Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 72. szám

6. OLDAL - 2002. MÁRCIUS 27., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Tóth Károly: Nem tisztességes Domokos László: Az illetékbevételből nem kapok juttatást Aki figyelmesen olvassa az egyik, megyénk­ben megjelenő hirdetési lapot, a legutóbbi számban találkozhatott Tóth Károly szocialis­ta parlamenti képviselő hirdetésével, mely szerint Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke negyedévenként 4,5 millió forint jutal­mat kap, mert a megye lakosai határidőre be­fizetik a rájuk kirótt illetékeket. Ez lehet, hogy törvényes, de nehezen nevezhető tisztességes­nek — így a megszólítás. Domokos László ka­tegorikusan kijelentette: az illetékbevételből nem kap juttatást. Békéscsaba Nézzük előbb a fizetett nyílt levelet, kissé részle­tesebben: „Tisztelt Domokos úr! Ön a törvény­ben biztosított rendszeres havi tiszteletdíján felül — saját vagyonbevallása szerint - negyedéven­ként 4,5 millió forint jutalmat vesz fel, amelyet azért kap, mert a megye állampolgárai törvény- tisztelő módon pontosan, határidőre fizetik be a különböző jogcímen kivetett illetékeket... Domokos Ur! Ez az eljárás lehet, hogy törvé­nyes, de tisztességesnek nehezen nevezhető. Én az Ön helyében levonnám a következtetést, és félreállnék. Igaz, én szocialista vagyok és nem fideszes. A jó lelkiismeret reményében: Tóth Károly MSZP-s országgyűlési képviselő, a nemzetbiz­tonsági bizottság tagja.”- On szerint joggal nehezményezi-e Tóth Ká­roly, hogy az ön nyilvánosságra került vagyonnyi­latkozatában semmilyen közelebbit nem jelölt meg a tekintélyes jutalom okát illetően, és hogy azt a szocialista képviselő tisztességtelennek tartja? — fordultunk Domokos Lászlóhoz.- Az illetékbevételből nem kapok juttatást. 1998-ig létezett az illetékbevételből érdekeltségi juttatás, amelyből az előző megyei elnökök ré­szesedtek. Ezt a szokást helyi rendelet változtat­ta meg 1998 január 1-jétől. Egyébként az illeték- bevételt a Békés megyei önkormányzat intézmé­nyeinek működéséhez, például idősotthonok, is­kolák fenntartására fordítja. Ezért fontos, hogy 2001-ben majdnem kétszer annyi illetékbevétel maradt Békés megyében, mint azelőtt bármikor: 721 millió forint. Ezt úgy értük el, hogy az or­szággyűlésben törvényt módosítottunk a vidék, Békés megye javára. A törvény módosításakor a szocialista képviselők sajnos nemmel szavaztak.- Mi a véleménye erről az időzített bombáról és kíván-e más módon is reagálni a levélre, mint ez­zel a nyilatkozatával?- Politikusként Békés megye fejlesztésének szentelem az életem, hivatásom a gazdaságpoliti­ka. Véleményem szerint minden politikusnak olyan jövedelemmel kell rendelkeznie, hogy csak a közügyeknek élhessen. Az embereknek ismer­niük kell képviselőjük vagyonát. Ezért tártam a nyilvánosság elé a pontos vagyoni helyzetemet, minden jövedelmem és tulajdonom. Úgy gondo­lom, a politikus munkáját, eredményeit időről időre értékelni kell. Ha a munka eredményes, to­vábbi bizalmat kell szavazni 2002. április 7-én. Tóth Károlytól ezek után azt kérdeztük, ra­gaszkodik-e állításához, vagyis, hogy az említett jutalom ebből az illeték utáni juttatásból szárma­zik?- A rendeletet a Békés Megyei Önkormányza­ti Hivataltól kértem meg, ez nem tartalmazza, hogy hatályát vesztette volna, noha tudom, többször módosították. A 4,5 millió Domokos úr vagyonnyilatkozatából származik. Azt is a me­gyei önkormányzat illetékesétől tudom, hogy ezt az összeget rendeletben szabályozott mó­don, megyei munkáltatójától veszi fel. Ismerete­im szerint a 4,5 milliós jutalomnak más összete­vői is vannak, de java része az illeték utáni juta­lom. Mellesleg másfél hónapig vártam, hogy va­laki reagáljon a sajtóban megjelent vagyonnyi­latkozat után. Volt, aki a mostani hirdetett leve­let negatív kampánynak minősítette, de többen egyetértettek a felvetéssel. A sajtóban minden­esetre senki sem firtatta, miként alakulhat ki ilyen, átlagostól eltérő vagyonnyilatkozat. Ezek után néztem utána... Az elmondottakhoz csak annyit: az nem derül ki Domokos László válaszából, hogy akkor a 4,5 millió forintos jutalmat milyen címen kapja ne­gyedévenként. Ami pedig a reagálást illeti, ebben téved Tóth Károly. A vagyonnyilatkozat lapunk­ban történt megjelenésének másnapján ugyanis számos SMS-üzenet és telefonon történt reagálás után nyomban megkerestük Domokos Lászlót és február elsejei lapunk „Vonalban vagyunk...” ro­vatában már reagált, a fentiekkel legtöbb ponton megegyező választ adott. _______ FÁBIÁN ISTVÁN Eg yszerűsített adóellenőrzések A tavaszi szünidőben Gyulán Gyulán, az Erkel Ferenc Általá­nos Művelődési Központban Tavaszi szüni-dömping címmel a város általános iskolásainak különféle játékokat, vetélkedő­ket rendez a Családsegítő Köz­pont és Gyermekjóléti Szolgá­lat, az Országos Gyermekvédő Liga helyi szervezete, a Zabhe­gyezők Egyesületének helyi csoportja, s a művelődési köz­pont mától péntekig. A foglalko­zásokat minden nap 10-től 14 óráig tartják. A mai társasjáték- délelőttön új és érdekes játéko­kat lehet kipróbálni, csütörtö­kön például actyvity-vetélkedőt rendeznek a csapatoknak, míg pénteken húsvéti dísztárgyakat készíthetnek, tojásokat festhet­nek az erre vállalkozók. A ren­dezők kérése, hogy a festendő tojásokat mindenki hozza ma­gával. _______________________-ö­Tolerancianap Orosháza Az orosházi Egyesített Szociális Intézmény Családsegítő Szolgá­lata március 27-én toleranciana­pot rendez, ahol lehetőséget kí­vánnak teremteni az egészséges és sérült fiatalok közeledésére, egymás életébe való betekintés­re. A tolerancianap helyszíne a Petőfi Kulturális Kht., ahol a programok 9 órakor kezdőd­nek. Egyebek mellett fellép a Vad-Ász duó, lesz táncház és le­hetőség nyílik kézműves foglal­kozásokon való részvételre is. 12 óra 30 perckor pedig az ér­deklődők megtekinthetik a Vakvagányok című magyar fil­met. A nap folyamán kihirdetik a tolerancianap alkalmából kiírt rajz- és irodalmi pályázat ered­ményét is. K.E. (Folytatás az 1. oldalról)- A kifizetői adatszolgálta­táson kívül honnan érkeznek még információk az adóhiva­talhoz?- Biztosító intézettől, amennyiben a magánszemély az élet- vagy nyugdíjbiztosításá­nak rendelkezési jogával 10 éven belül élt. Ekkor ugyanis vissza kell fizetni a korábbi években igénybe vett adóked­vezményt. Illetékhivataltól, ha a magánszemély ingatlant értéke­sít. Ebben az esetben is érdemes az adóbevallásban szerepeltetni az ebből származó jövedelmet, mert elmaradása egyszerűsített ellenőrzést von maga után. Pénzintézetektől a lakáscélú megtakarításról, valamint an­nak felhasználásáról kap infor­mációt az APEH. Hozzájutunk adókedvezményre jogosító iga­zolásokhoz is a kiállítóktól, amelyek a kedvezmény mérté­kéről szólnak. Ezek közül említ­hetem a felsőoktatási tandíjat, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat, a közcélú adományt, a befekte­tési adóhitelt, a súlyos fogyaté­kosság, élet- és nyugdíjbiztosí­tás, a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményét. Ezeknél az ese­teknél azt vizsgáljuk, hogy a magánszemély a lejelentett ked­vezmény összegét szerepeltette- e adóbevallásában.- Mi történik az ellenőrzés be­fejezése után?- Ha a bevallás a jogszabály­ok rendelkezéseinek megfelel, csak egy tájékoztató levelet kül­dünk. Amennyiben a bevallott jövedelem, adó vagy az adóked­vezmények nem felelnek meg a jogszabályok előírásainak, akkor a tényállásról és az adókülönbö­zetről jegyzőkönyvet, készítünk, és elküldjük postán az adózó­nak.- Ennek kézhezvétele után mit tegyen az adózó?- Nyolc napon belül írásban észrevételt tehet, csatolva igazo­lásait. Ha az észrevétel megala­pozott, kiegészítő jegyzőkönyv készül. Amennyiben észrevétel nem érkezik, megindul az adó­igazgatósági eljárás. A befize­tendő adóhiányról, valamint an­nak törvényes szankcióiról — így az adóbírság és a késedelmi pótlék összegéről - határozatot kap a magánszemély. A kézhez­vételtől számított tizenöt napon belül fellebbezhet, e határidő után viszont csak méltányossá­gi, illetve részletfizetési kére­lemmel élhet. Ha megállapítása­inkat nem vitatja, úgy a mellé­kelt postai utalványon rendez­heti az adózó tartozását. Na­gyon fontos, hogy mindenki őrizze meg elévülésig, 5 évig a bevalláshoz szükséges doku­mentumait.- Megyénkben idén hány ma­gánszemély bevallását vizsgálja az APEH?- A számítógépes feldolgo­zóprogramnak köszönhetően idén közel ötezer magánsze­mélynél végezzük el az egysze­rűsített adóellenőrzést. A mód­szernek több haszna is van, egyrészt a magánszemélyek visszajelzést kapnak bevallása­ik helyességéről, másrészt az adóhivatal ösztönözni szeretné az adatszolgáltatókat a minél pontosabb és precízebb adat­közlésre. NYEMCSOK LÁSZLÓ „LÉGY UDVARIAS MINDENKIVEL, BARÁTSÁGOS SOKAK­KAL, KÖZELI KAPCSOLATBAN KEVESEKKEL, SZOROS BA­RÁTSÁGBAN CSAK NÉHÁNNYAL!” (LeeWallek) Kisnemesi otthonok találkozója A kisnemesi otthonok jelenlegi fenntartóit invitálta meg a békés­csabai Omaszta-kúriában székelő Munkácsy Emlékház vezetősége szakmai találkozóra. A cél: felmér­ni, hogy milyen helyzetben vannak ezek az értékek Magyarországon. A békéscsabai Omaszta-kúria még szerencsésnek mondható helyzetben van - mondta la­punknak Mészáros Zsuzsa, az emlékház vezetője. Abból indult ki, hogy a máshol gyakorta csak egy gondnok üzemelteti az épüle­tet: ők Békéscsabán ezzel szem­ben azon kevesek közé tartoz­nak, ahol szakemberek dolgoz­nak, sőt, a gyakori kulturális ese­mények még szélesebb körben teszik ismertté a műemléket. Magyarországon a több ezer­ből összesen 32 egykori kisneme­si otthonban működik múzeum. A találkozóra tíz-üzenkét kúria képviselőit várják. Az első orszá­gos találkozó keddtől csütörtökig tart, tegnap bemutatták a várost, az emlékházat, és dr. Czeglédi Imre Munkácsy ősei és rokonsága című könyvét. ¥. j. POLITIKAI HIRDETÉS Belvíz, csatornázás A két évvel ezelőtti belvíz idején 108 bé­késcsabai ház ron­gálódott meg vagy vált használhatat­lanná. Mivel a kor­mány felelőséggel tartozik a polgáro­kért, nyilvánvaló volt, hogy támoga­tást biztosít a felújításhoz, új­jáépítéshez. Békéscsabán mindenki megkapta a kért tá­mogatási összeget, együtt vé­ve 19 millió 277 ezer forintot — mondta Végh László or­szággyűlési képviselő tegna­pi, békéscsabai lakossági fó­rumán. A békéscsabai 11. Számú Álta­lános Iskolában megtartott ren­dezvényen Végh László ország- gyűlési képviselő beszélt az el­telt négy év eredményeiről, hangsúlyozva a nyugdíjemelést, a családtámogatási rendszert és a diákhitel bevezetését. A kor­mány munkájának értékelését követően a képviselő rátért a he­lyi ügyekre, s elmondta: Jaminában kifejezetten súlyos problémát jelentett a belvíz, a károsult házak közel 40 százalé­ka ezen a területen található. A problémával maga is szembe­sült, hiszen tizenhét családot lá­togatott meg, akiknek a háza bel­vízkárt szenvedett. Végh László kiemel­te, a problémát sike­rült megoldani, de ah­hoz, hogy ne alakul­hasson lu még egyszer ilyen súlyos helyzet, mindenképpen meg kell valósítani Békés­csaba teljes csatorná­zását! Erre most min­den lehetősége meg van a város­nak, hiszen jövőre megkezdődik az a - teljes költségét tekintve - hétmilliárd forintos program, amelyet 90 százalékban az állam finanszíroz. Ennek köszönhető­en a következő években megva­lósul a megyeszékhely teljes le­fedettsége csatornázási szem­pontból, s végérvényesen megol­dódik a csapadék- és belvízelve­zetés. Többen felvetették, hogy ren­dezni kellene a jaminai bányata­vak körüli területet, míg más hozzászóló a termálkúttal kap­csolatban érdeklődött. A jelenlé­vők között olyan is volt, aki me­zőgazdasággal foglalkozik, így a témák között a földtörvényt is érintették. A lakossági fórum egyik hozzászólója elmondta, a kormány jó úton indult el, s bízik benne, hogy ezt a megkezdett munkát a Fidesz a választások után folytatni tudja, és folytatni is fogja. Országos tanulmányi verseny Az Országos Műszaki Tanul­mányi Verseny idei döntőjét a békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakkö­zépiskolában rendezik ápri­lis 3-ától 5-éig. Békéscsaba Az évtizedes múltra visszate­kintő versenyen hét szakma- csoportban 140 tanuló méri össze tudását. A tét - a tá­mogatók által felajánlott ér­tékes tárgyjutalmak mellett - a garantált felvétel az or­szág műszaki főiskoláira, egyetemeire, és a jeles ered­ményű technikusi bizonyít­vány. A döntő ünnepélyes meg­nyitója április 3-án 18 órakor kezdődik a szakközépiskolá­ban. Csütörtökön délelőtt tart­ják az írásbeli, délután a szó­beli versenyeket, kísérő prog­ramként megnyitja kapuit a Műszaki Könyvkiadó referen­cia könyvtára, a felkészítő szaktanárok pedig szakmai előadásokat hallgathatnak. „Levezetésként” városnézés és a Munkácsy Mihály Múze­um kiállításának megtekintése szerepel a programban. A záró napon, pénteken 11 órakor hirdetik ki a verseny ered­ményt. ________________________V. K. Újabb „útalapkő-letétel” Egy héttel azt követően, hogy Fónagy János közlekedési mi­niszter és Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke le­tették a Békéscsaba—Vészéi útszakasz négysávosításának alapkövét, újabb jelentős út­fejlesztés kezdődik Békésben. Ma 10 óra 30-kor a Békéscsa­bát elkerülő út I. ütemének alapkövét helyezi el Mannin- ger Jenő, a közlekedési tárca politikai államtitkára. Mind­két beruházásra a Széchenyi Plusz gazdaságélénkítő prog­ram biztosít lehetőséget, amely 28 milliárd forintot irányzott elő megyénk közút­hálózat-fejlesztési terveinek megvalósítására. Békés megye felzárkóztatásá­nak egyik alapfeltétele megkö­zelíthetőségének javítása. Hosz- szú évekig-évtizedekig csak üres szólamokat lehetett hallani ennek a területnek a fontosságá­ról, a sokszor beígért fejleszté­sek elmaradtak. A közelmúlt­ban azonban felgyorsultak az események, ami elsősorban an­nak köszönhető, hogy az elmúlt időszakban elkészült közép- és hosszú távú úthálózat-fejleszté­si tervekhez sikerült forrást elő­teremteni. A tervek minden esetben a 44-es számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztését tekintik alapnak, végcélnak. Mindez ütemezetten, az elfoga­dott kormányhatározatoknak megfelelően, fokozatos kiépítés mellett valósítható meg. Az első jelentős lépés az új tiszaugi híd megépítése volt, amely önmagá­ban is lecsökkentette a Buda- pest-Békés megye útvonal me­netidejét. Ezt követi a Békéscsa- ba-Veszei közötti szakasz négysávosítása és a Békéscsabát elkerülő szakasz megépítése. Utóbbi két fejlesztés a Békés megye számára a Széchenyi Plusz gazdaságélénkítő prog­ramban előirányzott 28 milliárd forintból valósul meg. Ebből az összegből azonban nemcsak a 44-es, hanem a 47-es számú fő­út fejlesztése is megvalósítható, hiszen a következő években a szarvasi és a békéscsabai elke­rülő út II. szakasza mellett, az orosházi elkerülő III. és IV. sza­kasza, valamint a mezőberényi és csorvási elkerülő utak is megépülnek. A 44-es számú főúton több, ka­pacitási gondokkal küszködő út­szakasz található. Ezek közé tar­tozik Békéscsaba átkelési szaka­sza, amely már évekkel ezelőtt meghaladta az eltűrhető forga­lomnagyságot, ezért lelassult a forgalom és fokozott balesetve­szély áll fenn. Az országos köz­utak 2000. évi forgalomszámlálá­sa alapján Békéscsaba átkelési szakaszát naponta 18 782 jármű veszi igénybe. Az elkerülő sza­kasz megépítése után várhatóan a forgalom mintegy fele terelődik az új nyomvonalra. A zajterhelés és a levegőszennyezés akkor is je­lentősen csökken, ha a jelenlegi kibocsátási értékek változatlanok maradnak. A Békéscsabát elkerü­lő teljes szakasz 8,5 km hosszú lesz, ebből az I. ütemben közel 4 km épül meg. Ez a 2x1 sávos út­szakasz a várost északon kerüli el, és elsősorban a belvárosi átke­lési szakaszokat, így például a Baross és a Bajza utcát tehermen­tesíti. Keresztezi a 47. számú fő­utat is, ezért a későbbiekben mintegy összekötő útként fogja szolgálni a Békéscsaba—Békés— Mezőberény közötti közúti for­galmat. írásunk a Békés Megyei Te­rületfejlesztési Tanács tá­mogatásával készült. Szerkesztő: Vandlik János

Next

/
Oldalképek
Tartalom