Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám
10. OLDAL - 2003. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ T É R - K É P >1 Békés XXVI. zenei napok Már csaknem teljes a XXVI. Békés-tarhosi Zenei Napok programja. A megnyitó június 23-án lesz, s július 11-én, a hagyományoknak híven, a nemzetközi kürtkurzus záró koncertje jelenti a zenei napok záró hangversenyét. A program az idén tovább bővül, a zenei napok kertében rendezik meg Múlt — Jelen - Jövő címmel a Zenetanárok Társasága Zongora Szekció konferenciáját. A Jeunesses Musicales vonószenekari tábor és kurzus 76 óta működik Békésen és Tarhoson, sok-sok fiatal vonós tehetség örömére. Az idei kurzus, mint mindig, neves művésztanárok közreműködésével június 23-tól 30-ig tart majd, melynek résztvevői 13-20 éves korú zeneiskolai és szakközépiskolai tehetségek lesznek. A fuvolakurzust az idén is Matuz István fuvolaművész vezeti, melyet alap-, közép- és felsőfokú kategóriában hirdettek meg. A Körösi Nyári Akadémia ének-zenei szekciója június 29- től július 6-ig tart, a Tessedik Főiskola Pedegógiai Főiskolai Kara az idén hatodik alkalommal szervezi az ének-zenei továbbképzést hazai és a határon túli magyar énektanítók és óvodapedagógusok részére. A magyar zenepadagógia iránt érdeklődők az 52 órás továbbképzés keretében Gulyás György tehetség- mentő iskolájának koncepcióját követő programokkal, előadásokkal ismerkedhetnek meg. A „Szép magyar beszéd” tanári továbbképző tanfolyam június 29-én kezdődik, s egy hétig tart. Az idei év tematikájában kiemelten szerepel a nyelv és a zene kölcsönhatása, amelyre Kodály Zoltán mutatott rá először. Mindezt az egykori Tarhosi Énekiskola valósította meg a gyakorlatban. A nemzetközi kürtkurzust másfél évtizede Tarjám Ferenc kürtművész neve fémjelzi. A kurzus július 3-ától 11-éig tart, az idei tábort három kategóriában hirdették meg. A Békés-tarhosi Zenei Napok nyitó hangversenye és záró koncertje a tarhosi Zenepavilonban lesz. A zenei napok rendezvény- sorozatát több koncert és egyéb zenei program, valamint kiállítás színesíti az idén is. Éltünk a városi rang lehetőségeivel Ma 1973. április 15-ére emlékezünk, ekkor nyerte el településünk ismételten a városi rangot. Ünnepi körülmények között tesszük ezt, ugyanis a város élete, fejlődése ettől az időponttól felgyorsult, melynek köszönhető, hogy az évezred küszöbét egyre komfortosabbá váló kisvárosként lépte át a település. A várossá nyilvánítás napján érződött, hogy valami új kezdődött, a korábbi erőfeszítések beértek, új távlatokat nyitottak. Ezzel a lehetőséggel a békési emberek sok-sok küzdelem és erőfeszítés árán éltek is. Mi sem bizonyítja mindezt, hogy a népszámlálás adatai szerint az elmúlt évtizedben a Körös-völgy városai közül a legkisebb mértékű népességfogyás Békésen volt. Négy évtizeddel ezelőtt nagyközségünkben 22 ezer 500-an éltek, ma mintegy 22 ezren laknak a városban. A lehetőségekhez képest jó irányú városunk fejlődése, a jelentős infrastrukturális fejlesztések nyomán a település felzárkózott a hasonló nagyságú és fejlettnek mondott települések sorába, s a város,,normálisan” működik. Ugyanakkor a keleti régióhoz hasonlóan nálunk is magas a munkanélküliség aránya, a szegénység érzékelhető, a szociális problémák megoldhatatlansága a feszültségek forrása. További távlatokat nyit városunk számára, hogy a gyógyvíz és az erre épülő gyógy-idegenfor- galom nemcsak álom, hanem egyre inkább valóság, valóban a jövő egyik kitörési pontja. A Széchenyi-terv pályázaton ugyan nem nyert az önkormányzat, az elkészült tervek ugyanakkor nem kerülnek íróasztalfiókba, azokat, ha más forrásokból is, de megpróbáljuk megvalósítani, miközben szakmai és pénzügyi befektetők után kutatunk. Az már bizonyos, hogy ebben az évben a békésiek régi vágyaként megkezdődik egy modem uszoda és tanmedence építése. Kész terveink vannak az ökoturizmus továbbfejlesztésére is. Ismert nagy előnye a városnak és a térségnek a Kettős-Körös közelsége, s ennek háborítatlan természeti környezete, mely sokakat csalogathat e vidékre. A gyógy-idegenforgalom és az ökoturizmus mellett a város a nagy hagyományú Békés-tarhosi Zenei Napokat és az immár hagyománnyá nemesedett Madzagfalvi napokat kínálja az érdeklődőknek kulturális programként. Kedvező, hogy a magas színvonalú alapfokú oktatás mellett a Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Intézet és Gimnázium az ösz- szevonások után a megye egyik legnagyobb, jó hírű, regionális jelentőségű, egyre fejlődő intézménye a városnak. Jó érzéssel ünnepeljük a Szegedi Kis István Református Gimnázium alapításának 450. évfordulóját is. A mai nap különösen fontos a volt 1. Számú Általános Iskolának, hiszen az intézmény alapításának 100. évfordulója kapcsán mától a magyar oktatásügy nagy alakjának, Eötvös Józsefnek a nevét viseli. PATAKI ISTVÁN POLGÁRMESTER Eötvös József nevét vették fel A KÖZPONT. Békés központja 2002. áprilisában a református templom tornyából nézve Az 1. Számú Általános Iskola századik tanévét ünnepli. A centenáriumi év kapcsán az iskola ma délután ünnepi keretek között veszi fel Eötvös József nevét- Régóta keresgetjük, hogy kinek a nevét viselhetné iskolánk, hogy a többi közoktatási intézményhez hasonlóan ne számmal, hanem kiemelkedő munkásságáról tanúskodó, valamelyest az intézmény jellegéhez is köthető személyiség nevével jelöljük iskolánkat - fogad Farkas Lászlóné igazgató. Mint mondja, több fórumon vitatták meg a névfelvételt, végül egybehangzóan báró Eötvös József neve mellett döntöttek. Az 1903. május elsején alapított elemi népiskola a mai oktatási intézmény jogelődje. Az Eöt- vös-féle népiskolai törvény biztosította az egyes állampolgárok, községek, hitfelekezetek számára az iskolaalapítás jogát, amely kiterjedt a népiskolákra, középiskolákra és tanítóképzőkre. Az alapításkor a helyi önkormányzat jogában állt a tanító kiA város önkormányzata is támogatta az iskola névválasztását választása, az alkalmazott tanterv és tankönyv meghatározása, a tanítás nyelvének eldöntése. Az iskola nem volt felekezeti, sem földesúri tulajdonú közoktatási inA névadó Eötvös József báró (1813—71), író, költő, államférfi. A magyar kritikai realizmus első nagy alakja, 1848-ban a Batthyány-kormányban vallás- és közoktatási miniszter, ám ‘49 törést jelentett pályájában. 1867-ben újra vallás- és közoktatási miniszter lett, megalkotta az általános és kötelező népoktatási és a zsidók egyenjogúságáról szóló törvényt, íróként az irodalom határozott irányzatosságának a híve, szembe fordult az öncélú költészet elvével, az író társadalmi hivatását hirdette. Főbb művei: Végrendelet, Én is szeretném (verses kötetek), A karthausi, A falu jegyzője, A nővérek (regény) és Éljen az egyenlőség (vígjáték). tézmény, mindig községi népiskolaként folytatta áldásos tevékenységét, hogy csökkenjen az analfabetizmus, s a legszegényebb családok gyermekei is részesülhessenek az alapszintű oktatásban. A város önkormányzata is támogatta, hogy Eötvös József Általános Iskola legyen az 1. Számú Általános Iskola. A mai ünnepi testületi ülésnek része lesz az ünnepélyes névfelvétel, a zászlóavatás. Az önkormányzat támogatásával még az idén elkészül a névadó mellszobra. Az iskola centenáriumi évének nyitánya a mai esemény. Püski-kiállítás Szirákon A sajtónapon, egy programsorozat részeként nyílt meg a sziráki Kastély Szállóban Püski Sándor grafikusművész idei első kiállítása. A tárlatot dr. Somogyi Ferenc, a Magyar Atlanti Tanács elnöke, a Stone Bridge Communication AG vezérigazgatója nyitotta meg.- Miután a fél világot, mondhatnám a nagyobbik részét is bejárhattam, most végre Szirákra is eljutottam, ebbe a nagyon kellemes, jó hangulatú kastélyba. Természetesen ezt a személyes megjegyzést azért tettem, mert mindez Püski Sándor barátomra is vonatkozik, aki szintén azután érkezett alkotásaival Szirákra, miután a világ hat országában, így a tengerentúl is több mint huszonöt helyen már bemutatta azokat- mondta egyebek között Somogyi Ferenc, majd szólt a gazdag témaválasztásról, a kifejezésmód szabadságáról, a képekről tükröződő gondolatok harmóniájáról. A sziráki tárlaton a látogatók 18 olyan képet csodálhattak meg, melyeket a legutóbbi három esztendő terméséből válogatott a művész, s reprezentálja munkásságának elmúlt néhány évét.-A jövő hónapban New York-ban lenne egy korábban tervezett kiállítása.. Való igaz, májusban az ENSZ- palotába van meghívásom, de ezt a kiállítást a szeptember 11-i terrortámadás miatt elhalasztóm. Tavaly sok helyen volt kiállításom, s ezek kapcsán a nyáron Dániában és Svédországban lesz bemutatkozásom, illetve újabb kiállításom, az elkövetkező hetekben ezekre készülök, e két ország közelebb van... A rám jellemző stílusú képeket állítom ki, nem egy állandó „öntőformában” született alkotások kerülnek nagyközönség elé.- Min dolgozik most?- Éppen a napokban fejeztem be az Audinak a 2003-as naptártervét, a márka egy modelljének tizenkét arca kerül rá. A napokban kaptam az értesítést, hogy az igazgatótanács változtatás nélkül elfogadta az elképzeléseimet. Az év második felére tervezett néhány kiállítás még előkészítés alatt van, természetesen ezekre is készülök, de minderről most többet nem szólnék. Az oldal a Békési Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Szekeres András Aki egyidős a településsel Ökrös Attila ma 29 esztendős. A város első szülöttje 1973. április 15-én, az akkori nagyközség várossá nyilvánítása napján, fél kilenckor látta meg a napvilágot. Jelenleg a polgármesteri hivatal informatikusa. — Gimnazista koromban tudtam meg, hogy egyidős vagyok a várossal, majd a 25. születésnapomon szembesültem is vele — kezdi a fiatalember.- Mit jelent önnek a város? — Mindent... Itt gyerekesked- tem, a Szegedi Kis István Gimnáziumban érettségiztem, családom itt él, munkám ide köt. A sereget kivéve, mindig a városban éltem. Az ország nyugati részében Békést nem nagyon ismerik, az ott lakók azt hiszik, hogy a megyeszékhely amolyan elővárosa, külső kerülete. „Bíkísiességemet” soha nem Ökrös Attila: a sereget kivéve mindig itt éltem szégyelltem, szeretem a várost, mert nyugodt és csendes település, büszke vagyok rá, annak ellenére, hogy vannak hiányosságai.- Munkája színesnek tűnik...- Az önkormányzatoknál az informatikus színes programokkal dolgozik, éppen ezért nem unalmas ez a munka. A hivatalban 45 gép van rendszerbe kötve, mely igaz, csak 3-4 éves, de máris kezdenek elavulni: lassúak és kicsi a tárolókapacitásuk. Amikor üzembe helyezték, korszerűek voltak. Az önkormányzat a közeljövőben szeretné felújítani a számítógépparkot - sorolja a fiatalember, aki a nyáron fejezi be főiskolai tanulmányait.- A saját születésnapját hogyan ünnepli?- Csendesen, otthon, szűk családi körben. A terepjáró kutató pedagógus A közelmúltban ünnepelte 81. születésnapját dr. Balanyi László tanár. A helybeliek közül sokan tősgyökeres békésiként ismerik, noha „csak” 35 éve telepedett le a városban a kecskeméti születésű, gazdag életpályával rendelkező földrajz-természetrajz szakos tanár, aki diplomáját ‘46-ban, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte, majd két év múlva Szegeden doktorált. Gazdálkodó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, osztatlan tanyasi iskolában tanulta a betűvetést. Több iskolában tanított, volt tanyasi és általános iskolai pedagógus, középiskolai és főiskolai tanár. Számos tudományos kötet reprezentálja tudományos kutatómunkáját. Bajáról került a városba.- Főként iskolatörténeti, pedagógiatörténeti, tudománytörténeti, botanikai, zoológiái és természetvédelmi témákkal foglalkoztam, s foglalkozom, munkáimhoz neves kutatók, Kossuth-díjas akadémikusok, például Jávorka Sándor, Gregus Pál és még sokan mások írtak előszót - meséli a helyi fiúkollégium egykori igazgatója, aki ‘81-ben vonult nyugdíjba.- Hogyan került a városba?- Tizenhárom éves főiskolai tanári múlttal a hátam mögött a Tanítóképző Főiskola tanszékvezetői posztjára nyújtottam be pályázatot, amit feletteseim elfelejtettek továbbítani. Ezek után úgy döntöttünk, elhagyjuk a várost. Itt szívesen láttak, befogadtak.- Milyen volt akkor a település?- Koszos, poros, sáros falu volt Békés... Világéletemben terepjáró ember voltam, ez valahogyan nem állt tőlem messze. Az új környezet számomra újabb kutatási területeket jelentett. A szakmai munka sikerélményt adott, megbecsült emberként élek a városban. A község várossá nyilvánításának 25. év- fordulóján életmű kiállításon mutatták be munkásságomat, tanulmányköteteimet, melyeknek egy-egy példánya - jegyzetként - a bajai Tanárképző Főiskolán és a budapesti Nemzeti Múzeum kézirattárában található.- Hogyan telnek napjai?- Továbbra is foglalkozom kutatással, a „gödörben” dolgozom, ami nem más, mint a kis duzzogóm, vagyis a dolgozószobám. Szívesen gobelinezek és kertészkedek, sajnos kevés időm jut rá, ugyanis szakma munkám továbbra is nagyon leköt - mondta Balanyi László.
