Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-26 / 97. szám

ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS megyei HÍRLAP JLß KÖZÉLETI NAPILAP JL 2002. ÁPRILIS 26., PENTEK ARA: 65 FORINT LVII. ÉVFOLYAM 97. SZÁM V ÁSÁROLOK ÉS NYEREK EGY I Akció a dinnyeföldeken Külföldieket és engedély nélküli munkavállalókat ellenőriztek Nem kis riadalmat keltett szerdán reggel Medgyes- egyháza és Mezőkovácsháza határában a dinnyetermesz­tők és a földeken dolgozók körében az a váratlan látoga­tás; amelyet az Orosházi Ha­tárőr Igazgatóság, a Mező­kovácsházi Rendőrkapitány­ság, a Békés Megyei Munka- biztonsági és Munkaügyi Fel­ügyelőség, valamint a Beván­dorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága munkatársai okoztak. Az akció célja ide­genrendészeti ellenőrzés volt. Dél-Békés A nagy erőkkel felvonuló hatósá­gok, rendőrségi és határőrségi autók, valamint a légi rendészet helikoptere láttán nem volt kétsé­ges, hogy a földeken dolgozókat ellenőrizték.- Az ellenőrzés elsődleges cél­ja idegenrendészeti akció volt, de ezzel párhuzamosan munka­felügyeleti és közrendvédelmi, közbiztonsági célokat is szolgált. Az új idegenrendészeti törvény ezt a korábbi rendőrségi hatás­kört a határőr igazgatóságra ru­házta át és fokozott ellenőrzést ír elő - válaszolta lapunk kérdésé­re Czvitkó Zoltán határőr alezre­des, az idegenrendészeti és sza­bálysértési osztály vezetője. — Az akcióban négy szerv vett részt, munkájuk az idegenrendé­szeti, valamint a foglalkoztatási szabályok betartására és egyéb közrendvédelmi feladatokra ter­jedt ki. A külföldi és engedély nélküli munkavállalók ellenőrzé­sén túl az akció megelőzést is magában hordoz, melynek hatá­sára remélik, hogy csökken az il­legális munkavégzők száma. Mi­vel a mostani nem az első beve­tés volt, így tapasztalataik szerint máris érezhető némi visszatartó hatás. Ezúttal idegenrendészeti intézkedésre nem került sor, mi­vel nem voltak külföldiek a mun­kavégzők között. A munkavédel­mi felügyelőség 2 esetben hely­színi, kettőben pedig munkaügyi bírságot szabott ki. Egyik helyen több mint 40 illegális munkás foglalkoztatására leltek.- A Mezőkovácsházi Rendőr- kapitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztályá­nak munkatársai 4 esetben re­gisztráltak szabálysértést, mely­nek során helyszíni bírsággal és feljelentéssel éltek az akció kere­tében - egészítette ki az elhang­zottakat Nagy Lajos rendőr szá­zados. — Ilyen megmozdulásra a jö­vőben is számítani lehet - mondta végül Czvitkó Zoltán - , mert a határőrség ezt a felada­tát is szeretné hatékonyan vé­gezni. HALASI MÁRIA Ápolók kongresszusa Gyulán, az Erkel Ferenc Általá­nos Művelődési Központban ma 10 órakor kezdődik a Diplo­más Ápolók IV. Országos Talál­kozója. A kétnapos kongresz- szus mai, plenáris ülésén az ápoláskutatás oktatásával és gyakorlatával foglalkoznak az előadók, szombaton tudomá­nyos ülésen tekintik át a részt­vevők a diplomás ápolók kuta­tásait, szerepüket a megelőzés­ben, a gyógyításban. Szaporítóbázis létesül a túzoktelepen A 400 hektáros területen 100 tojót és 50 kakast helyeznek el A Füzesgyarmat, Túrkeve, Bucsa, Gyomaendrőd által ha­tárolt területen körülbelül 370 túzok él. A nagytestű vé­dett madár eszmei értéke egy­millió forint. Ez azt jelenti, mintegy 370 millió forint érté­kű madárállomány ellátásá­ról gondoskodik a Körös-Ma­ros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványa-ecsegi Puszták Tájegysége. Sőt, ez az érték hamarosan tovább gyarapod­hat, hiszen 25 millió forint ér­tékű beruházásként szapo­rítóbázis létesül a réhelyi te­lepen. Dévaványa Egy évszázaddal ezelőtt a Kár­pát-medencében még nyolcezer túzok élt, ma viszont a számuk alig éri el az ezerötszázat. A lát­ványos fogyásban nagy szerepet játszott az a tény, hogy az ember mind nagyobb területet tört fel a művelés számára, s a vegyszere­zés káros hatása is kimutatható. Utóbbi nemcsak a túzokot mér­gezi, hanem a csibék fő táplálé­kát, a rovart is elpusztítja. Sok madarat pedig az áram csap agyon, hiszen viszonylag alacso­nyan szállnak, és jó néhányan A természetbe kihelyezett túzokok közül sokan a ragadozók zsákmányaivá válnak, ezért vetődött fel a szaporítóbázis létesítése - mondta Kurpé István (archív felvételi A kakas 20 kilós is lehet A túzokkakasok akár 20 kilogrammos­ra is megnőhetnek, a tojók viszont csak ritka esetekben haladják meg a 3-4 kilót. Ideális környezetben átlag- életkoruk 30-40 év, de a szabadban ezt megélni szinte lehetetlenség a ró­kák és egyéb ragadozók pusztítása mi­att. A túzok mindenevő. Éppúgy fo­gyaszt növényi részeket, leveleket, gyomnövényeket, mint rovarokat, fér­geket, gyíkot, egeret, pockot. A túzok­csibék főleg rovarokkal táplálkoznak. nekimennek az elektromos veze­tékeknek. A Körös-Maros Nemzeti Park Igaz­gatóság Dévaványa- ecsegi Puszták Táj­egysége Réhelyen idén egy 400 hektá­ros területen olyan bázist hoz létre, ahol a túzokok szaporo­dása növekedhet.- A túzokok ese­tében a tyúkoknál 2- 3 évig, a kakasoknál 5-6 évig tart az ivar­érés. Ezt a kort saj­nos nem éli meg minden túzok, mert az általunk a természetbe kihelyezett túzokok közül sokan a ragadozók, főleg a rókák zsák­mányaivá válnak. Ezért vetődött fel a szaporítóbázis létesítésé­nek szükségessége. A kiviteli tervek már elkészültek, s a mun­kálatok is hamarosan megkez­dődnek. A 25 millió forint érté­kű beruházás augusztus 31-éig valósul meg - közölte lapunk­kal Kurpé István, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványa-ecsegi Puszták Táj­egységének vezetője. (Folytatás az 5. oldalon) Íi6*1>6 11 Akciós betét, EBKM 7,85%* 3« Akció 2002. május 3l-ig! lúvábbi részletekért hívja: if 06-40/50-40-50 wvvvv.hvb.hu g:8 / |l HVB Hungary/ G'&gT 3URKOLOHAZ WittéUéf amí(n) jár! Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Megkérdeztük olvasóinkat Bognár Tibor úgy véli, a katasztró­fák esetén is arra van szükség, hogy fogjuk egymás kezét. (4. oldal) VÉLEMÉNY Nem mindenki­nek egyforma ez a tavasz - írja jegyzetében Szőke Margit. (5. oldal) Sport Több száz résztvevő és jó han­gulat jellemezte a hétvégén Mezőberényben megrendezett népi- és sportjátékfesztivált. (14. oldal) Grátisz 4>gÍKES MEGYEI HÍRLAP Színes heti tévéműsorral Több mint 140 000-en olvassák a 2002. június 8-án 35 000 példányban a *|>PES MEGYEI HÍRLAP mellékleteként megjelenő Csabai Vásár C sasai Vásár c. kiadványunkat. MvMMényalci A Békés Megyei Hírlap hirdetési árához képest akár 60% kedvezménnyel ismertetheti meg cégét, vállalkozását olvasóinkkal. További információt kérhet hirdetési tanácsadójától, vagy hívja a (66) 527-205-ös, illetve a (66) 527-214-es telefonszámot! Látogatóközpont a Sóstói telepen A Körös-Maros Nemzeti Park­hoz tartozó kardoskúti Fehér­tó legjelentősebb állattani ér­tékét madárvilága adja. Eddig mintegy 250 madárfajt, a ma­gyar madárfauna kétharma­dát figyelték meg a természet- védelmi területen. Ugyancsak jelentős értéket képez a Sós­tói telep őshonos háziállat-ál­lománya — mindezekről a kardoskóti képviselő-testület tegnapi ülésén esett szó. Kardoskút Az igazgatóság öt éve vásárolta meg az orosházi Új Élet Szövet­kezettől a Fehértó északi részén elhelyezkedő Sóstói telepet, ahol értékes genetikai állo­mányt képező őshonos állatfajtákat tartanak, 221 magyar szürke szarvas- marhát, 392 rackajuhot és 393 cigája juhot. Az ál­latágazat az elmúlt évek­ben veszteséget termelt, amit a magas költségek mellett az állománynöve­lés is eredményezett. A kedvezőbb pénzügyi mu­tatók érdekében ugyanis szükséges az állatlétszám növe­lése. A cél 250-300 szürke- marha, illetve 1000 juh tartása, amit várhatóan jövőre érnek el, s ekkor Kardoskúton a Sóstói tele­pen lesz Magyarország legna­gyobb cigája törzsállománya. A sóstói látogatóközpont léte­sítéséről Kalivoda Béla, a Körös- Maros Nemzeti Park általános igazgatóhelyettese számolt be. Az igazgatóság 2000-ben elké­szíttette a látogatóközpont terve­it. A megvalósításhoz a Környe­zetvédelmi Alap Célelőirányzata 25 millió forint támogatást nyúj­tott. Ebből elkészült a Sóstói te­lep új nyári szállása a szürke- marha-állománynak. Felépült a juhászok kulturált elhelyezését biztosító gondozói épület. Meg­valósításra vár a szürkemarhák téli szállása, a gépszín, a gond­noki szolgálati lakás és a látoga­tóközpont főépülete is, ahol kiállítóterem, előadótermek és iroda kap helyet. Létesítenek egy Oltalom alatt A kardoskúti Fehértó - föld-, víz-, madár- és növénytani értékei védel­me érdekében - 1966-ban került természetvédelmi oltalom alá, szere­pel a Nemzetközi Jelentőségű Madárélöhelyek Jegyzékében. 1979 óta a Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizesterület. úgynevezett tanösvényt is, ami a pusztai élőhelyeket és természe­ti értékeket mutatja be. Az igaz­gatóság tervei között szerepel a Sóstói telep nyugati oldalán lévő 560 hektáros gyepterület vízren­dezése is - hangzott el a testüle­ti ülésen. K. e. I I É K É S MEGYÉÉRT ■ VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ IÖZALAPITVÁNY 5600 BéMiciabi. Arptd sár 18. T«Uf■>: (66) 442-520 Európai uniós csatlakozásra való felkészülést elősegítő előadás-sorozat A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány előadás-sorozatot indított kis- és kö­zépvállalkozások számára „Az európai uniós csatla­kozásra való felkészülés elősegítése Békés megyé­ben" címmel. A hatodik előadás témái:-Vállalkozásokat segítő programok az EU- ban. Fejlesztési programok, források, támo­gatási politikák az európai megállapodás alapján és a belépést követően.- Vállalkozás és versenyjog, társasági jog az EU-ban és Magyarországon. A jogi szabá­lyozás gazdasági hatásai. A rendezvényeken való részvétel DÍJMENTES. Időpont: 2002. április 30. (kedd) 13.00 óra. Helyszín: Széchenyi István Közgazdasági • és Külkereskedelmi Szakközépiskola, 5600 Békéscsaba, Andrássy út 1. (100-as előadó.) Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány, 5600 Békéscsaba, Árpád sor 18. Tel./fax: (66) 442-520. E-mail: info@bmva.hu A I

Next

/
Oldalképek
Tartalom