Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

10. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ T É R - K É P >1 Békés XXVI. zenei napok Már csaknem teljes a XXVI. Békés-tarhosi Zenei Napok programja. A megnyitó júni­us 23-án lesz, s július 11-én, a hagyományoknak híven, a nemzetközi kürtkurzus záró koncertje jelenti a zenei na­pok záró hangversenyét. A program az idén tovább bő­vül, a zenei napok kertében ren­dezik meg Múlt — Jelen - Jövő címmel a Zenetanárok Társasá­ga Zongora Szekció konferenci­áját. A Jeunesses Musicales vo­nószenekari tábor és kurzus 76 óta működik Békésen és Tarhoson, sok-sok fiatal vonós tehetség örömére. Az idei kur­zus, mint mindig, neves mű­vésztanárok közreműködésével június 23-tól 30-ig tart majd, melynek résztvevői 13-20 éves korú zeneiskolai és szakközép­iskolai tehetségek lesznek. A fuvolakurzust az idén is Matuz István fuvolaművész ve­zeti, melyet alap-, közép- és fel­sőfokú kategóriában hirdettek meg. A Körösi Nyári Akadémia ének-zenei szekciója június 29- től július 6-ig tart, a Tessedik Fő­iskola Pedegógiai Főiskolai Kara az idén hatodik alkalommal szervezi az ének-zenei tovább­képzést hazai és a határon túli magyar énektanítók és óvodape­dagógusok részére. A magyar zenepadagógia iránt érdeklődők az 52 órás továbbképzés kereté­ben Gulyás György tehetség- mentő iskolájának koncepcióját követő programokkal, előadá­sokkal ismerkedhetnek meg. A „Szép magyar beszéd” ta­nári továbbképző tanfolyam jú­nius 29-én kezdődik, s egy hétig tart. Az idei év tematikájában ki­emelten szerepel a nyelv és a ze­ne kölcsönhatása, amelyre Ko­dály Zoltán mutatott rá először. Mindezt az egykori Tarhosi Énekiskola valósította meg a gyakorlatban. A nemzetközi kürtkurzust másfél évtizede Tarjám Ferenc kürtművész neve fémjelzi. A kurzus július 3-ától 11-éig tart, az idei tábort három kategóriá­ban hirdették meg. A Békés-tarhosi Zenei Napok nyitó hangversenye és záró kon­certje a tarhosi Zenepavilonban lesz. A zenei napok rendezvény- sorozatát több koncert és egyéb zenei program, valamint kiállí­tás színesíti az idén is. Éltünk a városi rang lehetőségeivel Ma 1973. április 15-ére emlékezünk, ekkor nyer­te el településünk ismételten a városi rangot. Ün­nepi körülmények között tesszük ezt, ugyanis a város élete, fejlődése ettől az időponttól felgyor­sult, melynek köszönhető, hogy az évezred kü­szöbét egyre komfortosabbá váló kisvárosként lépte át a település. A várossá nyilvánítás napján érződött, hogy valami új kezdődött, a korábbi erőfeszítések beértek, új távlatokat nyitottak. Ez­zel a lehetőséggel a békési emberek sok-sok küz­delem és erőfeszítés árán éltek is. Mi sem bizo­nyítja mindezt, hogy a népszámlálás adatai sze­rint az elmúlt évtizedben a Körös-völgy városai közül a legkisebb mértékű népességfogyás Béké­sen volt. Négy évtizeddel ezelőtt nagyközségünk­ben 22 ezer 500-an éltek, ma mintegy 22 ezren laknak a városban. A lehetőségekhez képest jó irányú városunk fejlődése, a jelentős infrastrukturális fejlesztések nyomán a település felzárkózott a hasonló nagy­ságú és fejlettnek mondott települések sorába, s a város,,normálisan” működik. Ugyanakkor a ke­leti régióhoz hasonlóan nálunk is magas a mun­kanélküliség aránya, a szegénység érzékelhető, a szociális problémák megoldhatatlansága a fe­szültségek forrása. További távlatokat nyit városunk számára, hogy a gyógyvíz és az erre épülő gyógy-idegenfor- galom nemcsak álom, hanem egyre inkább való­ság, valóban a jövő egyik kitörési pontja. A Széchenyi-terv pályázaton ugyan nem nyert az önkormányzat, az elkészült tervek ugyanak­kor nem kerülnek íróasztalfiókba, azokat, ha más forrásokból is, de meg­próbáljuk megvalósítani, miközben szakmai és pénz­ügyi befektetők után kuta­tunk. Az már bizonyos, hogy ebben az évben a béké­siek régi vágyaként megkez­dődik egy modem uszoda és tanmedence építése. Kész terveink vannak az ökoturizmus továbbfejlesztésére is. Ismert nagy előnye a városnak és a térségnek a Kettős-Körös közelsége, s ennek háborítatlan természeti kör­nyezete, mely sokakat csalogathat e vidékre. A gyógy-idegenforgalom és az ökoturizmus mellett a város a nagy hagyományú Békés-tarhosi Zenei Napokat és az immár hagyománnyá ne­mesedett Madzagfalvi napokat kínálja az érdek­lődőknek kulturális programként. Kedvező, hogy a magas színvonalú alapfokú oktatás mellett a Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Intézet és Gimnázium az ösz- szevonások után a megye egyik legnagyobb, jó hírű, regionális jelentőségű, egyre fejlődő intéz­ménye a városnak. Jó érzéssel ünnepeljük a Szegedi Kis István Református Gimnázium ala­pításának 450. évfordulóját is. A mai nap külö­nösen fontos a volt 1. Számú Általános Iskolá­nak, hiszen az intézmény alapításának 100. évfordulója kapcsán mától a magyar oktatás­ügy nagy alakjának, Eötvös Józsefnek a nevét viseli. PATAKI ISTVÁN POLGÁRMESTER Eötvös József nevét vették fel A KÖZPONT. Békés központja 2002. áprilisában a református templom tornyából nézve Az 1. Számú Általános Iskola századik tanévét ünnepli. A cen­tenáriumi év kapcsán az iskola ma délután ünnepi keretek kö­zött veszi fel Eötvös József nevét- Régóta keresgetjük, hogy kinek a nevét viselhetné iskolánk, hogy a többi közoktatási intézmény­hez hasonlóan ne számmal, ha­nem kiemelkedő munkásságáról tanúskodó, valamelyest az intéz­mény jellegéhez is köthető sze­mélyiség nevével jelöljük iskolán­kat - fogad Farkas Lászlóné igaz­gató. Mint mondja, több fórumon vitatták meg a névfelvételt, végül egybehangzóan báró Eötvös Jó­zsef neve mellett döntöttek. Az 1903. május elsején alapí­tott elemi népiskola a mai oktatá­si intézmény jogelődje. Az Eöt- vös-féle népiskolai törvény bizto­sította az egyes állampolgárok, községek, hitfelekezetek számá­ra az iskolaalapítás jogát, amely kiterjedt a népiskolákra, középis­kolákra és tanítóképzőkre. Az alapításkor a helyi önkor­mányzat jogában állt a tanító ki­A város önkormányzata is támogatta az iskola névválasztását választása, az alkalmazott tanterv és tankönyv meghatározása, a ta­nítás nyelvének eldöntése. Az is­kola nem volt felekezeti, sem föl­desúri tulajdonú közoktatási in­A névadó Eötvös József báró (1813—71), író, költő, államférfi. A magyar kritikai realizmus első nagy alakja, 1848-ban a Batthyány-kormányban vallás- és közoktatási miniszter, ám ‘49 törést jelentett pályájában. 1867-ben újra vallás- és közoktatási miniszter lett, megalkotta az általános és kö­telező népoktatási és a zsidók egyenjogúságáról szóló törvényt, íróként az irodalom határozott irányzatosságának a híve, szembe fordult az öncélú költészet elvével, az író társadalmi hivatását hirdette. Főbb művei: Végrendelet, Én is szeretném (verses kötetek), A karthausi, A fa­lu jegyzője, A nővérek (regény) és Éljen az egyenlőség (vígjáték). tézmény, mindig községi népisko­laként folytatta áldásos tevékeny­ségét, hogy csökkenjen az analfa­betizmus, s a legszegényebb csa­ládok gyermekei is részesülhesse­nek az alapszintű oktatásban. A város önkormányzata is tá­mogatta, hogy Eötvös József Ál­talános Iskola legyen az 1. Szá­mú Általános Iskola. A mai ün­nepi testületi ülésnek része lesz az ünnepélyes névfelvétel, a zászlóavatás. Az önkormányzat támogatásával még az idén elké­szül a névadó mellszobra. Az is­kola centenáriumi évének nyitá­nya a mai esemény. Püski-kiállítás Szirákon A sajtónapon, egy programso­rozat részeként nyílt meg a sziráki Kastély Szállóban Püski Sándor grafikusművész idei első kiállítása. A tárlatot dr. Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, a Stone Bridge Communication AG ve­zérigazgatója nyitotta meg.- Miután a fél világot, mondhat­nám a nagyobbik részét is bejár­hattam, most végre Szirákra is el­jutottam, ebbe a nagyon kelle­mes, jó hangulatú kastélyba. Ter­mészetesen ezt a személyes meg­jegyzést azért tettem, mert mind­ez Püski Sándor barátomra is vo­natkozik, aki szintén azután ér­kezett alkotásaival Szirákra, miu­tán a világ hat országában, így a tengerentúl is több mint huszon­öt helyen már bemutatta azokat- mondta egyebek között Somo­gyi Ferenc, majd szólt a gazdag témaválasztásról, a kifejezésmód szabadságáról, a képekről tükrö­ződő gondolatok harmóniájáról. A sziráki tárlaton a látogatók 18 olyan képet csodálhattak meg, melyeket a legutóbbi há­rom esztendő terméséből váloga­tott a művész, s reprezentálja munkásságának elmúlt néhány évét.-A jövő hó­napban New York-ban len­ne egy koráb­ban tervezett kiállítása.. Való igaz, május­ban az ENSZ- palotába van meghívásom, de ezt a kiállítást a szeptember 11-i terrortámadás miatt elhalasztóm. Tavaly sok he­lyen volt kiállításom, s ezek kap­csán a nyáron Dániában és Svéd­országban lesz bemutatkozásom, illetve újabb kiállításom, az elkö­vetkező hetekben ezekre készü­lök, e két ország közelebb van... A rám jellemző stílusú képeket ál­lítom ki, nem egy állandó „öntő­formában” született alkotások ke­rülnek nagyközönség elé.- Min dolgozik most?- Éppen a napokban fejeztem be az Audinak a 2003-as naptártervét, a márka egy modelljének tizenkét arca kerül rá. A napokban kaptam az értesítést, hogy az igazgatóta­nács változtatás nélkül elfogadta az elképzeléseimet. Az év második fe­lére tervezett néhány kiállítás még előkészítés alatt van, természetesen ezekre is készülök, de minderről most többet nem szólnék. Az oldal a Békési Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Szekeres András Aki egyidős a településsel Ökrös Attila ma 29 esztendős. A város első szülöttje 1973. április 15-én, az akkori nagy­község várossá nyilvánítása napján, fél kilenckor látta meg a napvilágot. Jelenleg a polgármesteri hivatal infor­matikusa. — Gimnazista koromban tudtam meg, hogy egyidős vagyok a vá­rossal, majd a 25. születésnapo­mon szembesültem is vele — kezdi a fiatalember.- Mit jelent önnek a város? — Mindent... Itt gyerekesked- tem, a Szegedi Kis István Gimnázi­umban érettségiztem, családom itt él, munkám ide köt. A sereget ki­véve, mindig a városban éltem. Az ország nyugati részében Békést nem nagyon ismerik, az ott lakók azt hiszik, hogy a megyeszékhely amolyan elővárosa, külső kerüle­te. „Bíkísiességemet” soha nem Ökrös Attila: a sereget kivéve mindig itt éltem szégyelltem, szeretem a vá­rost, mert nyugodt és csen­des település, büszke va­gyok rá, annak ellenére, hogy vannak hiányosságai.- Munkája színesnek tűnik...- Az önkormányzatok­nál az informatikus színes programokkal dolgozik, ép­pen ezért nem unalmas ez a munka. A hivatalban 45 gép van rendszerbe kötve, mely igaz, csak 3-4 éves, de máris kezdenek elavulni: lassúak és kicsi a tárolóka­pacitásuk. Amikor üzembe helyezték, korszerűek vol­tak. Az önkormányzat a kö­zeljövőben szeretné felújí­tani a számítógépparkot - sorolja a fiatalember, aki a nyáron fejezi be főiskolai tanulmányait.- A saját születésnapját hogyan ünnepli?- Csendesen, otthon, szűk családi körben. A terepjáró kutató pedagógus A közelmúltban ünnepelte 81. születésnapját dr. Balanyi László tanár. A helybeliek közül sokan tősgyökeres békésiként ismerik, noha „csak” 35 éve telepedett le a városban a kecskeméti születé­sű, gazdag életpályával rendelkező földrajz-természetrajz szakos tanár, aki diplomáját ‘46-ban, a Pázmány Péter Tudományegye­temen szerezte, majd két év múlva Szegeden doktorált. Gazdálkodó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, osztatlan tanyasi iskolában tanulta a betűve­tést. Több iskolában tanított, volt tanyasi és általános iskolai pedagó­gus, középiskolai és főiskolai ta­nár. Számos tudományos kötet reprezentálja tudományos kutató­munkáját. Bajáról került a városba.- Főként iskolatörténeti, peda­gógiatörténeti, tudománytörténe­ti, botanikai, zoológiái és termé­szetvédelmi témákkal foglalkoz­tam, s foglalkozom, munkáimhoz neves kutatók, Kossuth-díjas aka­démikusok, például Jávorka Sán­dor, Gregus Pál és még sokan má­sok írtak előszót - meséli a helyi fiúkollégium egykori igazgatója, aki ‘81-ben vonult nyugdíjba.- Hogyan került a városba?- Tizenhárom éves főiskolai ta­nári múlttal a hátam mögött a Ta­nítóképző Főiskola tanszékvezetői posztjára nyújtottam be pályáza­tot, amit feletteseim elfelejtettek továbbítani. Ezek után úgy döntöt­tünk, elhagyjuk a várost. Itt szíve­sen láttak, befogadtak.- Milyen volt akkor a település?- Koszos, poros, sáros falu volt Békés... Világéletemben terepjáró ember voltam, ez valahogyan nem állt tőlem messze. Az új környezet számomra újabb kutatási területe­ket jelentett. A szakmai munka si­kerélményt adott, megbe­csült ember­ként élek a vá­rosban. A község város­sá nyilvánítá­sának 25. év- fordulóján életmű kiállí­táson mutatták be munkásságo­mat, tanulmányköteteimet, me­lyeknek egy-egy példánya - jegy­zetként - a bajai Tanárképző Főis­kolán és a budapesti Nemzeti Mú­zeum kézirattárában található.- Hogyan telnek napjai?- Továbbra is foglalkozom kuta­tással, a „gödörben” dolgozom, ami nem más, mint a kis duzzogóm, va­gyis a dolgozószobám. Szívesen go­belinezek és kertészkedek, sajnos kevés időm jut rá, ugyanis szakma munkám továbbra is nagyon leköt - mondta Balanyi László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom