Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-18 / 64. szám

tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP HATTER 2002. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ - 9. OLDAL Nedeczky, az elfelejtett forradalmár Biharúgrán két emlékhelye is van az 1848/49-es szabadságharcnak. A parókia épületének falán lévő Petőfl-emléktáblánál minden évben ko- szorúzási üimepséget tartanak, de a másik emlékhelyről, Nedeczky Istvánnak, a forradalom huszárszázadosának sírjáról csak nagyon ke­vés helybélinek van tudomása. Petőfi Sándor 1849-ben egyetlen éjsza­kát (a mai Magyarország területén az utolsót) töltött Biharugrán, Nedeczky István viszont harminc évig lakott a községben. kapott, kivéve Nedeczkyt. Lefokoz­ták és közhuszárként Olaszország­ba vitték, ahol az ottani forradal­márok ellen kellett harcolnia. Más­fél év után, 1851 májusában azért szerelhetett le, mert a családja vált­ságdíjat fizetett. Biharugra- Hol és mikor született Nedeczky Ist­ván1 - kérdeztük a Biharugrán élő Szoboszlai Zoltánt, aki Ugrai mozaik címmel a közeljövőben Biharugra történetéből könyvet jelentet meg.- Nem lehet egyértelmű választ adni, ugyanis kétféle adat maradt ránk. Az egyik szerint Nedeczky István 1831-ben Balatonedericsen született. A másik változat viszont arról szól, hogy Nedeczky István 1832. március 28-án Lesenceto- nojon látta meg a napvilágot. Egy biztos, a két község szomszédtele­pülés, s a Nedeczky családnak mindkét helyen volt birtoka.- Milyen szerepet töltött be Nedeczky az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharcban?- Nedeczky István nagyon fiata­lon kapcsolódott be (több család­Napóleonnal is rokoni kapcsolatban állt Nedeczky István egyik családtagjának a házasodása révén ro­koni kapcsolatba került a Napóleon családdal is.- Deák Ferenc legidősebb nővérét Nemeskéri Kiss Józsefnének hívták, aki egyben Nedeczky István nagymamája volt. Az egyik Nemeskéri Kiss fiú az 1848/49-es forradalom idején francia követként tevékenykedett. Ez a fiú III. Napóleon udvarából választott magának feleséget. Tehát így alakulhatott ki távoli rokoni kapcsolat Nedeczky István és a francia uralko­dócsalád között - közölte lapunkkal Szoboszlai Zoltán. tagjával együtt) a forradalom harci cselekményeibe. Igazán jelentősei a banyiszkói csatában aratott 1849 februárjában, amikor még alig volt 17 éves. Később a komáromi vár védői közt találjuk. Itt 1849 au­gusztusában Klapka huszárszáza­dossá léptette elő. Amikor október­ben az osztrákokkal való megegye­zés során a komáromi várat felad­ták a védők, mindenki amnesztiát- Az 1860-as években Ne­deczky fő szervezője volt egy újabb forradalomnak, amely végül még­sem valósulhatott meg.- Amikor Nedeczky Olaszor­szágból hazajött, Balatonedelicsen élt. Az 1860-as évek elején Kaposvá­ron szervezkedni kezdett a rendszer ellen. Egy fáklyás tüntetésen való részvételért lakhelyelhagyási tilal­mat kapott. Ennek lejárta után a fő­városba ment, ahol tovább folytatta a szervezkedést. Nem sokkal ké­sőbb Olaszországba küldték, ahol Kossuth Lajossal és az akkori olasz miniszterelnökkel is tárgyalt. Az olasz kormánnyal megegyezett ar­ról, hogy az új forradalomba bevetik az Olaszországi Magyar Légiót és 20 ezer ember felfegyverzése történik meg. Már úgy tűnt: minden „olajozottan működik”, amikor 1865-ben a dolog mégis megbukott. Főleg azért, mert osztrák titkosrend­őrök is beépültek a rendszerbe, és egy fegyverszállítmány is megbu­kott. Nedeczky Istvánt és öccsét, Je­nőt letartóztatták. Istvánt, mint első­rendű vádlottat előbb halálra, majd életfogytiglanira ítélték. Egészen a kiegyezésig Olmuc várában, vasba verve raboskodott. A Deák Ferenc (akinek Nedeczky szinte fogadott fia volt, mivel édesapja elhunyt, amikor ő 10 éves volt) irányába tett gesztusként 1867-ben amnesztiával Nedeczkyt is szabadon engedték.- Hogyan került kapcsolatba Biharugrával? — Nedeczky István lánya, „Ferike” 1875-ben a biharugrai Bölöny Józsefhez ment feleségül. Nedeczky ekkor még Buziás or­szággyűlési képviselője volt, ám hamarosan visszavonult a politi­Mindent lefőz! fobfbfo öxűreltet ODioyáa iá; asv análvadászat milliókért Vadássza a kanálikonokat a Milli „Jobban főz" Tejfölről, és nyerje meg a rengeteg értékes ajándék egyikét! A 175 grammos tejföl ikonja 1 pontot, a 450 grammosé 2 pontot ér. Önnek mindössze 10 pontot kell összegyűjtenie, hogy bekerüljön valamelyik sorsolásra. A beküldők között kéthetente az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: 'sf 1-1 millió Ft 10-10 db Zsolnay étkészlet zsf 100-100 db Receptklub Receptgyűjtemény II. Kovács Lázár és Kaszás Géza dedikálásával A részleteket keresse a csomagoláson és a szórólapokon! Beküldési cím: 1592 Budapest, Pf. 499 Beküldési határidő az első sorsolásra: 2002. március 30. Első sorsolás időpontja: 2002. április 2., 10:00 óra Beküldési határidő a második sorsolásra: 2002. április 14. Második sorsolás időpontja: 2002. április 15., 10:00 óra A sorsolást közjegyző jelenlétében tartjuk a Prohome Kft. irodájában (1101 Budapest, Népligeti út 2.) A borítékra ne felejtse el ráírni: Milli „Jobban főz" Tejföl kanálvadászat A nyertesek listáját keresse magazinunkban! / A nyereményakcióban nem vehetnek részt a Nutricia Rt„ a TEAM Magyarország Kft., valamint a Prohome Kft. dolgozói, illetve azok közvetlen hozzátartozói. ÄÖAN * A Bölöny családnak ennél a biharugrai síremlékénél van eltemetve Nedeczky István is - ma­gyarázta Szoboszlai Zoltán ívfotó: lehoczky Péter kától. Ezt követően 1878-tól har­minc éven át Biharugrán lakott.- Biharugrán mivel foglalko­zott Nedeczky?- Azért teljesen nem vonult vissza a közélettől. Az Országos Honvédegylet elnöki és irodafő­nöki teendőit haláláig ellátta. Ha megyei ügyekben kikérték a véle­ményét, szívesen adott tanácsot.- Mikor és hol hunyt el Ne­deczky István?- Hogy a Bölöny család nagy­váradi vagy biharugrai birtokán halt-e meg, arról nem maradt írá­sos feljegyzés. Az biztos: 1908. szeptember 3-án távozott az élők sorából, és sírja ma is itt van Bi­harugrán. Hiszem és remélem, hogy ezt az ugrai sírt is hamaro­san az 1848/49-es forradalom és szabadságharc jegyzett emlékhe­lyeként tartják majd nyilván. MAGYARI BARNA Szép szavak igézetében Színész bármikor lehet, de ötödikes... Varga Istvánné és tanítványai, Hurguly Petra, Tapasztó Nándor és Blaskó Brigitta D-FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE „Aki az irodalmat szereti, rossz ember nem lehet” — módosít­hatnánk az ismert mondást, de nem érdemes. Aki ismeri a dombegyházi Varga Istvánné tanítónőt és tanítványait, az tudja: a vers- és prózamondás­ban jeleskedő gyermekek kor­társaikhoz képest nemesebbé, kedvesebbé válnak. A szép szó finomítja a lelket — mondja a tanítónő, s mindebből az követ­kezik, hogy aki otthonosan mo­zog a költők és írók világában, az csakis jó ember lehet. Dombegyház Varga Istvánné tanítónő 34 éve dolgo­zik a helyi általános iskolában. Már di­ákkorában nagyon szerette az irodal­mat: verseket mondott, szakkörbe járt.- Pedagógusként kezdettől fog­va igyekeztem megtalálni az iroda­lom iránt vonzódó gyermekeket, így volt ez Tapasztó Nándi eseté­ben is, bár az ő tehetségére első­ként Blaskóné Borsi Elvira kolléga­nőm érzett rá: már elsős korában elvitte Nándit egy telekgerendási versmondó versenyre, ahol elsöprő sikert aratott a dombegyházi kisfiú.- Ön mikor tanította Nándit?- Harmadik-negyedikben. Amikor hozzám került, elmondta a Nagymama című verset Juhász Ferenctől. Olyan szépen, olyan át­éléssel adta elő, hogy azt hittem, valaki felkészítette. Pedig teljesen maga dolgozta fel a költeményt! Ekkortól tudom: ilyen tehetség még nem volt a kezem alatt! Ala­pos munkába kezdtünk, s bene­veztünk az Apáczai Kiadó gyer­mekújságának, a Szivárványnak a szavalóversenyére. A békéscsabai középdöntőt megnyertük Kormos István Kacor király című verses meséjével. Budapestre Romhányi József A holló és a róka című ver­sével, illetve - kötelezőként - Pe­tőfi Arany Lacinak című költemé­nyével mentünk. Nándi második lett, s — utólag tudtuk meg — ek­kor már figyelték.- Figyelték?- Igen, a filmesek. Három nap múlva hívtak telefonon. Két pró­bafelvétel, ismerkedési tábor, filmforgatás. Olyan volt, mint egy álom. Nándit a nagymama kisér­te, a felvétel helyszínén, Pilis- szentlászlón laktak.- Mi a címe, és miről szól a film? — fordulok Nándihoz.- Na, végre itt a nyár! Ez a cí­me, de hogy miről szól... hát ez egy kicsit bonyolult. A történet­nek az a lényege, hogy a filmbeli nagyszülőknek jelentős adóssá­guk van, de nincs miből kifizetni. Mi, gyerekek elindulunk kincset keresni, meg is találjuk, de kide­rül, hogy értéktelen kacat. Ennek ellenére minden jó, ha jó a vége...- Melyik a kedvenc jeleneted?- Az, amikor anyaszült mezte­len berohanunk a vízbe, és helikop­terről veszik, hogy pancsolunk. —Mikor láthatjuk a filmet? Április elején lesz a premier, utána bemutat­ják a mozikban, majd a televízióban is, 12 részben. Ott mindig én fogom beharangozni a következő részt...- Ezek szerint te már kész szí­nész vagy! Az is maradsz?- Ha arra tetszik gondolni, hogy milyen pályát választok... Hívtak Békéscsabára a stúdióba, meg a Bó­bitába bábegyütteshez szövegmon­dónak... Én úgy vagyok vele, hogy színész az ember akármikor lehet, de ötödikes csak egyszer! A legna­gyobb vágyam az, hogy kitűnő le­gyen az év végi bizonyítványom. Beszélgetésünk alatt Varga Istvánné másik két tanítványa, Hurguly Petra és Blaskó Brigitta mindvégig illedelmesen hallgatott. Ők képviselik az utánpótlást: meg­mérették már magukat az iskolai és a helyi felnőtt közönség előtt, sőt Bé­késcsabára, a Szivárvány gyermek- lap versenyére is eljutottak: Brigitta harmadik lett a korcsoportjában, Pet­ra pedig az első tíz között végzett.- Itt nem állunk meg — mond­ja Varga Istvánné. - A kislányok­kal márciusban fellépünk a dombegyházi iskola alapítványi estjén, áprilisban pedig Budapes­ten, az angyalföldi József Attila- napokon. ménesi györgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom