Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

2002. Április 20., szombat HAZAI T Ü K Ö R 3. OLDAL Épített örökségünk védelme ÁTADÁS AZ M7-ESEN. Forgalomba helyezték tegnap az M7-es autópálya újonnan elkészült 21 kilo­méteres szakaszát. Két új sáv épült Balatonvilágos és Zamárdi között. Az Érd-Balatonvilágos közötti fél pálya felújítása, Érd-Székesfehérvár között a harmadik sáv megépítése és a tegnap átadott beruházás összesen 31,5 milliárd forintba került. _______ fotó: páti körnél Né pbetegség a reuma A komputer és az ülő életmód „áldozatai” A 20-35 évesek körében új betegség terjed: a „komputernyak”. A számítógépre hosszasan meredő fiatalság mellett persze az idősebb korosztály sem marad le a mozgásszervi megbete­gedések gyakoriságában. Kecskemét Az idei műemléki világnapon a hírős város adott otthont a szakma hagyományos or­szágos ünnepségének, és az ezzel egybekötött konferen­ciának. A világnap hazai köz­ponti eseményén számos, a magyar műemlékeket és vi­lágörökségeket érintő, fontos bejelentésre is sor került. Két évtizeddel ezelőtt az ICO- MOS (az UNESCO műemlék- védelmi szervezete) gondolata volt a műemléki világnap meg­rendezése. Azóta Magyarorszá­gon is megemlékeznek a szak­emberek az épített örökségekről minden esztendő április 18-án. A helyszín mindig más és más tele­pülés - a tanácskozás kiemelke­dő témáitól függően. A világnap alkalmából idén is számos szakember részesült elis­merésben. Az örökségvédelem öt kiemelkedő személyisége kapta meg a Forstner Gyula-díjat. (A ki­tüntetés névadója a magyar mű­emlékvédelem hajnalától, 1886- tól a Műemlékek Országos Bi­zottságának alelnöke, majd elnö­ke volt.) A Schönwisner István­ról, a neves, XVIII. századi törté­nész tanárról és egyetemi régész­professzorról elnevezett emlék­érmet tíz szakember vehette át. Ezenkívül három újságíró ka­pott Dercsényi Dezső-sajtódíjat, amelynek névadója a második világháború utáni magyar mű­emlékvédelem egyik legnagyobb irányítója volt. Az ünnepséget követő konfe­rencián Cselovszki Zoltán, a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal elnöke fejtette ki a műemlék- védelem és a gazdasági fejlődés problémáit. Rendkívül érdekes volt a Habony Árpád által bemu­tatott kastélyprogram, amelyhez Piros László kapcsolódott a hőgyészi kastély helyreállításáról és hasznosításáról tartott előadá­sával. Szintén ehhez a témához szólt hozzá Alan Byme, a konfe­rencia angol vendége is. A tanácskozáson elhangzott az is, hogy idén júniusban Buda­pesten rendezik meg a Világ- örökség Bizottság soros ülését, amely egyben a konvenció szüle­tésének 30. évfordulóját is ün­nepli. Mint kiderült: az esemény rendkívül jelentős Magyarország számára, hiszen a hazai, össze­sen hét világörökség közül kettő­nek - a tokaji borvidéknek, vala­mint a budapesti Andrássy út és környékének - van pályázata a bizottság előtt. Cselovszki Zoltán egyébként úgy nyilatkozott, hogy feltehetően mindkét pályá­zat sikeres lesz, a bizottság leg­utóbbi, párizsi ülésén igen ked­vező volt a fogadtatásuk. Budapest A gyulladásos ízületi betegségek, a porckopás, a csontritkulás mel­lett különösen gyakori mostaná­ban a derék- és nyakfájás - mond­ta az Europressnek Bálint Géza, az Országos Reumatológia és Fizioterápiás Intézet osztályveze­tő főorvosa. Ez utóbbi betegségek állnak a legtöbb táppénzes nap és igen sok rokkantosítás, azaz le- százalékolás hátterében. Becslé­sek szerint Magyarországon fél­millió ember :sz:enved Valártí ilyen reumás megbetegedésben, és ez a szám évről évre növekszik. Mindennek a hátterében a népes­ség idősödése és a civilizációs ártalmak állnak. A csontritkulás népbetegséggé válásában a fizikai terhelés hiánya mellett a hely­telen táplálkozás a legfőbb „bűnös”.- Mit egyen, aki szeretné el­kerülni a bajt?- A csontok számára fontos a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele, amit első sorban a tej­termékekből nyerhetünk. Emel­lett tanácsos kerülni a dohány­zást, a koffeintartalmú italok (kávé, kóla) és a sok hús fo­gyasztását. Fontos tudnivaló, hogy minden 5 kilogrammnyi súlyfelesleg ledolgozása 50 szá­zalékkal csökkenti a térdkopás kockázatát. A reumás betegsé­gek megelőzése nemzetgazdasá­gi szempontból is fontos. Né­metországban kiszámították: csupán a derékfájás 35 milliárd márkájába kerül az országnak, éppen annyiba, mint az ország egyéves villamosenergia-fo- gyasztásának díja. És ami meg­lepő, ebből mindössze 20 száza­lékot tesznek ki az egészségügyi, nyugdíjazási költségek, a 80 százalék a termeléskiesésből adódik.- Negyven év fölött alig akad olyan ember, akinek ne fájna va­lamije. Mikor menjük orvoshoz?- Nagyon nehéz ezt megmon­dani. Ameriká­ban például a háziorvosi ren­delőkben olyan tájékoztató fü­zeteket oszto­gatnak, ame­lyekből ponto­san megtudhat­ják a betegek, hogy milyen határokon belül pró­bálkozhatnak az öngyógyítással. A reumás betegségek esetében is gyakran elég lenne, ha valaki - egy kicsit változtatva az életmód­ján - nekiállna rendszeresen mo­zogni. A számítógép mellől is ta­nácsos időnként felállni, nyak- körzésekkel lazítani. Nemrég megjelentettünk mi is egy köny­vecskét, amelyben közérthetően leírtuk, milyen panaszok esetén mi a teendő. Ezzel a felvüágosí- tással a rendelők zsúfoltsága és a feleslegesen gyógyszert szedők száma is csökkenthető. NÉMETH ZSUZSA TAKÁCS VALENTINA KÖNYVFESZTIVÁL. Vasárnap estig tart nyitva a IX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol 600 kiadó negyvenezer kötetét mu­tatja be az érdeklődőknek. A Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett rangos eseményre 300 új magyar könyv jelent meg. Az idei könyvfesztivál díszvendége Itália. Nemzeti standjukon a kor­társ olasz irodalom 22 neves alkotója mutatkozik be személyesen is a magyar olvasóközönségnek. A hazai irodalmi élet kiválóságai kö­zül is jó néhányan jelen lesznek a könyvfesztiválon, többen dediká­lással ajánlják kötetüket. Az idelátogató felnőtteket és gyermekeket 250 kulturális program, értékes díjakért zajló kvízjátékok szórakoz­tatják. Az eseményre érkezők 500 forintos belépőjegye valamennyi könyvesstandon levásárolható. fotó: europress/kallus györgy Néhány hasznos tanács 1. A szék ülése előre lejtsen kissé! 2. A gyereket olyan székre ültessük, hogy leérjen a lába! 3. Inkább guggolva dolgozzunk, mint előrehajolva! 4. Kerüljük a hirtelen forgó mozdulatokat! 5. Álló munkát végzők testsúly áthelyezéssel, váltva terheljék a lábukat! 6. Két szatyorba vagy hátizsákba pakoljuk a cipelnivalót! 7. Ne fotelból, hanem hason fekve nézzünk tévét! A töredező sarki jég nem ok a pánikra Az Országos Meteorológiai Intézet elnökének főtanácsadója, Vissy Károly óv attól, hogy a Déli-sark jégpáncéljából a közel­múltban letört tömböt katasztrófaként értékeljük. Az új-zé- landi földtani intézet munkatársa ugyanis megkongatta a vészharangot: szerinte a 720 milliárd tonnás jégtömb drámai hatással lehet az éghajlatra, sőt bizonyítja változását. Budapest Jéghegyek az Antarktiszról évez­redek, de lehet, hogy évmilliók óta válnak le, állítja Vissy Károly, aki maga is kutatott a Déli-sarkon. A mi történelmünkben is elő­fordult már több ilyen eset, leg­utóbb éppen 30 éve volt hasonló méretű.- Mi történik tulajdonképpen akkor, amikor leválik egy jéghegy?- Az Antarktisz szárazföld, és megközelítőleg körkörösen he­lyezkedik el a Déli-sark körül. Az egészet egy jégkupola borítja. A kupola legnagyobb magassága meghaladja a 4 kilométert. Ez a hatalmas jégkupola úgy viselke­dik, mint egy gleccser, vagyis évente csak néhány centit, de csú­szik az óceánba. A leválást vala­milyen fizikai jelenség, például földrengés, vihar is segíti. De az is lehet, hogy egyszerűen nem bírta el a saját súlyát és letört. A letört darabok az áramlatokkal a mele­gebb tengerek felé úsznak, és ol­vadni kezdenek. Az a fele olvad jobban, amelyik a víz alatt van. A jégtömb víz alatti részében - ami egyébként az egésznek a ki­lenctizedét teszi ki - szabálytalan barlangok, üregek keletkeznek. Emiatt egy idő után a jéghegy el­veszti egyensúlyát, és átfordul. A folyamat többször megismétlő­dik, és fantasztikus formájú jég­hegyek alakulnak ki.- Fogy a jég az Antarktiszon?- Fogy, de keletkezik is. Az Antarktisz belsejében jégtű for­májában csapódik ki a csapadék, később ez jéggé tömörödik ösz- sze. A partvidékeken nyáron ha­vas eső, eső is lehet.- Mennyit jelent egy ekkorct jég­hegy az óceánok víztömegben?- Annyit, mintha egy kupica vizet öntenénk a Balatonba.- Alaptalanok hát azok az ag­godalmak, amelyek az alacso­Az Antarktiszról leszakadt 720 milliárd tonnás jégtömb nyabban fekvő országok el­öntéséről szól­nak?- Ez már nem az An­tarktiszról le­szakadt jéghe­gyek, hanem a globális éghaj­latváltozás következménye. Erről pedig nagyon keveset tudunk. A tudományág története és a méré­sek legfeljebb egy-két évszázado­sak. Ezek pedig másodpercek a földtörténeti változásokhoz ké­pest. Nagyon nehéz tehát az ada­tokból trendre következtetni. In­kább lehetne éghajlat-ingadozás­nak nevezni a folyamatot. Azok az esetleges bizonyítékok nincse­nek alátámasztva, amelyekkel a tudóstársadalom egy része igazol­ni akarja az ember által okozott visszafordíthatatlan éghajlatválto­zást, szinte katasztrófahangulatot keltve. Sokkal többet kellene tud­nunk a Földről, hogy megmond­hassuk, milyen hányba változik mindez. Az elmúlt ötven évben mért 0,6 fokos középhőmérsék- let-emelkedés lehet a természetes ingadozás része is. Gondoljunk csak arra, hogy itt, a Kárpát­medencében is volt egy kisebb jégkorszak: akkor lehetett királyt koronázni a Duna jegén. A globá­lis felmelegedést csak a tudósok FOTÓ: EUROPRESS/EPA egy csoportja fogadja tényként. Én 45 éve dolgozom a szakmá­ban. Észlelőként kezdtem egy vi­déki állomáson, és nagyon jól tudom, hogy mennyit változtak a mérésekben a technikák, és mennyit a mérőhelyek környeze­te. A felmelegedés, vagyis a 0,6 Celsius-fokos középhőmérséklet- emelkedés még a hibahatáron be­lül van. Ennek ellenére pártolom a környezetvédelmet, mert csak egy légkörünk van, s arra vigyáz­ni kell. STEFANITS CSABA __________Hírek__________ A FÖLD NAPJA. A Fővárosi Állat- és Növénykert zenekari előadásokat, ökológiai kézmű­ves-foglalkozásokat, ismeretter­jesztő előadásokat tart a hét vé­gén a Föld napja alkalmából. Szombaton a Noé arénában délelőtt tíz órától délután négy óráig bábszínházi, gyermek­színházi és zenei előadások lesznek, a nagy majomházában ökológiai kézműves-foglalkozá­sok. Vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat munka­társai tartanak előadást Idő­járás földön, vízen, levegőben címmel, a Fővárosi Vízművek Rt. munkatársai a vízről adnak tájékoztatást, az állatkert Bar­langtermében Élet a Földön vagy azon kívül címmel csilla­gászati előadásokat hallgathat­nak a látogatók, mti ÉGITESTEK. Bolygók, sorako­zó! címmel szabadtéri csillagá­szati bemutatóra hívja az égi­testek iránt érdeklődőket szom­bat estére a Magyar Csillagá­szati Egyesület. Á budai várban a Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum előtt felállított távcsövek­kel ritka égi jelenséget lehet majd figyelemmel kísérni. A kora esti égen egyszerre figyelhető meg a Naprendszer öt, szabad szemmel is látható bolygója, Napnyugta után sor­rendben a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Szaturnusz és a Jupiter a nyugati égbolton, amint közel egy egyenes mentén helyez­kednek el. mti LAPKIADÁS. Új irodalmi, kriti­kai szemléző folyóirat lát nap­világot Szépirodalmi Figyelő címen. A kéthavonta megjelenő lap mintegy félszáz magyar- országi és határon túli magyar nyelvű lap anyagából válogat. A Balassi Bálint Intézet és a Fia­tal írók Szövetségé által indított folyóirat az irodalmi válogatá­sok mellett interjúkat és recen­ziókat is közöl majd. europress LOVAGOK. Felújított váró- helyiséget adtak a budapesti Heim Pál Gyermekkórházban a Round Table Hungary (Magyar- országi Kerekasztal Egyesület) tagjai. Az Artúr király magyar- országi lovagjai karácsonyi jó­tékonysági gyűjtésük, a maci­akció során kapott pénzado­mányokból újították fel a kór­házi rendelőintézet egyik váró- helyiségének padlózatát, szék­sort helyeztek el, televíziót és videót vásároltak a szobába, mti VERSMONDÁS. Hatodik alka­lommal rendezték meg a tava­szi cigány vers- és prózamondó versenyt Debrecenben, a Köl­csey Ferenc Református Tanító­képző Főiskolán. Az idei verse­nyen 30 általános iskolás diák vett részt, tizenhatan verse­nyen kívül mutattak be egy-egy irodalmi alkotást, mti ÁTADÁS. Megnyílt a bölcsőde­múzeum Budapesten. A józsef­városi intézményt 1877-ben adták át, amely 125 éve eredeti funkcióját megtartva működik bölcsődeként. Az épületet Ybl Miklós tervezte, mti KIÁLLÍTÁS. Isteni szikra cím­mel, a Dél-Alföldről indult, vi­lághíres emberek életét, mun­kásságát bemutató kiállítás­sorozatot indított a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum. Elsőként a makói születésű Galamb József gépészmérnök - a Ford T-mo- dell tervezője - élete ismerhető meg. Több katalógus mutatja be az elmúlt évszázad autójá­nak választott Ford T modell különböző variációit, és két kü­lönböző méretarányú makettet is kiállítanak a modellről. Lát­hatók a tárlaton a konstruktőr által tervezett Fordson traktor kezelési utasításai, amelyek között orosz nyelvű példány is akad. A tárlat május 26-ig tekinthető meg, mti _____________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom