiszteletadás a múltnak, és példakép a jövőnek. Sokuknak az alföldi síkságon ringott bölcsője, mások gyermekként és felnőttként kötődtek ehhez a tájhoz. Csabacsüdön, a polgármesteri hivatal előtti obeliszken elhelyezett emléktábla Eötvös Loránd itt töltött boldog időszakaira emlékeztet ezentúl bennünket. Szüleinek itt volt az esküvője, ebben a megyében, ahol édesanyja nevelkedett, ahol egykor anyai nagyapja, Rosty Albert is sokat időzött a birtokain. Eötvös Loránd gyermekként majd meglett emberként is megható módon kötődött szüleihez. Mi lehetne szebb, a család egykor gyakori és boldog tartózkodási helyén, mint a szülők irányában megnyilvánuló gyermeki szeretetnek megörökítése. 15 évesen két verset írt szüleihez. Egyet Pesten édesapjához, majd egyet Csabacsüdön édesanyjához. Ezekből 4-4 sor mintegy átöleli a márványtáblán Eötvös Loránd nevét. Az obeliszkre már régebben odakerült egy emléktábla, amely Trefort Ágostonnak, édesapja legjobb barátjának, édesanyja sógorának állít emléket. Most teljessé válik a kép. Aki a jövőben megáll a csabacsüdi obeliszknél, az nem kételkedhet abban, hogy Szarvas mellett, az alföldi pusztaságban is lehetett közéleti és társasági emberként úgy élni, hogy a kultúra és művészet a hétköznapok vendégeként éljen együtt az éppen itt tartózkodó családokkal. Kötegyánban Fényes Imre édesapja töltött be olyan tisztséget, amely szintén szélesre tárta a világba való kitekintést kisfia számára. Világhírű fizikusunk lett ő, aki abban az épületben született 1917. július 29-én, amely ma a polgármesteri hivatal. A szülőházzal szembeni épületben koptatta az elemi iskola padjait. Itt élte át a gyermekFényes Imre 35 évesen, debreceni egyetemi tanárként lett világhírű kori álmodozások korát. Ki tudja, talán még a fizika iránti érdeklődése is itt kezdett kibontakozni. A Fényes család ősi fészke a Bihar megyei Csokaly. A kicsiny település Székelyhíd mellett ma is felkereshető. Dédapjának Elek nevű testvére, a Statisztikai Hivatal megalapítója, az akkor színtiszta magyar lakosú településen született. Édesapja Kötegyánban csokalyi előnevét fia születésekor még használta. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Debrecenben majd Kolozsváron végezte. Ezt követően fordított utat járt be egyetemi oktatóként. Kolozsváron már 28 évesen egyetemi tanár, az elméleti fizikai intézet vezetője. Onnan Debrecenbe, később Budapestre került. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elméleti fizika professzoraként halt meg 1977-ben. Fényes Imre szinte belerobbant a nemzetközi vérkeringésbe. Egy 1952-ben megjelent kvantumfizikai dolgozatával világhírnévre tett szert az akkor 35 éves fizikus. Termodinamikai eredményei is messze megelőzték korát, és tovább öregbítették nemzetközi elismertségét. Mindezt nagyon szépen fémjelzi, hogy Dubrovnikban, 1974-ben, Heisenberggel együtt vezetett egy nemzetközi szeminárium-sorozatot a kvantum- elmélet elvi kérdéseiről. Messze megelőzte korát, és ma is - 25 évvel halálát követően - gyakran idézik eredményeit a nemzetközi tudományos életben. Ahhoz, hogy Eötvös Loránd torziós ingájával méréseket végezhessen, sok pénzre volt szükség. Igen szépen fejezte ki azt, hogy a méréseket ezen a vidéken elvégezve, mit szeretne megtudni erről a tájról. MÁRKI-ZAY LAJOS Eötvös Loránd vallomása „Itt lábaink alatt terjed el, hegyek koszorújával övezve, az Alföld rónasága. A nehézség lesimítván, kedve szerint formálta felületét. Vájjon milyen alakot adott neki? Micsoda hegyeket temetett el és mélységeket töltött ki lazább anyaggal, a mig létrejött ez az aranykalásztermő, a magyar nemzetet éltető róna? A míg rajta járok, a míg kenyerét eszem: erre szeretnék még megfelelni, erre kérek támogatást.” A legfőbb megélhetési forrás Vésztőn a legfőbb megélhetési forrást mindig a mezőgazda- sági termelés és az állattartás jelentette. Vésztő A Sebes-Körös szabályozását követően jelentősen növekedett a szántó és a legelőterületek nagysága, s a nádasok, zsombékosok lecsapo- lásában a lakosság is részt vehetett. Az így nyert területeket azután a földesúrtól árendába kaphatták. Ez a tény is közrejátszott abban, hogy a település lakossága 1946-ig állandóan növekedett. A 12 ezres lakosságlétszám volt a csúcspont. Innentől kezdve a népesség folyamatosan csökkent, a gyenge minőségű földek, a különböző jogcímeken alkalmazott elvonások miatt. De a mezőgazdaságnak jelenleg is fontos szerepe van Vésztőn. A körös-sárréti városban több mint 1000 őstermelő, illetve mezőgazdasági vállalkozás működik. ni Nógrádi Sán- domé, gyoma- endrődi rokkantnyugdíjas: - Nagy családom van, négy felnőtt gyermekem és három unokám. Amióta nagymama vagyok, még több időt szeretnék együtt tölteni a gyerekekkel. A karácsony, a születésnapok és a névnapok mellett a hétköznapokon is megteremtjük az alkalmat a találkozásra. Fontos, hogy az unokáim is érezzék, milyen fontos a család, az összetartozás. PeleszBéla, gyo- maendrődi nyugdíjas pedagógus: — Amióta nyugdíjas vagyok, az időm száz százaléka a családé. A gyermekeim a Dunántúlon laknak. Két-három hetente találkozunk, többnyire ők jönnek haza. A körülményektől függ, hogy az egyes emberek mennyi időt tudnak együtt tölteni a családdal. Ha keveset, annak mindenképpen a gyerek látja a kárát, s előfordulhat, hogy a házasság is tönkremegy. Mátyás Imréné, gyomaendrődi betanított könyvkötő:- Jó lenne, ha még több időt tölthetnék az édesanyámmal, a gyermekeimmel és az unokámmal. A két-három műszakos munka mellett minden percem nagyon be kell osztani. Munka mellett nem tudok igazi nagymamája lenni az unokámnak. Jó lenne, ha az iskolából hozzám járna ebédelni és én vigyáznék rá, amíg az édesanyja dolgozik. Imre Lajos, gyomaendrődi mechanikai műszerész:- Számomra a családot a testvéreim és azok gyermekei jelenük. Közel lakunk egymáshoz, hetente egy-két alkalommal találkozunk. Van egy hétvégi telkünk, oda is szívesen járunk. Olyankor jókat beszélgetünk, finom ebédet főzünk, pecá- zunk, fürdünk. Mindenkinek sok a dolga, ám az igazán fontos dolgoktól, a családtól nem szabad az időt sajnálni. cs. r. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Kedves Olvasók! Bizonyára számos olyan téma van, amiről szívesen meghallgatnák mások véleményét is. Arra kérjük Önöket, ezeket a kérdéseket írják le, és mi feltesszük azokat az utca emberének. Beküldési cím: Békés Megyei Hírlap, Békéscsaba, Munkácsy u. 4. A levelezőlapra írják rá: Megkérdeztük olvasóinkat. Fertőzésveszély a megyében Szaporodik az aranyfarkú lepke hernyója A Békés Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat tájékoztatása szerint fertőzésveszély alakult ki az aranyfarkú lepke hernyójának elszaporodásával. Az évek óta tartó folyamat a megye területének közel a felén jelent komoly problémát. Békés megye Tatár József, a szolgálat munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a hernyók elsősorban a tölgyfákon, a vadrózsán, az alma-, körte- és szilvafán kártékonykodnak, de tavaly már dión és díszfákon is észleltek fertőzést. Először a fák rügyeit, majd a fakadó lombot rágják le igen rövid idő alatt a barnásszürke kártevők. Pusztításuk nemcsak növényvédelmi szempontból jelentős, hanem komoly veszélyt jelent egészségünkre is. A lárvák lehulló szőrzete a bőrre kerülve nehezen gyógyuló, erősen viszkető, allergiás jellegű kiütéseket okoz. Ilyen tünetekkel forduljunk azonnal szakorvoshoz. Ami a megelőzést illeti, bármely lombrágó hernyó ellen engedélyezett készítmény alkalmazható, természetesen az óvórendszabályok szigorú betartásával. A szolgálat munkatársai azt tanácsolják, hogy a védekezés után még egy ideig lehetőleg ne tartózkodjunk a fák környékén, mert bár a kártevőt kiirtottuk, a fertőzés veszélye nem szűnik meg azonnal. Az allergiát okozó szőröket csak egy nagyobb eső moshatja le a fákról. _____________________B. O. Zl. Tel epüléseink krónikája Környezetvédelem gyermekeknek A Gyulai Diákiroda és Klub a Föld napján a város nagycsoportos óvodásainak természetvédelmi és játékos kifestőket készített. Ezen a napon saját készítésű videofilmét is ajándékoztak a gyermekeknek. A szűkös anyagiak miatt a nagyszabású tervek nem váltak valóra, azonban egy támogatójuk, a gyulai Ökosystem Bt. és vezetője, Barabás Miklós jóvoltából elkészülhettek a kifestők, s a videofilm. A diákiroda munkatársai valamennyi óvodába elvitték a kifestőket és a filmeket. Minden nagycsoportosnak átadtak egy-egy kifestőkönyvet és a csoportnak a videofilmét, ami a természetvédelem jelentőségét mutatja be. A kifestők és a filmek közel 400 óvodáshoz jutottak el a városban - mondta el Alt Norbert, a Gyulai Diákiroda és Klub munkatársa. sz.m. A virágos Medgyesegyházáért Medgyesegyházán, többéves hagyományt folytatva, a napokban megkezdték a parkok és közterek virá- gosítását. Az önkormányzat szervezésében, közcélú munkások segítségével, egynyári és áttelelő virágokat, különféle növényeket ültetnek ki a terekre. Az illatos és mutatós szépségek elsősorban a Kossuth teret, a vasúti csomópont környékét, a Csanád vezér emlékparkot és a benzinkút közelében levő parkrészt díszítik majd. Emellett folyamatosan gondoskodnak a füves területek nyírásáról és a zöldfelületek karbantartásáról. Jelenleg 1800 tő petúniával, 800 szalviával és 800 bársonyvirággal gazdagodnak a közterek. A korábbi és a frissen ültetett növényzetet a nyár folyamán is karbantartják, öntö- zik, valamint elvégzik a szükséges pótlásokat, m Pénzintézet Körösújfaluban- Településünkön az elmúlt időszakban sikerült több járdaszakaszt felújítani. Ezt a hagyományt ebben az évben is szeretnénk folytatni, kérem a lakosokat, jelezzék, hol van nagyobb probléma a járdával, hol lenne indokolt felújítani, szélesíteni - mondta Kincses István polgármester a körösújfalui falugyűlésen. A településvezető megemlítette azt is: Körösújfaluban nemrég a pénzintézeti szolgáltatás alapjait is leraknák egy helyi takarékszövetkezeti fiók nyitásával. — Ezt nagyon nagy eredménynek tartom. Hiszen az újságokból csak azt lehet olvasni, hogy nagyobb településeken is megszűnik a takarékszövetkezet, erre ellenpélda Körösújfalu, itt nyílt egy új fiók - fo- galmazott Kincses István. __________________<d Me gelőzés Magyarbánhegyesen- Az egészségügy fontos alapelve a megelőzés, mert az időben felismert betegségek gyógyíthatók a legkedvezőbben. Magyarbánhegyesen 1975 óta szervezik a lakosság különféle betegségcsoportokat érintő szűrését - mondta dr. Szikszai József háziorvos a minapi falufórumon. A koleszterinszint-mérés érdekében rendszeres időközönként vérvételeket szerveznek, valamint segítséget nyújtanak a tüdőrák és a nőgyógyászati rákok megelőzését célzó szűrésekben. A háziorvos koordinálásával helyileg biztosítanak lehetőséget a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a gyomorfekély, a csontsűrűség és az allergia vizsgálatára, illetve a férfiaknál a prosztata betegségek kiszűrésére. A mellrákszűrésre történő utazást az önkormányzat ingyenes szállítójárművel támogatja._______________________________iy Jól szerepeltek a ladányiak Sárréti barangolások címmel rendeztek nagyszabású történelmi versenyt megyehatárok nélkül, a Sárréten található általános iskolák alsó tagozatos diákjai részére Biharnagybajomban. A vetélkedőn remekül szerepeltek a körösladányi Tüköry Lajos Általános Iskola tanulói. A Molnár Lilla, Kardos Margit, Lázár Ádám, Török András (valamennyien negyedik osztályosok) alkotta csapat a népes mezőnyben az előkelő negyedik helyet szerezte meg. A ladányi diákokat Takács Lőrincné tanárnő készítette fel a versenyre. A biharnagybajomi megmérettetés feladatait elsősorban Szűcs Sándor, biharnagybajomi néprajzi író Sárréti barangolások című műve alapján állították össze a szervezők, m Nagybánhegyesi támogatások A nagybánhegyesi önkormányzat legutóbbi ülésén több kérelemről és beadványról kellett dönteniük a képviselőknek. A református egyház Magyarbánhe- gyes, Nagybánhegyes, Mezőkovácsháza települések összefogásával nyári táborozást szervez a gyermekek részére, így a pályázati támogatáshoz kértek kiegészítést. A testület 50 ezer forintot szavazott meg a gyerekek részére. Támogatták a helyi nőklubot 25 ezer, és a mozgáskorlátozottak csoportját 25 ezer forinttal. Az általános iskola korábbi beadványában kérte az első osztályosok részére az iskolaotthon engedélyezését, amelyet végül jóváhagytak az elöljárók. Eszerint szeptembertől egy csoportban az elsőévesek a hagyományos napközi helyett egész napos, iskolaotthonos foglalkoztatásban és ellátásban vesznek részt. m i H
