Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-08 / 57. szám

6. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 8., PÉNTEK TÉR -KÉP Békés A város új jelképe Békést eddig közvetlenül a váro­si címerrel lehetett megjeleníte­ni, illetve a város nagyobb ren­dezvényeinek lógóival. Az elfogadott új embléma frap­páns megjenítése Békésnek. A lógót Püski Sándor, a városban élő és alkotó grafikusművész ter­vezte. Az új emblémához egy új, a városhoz kapcsolódó szlogen is kapcsolódik: Békés, a hidak vám­sa. E jelmondat alapját az adja, hogy a városban összesen tizen­négy híd szolgálja a lakosságot. Kettős könyvbemutató A Szegedi Kis István Református Gimnázium az idén ünnepli ala­pításának 450. évfordulóját. Kedden délután az iskola könyvtárában kettős könyvbe­mutatót rendeztek. A napokban készült el a gimnázim jubileumi évkönyve, valamint a Békési sorsok könyvsorozat keretében Tóth Julianna — egykoron a gimnáziumban érettségizett, ma negyeik évfolyamos teológiai hallgató — A békési református gyülekezet küzdelmes századai című könyve. A szerző eredeti­leg a lelkipásztorok munkássá­gán keresztül szerette volna be­mutatni a gyülekezet történetét, majd - mint mondta -, a kuta­tómunka során olyan témákra bukkant, melyek megváltoztat­ták eredeti koncepcióját. A rep­rezentatív könyv, a szerző két­éves kutatómunkáját követően, ezer példányban, a gyomai Kner Nyomdában készült Kállai Júlia grafikusművész tervei alapján. A lehetőségek költségvetése Az összkiadások 34,5 százalékát fejlesztésekre, beruházásokra fordítják Békés idei költségvetése a lehetőségek költ­ségvetésének is nevezhető, mert gazdálkodás mellett mindent beterveztünk, amit a csök­kenő ütemű állami támogatás lehetővé tett. Ez a költségvetés jobb lehetőségeket teremt a lakóknak, a vállalkozásoknak az infrastruk­túra kiépítésével. A jövő költségvetésének is nevezhető, mert az összkiadások 34,5 száza­lékát fejlesztésekre, beruházásokra fordítjuk — mondta Pataki István polgármester. A város tervezett bevételeinek és kiadásainak összege 3 milliárd 274 millió 672 ezer forint. Hi­telfelvételt idén sem tervezett be az önkormány­zat, a tervezés alapelve az volt, hogy annyi tó- adást, feladatot tartalmazzon a program, mint amennyire a biztos bevételek fedezetet nyújta­nak. Az előző évekhez hasonlóan többletbevéte­lekből újabb feladatok, fejlesztések valósulnak meg. Az önkormányzat 2002. évi tervezett bevéte­leinek vizsgálatakor megállapítható, hogy az ez évi bevételek összege 18 százalékkal magasabb az előző évihez képest.- Helyi adóbevételként ebben az évben 100 millió forintra számít az önkormányzat, mely­ből az iparűzési adó 74 millió 500 ezer forint, a kommunális adó 25 millió forint, az idegenfor­galmi adó pedig félmillió forint. A gépjárműadó tervezett bevétele 33 millió forint, a termő­föld bérbeadásából származó jövedelem előirányzata 4 millió forint. Mindez több mint 12 százalékkal fe­lülmúlja az elmúlt évit. Fontos eleme a költség- vetésünknek, hogy a felhalmozási bevétele­ket a város nem fordítja működésre, így gyara­podik a város vagyona, javulnak a lakossági életkörülmények. A várható, de most még biztonsággal nem ter­vezhető bevételek telje­sülése esetén további fejlesztések, felújítások valósulhatnak meg - szegezte le a polgármes­ter. A idei kiadásoknál elsődlegesen és fő szem­pontként a figyelem középpontjába került, hogy a városi intézmények működési költségvetése biztosított legyen, csak ezt követően került sor a fejlesztési, felújítási feladatok rangsorolására és a költségvetésbe történő beépítésére. A rendelkezésre álló források a fejlesztési fel­adatok megvalósítását erősen behatárolják. En­nek következtében a szennyvízberuházás, vala­mint a gázközmű-vágyon utáni juttatásból ren­delkezésre álló forrásra alapozott uszodaépítés és gyógyfürdő-bővítés feladatain túl mindössze az áthúzódó beruházások megtervezésére nyílik lehetőség. A legnagyobb munkáltató a városban az ön- kormányzat, 814 személyt foglalkoztat. Ennek éves bérköltsége csaknem 1 milliárd 200 millió forint. Az előírt béremelések fedezetét az önkor­mányzat biztosítja és ki is fizeti.- Problémát okozott az idei költségvetés összeállításánál az, hogy a béremelés fedezetét az állam nem adta meg, ugyanis a bér és járulé­kainak terhei 128 millió forinttal növekedtek ebben az évben, amellyel szemben az állami tá­mogatás csupán 53 millió 627 ezer forint. A kü­lönbséget, 74 millió 300 ezer forintot, a bérnö­vekedés 58 százalékát a vá­ros adja, és csak 42 százalé­kát az állam. Ez az arány romlott az előző évhez vi­szonyítva, amikor is a bé­rek és járulékainak emelé­séhez csak 11 százalékot kellett a városnak hozzá­tennie - magyarázta Pataki István. Minden intézmény állami támogatását a vá­rosnak ki kell egészítenie. A legjelentősebb vál­tozás a zeneiskolánál van, amely eddig lénye­gében a normatív támogatásból gazdálkodott, de ez évben már 7 millió 200 ezer forint önkor­mányzati támogatás szükséges a működésé­hez. Fejlesztésre az eddigi legnagyobb összeget, 1 milliárd 142 millió forintot tervezett az önkor­mányzat, amely az összkiadás 34,8 százaléka. Már a tavalyi 30 százalékos fejlesztési arány mind megyei szinten, mind a város életében kiemelke­dő volt, hiszen a korábbi években csak 20-30 mil­lió forintot tudott a város ilyen célra fordítani. Az ez évi keretbe a folyamatban lévő, szerződéssel lekötött fejlesztések, beruházások fértek bele. Ezek közül kiemelkedik a szennyvízberuházás, amely több mint 686 millió forintjába kerül ebben az évben Békésnek. Ez az összeg a költségvetés­ben rendelkezésre áll, és a munkálatok már megkezdődtek. Az uszoda, a fürdő fej­lesztésére 225 millió forintot különítettek el. A szociálpolitikai pénzeszközök elfoga­dásánál figyelembe vette az önkormány­zat, hogy ezen a terü­leten az előző évek­hez képest sem csök­kentek a feszültségek. A városban változatla­nul magas, 14-16 szá­zalékos a munkanél­küliség, növekszik az idősek száma, egyre több az egyedül élő. Az első lakáshoz jutók és a gázbekötések támogatására 20 millió forintot különítettek el. Figyelembe véve az igényeket és azt, hogy sokan csak ezzel a segít­séggel tudnak lakáshoz jutni, év közben továb­bi 10 millió forinttal egészítik ki a városi lakás­alapot. A művelődés területe: 2002-ben folytatják a könyvtár átalakítását, fejlesztését, az informati­kai központ kialakítását. A városi ünnepségek megrendezése és szervezése már folyamatban van - XXVI. Békés-tarhosi Zenei Napok, IV. Ma­dzagfalvi Napok - a szükséges forrásokat a költ­ségvetés biztosítja. Az orvosi ügyelet működését több mint 1 mil­lió 600 ezer forinttal támogatja a város, 12 millió 800 ezer forintot tesz tó annak az ultrahang-ké­szüléknek az ez évi részlete, amelyet a rendelő- intézetben adtak át 2001-ben. A civil szervezetek ez évi támogatása a tava­lyival szemben 10 százalékkal emelkedett, így összességében 4 millió 200 ezer forinton felül kapnak, melyből az Önkéntes Tűzoltó Egyesület támogatás 1 millió 100 ezer forintot, a polgárőr­ség támogatása pedig 550 ezer forintot tesz tó. A sport önkormányzati támogatása emelkedett, er­re a célra ebben az évben 35 millió forintot költ a város - tudtuk meg Pataki Istvántól, Békés polgármesterétől. Milliók a tisztaságért A város idei költségvetésében jelentős összegek szerepelnek a város üzemelte­tésére, tisztaságára. Parkfenntartásra 22 millió forinton felül áll rendelkezésre, mely­ből a zöldterületek gondozása több mint 12,5 millió forintba kerül. Különböző utcai bútorok - padok, kukák - beszerzésére 3 millió forintot tud a város költeni. Az ez évi szemétszállításra a város csaknem 40 mil­lió forintot költ, míg az utak, járdák gépi és kézi tisztítása 14 millió forintba kerül. A lakossági igényeknek megfelelően pat­kányirtásra több mint 3,5 millió forintot vet­tek számításba, kullancsirtásra 640 ezer forintot, míg szúnyogirtásra ebben az év­ben több mint 3,5 millió forintot. Az odvasodás egyértelmű jelei láthatók a kivágott fákon - mutatja Püski János Elöregedtek, megbetegedtek idősebb és vastagabb ágak is elszá­radnak, szeles időben letöredez­nek, súlyosabb esetben a szél a fát is kettétöri vagy tódönti. A Hőzső utcában — így az iskola előtt is — az öreg jegenyenyárak rendkívül bal­esetveszélyessé váltak. Ugyanak­kor a megkezdődött betegség más fertőző növényi betegségekkel is párosult, s együttesen fokozták, fo­kozzák a balesetveszélyt, az ágak­nak a járdára vagy a közútra való zuhanását. A kivágott fákat a odva­sodás és a betegségek miatt ipari célra nem lehet felhasználni, ezért tűzifa lesz belőlük. Püski János elmondta még: az iskola szép parkját is veszélyez­tették a beteg fák, melyek maxi­mum még egy évtizedet élhettek volna — betegen. S mivel nem akartak nagyobb bajt, ezért több szakember bevonásával született a döntés kivágásukról. Helyükre sokkal szebb és dekoratívabb fá­kat ültetnek. Az elmúlt hetekben a város több utcájának csendjét moto­ros láncfűrészek hangja verte fel. Sokan érthetetlenül tekin­tettek a munkásokra... Több emberben megfogalmazó­dott: „Miért vágják tó ezeket az öreg, emberderék vastagságú fá­kat?” így volt, s lesz ez többek között a Hőzső utcában is. A kérdéssel egy igencsak illeté­kes szakembert kerestünk fel, Püski János kertészmérnök, a Far­kas Gyula Mezőgazdasági Szak­képző Intézet és Gimnázium szak­tanára személyében. Mint mond­ta, 40-50 esztendeje városszerte több száz jegenyenyárt telepítet­tek. Ezekre a fákra nem csak az jel­lemző, hogy gyorsan nőnek, ha­nem az is, hogy egy idő után fel­gyorsul az öregedésük, belülről megkezdődik odvasodásuk. A kez­deti időszakban csupán a véko­nyabb, majd egy idő múltán az Jövőre kerékpárút épül A napokban elkészültek a 47- es főút mellett, Békéscsaba és Békés között épülő kerékpár­út kiviteli tervei. A két város önkormányzata és la­kossága a kerékpáros közlekedés biztonsága, valamint a kerékpáros turizmus fellendítésére döntött a csaknem 8,5 kilométer hosszú ke­rékpárút építéséről, melyből 5,1 kilométer jut Békés területére. A kerékpárút 4 centiméteres aszfaltburkolata - ahol csak ke­rékpárok közlekednek, a bejárók lényegesen erősebb alapot és vastagabb aszfaltréteget kapnak — 2 méter szélességű lesz, közvi­lágítása a belterületen biztosított. A kerékpárutat turisztikai jel­zésekkel is ellátják, az út mentén néhány pihenőhelyet is kialakíta­nak, valamint turisztikai térkép­táblákat is kihelyeznek. A kerék­párút békési szakaszának nettó kiviteli költségei meghaladják a 129,6 millió forintot, mely ösz- szegből 3,5 millió forint a kötele­ző tartalék keret. A beruházás költségeinek 30 százalékát a vá­ros költségvetéséből biztosítja, a többi pénzhez pályázatokon sze­retne hozzájutni a település ön- kormányzata. Megtudtuk, hogy siker esetén az év végén, de legkésőbb a jövő év elején megkezdődhetnek a ke­rékpárút kivitelezési munkálatai. Az oldal a Békési Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Szekeres András Az eredeti mása lesz a Csók-híd Az elmúlt esztendő végén vehette át városi főépítész kinevezését Csökmei László Erik építészmérnök. Minden szállal a Körös menti településhez kötődik, úgy fogalmazott: tősgyökeres békési. CSökmei László részmunkaidő­ben látja el az építészi teendőket, ugyanis főállásban magánterve­zőként dolgozik.- Nagyon nehéz elődöm, Papp László főépítész nyomdokaiba lépnem — mondja —, egy olyan remek szakembert ragadott el a halál, aki mind szakmailag, mind emberileg közel állt hozzám, ke­ze munkáját őrzi a város. Az épí­téshatósági munkáktól függetle­nül dolgozom, elsődleges felada­tom a város arculatának megőrzé­se, a helyi építészeti értékek és a műemlékek, a rendezési tervek elkészíttetése, s azoknak a szak­értőként döntéshozatalra való előkészítése - sorolja.- Az építész szemével nézve: milyen város Békés?- A kettősség, az ellentmondá­sosság jellemzi: egyaránt jó és rossz helyzetben van, ugyanis Békéscsaba és Gyula közelsége hatással van a település fejlődésé­re, mezővárosi arculatára, amibe annak idején tisztességesen bele­nyúltak. Épültek olyan létesítmé­nyek, melyek nem oda illenek, ahol készültek.- Elképzelései ?- A városkép megőrzése és megmentése. Azt hiszem, ez szinte mindent magában foglal. Vannak a városnak igen jó he­lyen lévő telkei, melyek befek­tetőkre várnak, ugyanakkor a régi épületek felújításukkal méltóan reprezentálhatják a te­lepülést. A városközpont rende­zésével, átalakításával kapcso­latos tervek elkészültek. Ennek lé­nyege: a vá­rosháza ud­vara megnyí­lik, az új ut­ca összeköti majd a Fáy utcát és a Pe­tőfi utcát, a „lepkeháztól" a vá­rosházáig díszburkolattal ellá­tott sétáló utca lesz, a múzeum udvara is nyitott lesz. Az Élő­víz-csatornán, az eredeti híd helyén, az eredeti másaként el­készül a Csók-híd, s további zöldfelületeket, parkolókat ala­kítunk ki. Ha a körülmények úgy adódnak, akkor már az idén megkezdődhetnek a mun­kák, melyek elkészültével egy igazi, kisvárosi hangulat lehet a településen - mondotta Csökmei László Erik. Mégis lesz uszodája a városnak! Megépül a fedett gyermekmedence, lehetővé válik az úszásoktatás Az elmúlt hónapban a város képviselő-testülete meghozta a döntést arról, hogy saját erőből, illetve pályázat útján hogyan és milyen ütemben fejlessze a fürdőt. A Körösi Csorna Sándor és a Tát­ra utca sarkán lévő fürdő terüle­tén lévő, az 1960-as években ké­szült 33-szor 20 méteres meden­ce helyén épül az új medence, s a régi adja az újonnan építendő, fe­szített víztükrű, csaknem 2 méter mélységű, 26-28 fokos vízzel üzemelő, nyolc pályás úszófelü­letet biztosító medence zsaluza­tát. A medence nyitott lesz, de a későbbiek során a fedetté alakít­ják. Az úszómedence kiszolgáló helységei - öltözők, előfürdő, mosdók, valamint gépház - a fej­épületben lesznek. Megépül az a fedett gyermekmedence, amely egész évben működik, s ezzel le­hetővé válik az a sokak által szor­galmazott elképzelés, hogy meg­valósuljon a városban is az úszásoktatás. Ebben a 15-ször 8 méteres tanmedencében 32-34 fokos lesz a víz, amelynek a mélysége 80-120 centiméter kö­zött változtatható, attól függően, hogy milyen korosztály tanul úszni. A medence 120 cm-es víz­mélységnél feszített víztükrű lesz. A kivitelezés elkezdése előtt lezajlik a közbeszerzési eljárás, s ebben az évben megindulhat a fürdő fejlesztése. Időközben az 1200 méter mély termál­kutat is felújítják, a jelenlegi percenkénti 70 liter vízhozama 400 literre nő. A kút felújításá­nak költségei 25 millió forintba kerülnek. A 33 méteres medence üze­meltetéséhez használt gépház­ban a vizet automatikusan el­lenőrzik, kémiai és mechanikai szűrés után jut a medencébe. A vizet hőcserélőn keresztül fűtik és visszavezetik a medencébe, ahol egyszerre körülbelül 80 ember úszhat. Az előzetes szá­mítások alapján a medencék éves üzemeltetési költsége kö­rülbelül 30-40 millió forintba kerül. Második ütemben, a gyógyvízre alapozva, a reuma­tológia bővítésére, felújítására kerül sor. Az elképzelések sze­rint az új tanévtől már a város strandján lévő medencében ta­nulhatnak úszni a békési gyere­kek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom