Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-30 / 100. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰKOR 2002. Április 30., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. április 29.) Kelendő a magyar éti csiga Mindenkinek vége Borsodchem 4 200 Ft Ű Egis 15400 Ft ti Matáv 1022 Ft ü Mól 5615 Ft ti OTP 2415 Ft ű Richter 17 060 Ft ti TVK 2 980 Ft ti Zalakerámia 1655 Ft ti BUX: 8670,68-0,36% eltérés az előző záróértékhez képest BU 8900 X INDEX IV. 23-29-1G « « ; > ; 8800 „ (8575.40 18702.14 * > : ' ; 5 8700 S675.25Í” 8667,66; j 8600 8500 ! 1 8670.68 pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Héttő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 393,04 Cseh korona 8,00 Euró 242,84 Japán jen (100) 210,26 Lengyel zloty 67,49 Svájci frank 165,81 Szlovák korona 5,80 USA-dollár 268,78 HÍREK MUNKA. Összesen 903 munka- vállalási engedélyt adtak ki kül­földi állampolgárok foglalkozta­tására az elmúlt héten, az egy évvel korábbinál 25 százalékkal kevesebbet - adta hírül a Gaz­dasági Minisztérium Foglalkoz­tatási Hivatala. A január 1-je óta kiadott új engedélyek száma ezzel 14126-ra emelkedett. A közlemény szerint valószínű­síthető, hogy számuk 2002-ben nem éri el a 81 ezres felső kor­látot. A január 1. óta kiadott engedélyek között eddig 26 olyan kérelem szerepelt, ame­lyet a kedvezménytörvény kere­tében nyújtottak be. mti MÓL. A tavalyival azonos, 55 forintos osztalékot fizet részvé­nyeseinek a Mól. A társaság közgyűlésén több kisrészvé­nyes is felszólalt, mivel sem a részvény árfolyama, sem az osztalék nem nőtt az elmúlt években. Mosonyi György, a társaság vezérigazgatója el­ismerte, hogy nem volt érték- növekedés. Szavaiból kiderült, hogy a gázüzletág rendezése nélkül nem számíthatnak a részvényárfolyamokban és az osztalék mértékében a be­fektetők komolyabb nyereségre. NETELEK. A Magyar Posta és az EnterNet nemrég született megállapodásának köszönhe­tően már a postán is megvásá­rolható az EnterNet NetElek névre keresztelt prepaid szol­gáltatása. A NetElek olyan internetelérést kínál, ahol nincs havi előfizetési díj, az e-levél mégis teljes biztonsággal közle­kedik a világhálón, nem szerző­déshez kötött, de az inter­netezési sebesség megegyezik a hagyományos előfizetéssel rendelkezőkével, mti RECESSZIÓ. Az év első két hónapjában 83 ezer állással lett kevesebb a német építőiparban, és az év végére a megszűnt ál­lások számát az ágazatban 110 ezerre becsüli a német építő­ipari szövetség. A háború óta nem volt ilyen mély válságban az építőipar - jelentette ki a szövetség elnöke. Az idén az ágazat forgalmának elmaradása a múlt év azonos időszakához képest 6,6 százalékos volt, az év egészére 2,5 százalékos visszaesést várnak. Fordulatra egyelőre nincs kilátás, mti ■ A korai tavasz és a csapadé­kos időjárás miatt a szokásos­nál korábban kezdődött az idei csigaszezon. A magyar csiga jó minőségű, ezért min­denütt keresett Nyugat-Euró- pában. A kilencvenes évek elejéig Ma­gyarország jelentős csigatermelő ország volt, a környezetvédők nyomására azonban az éti csiga 1993 óta védett állatnak számít. Azóta a Környezetvédelmi Mi­nisztérium által megállapított kvóta szerint háromezer tonna éti csigát lehet exportálni, és csak a megjelölt időben és helyen sza­bad összeszedni az állatokat. Az április elejétől június közepéig tartó csigaszezonban az Éticsiga Terméktanács és a környezetvé­delmi hatóság ellenőrei járják a gyűjtőhelyeket, és a felvásárlóhe­lyeket azért, hogy a törvényes fel­tételeket ellenőrizzék. Wágner Géza, a Duna-Dráva Nemzeti Park zoológusa lapunk kérdésére elmondta: természet- védelmi területen engedéllyel sem szabad, és máshol is csak korlátok között lehet csigát gyűjteni. A felvásárláshoz enge­délyt kell kérni, míg a gyűjtés­hez elegendő a szabályok isme­rete. 30 milliméternél kisebb csigát nem szabad összeszedni, Az éticsiga védett állat, csak engedéllyel szabad gyűjteni FOTÓ: LANG RÓBERT GYÚJTÓKTÓL VÉDIK A CSIGÁT A nyugat-európai piacon a magyar éti csiga a legkeresettebb. A klimatikus viszo­nyok és a kedvező környezet miatt ugyanis jó húsminőségű állatokat lehet hazánk­ban gyűjteni. A szakemberek szerint az elmúlt tíz évben erősödött a hazai állomány, ami a védelemnek köszönhető. Eme azért volt szükség, nehogy Magyarországról is eltűnjön az éti csiga éppúgy, ahogy ez Észak-Olaszországban és Franciaországban a féktelen gyűjtők miatt történt. és szigorúan be kell tartani a te­rületi korlátozásokat is. Aki ezt elmulasztja, rendvédelmi bír­ságra számíthat. A magyar csiga egyébként ki­váló minőségű, így kelendő Nyu- gat-Európában. Exportjából éven­te 1,3-1,5 milliárd forintos árbevé­tel származik. A háromezer ton­nás mennyiség hatvan százaléka élő állatként hagyja el az orszá­got. Görögországba, Törökor­szágba, Olaszországba és Len­gyelországba exportálják. Ide fel­dolgozásra kerül, és onnan Fran­ciaországba, a Benelux államok­ba és Németországba viszik. A maradékból öt hazai feldolgozó készít csigatermékeket, amelyek­nek mindössze négy-öt százalé­kát értékesítik itthon. ___________ NAGY LÁSZLÓ-FÁBOS ERIKA To vább nőtt a megosztottság Budapest A GDP MEGOSZLÁSA REGIONKENT A bruttó hazai termék (GDP) alapján mérve hazánk regio­nális gazdasági megosztottsá­ga a 2000. év folyamán tovább erősödött. A rangsor első há­rom helyén álló régió tovább­ra is Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép- Dunántúl volt. A többi négy régió sorrendje 1998 óta válto­zatlan, lemaradásuk évről évre nőtt. A 2000. évi 13151 milliárd forint bruttó hazai termékhez Közép- Magyarország 43,1 százalékkal, a Dunántúl 29,5 százalékkal, Kelet- Magyarország 27,4 százalékkal járult hozzá. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék 2000-ben 1 millió 312 ezer forint volt, 180 ezer forinttal több, mint az előző évben. A növekmény 3 százaléka a lakosság számának csökkenésé­ből adódott. E mutató alapján a fejlettségi rangsor két végén álló régió közötti különbség - bár ki­sebb mértékben, mint az előző évben - tovább nőtt: a legfejlet­tebb régió mutatójának értéke 1998-ban 2,18-szorosa, 2000-ben 2,40-szerese volt a rangsor utolsó helyén álló észak-alföldinek. 2000-ben a megyék fejlettség­beli sorrendje az előző évihez vi­szonyítva - hat megye kivételével Dél-Alföld 9,6% Közép­Magyarország 43,1% Közép-Dunántúl 11,1% Észak-Alföld 9,6% Észak­Magyarország 8,2% Dél-Dunántúl 7,2% Nyugat-Dunántúl 11,2%- átrendeződött, tizenegy esetben eggyel módosult, Veszprém me­gye négy helyet javított pozíció­ján, Tolna megye pedig hármat rontott. Budapesten egy lakosra 2 millió 561 ezer forint GDP jutott 2000-ben, amely közel kétszerese az országos átlagnak, illetve 3,61- szerese a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek. A legfejlettebb megyék sor­rendje átrendeződött. Fejér me­gye átlagosnál nagyobb mértékű, elsősorban a villamosgép-gyártás- ban elért gazdasági növekedése eredményezte azt, hogy helyet cserélt Vas megyével, ahol a me­zőgazdaság teljesítményének csökkenése okozta a hátrább so- rolódást, míg Győr-Moson-Sopron megye megőrizte pozícióját. A középmezőnyben - a megyei GDP átlag 101-120 százalékos sáv­jában - történt 2000-ben a leg­szembetűnőbb rangsorváltás. A hasonló fejlettségű öt megye egy főre jutó GDP-je közötti legna­gyobb különbség az 1999. évi 104 ezer forintról 29 ezer forintra csökkent, Tolna, Zala és Csongrád megye termelésének alacsonyabb ütemű, Veszprém és Komárom megye átlagot meghaladó növeke­dése következtében. Az egy lakosra jutó GDP me­gyei átlagának 91-100 százaléka közötti sávjában 2000-ben Bara­nya és Pest megye található, utób­biban a mezőgazdasági termelés csökkenése és a népesség 1,5 szá­zalékos emelkedése okozta a hát­rább sorolódást. Hét megye muta­tója esett 81-90 százalék közé. Somogy és Bács-Kiskun, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Hajdú-Bihar és Heves megye fajla­gos mutatóik alapján helyet cse­réltek egymással. Ebben a cso­portban az egy főre jutó GDP szél­ső értékei közötti eltérés 57 ezer forintról 77 ezer forintra emel­kedett. (STS) Mérséklődő cégfelvásárlási kedv A magyarországi, csehországi és lengyelországi vállalati fúziók és felvásárlások (M&A) száma 32 százalékkal csökkent 2001- ben. A visszaesés tükrözi a világszerte tapasztalható M&A tren­deket - derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC), a világ és Magyarország vezető tanácsadó cégének tanulmányából. Budapest A PwC Fúziók és felvásárlások Közép- és Kelet-Európábán, 2001 című tanulmányának megállapí­tásai és következtetései a régió­ban lezajlott és nyilvánosságra hozott, több mint 800, magán- szektorbeli tranzakció részletes vizsgálatán alapulnak. Margaret Dezse, a PwC közép- és kelet-eu­rópai M&A szolgáltatásokért fele­lős vezetője szerint a régió há­rom legfejlettebb országa, Ma­gyarország, Csehország és Len­gyelország az M&A piaci fejlemé­nyek tekintetében is egyre szoro­sabban követi a nyugat-európai trendeket, így ennek tudatában ezekben az országokban nem okozott meglepetést a piac visz- szaesése. A tanulmányból kiderül, hogy a 2001-ben lezárt tranzakciók számát tekintve a vizsgált térség éllovasa Oroszország, ahol 237 fúzió vagy felvásárlás történt a magánszektorban. A második he­lyen Lengyelország áll 207 sikere­sen lezárt ügylettel. Ugyanakkor a magántulajdon magas aránya és a jelentős gazdasági növekedés együtt azt jelzi, hogy ma való­színűleg Magyarország a legéret­tebb M&A piac Közép- és Kelet- Európában. A fúziókon vagy felvásárláso­kon keresztül a régióba befektető országok listáját Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia és Ausztria vezeti. A legaktívabbak a német vállala­tok voltak, az összes, a régióba irányuló tranzakció tizenhét szá­zalékát bonyolították le. A leg­több vállalatfelvásárlás vagy fúzió a korábbi éveknek megfelelően a könnyű- és a nehéziparban tör­tént. A második legaktívabb terü­let a pénzügyi szolgáltatói szek­tor volt, amelyhez egyben a leg­nagyobb volumenű ügyletek is köthetők. A számítástechnikai iparág az egyébként rá jellemző visszaesés ellenére jól szerepelt, a megkötött üzletek 9 százaléka az IT szektorban jött létre. Az élelmiszeripar továbbra is a ne­gyedik a rangsorban, de ez a szegmens nagyobb csökkenést szenvedett el, mint a másik há­rom legaktívabb iparág. ____________________________________(STEFANITS) Budapest Me gszűnik a Mindenkinek csomag a Matávnál, ezzel együtt pedig kifut az eddigi 150 forintos kedvezmény is. Értesüléseink szerint azon­ban ez a felhasználók kisebb csoportját érinti, a többség ugyanis eddig sem használta ki a lehetőséget. Július elsejétől megszűnik a Mindenkinek csomag, és az ez­zel eddig együtt járó 150 forintos kedvezmény - jelentette be teg­nap a Matáv. Nagy Bálint, a tár­saság kommunikációs igazgató­ja elmondta: a Matáv évek óta változatlan áron nyújtja a Min­denkinek csomagot, és a 150 fo­rintos kedvezményt, ami éves szinten több száz millió forint veszteséget okoz, ráadásul érté­kelésük szerint már nem is felelt meg a liberalizált piac követel­ményeinek. Az internetezésről is rendelke­ző hírközlési jogszabályok ja­nuár 1-jétől előírják az inter­nethasználat telefondíjainak megosztását a Matáv és az inter­netszolgáltatók között. A vonat­kozó jogszabály szerint ugyan a bevételmegosztási kötelezettség nem vonatkozik sem a Minden­kinek csomagra, sem a 150 forin­tos kedvezményre, ennek ellené­re a Matáv az utóbbi kedvez­mény bevételeit megosztja az internetszolgáltatókkal. A Matáv az átalánydíjas konst­rukciók megszüntetésével lehe­tővé teszi az internetszolgál­tatóknak, hogy a bevételmegosz­tásból származó részesedésük nagyobb legyen. A kommunikációs igazgató el­mondta, hogy a Matáv 2002. ja­nuár 1 -j ével csökkentette az internetezés egyébként is ked­vezményes telefondíját. Csúcs­időben 19 százalékkal, percen­ként bruttó 6,1 forintra, míg csúcsidőn kívül 14 százalékkal, percenként bruttó 3,25 forintra. Kérdésekre válaszolva Nagy Bálint elmondta: a Mindenkinek csomagra mintegy 38-39 ezren fizetnek elő jelenleg. Ez az áta­lánydíjas csomag havi bruttó 4000 forintért a kedvezményes időszakban korlátlan helyi hívást tesz lehetővé az egyéni elő­fizetőknek. Információink szerint ez a lé­pés a felhasználók kisebb részét érinti, a többség ugyanis eddig sem töltött elég időt az inter­neten ahhoz, hogy a kedvez­ményt érvényesíteni tudta volna. EUROPRESS Lemaradhat az Unió Budapest Emst Welteke német jegybank- elnök szerint az euróövezet gaz­daságának növekedési üteme rö­vid távon valószínűleg nem fogja beérni az amerikaiét, ám nyilat­kozatában egyben kizárta a ka­matcsökkentés lehetőségét is. Az Egyesült Államokban az idei első negyedévben - az első becslés szerint - 5,8 százalékkal nőtt éves szintre számolva a hazai össztermék értéke. Welteke nincs meggyőződve arról, hogy a valutauniós gazdaság rövidesen fel tudja venni ezt az ütemet. Hozzátette azonban, hogy a je­lenlegi euróövezet-beli jegybanki kamatok összhangban vannak az árstabilitás fenntartásának cél­kitűzésével. Welteke elismerte, hogy az euróövezet összes tagjára alkal­mazott egységes kamatszintnek lehetnek hátulütői Németország számára. A német gazdaságban az idén fellendülés várható, Welteke szerint azonban az or­szág még mindig az újraegyesítés problémáival küszködik, főleg a ’90-es években hatalmasra duz­zasztott építőipari kapacitások jelentenek gondot. ___________mti Me gvennék az Édászt Budapest Az. E.ON Hungária Rt. megálla­podott az E.D.F. Internationallal, hogy nyilvános vételi ajánlat ke­retében megvásárolja az E.D.F. részesedését az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-ben (Édász) - közölte az E.ON. Az E.ON tulaj­doni aránya így legalább 55,4 százalékra nő az áramszolgálta­tóban, de a nyilvános vételi aján­lat valamennyi részvényesnek szól majd. A tulajdonszerzést még engedélyeznie kell a Magyar Energia Hivatalnak és a Gazdasá­gi Versenyhivatalnak. A Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletéhez már benyúj­totta a vételi ajánlatot az E.ON. Az E.ON Hungária Rt., amely a müncheni székhelyű E.ON Energie 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, és a francia E.D.F International egyaránt 27,69 szá­zalékos részesedéssel ren­delkezik jelenleg az Édászban. Az E.ON Hungáriának már több­ségi részvénytulajdona van a Dédászban és a Titászban, vala­mint az osztrák EVN-nel együt­tesen többségi tulajdonosa a Kögáznak. Optimistább nagyvállalatok Budapest Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet TOP-100 konjunktúraindexe áprilisban észrevehető javulást mutatott a márciusi adathoz viszonyít­va. A legnagyobb magyaror­szági vállalkozások válaszai alapján készített index féléves csúcsértéke jelzi, hogy e cé­gek rövid távú jövőképe a de­cemberi mélypont után foko­zatosan javul. Gazdálkodásuk féléves lehetősé­geire a korábbit meghaladó opti­mizmussal tekintenek a nagyvál­lalatok - állapítja meg az Ecostat konjunktúrafelmérése. A terme­lés bővítésének lehetőségét a cégvezetők 62 százaléka javuló­nak ítéli - a márciusi 49 százalék­kal szemben -, és a növekedést feltételezők háromnegyede 5 százalék alatti termelésbővülést vélelmez. A bővülő belföldi ke­resletet prognosztizáló vállalatok aránya 25 százalékról 37 száza­lékra emelkedett, s egyidejűleg 11-ről 6 százalékra mérséklődött a belső piac szűkülését vélelme- zők köre. A cégek 62 százalékának ex­portlehetőségei fél éven belül várhatóan nem változnak. Javuló körülményekkel a korábbi 27 százalékkal szemben a társasá­gok 30 százaléka számol. A nagyvállalatok pénzügyi helyzete stabilnak nevezhető, a változásra vonatkozó előrejelzé­sek további javulásra engednek következtetni. Ugyanakkor feb­ruárhoz viszonyítva 11 százalék- ponttal csökkent a beruházási hajlandóságukat tükröző muta­tó, amelynek 45 százalékos érté­ke a tavalyi utolsó negyedévi szintet jelzi. A TOP-100 cégei szerint az éves infláció átlagos értéke 7 százalék lehet. d. l.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom