Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-04 / 53. szám

HÁTTÉR 2002. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ - 7. OLDAL ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Vésztő-Mágor Halpusztulás és vízszennyezés után A szakemberek folyamatosan mérik a Szárazér vízminőségét Archív felvételünk egy régebbi halpusztulás nyomait mutatja a Szárazéri csatornán Az elmúlt hetek híradásaiban többször szerepelt, hogy a Szá­razér tótkomlósi szakaszán jelentős halpusztulást tapasztal­tak. Az ehhez kapcsolódó, nem hivatalos hírek azt sejtették, hogy a mezőkovácsházi Dél-békési Vízművek Kft. tisztítótele­pe okozta a szennyezést. A lakosság pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy a csatorna kovácsházi szakaszán egyre gyak­rabban lehet látni vízmintát vevő szakembereket. A vizsgálatokról és a szennyező­dés okairól az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelősé­get kérdeztük meg. Elsőként a ke­mény tél miatti jegesedésre és a halpusztulás közötti lehetséges összefüggésre kértünk választ Gyapjas József igazgatótól.- Az összefüggő jégréteg okoz­hat halpusztulást. A jelenleg mért vízminőségi eredmények azt mu­tatják, hogy a Szárazér minősége a Kutaséri csatorna csatlakozásától elsősorban ammónia és detergens viszonylatában je­lentős szennye­zést mutat. A Kutaséri csatorna vízminőségét egy­értelműen a mezőkovácsházi szennyvíztisztító telep határozza meg. Annak el­döntése, hogy a halpusztulást mi­lyen mértékben okozta az össze­függő vastag jég, illetve a szenny­víz, csak a pusztulás idején lett volna lehetséges. A haltetemek azonban már nem voltak alkalma­sak ilyen irányú vizsgálatra.- A Szárazér kezelőjének ilyen esetben mi a feladata? Van-e és milyen mértékű felelőssége? — Felügyelőségünknek nincs ar­ról tudomása, hogy a Szárazér adott szakasza halász- vagy horgászvíz­nek lenne nyilvánítva. A csatorna kezelője halat nem telepített bele, nincs olyan irányú kötelezettsége, amely ilyen feladatot róna rá. — Amennyiben megállapítást nyer a mezőkovácsházi vízmüvek felelőssége a vízszennyezésben, úgy a tisztítótelepre vonatkozóan milyen eljárás lefolytatása várható?- A mezőkovácsházi szenny­víztisztító telepet szennyvízbírsá- gos eljárás keretében folyamato­san vizsgáljuk. Az üzem évek óta fizet szennyvízbírságot. Jelenleg folyik a telep rekonstrukciója, a régi műtárgyakról az újakra törté­nő átállás továbbra is üzemelteté­si nehézséget, vízminőség-rom­lást okoz. Az átállást rendszere­sen ellenőrzi a felügyelőség és elő kívánjuk írni az átállási időszak alatt a sűrített mintavételt.- Befolyásolhatja-e a szenny­Lakossági felvetések Mezőkovácsházán élénken foglalkoztatja a lakosságot a Szárazér és a helyi Kutaséri csatorna vízminősége. Nyá­ron a csatornából áradó bűz miatt több jelzés érkezett az önkormányzathoz, amelyre — mint ígérték — a szennyvíz- telep korszerűsítése jelent megoldást. A történések ösz- szetettek, amelyek a vízmű és a városban működő ipari üzemek közös gondjaként jelentkezik. A kemény tél miatt a Szárazérben történt halpusztulással pedig megkezdőd­tek a találgatások. Mielőtt azonban bárki felett pálcát tör­nénk, a szakemberek szerint is célszerű megvárni az új szennyvíztelep üzembe helyezését. víztelep próbaüzemét, illetve a több mint egymilliárd forintos be­ruházás tervezett idei átadását a megkezdett vizsgálat és annak eredménye?- A beruházás tervezett átadá­sát a jelenlegi szennyezés vizsgá­lata nem befolyásolja. A közcsa­tornán azonban a jelentős szeny- nyezést okozó ipari üzemek ha­tárérték feletti szennykibocsátása befolyásolhatja a hat hónapos próbaüzem végeredményét. A válasz után a mezőkovács­házi Dél-békési Vízművek Kft. ügyvezető igazgatóját, Kürtösi Zsigmondot kérdeztük:- Mi várható, és hogyan ítéli meg a helyzetet? D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET- A környezetvédelmi felügye­lőség állásfoglalását korrektnek tartom. A témához csak néhány gondolatot szeretnék hozzáfűzni. Véleményem szerint a halpusztu­lást elsősorban az oxigénhiány okozta. Mindenki előtt ismert, hogy ilyen tartós és kemény telet, mint az elmúlt hónapokban volt, régóta nem tapasztaltunk. Ennek következtében a viszonylag se­kély Szárazér szinte fenékig befa­gyott, oxigénhiányt okozva a ha­laknak. Lékek hiányában az iszapban képződött „mérgező” anyagok (például: metán) sem tudtak kiszellőzni - mondta az ügyvezető.- A vízminőség a Kutasérben a korábbi években sem felelt meg a kívánalmaknak, de hal- pusztulás mégsem volt tapasz­talható. Köztudott, hogy a régi tisztító- rendszer - az ismert okok miatt - az utób­bi években már nem tudta betölteni szere­pét. Ebből adódóan a kft. régóta szorgal­mazza a telep re­konstrukcióját, ez azonban sokáig süket fülekre talált. 2001- ben sikerült elérni, hogy megkezdődött a beruházás, amely a fenti gondokra megoldást hoz. Várhatóan idén március végén megkezdődik a próbaüzem. Ér­tesüléseim szerint a tisztító te­lepnek oly sok problémát okozó kisállat-feldolgozó is lépéseket tett az előtisztító rendszerének fejlesztésére. Emellett azonban felül kellene vizsgálni a feldolgo­zó csapadékvízgyűjtő és - elvezető rendszerét is, mivel közvetlenül a Kutaséri csatorná­ra csatlakozik. Bízunk abban, hogy az új telep átadása problé­mamentes lesz és az önkor­mányzat, a vízügy, valamint a gyáregység közös erőfeszítései végleges megoldást hoznak a gondokra. halas1mAru Muroi Mineho 2000 nyarán a Füzesgyarmati Japán Múzeum fennállásának 20. évfordulóján ikebana tanítást és bemutatót tartott A nagymester itt volt a legboldogabb Tokióban elhunyt Muroi Mineho ikebana nagymester, aki 2000 nyarán a Füzesgyarmati Japán Múzeum fennállásának 20. év­fordulóján az első ikebana tanítást és bemutatót tartotta me­gyénkben. Domokos László, a Békés megyei képviselő-testület elnöke levélben köszöntötte betegágyánál az ikebana művészt. A halálhírről értesülve Barna Lajos, Füzesgyarmat alpolgár­mestere pedig Gyarmat részvétét tolmácsolta a családnak. Füzesgyarmat Muroi Mineho mestert a véletlen hozta össze Magyarországgal. A Magyar Operettszínház tokiói elő­adására az ott vendégszereplő Mikó István színművész meghívta Doma-Mikó István királyi udvari festőművészt, a Füzesgyarmati Ja­pán Múzeum alapítóját. A japán Opera City bejáratánál a festőt le­nyűgözte egy monumentális sza­badtéri ikebana kiállítás és megis­merkedett a rendezőjével. A ta­nárnő is örült, hogy egy ilyen tá­voli országból érdeklődnek az is­kolája iránt. Találkozásukat Gyar­maton közös műsor követte, ahol Mikó István is fellépett. A füzesgyarmati sportcsarnok­ban a nagymester tanítványaival ikebanát tanított, este pedig be­mutatót tartottak. A megyeszék­helyről autóbusszal jöttek az ér­deklők, hogy megtanulhassák a virágokból és vázának használt cserépedényekből ízléses kompo­zíciók készítését. Később ezek a magyar tanítványok Békéscsabán megalapították a Magyar-Japán Híd Baráti Társaságot, amely a gyarmati múzeummal karöltve azóta is működik. Az egyhetes megyénkbeli együttműködés alatt senki nem tudta, hogy a nagymester utazása előtt súlyos rákműtéten esett át. Visszatérve újra kórházba került, többször megoperálták, de amíg ereje engedte, tanított. Másfél évvel a gyarmati feszti­vál után, február 17-én a nagy vi­rágdíszítő örökre eltávozott. Mondják, hogy a magyar sikerek­kor látták legboldogabbnak. Te­metési szertartására a gyarmati szereplése utáni fényképét nagyí­tották ki.- Megigézett bennünket e kis törékeny asszony hatalmas ereje, ahogy túltette magát a fájdalmain és további másfél évig tanított. Igazi művész volt, példát vehe­tünk róla! A virág elhullatta szir­mait, de itt, Magyarországon e szirmokból újabb virágok szület­tek. Emlékeznek rá magyar tanít­ványai, és az ő hatására alakult baráti társaság. Muroi Mineho nagymestert a Japán Múzeum sa­ját halottjának tekinti - közölte lapunkkal a Tokióban élő Doma- Mikó István festőművész. MAGYARI BARNA Villamosításra várnak a tanyák Tizenötmillióba kerülne az áram elvezetése nyolc családnak Bármilyen hihetetlen, vannak, akik örömmel fizetnének vil­lanyszámlát — ha lenne miért. A kardoskút-pusztaközponti tanyák tulajdonosainak élete nem könnyű, ennek ellenére többségük mégsem cserélné fel ezt a számos örömet és szép­séget is jelentő életformát a városi léttel. A pusztaközponti ta­nyák lakói minden nap megdolgoznak azért, ami falun és vá­roson évtizedek óta természetes, hogy este világosság legyen a szobákban és esetleg televíziózni is lehessen. amikor már végre árara is lesz a tanyában. Addig marad az aggre­gátor, az akkumulátorok, amiket egy ismerősnél szoktak feltölteni, no és a gyertyák... Kardoskút­Pusztaközpontban ma még csak Kardoskút-Pusztaközpont Halálra ítélve... Ramasz Imrétől megtudtuk: ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor is marad­nak villany nélküli tanyák Pusztaközpontban. Vannak olyan kieső területen lévő házak, ahová horribilis költséggel lehetne csak el­vinni az áramot. Ezek a tanyák gyakorlatilag halálra ítéltettek... Da Kerume a vuianyaram elve­zetése a nyolc tanyáig. Kardoskút kis település, kis költségvetéssel. A 15 millió forint a falu éves költségvetésének kö­rülbelül 10 százaléka. Éppen ezért a képviselő-testület úgy döntött, pályázatot nyújtanak be, így te­remtik elő a falu életében tetemes költségnek számító összeget - tudtuk meg Ramasz Imrétől, a te­lepülés polgármesterétől. A költ­ség azért ilyen magas, mivel vi­szonylag távol helyezkednek el egymástól a lakóingatlanok, ami miatt két transzformátorállomás A Lencse család például széltur­binát épített, ami jó szolgálatot tesz az „áramcsinálásban”, már ha fúj a szél. Egyéb esetekben pe­dig egy dízelüzemű berendezést használnak áramforrás­ként, aminek beindítása nem könnyű munka. Ráadásul a gázolaj na­gyon sokba kerül. így azonban működhet a mosógép és a számító­gép is. Persze vannak esetek, amikor felmond­ják az áramforrások a szolgálatot, és akkor ma­rad a gyertya. álom számos tanyatulajdonos­nak az elektromos áram. Közü­lük nyolcán az önkormányzat­hoz fordultak segítségért. Ön­erőből ugyanis képtelenek len­nének finanszírozni az elektro­mos hálózat kiépítésének költ­ségeit. Az előzetes felmérései szerint mintegy 15 millió forint­Így van ez Nagy Ferencéknél < is, akik lassan már egy évtizede i laknak tanyán. A háziasszony 1 még ma is sokszor odanyúl a fal- I hoz, keresve a villanykapcsolót, < mert ez a mozdulat önkéntelenné i vált városi élete alatt. Nagyék au- i tomata mosógépe, színes tévéje i kicsomagolásra vár, arra az időre, i etepitese is szükséges, a íyolc tanyatulajdonos kő­iül heten vállalták hogy ngatlanonként 200-200 szer forinttal hozzájárul­nak a költségekhez, az inkormányzat pedig kö- iilbelül fél millió forintot idna a beruházáshoz. A estület felhatalmazta a plpniiléc plcfí pmhprét hogy indíttassa el a tervezési fo­lyamatot, ami szintén költséges, körülbelül 1 millió forint. Még az is előfordulhat, hogy amennyiben nem nyer a pályázat, a tervdoku­mentáció az asztalfióknak készül. Optimális esetben azonban a nyár végén megvalósulhat a villamos- hálózat kiépítése. kovám irika Bővítik a népi írók szoborparkját Czine Mihály irodalomtörténész portréja is helyet kap a panteonban A vésztő-mágori történelmi emlékhely nem­csak a Körös-Sárrét, hanem egész Magyaror­szág páratlan relikviája, ahol az értékes régé­szeti lelőhelyen túl, gazdag szoborpark várja az érdeklődőket. Ez a mágori szoborpark ha­marosan Czine Mihály mellszobrával gyarap­szik. Támogatók lehetnek Czine Mihály élete során több intézménnyel, szervezettel állt munkakapcsolatban. Tanított a debreceni Kossuth Lajos és a budapesti Eöt­vös Lóránd egyetemeken. A Magyarok Világ- szövetségének alelnöke, a Magyar írószövet­ségnek elnökségi tagja, a Magyarországi Re­formátus Egyháznak világi gondnoka volt. A szoborállítás alkalmából — mint szóba jöhető tá­mogatókat - Vésztő városa ezeket az intézmé­nyeket, szervezeteket is megkeresi majd. Az országban egyedülálló mágori szoborpark ban a népi írók mellszobrai kaptak helyet. A szó­uorparK ioiyamaiu- san bővül, az utób­bi két évben három új szobrot avattak Vésztő-Mágoron. A népi íróknak ez a panteonja hamaro­san tovább bővül: már folynak az egyeztetések annak érdekében, hogy Vésztő-Mágoron még idén szobrai dilin idő aaiicm. az. cuig néhány éve elhunyt Czine Mihály irodalomtörté nésznek, aki egykor több Békés megyei író, köl tő pályáját is egyengette.- A vésztő-mágori szoborparkban Czine Mi hálynak szeretnénk szobrot állítani. Elképzelé sünk megvalósítását a lektorátus pénzzel is haj landó támogatni. Czine Mihály alig két év hunyt el. Könnyen elképzelhető, hogy a szemé lyes ismeretségek, élmények alapján országosan is többen segítik majd a szoborállítást - közölte Kaszai János polgármester a vésztői képviselő- testület legutóbbi ülésén. Azt, hogy a szobrot ki készíti és mennyibe ke­rül, most még nem lehet tudni. Ezért Vésztő vá­ros képviselő-testülete is csak később dönt arról, hogy konkrétan mekkora összeggel járul hozzá Czine Mihály szobrához. — A szoborkészítésnél egy dologra oda kell fi­gyelnünk. Czine Mihály szobra is méretben ha­sonló legyen, mint a többi íróé, mert már volt rá eset, hogy egyik szobor kisebb lett — vetette fel Halasiné Kirizs Ildi­kó, a kulturális bi­zottság elnöke.- A vésztő- mágori szoborpark­ban minden mell­szobor alatt nem ol­vasható jól, hogy kit ábrázol, mert mpe­kopott a felirat. Ezt jó lenne mielőbb pótolni! - javasolta Takács Józsefné alpolgármester. Kaszai János ígéretet tett arra, hogy ha való­ban szükséges, akkor felújítják a népi írók szo­borparkjában a névfeliratokat. A Czine Mihály- szobor állításának gondolatát a képviselő-testü­let támogatásáról biztosította. ______________________________MAQYARI BAH NA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom