Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-30 / 100. szám

I 2002. ÁPRIUS 30., KEDD H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL Maradnak a szavazatok Budapest A töredékszavazatok ügyében ér­demi vizsgálat nélkül utasította el a Legfelsőbb Bíróság (LB) hétfőn az Országos Választási Bizottság (OVB) múlt pénteki döntése elle­ni beadványt. Az indok: miután az OVB a döntését nem egyedi ügyben, hanem jogértelmezés kapcsán hozta meg, ezért az állásfoglalásnak minősül, és így ellene nincs helye jogorvoslat­nak. Az OVB állásfoglalásai csu­pán az Alkotmánybíróság előtt támadhatók meg. Az LB töredékszavazatokkal kapcsolatos végzése ellen nincs helye további fellebbezésnek ­mondta Lomnici Zoltán, az LB el­nökhelyettese. Az OVB pénteken szintén elutasította azt a bead­ványt, amely szerint a választá­sok első és második fordulója kö­zött visszalépett képviselőjelölte­ket a mandátumszámításnál, a töredékszavazatok elosztásánál kiesett jelöltként kell kezelni, és ezért az első fordulóban rájuk le­adott szavazatok sem kerülhet­nek az országos listára. (Az idei választások kapcsán eddig 25 ki­fogást bírált el az LB, négy évvel ezelőtt összesen 8-at.) Az LB döntése azt jelenti, hogy nem csökken az MSZP és az SZDSZ parlamenti képviselői­nek száma. ■ A MIÉP panasza A választási eredmény egy év­tizedek óta folytatott következe­tes hazudozás, félrevezetés, álcá­zás, valamint durva csalások kö­vetkeztében jött létre - állítja Csutka István, a MIÉP elnöke. Nem nyugszunk bele - mond­ta Csurka István a párt sajtótájé­koztatóján, amikor bejelentette a párt vasárnap délutáni demonst­rációját. Hangsúlyozza: nem a több millió választó ellen tüntet­nek, hanem félrevezetőik ellen. Mint kifejtette, még fel sem állt az új kormány, máris óriási nyo­másnak van kitéve a nemzet egyik fele, az értelmiség egy ré­sze, a népben-nemzetben gon­dolkodók tábora. Elbocsátások, egyházellenes lépések, megszé­gyenítések következnek, már az Országos Választási Bizottságot (OVB) is nyomás alá helyezték. Csurka István az Europress- nek elmondta: pártja később vár­hatóan az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért az OVB a választá­si visszaélésre utaló panaszokat érdemi vita és kivizsgálás nélkül sorra elutasította, holott gyanú esetén ezt saját magának kellene kezdeményezni. _____________u. A politika önmegtartóztatása Budapest Hámori József és Vizi E. Szil­veszter akadémikus indul az elnöki tisztért a Magyar Tu­dományos Akadémia májusi tisztújító közgyűlésén. Glatz Ferenc - aki 1996-tól kétszer három éven át volt a tudós testület vezetője - kitérő vá­laszt adott arra: vállal-e köz­életi szerepet a közeljövőben.- Sikerült megvalósítania elkép­zelését, azaz valamennyi politi­kai erőtől egyenlő távolságra kí­vánja tartani az MTA-t?- Ezt az elhatározást mind a Horn-, mind az Orbán-kabinet tudomásul vette. Sikerült elfo­gadtatni, hogy az MTA a nemzet tanácsadója, olyan tudományos műhely, amelynek fejlesztése az egész gazdaságra ösztönző befolyással bír. Ehhez a koráb­biaknál jelentősebb költségvetési forrást is kaptunk.- Melyek azok a fejlesztések, amelyek a bővebb költségvetés segítségével megvalósulhattak?- Legjelentősebb az intéz­ményhálózat konszolidációja volt. A tudomány a többi költ­ségvetési ághoz képest a legdina­mikusabban fejlődő intézmény- nyé vált. Tavaly 30-40 százalé­kos béremelést kaptak a tudo­mányban dol­gozók. Mind­eközben az Akadémia ha­zai és nemzet­közi szerepe is jelentős mér­tékben emel­kedett.- Mi az, amit nem sikerült megvalósítani?- Nem voltam képes helyreál­lítani az Akadémián belül a ter­mészet- és társadalomtudomány egészségesebb arányát. A szovjet korszak maradványaként rossz­nak és tarthatatlannak tartom, hogy az akadémikusok között a társadalomtudományt művelők aránya tizennyolc százalék.- Vállal-e közéleti szerepet a kö­vetkező kormányban vagy vissza­tér tudományos munkáihoz?- Május 7-ig az MTA elnöke va­gyok. Tisztességtelen lenne, ha most válaszolnék erre a kérdésre, hiszen hat éven át az egyenlő tá­volság elvét érvényesítettem. A Történettudományi Intézet visz- szavár, és felkértek egy európai néptörténettel foglalkozó kötet el­készítésére. A tudományos mun­ka mellett szeretnék továbbra is teniszezni, a kertünkben ásni, és utazgatni a világban, ahogyan azt elnökségem előtt szabadabban tehettem. Horváth MAGDOLNA Óvodai parkolópálya Budapest ÁLTALÁNOS ISKOLÁBA LÉPŐ Ma járt le a határideje annak, hogy a szülők az általános is­kola első osztályába beírassák gyermekeiket. Az országban 3400 alapfokú intézmény 6250 osztálya várja a kisdiákokat. Az oktatási tárca adatai szerint idén szeptemberben 112 ezer el­sős lépi át először az iskola kü­szöbét. Az általános iskolák a közoktatási törvény értelmében nem szervezhetnek felvételi vizsgát. Azt azonban a jogsza­bály nem tiltja, hogy egyes speci­ális iskolák - például a sporttago­zatos vagy sajátos pedagógiai programú intézmények - kíván­csiak legyenek az oda jelentkező gyermekek képességeire. Szóbeli elbeszélgetést szervezhetnek, amelyen a szülő jelen lehet. A gyermek attól az évtől válik tankötelessé, amelyben május ELSŐSÖK SZÁMA 1993/94 125 679 1994/95 126 032 1999/00 121424 2000/01 105973 2001/02 111709 31-ig betölti a hatodik életévét. Az utóbbi időben egyre több szü­lő hagyja még egy évet óvodában gyermekét, mondván: erősödjön, fejlődjön. Erre az oktatási tör­vény lehetőséget ad, ha az óvoda és a nevelési tanácsadó is egyet­ért. A szakvélemény megoszlik arról, vajon használ-e a gyerek­nek, ha nem hatéves korában, hanem érettebben kerül iskolába. Vannak, akik szerint nincs szük­ség arra, hogy a hét-, netán nyolc­éves gyerek írjon és olvasson, mi­re iskolába kerül. Akkor unatkoz­ni fog, és elmegy a kedve a tanu­lástól. HORVÁTH M. Új helyen az ombudsmani hivatal Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen át­adták az Országgyűlési Bizto­sok Hivatalának új székházát Budapesten, a Nádor utcában. Az államfő beszédében kiemel­te: az országgyűlési biztosoké a magyar alkotmányos jogálla­miság egyik meghatározó intéz­ménye, és az országgyűlési biz­tosok történelmi küldetésnek tettek és tesznek eleget. Mádl Ferenc szerint az új székház méltó helye az om­budsmani intézménynek, mint ahogy az intézmény is méltó része a magyar közjognak, a magyar államiságnak. Kalten­bach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint a székházavató az ombudsma- nok, s kicsit az emberi jogok ünnepe is. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa az átadást úgy értékelte, hogy „az ország szék­házat ajándékozott az emberi jogoknak”. Kiemelte, hogy a XXL század legsürgetőbb és egyben legnehezebb feladata az emberi jogi minimumok megtalálása, és ezzel a civilizá­ciók összecsapásának elkerülé­se. Az Országgyűlési Biztosok Hivatala a több mint 150 éves, műemlék jellegű épület öt szintjéből hármat foglal el, és otthont ad egy panaszirodának is. ______FOTÓ. EUBOPRESS/KALLU8 GYÖRGY Ha összeül a Tisztelt Ház Csúcsforgalom van az Országgyűlés Hivatalában. A hivatal vezetője, államtitkári rangban, immár tizenhárom esztendeje Soltész István főtitkár. Ő az egyetlen olyan államtitkár, aki ma is lakótelepen, panelházban él. __________Budapest__________ A hivatal feladata, hogy együtt­működve a Köztársasági Elnöki Hivatallal, előkészítse az Or­szággyűlés alakuló ülését. En­nek időpontját a köztársasági el­nök a pártokkal való megbeszé­lés alapján határozza meg. Az előkészületek során a főtitkár munkája az, hogy a korábbi ta­pasztalatok alapján összegyűjt­se azokat a feladatokat, ame­lyekben a pártoknak egyetértés­re kell jutni.- Ezeket a feladatokat törvény írja elő?- 1990-ben alakult ki az a szo­kás, hogy a parlamenti pártok ve­zetői egy tanácskozósorozaton állapodnak meg az alakuló ülés előkészítésében. Ennek eredmé­nyét politikai megállapodásban rögzítik, aminek jogi normatív kötőereje nincs, de legalább olyan fontos, mint a házszabály. Az itt meghatározott kérdésekről később döntést hoz a parlament.- Ki vezeti az üléseket?- Eddig nekem jutott ez a meg­tisztelő szerep.- Hány alelnököt és jegyzőt választ majd a parlament?- A házszabály erre vonatkozó­an nem tartalmaz előírást. A meg­állapodások alapján eddig - a há­rom ciklusban - három alelnöke volt az Országgyűlésnek. A jegy­zők száma változó volt. Arra kell ügyeim, hogy azonos számban legyenek kormánypártiak és el­lenzékiek, mert ők mindig pár­ban látják el feladatukat.- Milyen lesz az ülésrend?- A magyar történelmi hagyo­mány szerint az elnök nézőpont­jából jobbra ülnek a kormány­pártok és balról az ellenzék. Meg­állapodás esetén akár fordított ké­pet is mutathat az ülésrend térké­pe. Négy párt esetén nem okoz gondot az elhelyezés. Természe­tesen minden frakció maga hatá­rozza meg, hogy képviselői mi­lyen rendben foglalnak helyet.- Az alakuló ülés napirendjét is a közös megállapodásban hatá­rozzák meg?- A házszabály ezt elég ponto­san szabályozza. Fontos feladat a képviselői mandátumok igazolá­sa, mert e nélkül nem képviselő a képviselő. Ezt követi az eskütétel, és itt jelenti be a köztársasági elnök hivatalosan, kit kér fel miniszterelnöknek. Ettől negy­ven napon belül meg kell alakul­nia a kormánynak, addig a jelen­legi kormány ügyvezetőként mű­ködik.- Mikor alakulnak meg a bi­zottságok?- A házszabály csak öt - az al­kotmányozás, a honvédelem, a külügyek, a költségvetés és a mentelmi ügyek - bizottságot ja­vasol, a többi megegyezés kérdé­se. Ebben, és főleg a bizottságok összetételében - a házszabály szerint követnie kell a parlamenti arányokat - mielőbb meg kell egyezni a pártoknak, mert a java­solt minisztereket meg keli hall­gatni, és el kell fogadni a bizottsá­goknak.- Szorít az idő, rövidesen itt a nyári szabadságok ideje.- Ha az új kormány felméri a feladatait, lehet - erre volt már példa -, hogy idén nem tart nyári szünetet az Országgyűlés. Rend­kívüli ülésszakok lesznek. Egy­két nagyon fontos döntést is meg kell hozni. Az Állami Számvevő- szék két alelnökének már lejárt, a Legfelsőbb Bíróság vezetőjének rövidesen jár le a mandátuma. Az előbbi kettőnek a megválasztásá­hoz a teljes Országgyűlés kéthar­madának, az utóbbi kinevezésé­hez egyszerű többség szükséges.- A kis létszámkülönbség mindkét oldalról, különösen a kormánypártoktól igényel jelentős odafigyelést. Néhány képviselő távolléte kellemetlen helyzetbe hozhatja nemcsak a frakciójukat, de az Országgyűlést is.- Vélhetően két megoldás ígér­kezik. Egyrészt azok a minisz­terek, akik egyben képviselők is, és várhatóan sokat kell távol len­niük, lemondanak listás helyük­ről másik társuk javára, de az is megoldás lehet, hogy a határozat- hozatalokat hétfőre, a napiren­dek elfogadásának napjára cso­portosítják. KOÓS TAMÁS Kisebbségek négy éve Az előző négy évben nem javult a kisebbségek helyzete - fo­galmaz a kisebbségi ombudsman a 2001. évről készített be­számolójában. Kaltenbach Jenő szerint az új kabinetnek őszig még van ideje arra, hogy változtasson a kisebbségi ön- kormányzati választások szabályain. Budapest A törvényhozás nem alkotott tör­vényt a kisebbségek parlamenti képviseletéről, elmaradt az antidiszkriminációs jogszabály megszületése, de a képviselők nem módosították a kisebbségi törvényt sem - sorolja a nemzeti és etnikai kisebbségek ország- gyűlési biztosa éves jelentésében. Kaltenbach Jenő kudarcnak tartja a 2001. évet, a legaggasztóbbnak pedig azt, hogy változatlanok a kisebbségi önkormányzatok vá­lasztására vonatkozó rendelkezé­sek. Ezek szerinte súlyos vissza­élésekre adnak alkalmat. A ki­sebbségi ombudsman úgy véli, meg kellene oldani, hogy a ki­sebbségi önkormányzatokra csak az adott nemzetiséghez tartozó szavazhasson. A lehetséges visz- szaéléseknek részben azzal is ele­jét lehetne venni, ha nem egy­szerre, hanem időben eltolva tar­tanák meg ősszel a települési, illetve a kisebbségi önkormány­zati választásokat. Az előítéletesség, a diszkrimi­náció legelső számú kárvallottjai továbbra is a romák - derül ki a parlament számára készült éves jelentésből. Civil és nemzetközi szervezetek nyomása ellenére sem született meg az egyenlő bá­násmódról szóló törvény, ennek részletes szabályait pedig maga az ombudsman készítette el. A jogszabály meghozatalára szabott uniós határidő egy év múlva lejár. A kisebbségek teljes jogú par­lamenti képviseletének gyakorlati megvalósítását szorgalmazta - eredménytelenül - az elmúlt évek során a kisebbségi ombudsman. Az elmúlt négy évben a parla­menti pártok csupán szóban dek­larálták, hogy a 13 hazai kisebb­ség parlamenti képviselethez kell hogy jusson, a kérdés rendezésé­re megalakult parlamenti al­bizottság végül dolgavégezetlen fejezte be munkáját. A testület fideszes elnöke szerint e kérdés­ben nincs politikai konszenzus. Hargittay János ugyanakkor esélyt lát arra, hogy a következő parla­menti ciklusban a képviselők megoldást találjanak a 13 kisebb­ség parlamenti képviseletére. _____ _______ _______ H. M. _______Hírek_______ EL NÖKI MEGHÍVÓ. Mádl Fe renc köztársasági elnök május 2-ára megbeszélésre hívta a parlamenti pártok elnökeit. A téma: az Országgyűlés össze­hívásának időpontja, az alakuló ülés előkészítésére irányuló tárgyalások ütemezése, és az ezzel kapcsolatos teendők. A köztársasági elnök a pártok el­nökeivel külön-külön is meg­beszélést kíván folytatni annak érdekében, hogy a miniszter- elnök személyére vonatkozóan a megfelelő időben megalapo­zott javaslatot tudjon tenni, mti EREDMÉNY. Csütörtökön hirdeti ki a választások hivata­los végeredményét az Országos Választási Bizottság. A testület erről levélben tájékoztatja Mádl Ferenc köztársasági elnököt. A 176 egyéni körzetben megsze­rezhető mandátum jogerősen mindenhol elkelt, már csak a területi, illetve az országos listás mandátumok kiosztása van hátra. A területi választási bizottságoknak legkésőbb ked­den közzé kell tenni a megyei listán parlamentbe kerültek névsorát, ellene egy napon át lehet kifogást tenni. így legko­rábban szerda este válhatnak hivatalossá a megyei döntések. Ez alapján az OVB csütörtökön állapíthatja meg, hogy országos listáról kik kerültek a parla­mentbe. Az OVB döntését egy napon belül lehet megtámadni a Legfelsőbb Bíróságon, index ELLENZÉKI SZEREP. A Fi­desz nem hagyományos ellen­zéki szerepre készül; nem a kormányhoz, hanem az eddig elért eredményekhez és a jövő­re vonatkozó tervekhez kívánja igazítani tevékenységét - mondta Szájer József, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője Az MDF és a Fidesz újonnan meg­választott, illetve leköszönő képviselőinek tanácskozásán Szájer József leszögezte: ellen­zékben nem kívánnak az obst- rukció eszközével élni, ugyan­akkor ragaszkodnak az elért eredmények megőrzéséhez, mti JELENTKEZETT. Önként je­lentkezett a Fővárosi Főügyész­ségen G. János, meghallgatása jelenleg is folyik a halálos bán­talmazást szenvedett Simon Tibor ügyében. G. János ügy­védje tanácsára, illetve a sajtó­ban megjelentek hatására je­lentkezett. Több lap informá­ciója szerint G. Jánosról az ed­digi vallomások alapján azt fel­tételezik, hogy a fővárosi Café Allure bár előtt ő mérte a vég­zetes ütést Simon Tiborra, mti i a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom