Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

6. OLDAL - 2002. ÁPRILIS 20., SZOMBAT HÁT TÉR Még mindig üresen áll a vár és a kastély A fürdővel együtt kellene fejleszteni a környezetét is Nemrégiben alakult meg az Ér­dekvédő Egylet Gyula Egyesü­let, amely az érdekérvényesí­tést tekinti feladatának. Első rendezvényük a magánszállás­tulajdonosok fóruma volt, me­lyen Jámbor István elnök cél­ként a közös gondolkodást je­lölte meg. ' _________Gyula___________ Dr. Albel Andor, a Gyulai Vár és Kastély Műemlékegyüttes Közala­pítvány kuratóriumának elnöke el­mondta, az országban 41 fürdőfej­lesztés indult. A gyulai fürdő orszá­gos és nemzetközi jelentőségű, egyben nem lehet felülmúlni: természeti-történetí-műemléki környezetében. A várkörnyék más néven Szigeterőd, hiszen régen fo­lyók határolták. Dr. Havassy Péter, az Erkel Ferenc Múzeum igazgató­ja 1992-ben felvetette, méltó rangot kellene szerezni a helynek. A fürdő színvonalában jelentősen megújul, ám ha Gyula meg akarja őrizni po­zícióját, fejlesztenie kell a környé­ket is. Mindegy milyen a kormány, a város érdekérvényesítő képessé­ge nem jó — szögezte le dr. Albel Andor. A vár nem látogatható, van egy üresen álló kastélyunk, ami le­het szálloda, kulturális központ. Megérné, hogy a környéken legyen egy 4-5 csillagos gyógy­szálló. A közalapítvány azt szeretné, ha a fürdő mellett a várat, mint főúri várbelsőt lehetne bemu­tatni. Most múzeumi be­vételektől esik el a város. Szeretnék bemutatni a tö­rökkori ásatásokat is. Itt 300 méter sugarú körben megjelenik három vüág- vallás. Tanulmányokat készíttetnek arra, hogyan kell fejleszteni a fürdőt környezetével egyetem­ben, ehhez pályázatot nyújtanak be. A tanulmányokkal elindulnak mindenhová, ahol pénzt lehet szerezni. Jámbor István felvetette, van-e minderre hely? A volt román kollégium épületét elad­ni készül a város, pedig ha rossz ál­lapotban van, le lehetne bontani és a területet rányitni a várra. Amen­A közalapítvány azt szeretné, ha a várat, mint főúri várbelsőt lehetne bemutatni nyit kér érte az önkormányzat, az néhány telek ára. A várkörnyéken telkeket vásárolhatna az önkor­mányzat, az eladóakra elővételi jo­got jegyeztethetne be. Dr. Albel An­dor szerint egy projektben 12 kas­télyt ajánlottak ki az országban. Eb­ből 11 elkelt, a gyulai nem. Egy szakértő mondta, azért is vigyázni kell ezzel, mert aki befektetne a kastélyba, szívesen venné a volt ro­mán kollégium együttesét is. Lehet, a kettő együtt jobban eladható. Széthúzás helyett — Ahol eredményt értek el az idegenforgalom­ban, ott összetartozás van. Gyulán nagy a széthúzás. A 2002-es Utazás kiállításon is há­rom helyen szerepelt a város. Gyulának még mindig előnye a Széchenyi-tervi pályázatnyer­tes településekkel szemben, hogy van szállo­dai háttere. Ebben az évben meg akarjuk al­kotni az idegenforgalmi rendeletet, ehhez vár­juk a javaslatokat, mit lenne célszerű szabá­lyozni - fogalmazott Beszterczey László, aki elmondta azt is, hogy a város százmillió forin­tot kér a volt román kollégiumért. Beszterczey László, az önkor­mányzat idegenforgalmi bizottsá­gának elnöke elmondta, megszüle­tett az idegenforgalmi koncepció, elkészült az idegenforgalmi marke­ting stratégiai terve. Ez utóbbi még nem volt a képviselő-testület előtt. Kétmillió forintért készítette el egy pesti cég. Úgy gondolták, kívülállók készítsék el, akik között vannak gyulai származásúak. (Mint kide­rült, egy Puczkó névvel fémjelzett cégről van szó.) Elkészült a Fürdő II. idegenforgalmi marketing terve, ami 7 millió forintba került. A bi­zottsági elnök jelezte, a megyei ön- kormányzat, mint a kastély kezelő­je, olyan pályára szorította be a gyulai önkormányzatot, ami telje­síthetetlen. Annak, aki egyezséget akar kötni a megyei és a gyulai ön- kormányzattal a kastély hasznosítására, 490 mü- lió forintot kell letennie a megyei önkormányzat­nak. Tóth Imre ország- gyűlési képviselő azt mondta, lehet, csak 200 millió forintot kémek a befektetőtől, ám Beszterczey László sze­rint egy is sok. A várral máig nem sok történt. A várfürdőben 920 millió forintos beruházás fo­lyik, az előző évben 75 millió forint értékű re­konstrukciót hajtottak végre, kicse­rélték a teljes csőrendszert. A für­dőfejlesztés még nem zárult le. Az is érthetetlen, hogy a beruházásra miért nem 460, hanem csak 400 millió forintot nyertek el, hiszen a pályázatot befogadták. A fürdőfej­lesztéssel tovább kell foglalkoznia a (ARCHÍV FELVÉTEL) városnak. Az elmúlt két ciklusban semmi sem történt a lovarda lefedé­sén túl. A pénzt el kellett venni vá­rosi fejlesztésektől, de ha Gyula ki­marad most a Széchenyi-tervből, akkor lemarad. Ha a város évente százmillió forintot fektet a fürdőbe, nem itt tartanának. Egy hozzászóló felvetette, a vá­ros piszkos. Beszterczey László azt válaszolta, hogy bizottságuk min­dig bejárja szezon előtt a várost. El­mondják a képviselő-testületnek, mit tapasztaltak és az tudomásul veszi. Az is igaz, hogy százmillió forintokat vettek el a városgazdál­kodási igazgatóságtól. Olyan tenni­valók is vannak, amik nem kerül­nek sokba. Az idegenforgalmi mar­keting stratégiai tervet április 29-ei ülésén vitatja meg a képviselő-tes­tület. A terv szerint elsőként a pol­gármesteri hivatal marketingszer­vezetét állítják fel profi menedzse­rekkel. A menedzserszervezetet a polgármester állítja fel. Mindkét marketingtanulmány megfogal­mazta, gyenge a város marketing- munkája. — Hagytuk elmenni a lengyeleket, a jugoszlávokat, a né­metek maradtak még. A turizmust újra kell szervezni. Reméljük az új lengyel testvérvárosi kapcsolattól, hogy segítenek a Gyulára irányítás­ban - mondta az idegenforgalmi bizottság elnöke. SZŐKE MARCIT Magyarbánhegyesi nyelvészek Zsadányi pályázatok Az anyanyelv édessége és végte­lensége címmel egyhetes rendez­vénysorozaton vettek részt a na­pokban a magyarbánhegyesi ál­talános iskola, speciális szakisko­la tanulói. Mint mondták, ünnep volt ez a hétköznapok világában, ahol az anyanyelvűnk tisztaságá­ra, nemzeti nyelvünk gazdagsá­gára és szépségének felfedezésé­re hívták fel a gyermekek figyel­mét. Minthogy az édes anya­nyelv helyes használata az egész életünkre szóló követelés, kérlel­hetetlen parancs, így e gondolat jegyében anyanyelvi vetélkedőn, olvasási versenyen és szavalóver­senyen mérték össze tudásukat a diákok. Végül feledhetetlen él­ményt jelentett tanár és tanuló számára az a pillanat, amikor a győztesek átvehették értékes könyvjutalmaikat. Az iskolai ren­dezvény fő támogatója a Békés Megyei TIT volt. _______________________________!U A zsadányi önkormányzat kor­szerűsíteni szeretné a fűtést in­tézményeiben. A beruházás kö­zel 15 millió forintba kerülne. A kiadás 80 százalékának elnyeré­sére 11 millió 968 millió forint­tal az önkormányzat pályázatot nyújt be a Békés Megyei Terü­letfejlesztési Tanácshoz. A to­vábbi 20 százalékból pedig 1 millió 129 ezer forintot saját pénzből, 1 millió 863 ezer forin­tot hitelből biztosít az önkor­mányzat. A Zrínyi utcai útépítés 19 millió 792 ezer forintba ke­rül. Az Útgazdálkodási Koordi­nációs Igazgatóságtól (Ükig) 12 millió 864 ezer forintot nyert az önkormányzat. A saját költsége csökkentése érdekében a célra a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz is pályázatot nyújt be a község. _______________________________ül ■ \g m megyei hírlap A biztonságot veszélyeztette volna Vésztő helyett Békésre került Egy okányi üzem szennyvi­zének elhelyezési problémá­jával keresték meg lapun­kat. Kazinczky Gyula vész­tői építész azt szerette volna elérni, hogy az okányi üzem szennyvizét a vésztői szennyvíztisztító telepre szállíthassa. Mivel a vésztői tisztító teljes kapacitása ha­tárán működik, biztonságos üzemeltetés mellett már nem tudta fogadni ezt a szennyvizet. Vésztő—Okány — Megbízást kaptam az Okányban működő üzem új szennyvízgyűjtőjének tervezésé­re. A tervezési munka része, hogy be kell fogadni a keletkező szippantott szennyvizet a kör­nyéken lehető legközelebb lévő szennyvízgyűjtő és -kezelő tele­pen. Ezt a rutinfeladatot, mely korábban 5-10 perc alatt megol­dódott, a vésztői vízmű üzem­mérnökségén április 8. óta a mai napig nem tudtam végrehajtani. Problémámat egy távoli, nem a vízmű vállalathoz tartozó szennyvíztelep oldotta meg — kö­zölte lapunkkal Kazinczky Gyu­la.- A vésztői szennyvíztisztító telepnek van egy kapacitása, ami mellett még biztonságosan üze­melhet. Ezt nem lehet túllépni. Okányból fogadunk szennyvizet, de akkora mennyiséget, ameny- nyit az ottani üzemből most el szerettek volna helyezni, nincs lehetőség, hiszen ezáltal a az okányi üzem szennyvize szennyvíztelepünk működése kerülne veszélybe. Ez a szenny­víztisztító Vésztőn épült, ezért el­sősorban a vésztőiek igényét kell, hogy kiszolgálja - mondta meg­keresésünkre Kaszai János, Vész­tő polgármestere, aki javasolta, hogy szakmai tájékoztatást a víz­művek helyi üzemmérnökségé­től kérjünk. — A vésztői szennyvíztisztító telep naponta 40-50 köbméter szennyvizet képes úgy megtisztí­tani, hogy az az előírásoknak megfeleljen. Ennél több szenny­víz „feldolgozására” képtelenek vagyunk. Jelenleg teljes kapacitá­sunk határán működünk. Mivel a tisztítónk túl van terhelve, nagy mennyiségű újabb szennyvizet nem fogadhatunk. Ha egy-két köbméter szennyvízről lett volna szó, akkor azt még el tudtuk vol­na helyezni, de akkora mennyi­séget, mint amennyit Okányból ez az üzem hozott volna, nem fo­gadhatunk. Ha az okányi üzem szennyvizét befogadnánk, akkor nem az előírásoknak megfelelő tisztított vizet bocsátanánk ki. Akkor pedig a környezetvédelmi hatóság több millió forint bünte­téssel sújtana bennünket, amit senki sem vállalhat fel - tájékoz­tatta lapunkat Homoki Károly, a Békés Megyei Vízművek Vállalat Vésztői Üzemmérnökségének ve­zetője. Információink szerint az okányi üzem szennyvizét végül a békési szennyvíztisztító telep fo­gadta be. MAGYARI BARNA Békéscsaba idegenforgalmáért A héten a békéscsabai Mun­kácsy Emlékházban jöttek össze mindazok, akik jó ideje szívügyüknek tekintik a város idegenforgalmának alakítását, nagy rendezvényeinek szerve­zését, Békéscsaba turisztikai szerepének formálását. Hosszas előkészítő munka után tizenhat alapító taggal jött létre a Matur (Magyar Turisztikai Egye­sület) békéscsabai tagozata. A je­lenlévők megismerték a Matur céljait, lehetőségeit, eddigi tevé­kenységét, és ez alapján döntöt­tek a városi tagozat létrehozásá­ról. Az első összejövetelen meg­választották a vezetőséget is. A három tagú elnökség egy évig, 2003 áprilisáig vállalta a munka irányítását. Elnökként Szente Bé­la, tagokként Kotroczó Henrietta és Ancsin Ákos kapott bizalmat a jelenlévőktől. A szakmai alapon szerveződött közösség feladatá­nak tekinti a helyi idegenforga­lom tervezésének folyamatában való aktív részvételt, az inforrpá-, cióáramlás gyorsítását, az orszá­gosan működő szakmai tagoza­tok (gyógyturizmus, öko- és lo­vas turizmus) munkájába való bekapcsolódást. A szakmák ösz- szefogásával szeretnék elérni, hogy Békéscsabán az idegenfor­galomban dolgozók (szállodá­sok, vendéglátósok, rendezvény- szervezők, utazási irodák) véle­ménye, javaslata időben eljusson a döntéshozókhoz. Számos pozi­tív változás (szakmai tanácskozá­sok, önálló turisztikai iroda mű­ködése, Utazás kiállításon való részvétel) történt az utóbbi idő­ben, mely segíti a város turiszti­kai szerepvállalását. Ehhez kíván segítséget nyújtani a most meg­alakult szakmai szervezet, mely a város legfiatalabb civil szerve­zeteként otthonának a Munkácsy Emlékházat választotta. A békés­csabai tagozat levélcíme: Békés­csaba, pf. 60.-szzs­Svejket és zenét hoz közönségének Mikó István önálló estje Szabadkígyóson Ha Mikó István nevét nem is, de hangját már a legtöbb kisgye­rek ismeri a Kaláka együttes dalaiból. Aztán a hanghoz las­sacskán név is társul. Majd a színlapok böngészői csodálkoz­va kiáltanak fel: Jé, ezt a darabot Mikó rendezte? Diákok, Jankó János nyomdokain Jankó János neve a megye lakói többségének talán semmit sem mond, holott egyik alkotását korábban igencsak gyakran kézbe vette mindenki. Jankó János (1833-1896) megyénk szü­lötte, festő, rajzoló. Az ő munkája díszítette a ma már a forga­lomból kivoni papír tízforintost. Jankó János neve azonban elsősorban a karikatúrával köthető össze, ő volt ugyanis a mű­faj hazai meghonosítója. Tótkomlós Mielőtt beleszól a telefonba, még elhadar egy utasítást. Mikó István új darabot állít színre, ezúttal Bu­dapesten a Körtáncot.- Legtöbben csak a színészek nevét jegyzik meg, a rendező neve felett elsiklanak a nézők. Ez nem sértő?- Egyáltalán nem az, színész­ként én is eleget állok reflektor- fényben. Mindig az viszi bőrét a vásárra, aki kimegy a színpadra, akkor milyen jogon várná a ren­dező, hogy ő legyen a sztár? Ha színre viszek egy darabot, min­dig azt szeretném, ha jó szelle­mű, jó hangulatú előadás létre­jötténél bábáskodhatnék, ahol a közönség, s a kollégáim egyaránt jól érzik magukat. Engem pedig - bár a háttérben maradok - büsz­keséggel tölt el, ha jó a produk­ció. A siker az én munkámat is dicséri.- Április 27-én a Szabadkígyósi Idegenforgalmi Kh. Egyesület szervezésében a kastély díszter­mében ad önálló estet. Mit tűz műsorra?- Mindig két-három órás elő­adással készülök, a hangulattól és a közönségtől függ, hogy mi­lyen számok kerülnek elő. A Svejk semmiképpen nem marad­hat ki az estből, nagyon szívem­hez nőtt a darab. Természetesen a zene sem hiányozhat, egy gitá­ros barátom kísér el Békés me­gyébe. Improvizálni azonban nem fogok.- Hogyan tovább? Mivel tölti a következő hónapokat?- Szerencsére nem unatkozom. A Madách Színház felkérésére be­ugrók a Macskákba az öreg szín­házi macska szerepére. Nyáron is játszom majd, még megy a Mind­halálig Beatles és a Patikus. Ha minden igaz, Békéscsabára is el­látogatok. Ennyi munka mellett, sajnos vagy inkább hála istennek, nem sok szabad időm marad. Na­gyon szeretek könyvesboltba jár­ni, általában nem távozom üres kézzel, de a könyvek hiába gyűl­nek otthon, egyelőre nincs időm elolvasni őket. FEKETE G. KATA A tótkomlósi Jankó János Általá­nos Iskola és Gimnázium múltja 76 évre nyúlik vissza, a gimnáziumi oktatás pedig éppen 10 évvel ez­előtt indult újra a településen. Hét éve pedig - a névadóra emlékezve - minden esztendőben megrende­zik a Jankó János-napo- kat, ahol egyebek mel­lett kihirdetik az orszá­gos karikatúra pályázat eredményét is. Idén erre április 13-án került sor. Deák-Fogarasi András, az iskola igazgatója el­mondta, 1996-ban hir­dették meg az első pályázatot, min­den évben valamilyen téma köré csoportosítva. 2000-ben például 2000, ahogyan én látom, 2001-ben az Ezeréves államiság, idén pedig Ép testben épphogy élek címmel várták a diákok karikatúráit. A hét esztendő alatt 300 diáktól mintegy 700 karikatúra érkezett Tótkomlós­ra, ami azt bizonyítja, a kezdemé­nyezés elérte célját. Az idei pályá­zatra az ország 19 iskolájából küld­tek be élcrajzokat, amelyek közül 46-ot állítottak ki az iskola emeleti különtermében két hétig látható tárlaton. Az eredményhirdetésen Volmuth Frigyes újságíró, karikatu­rista, a zsűri elnöke elmondta, a fi­atalok érzik a karikatúra lényegét, a rajzokból derűs, groteszk ábrázo­lás köszön vissza, nem pedig a ne­gatív beállítottság. A kari­katúra pályázat győztese Méri Roland lett (Duna- haraszti), második helyen a miskolci Gabé Péter vég­zett, a harmadik díjat pe­dig a pécsi Mischl Vanda kapta meg. A zsűri a be­rettyóújfalui Pásztor Ta­más alkotását különdíjjal jutalmazta. KOVÁCS ERIKA Sanyarú Vendel meg a többiek... Jankó János Tótkomlóson született 1833-ban. 1864-tól a bécsi akadémia hallgatója, ahol felfe­dezték élcrajzoló tehetségét, karikatúrái sikert arattak. 1866-ban Pestre költözött. Munkálta bécsi Kikeriki, a pesti Bolond Istók és az Üstö­kös is rendszeresen közölte. Közkedvelt karika­túra figurái voltak: Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel és Seiffensteiner Salamon. Rajzainak száma mintegy hetvenezerre tehető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom