Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 72. szám

8. ÖLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. MArcius 27., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. március 25.) Borsodcbem 4100 Ft ft Egis 14 500 Ft O Matáv 972 Ft Ű Mól 5 020 Ft Ű OTP 2 210 Ft ü Richter 17 995 Ft Ű TVK 3 040 Ft 0 Zalakerámia 1550 Ft Ű I BUX: 8162,10 +0,04% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 82.0Q INDEX III. 20-26-IG L . ! (8170,77 (8162.101 8100 í * ■ 8000 wm. ks s _.co . . 79 00 í w t t ^ ' ijF * * * 1 7800 ^7931,05) | ‘ 7858.30; 5 < ; j pont { } 1 i *| \ ip co t= 12 s sa *o -o o> 5 c "o isi in *a> 'Q> tu <n o a. x AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 397,73 Cseh korona 7,85 Euró 244,45 Japán jen (100) 210,00 Lengyel zloty 67,50 Svájci frank 167,50 Szlovák korona 5,86 USA-dollár 279,05 HÍREK PLUSSZ. A Sanofi-Synthélabo csoporthoz tartozó Chinoin Rt. megvásárolja a Pharmavit ve­resegyházi gyártóüzemét. Erről a múlt héten állapodott meg a Chinoin a Pharmavit amerikai tulajdonosával, a Bristol-Myers Squibbel. A vételárat a vezér- igazgató nem árulta el, csak annyit közölt, hogy a Chinoin három évre szóló, 100 millió eurós magyarországi beruházá­si terve tartalmazza a veres- egyházi gyár megvételére és fej­lesztésére fordítandó összeget. A Chinoin megveszi a Pharmavit eszközeit, továbbá átveszi a mintegy 220 dolgozót is. A Pharmavit-termékek gyár­tása sem szűnik meg. europress UKRAJNA. Az eddigi B mí­nuszról B-re emelte a hosszú futamú szuverén ukrán deviza- és beladósság-osztályzatát a Fitch Ratings európai hitel- minősítő, stabil kilátással. A rövid távú küladósság B osz­tályzatát a londoni cég meg­erősítette. Az új hosszú távú osztályzat is még mélyen a spekulatív sávon belül van; a befektetői kategória alap­szintje BBB mínusz, amely öt fokozattal haladja meg a jelen­legi ukrán osztályzatot, mti SPÓROLNAK. Az internetes üzleti megoldások használatá­val az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Német­országban a vállalatok a követ­kező tíz évben összesen 82 mil­liárd eurót takaríthatnak meg. A Cisco Systems megbízásából készített tanulmány készítői összesen 634 európai szerveze­tet vizsgáltak. Az internetes üz­leti megoldások alkalmazásá­nak köszönhetően a cégek már eddig is 9 milliárd eurót takarí­tottak meg, és 2010-ig további 73 milliárd euró megtakarítás várható, mti GYORSULNAK. Görögország­ban arra számítanak, hogy a gazdasági növekedés idei üte­me több mint kétszerese lesz az európai uniós átlagnak. Az ország központi bankja által ki­adott prognózis szerint 3,5 szá­zalékkal növekedhet 2002-ben a görög GDP. Ugyanakkor az infláció terén is magasabbak lesznek idei „eredményeik”: 3 százalékot vár a központi bank. Az EKB viszont 2 száza- lékos éves célt jelölt meg, mti ■ Marketingre 33-50 millió forint Készpénzfelvételi limit Egyenként több tízmillió forinttal kellene beszállniuk a résztvevő bankoknak a Széche- nyi-hitelkártya marketingkampányába a Világgazdaság értesülése szerint. A lap úgy tudja, nehezen lesz tartható a tervezett áprili­si kártyarajt. Budapest A Széchenyi vállalkozói hitelkártyaprogram lebonyolítására alakult szervezet ma dönti el, mely bankokkal folytatja a tárgyalást a program­ban való részvételről. A Világgazdaság megtudta, hogy várhatóan 100 ezer forintban limitálják azt az összeget, amelyet a vállalkozó naponta felve­het. A lap információi szerint a programban résztvevő bankoknak az egységes bevezető mar­ketingkampányba egyenként több tízmillió forinttal kellene beszállniuk. Banki körökben úgy vélik, nehezen lesz tartható a Széchenyi-kártya indulásának ter­vezett áprilisi határideje - értesült a Világ- gazdaság pénzintézeti forrásból. A pénzügyi szakemberek szerint túl sok még a nyitott kérdés. Attól is tartanak, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szö­vetsége (VOSZ) által a program lebonyolítására alapított Ka-Vosz Rt.-nek fizetendő díj meg­drágítja a kártyát, ami csökkentheti a termék piacképességét. EÍőzetes információk szerint a társaság tervezett díjazása 500 ezer forint hitel­keret esetén háromezer forint, az egymillió forin­tos keretnél pedig tízezer forint lenne. a Széchenyi-kártyával? Pénzintézeti számítások szerint azonban más okokból is kételyeket támasztanak a termék nyereségességével kapcsolatban. A várható jövedelmezőség vizsgálatánál ugyanis több más tényezőt is figyelembe vettek. Egyebek között azt is, hogy a bankkártya- és az adatszolgáltatási fejlesztések költségeit is fizetniük kell. Az is pályázati feltétel volt, hogy a Széchenyi-kártya egységes bevezető marketing- kampányához a bankoknak három, vagy több hitelintézet részvétele esetén egyenként 33 millió forinttal (+áfa), háromnál kevesebb hitelintézet bekapcsolódása esetén pedig egyenként 50 millió forinttal (+áfa) kell hozzájárulniuk. Banki körökben az ügyfél ráfordításait is sokallják, ami - számításaik szerint - vállalkozá­sonként elérheti akár a 40-50 ezer forintot. Ez - a Világgazdaság információi szerint - egyebek között a hitelkeret nagyságától függően 15 ezer, illetve 22 ezer forintra tervezett kártyadíjból, valamint az igényléshez szükséges igazolások költségéből tevődik össze. A Ka-Vosz igazgatósága ma dönt arról, hogy a Széchenyi-hitelkártyaprogramban való rész­vételre ajánlatot tett pénzintézetek közül melyekkel kezdenek el tárgyalni. A jelentkezők számát azonban egyelőre titokban tartják az ajánlatkérők. A programban való banki részvételre szóló felhívást február 25-én küldték ki a pénzintézeteknek. Összesen 26 hitelin­tézetnek és három takarékszövetkezeti csoporto­sulásnak ment el a felhívás. A pénzintézetek kérésére a március 11-i ajánlattételi határidőt március 25-ig meghosszabbították. _______■ Eu rópai acélpiaci intézkedések Az EU acélpiacának védelme érdekében hozott uniós intézke­dések miatt nehéz helyzetbe kerülhet a Dunaferr, bár ezek a lépések nem érintik váratlanul a társaságot - jelentette ki teg­nap Horváth Tamás, a Dunaferr EU- és integrációs igazgatója. Budapest Az igazgató annak kapcsán nyi­latkozott, hogy az EU áprilistól átmeneti időszakra, vagyis 200 napig kvóták bevezetését tervezi egyes acéltermékeknél, és ezen mennyiségeken felül importvám­mal sújtja a beszállított árukat. Az Unió 15 termék vámtarifáját 14,9 és 26 százalék közötti mér­tékben tervezi megemelni. Az igazgató hangsúlyozta: az EU globálkvótákat szabott meg, ez azt jelenti, hogy a határoknál érkezési sorrendben engedik be az árukat, a kvótákon felüli ter­mékek után pedig importvámot kell fizetni. Ez a helyzet rendkí­vül hátrányosan érintheti az eddi­gi beszállítókat. A Dunaferr reméli, hogy az EU a lehető leghamarabb felülvizs­gálja átmeneti intézkedéseit. A WTO szabályai szerint az Unió országonként is megállapíthat a kvótákat. Ez - az igazgató szerint - méltányosabb eljárás lenne. Horváth Tamás aláhúzta: a Dunaferr különösen sérelmes­nek, méltánytalannak és jogilag képtelennek tartja, hogy Magyar- ország ellen egyszerre két piacvé­delmi intézkedés - kvóták alkal­mazása és antidömping-eljárás - is indul, illetve folyamatban van. A Dunaferr igazgatója felhívta a figyelmet: Magyarországnak is sürgősen intézkedéseket kell hoznia az acélpiac védelmével kapcsolatban. Kvótákat határoz­hat meg, importvámot vethet ki, vagy - az EU-gyakorlathoz hason- lóan - ezeket kombinálhatja. ■ Real-pénz a kötvényeseknek Budapest Kedvező fordulat állt be a lassan négy éve csődbe ment Realbank kötvénytulajdonos hitelezőinek ügyében. A korábban kilátásba helyezett 60 százalékos teljesítés helyett a felszámoló reményt lát arra, hogy a hitelezők teljes egé­szében megkapják azt a pénzt, amit kötvény formájában fektet­tek be a Reálbankba. A magasabb arányú kifizetéseket az teszi lehe­tővé, hogy az elhúzódó felszámo­lási eljárás során a felszámoló gyarapítani tudta az egykori Realbank-vagyont. Az 1998-as Real-csőd óta több mint 4 milliárd forintot fizettek ki a pénzintézet ügyfeleinek. Ahhoz, hogy a köt­vénytulajdonosok ilyen magas százalékban hozzájussanak akko­ri befektetéseik értékéhez, jog­egyezségi döntésre lesz szükség, ami közös nevezőre hozhatja a Real-károsultak által indított pe­rekben született, gyakran külön­böző jogértelmű döntéseket. Opti­mális esetben már idén ősszel pénzükhöz juthatnak a négy éve várakozó kötvénytulajdonosok. KASZÁS E. OTP a postán A Magyar Posta együttműködé­si megállapodást kötött az OTP Lakás-takarékpénztár Rt.-vel és az OTP Garancia Biztosító Rt.- vel a két cég termékeinek pos­tafiókokban történő értékesíté­séről. A posta már csak a ható­sági engedélyre vár, hogy elin­dítsa saját földhitel- és jelzálog- bankját. A Magyar Posta straté­giai tervében önálló biztosító megalapítása is szerepel. Az együttműködéstől a posta díj­bevételeinek felfutását, a két OTP-s cég termékeinek na­gyobb forgalmát várja. Visszaesőben a tőkepiac A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelen­tése szerint a tőkepiaci szektor eredménye tavaly rendkívül alacsony szintre süllyedt, miközben folytatódott az átrendező­dés az állampapírok és a befektetési jegyek javára. A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak piaca lassuló növekedést mutat. Budapest A tőkepiaci szektor eredménye ta­valy visszaesett: a tőzsdei átlagos napi részvényforgalom 2,7 mil­liárd forintra csökkent, ami a 2000. évinél csaknem 60 száza­lékkal kevesebb. A negatív bel- és külföldi hangulat egyik jele, hogy a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tavaly nem került sor nyilvános részvénykibocsátásra. A tőzsde részvényindexe tavaly 9 százalék­kal csökkent, ám így is nemzet­közi szinten a legjobb tőzsde­indexek közé tartozott - állapítja meg a PSZÁF a 2001. év folyama­tait elemezve. A tőkepiacon folytatódott az át­rendeződés az állampapírok és a befektetési jegyek javára. A külföl­diek birtokában lévő magyar ál­lampapír-állomány május óta csaknem töretlenül nőtt, és az év végén tartósan 1100 milliárd forint fölött alakult. A teljes nettó köt­vénykibocsátás értéke tavaly meg­haladta a 120 milliárd forintot, ami névértéken 130 százalékos emel­kedés. A nyílt végű értékpapír-be­fektetési alapok nettó vagyona több mint egynegyedével, 697 mil­liárd forintra növekedett. Befekte­tési szolgáltatási tevékenységként a bankok és a brókercégek 7812 milliárd forint ügyfélvagyont ke­zelnek. A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári piacon a pénztá­rak összeolvadása mellett lassuló ütemű növekedés tapasztalható, ez azonban nem utolsósorban a nekik utalt járulékszint kormány­zati befagyasztásának köszönhe­tő. Az önkéntes egészség- és ön­segélyző pénztárak ugyanakkor számukat és piaci részesedésüket tekintve töretlenül növekednek. A nyugdíjpénztárak összes va­gyona 580 milliárd forint körül mozgott. Az egészségpénztárak tavaly 3,4 milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtottak - ami több mint kétszerese az előző évi kifizetésnek -, vagyonuk 6,3 mil­liárd forintra emelkedett. Az ön­segélyző pénztárak több mint 2 milliárd forint értékű szolgálta­tást nyújtottak - közel harmadá­val kevesebbet, mint 2000-ben -, összesített vagyonuk 1,1 milliárd forint volt. dóczy A munkaerő szerepe a globalizációban Budapest A szabad kereskedelem növe­kedése javítja a munkaerő­áramlás feltételeit és a mun­kaerő helyzetét. E tekintetben az állami szerepvállalás jelen­tősége nagy, az oktatás pedig kulcsfontosságú - mondta .Chikán Attila, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem rek­tora az Europressnek. A globalizáció az egyes piaci terü­leteken eltérő mértékű. Miközben a pénzügyi és az információs piac globálisnak mondható, és a ter­mékek, szolgáltatások esetében is egyre inkább előrehalad, a mun­kaerőpiacra ez egyáltalán nem igaz. Mégis, a globalizáció bizo­nyos elemei megjelennek a mun­kaerőpiacon - állapította meg Chikán Attila. A népvándorlás ko­rában sokkal nagyobb volt az immigráció mint ma, amikor ko­moly bevándorlás csak az Egye­sült Államokba irányul, ám min­den várakozás ellenére sem jel­lemző az Európai Unió országai­ra. Több munkaerő érkezik az af­rikai vagy keleti országokból az EU-ba, mint amekkora a belső, or­szágok közötti mozgás. Ma a vi­lágkereskedelem bővülésének egyik jelentős akadálya a munka­erő-áramlás korlátozása - muta­tott rá Chikán. A befogadók illetve kibocsátók ellentétes érdekei miatt nehéz munkaerőpiacra vonatkozó nem­zetközi megállapodást kötni, mi­közben az áruforgalom esetén ilyen akadály nincs. A globális és a helyi érdekek ellentétesek - alapkérdés tehát, hogy támoga­tandó vagy akadályozandó-e a ki- és a bevándorlás. A folyamat nyomán az a kultu­rális egyszínűség - amely koráb­ban a világ különböző részeit jel­lemezte - feloldódóban van, sok­színűvé váltak egyes országok - mutatott rá a rektor. E jelenség ti­pikus példája a skandináv térség, ahol az afrikaiak tömeges megje­lenése nyomán mecsetek épül­nek - ami ko­rábban elkép­zelhetetlen lett volna -, és mindez az or­szág eddig ha­gyományos kul­túráját is meg­változtatja. Az egész globalizáció és a nyomában megjelenő mun­kaerő-piaci kérdés végső soron egyfajta civilizációs kérdéssé is válik. Valahogy minden társada­lomnak fel kell dolgoznia azt, hogy új etnikai közösségek jelen­nek meg - például Stockholmban arab vagy Budapesten kínai közösségek. A mobilitás hatékonysága és kezelhetősége összefüggésben áll az oktatási rendszerrel. A kor­mányok három módon: a kép­zés, a technológiába való befek­tetés, illetve a helyi gazdaság fej­lesztése révén enyhíthetik e problémákat. A globalizáció ér­dekes tulajdonsága, hogy minél inkább korlátozzák egy ország­ban a kereskedelem, illetve a tő­ke mozgását, annál nagyobb lesz a kivándorlási, külföldi munka- vállalási készség. Magyarországon a kilencvenes években a legális és az illegális be- és kivándorlás is jelentősen megemelkedett, az EU a magyar munkaerő bevándorlását korlá­tozni kívánja. Ez rutinlépés, ám azt mutatja, hogy az Unió szak­emberei közgazdaságilag gon­dolkodnak ahelyett, hogy szocio­lógiailag tennék ezt - akkor talán felismernék, hogy a honi munka­erő alacsony mobilitása miatt tö­meges kiáramlásra nem kell szá­mítani. A közép-európai munkaerő- piac fontos kiegyenlítő szerepet játszhat. Fontos kérdés, hogy e térségből hányán lesznek az Unió tagjai, és hogy sikerül-e úgy meg­egyezni az érintett országokkal, hogy minél szabadabb közép-eu­rópai munkaerőpiac jöjjön létre. DÓCZY LÁSZLÓ Élelmiszer-biztonság Világszerte egyre nagyobb az igény a biztonságos élelmisze­rekre. Jelenleg a legfontosabb fel­adat, hogy a hazai gyártók meg­feleljenek az uniós követelmé­nyeknek - hangsúlyozta tegnap Fodor Balázs, az agrártárca he­lyettes államtitkára. Az FVM képviselője elmond­ta: az államnak aktív szerepet kell vállalni az élelmiszeripar versenyképessé tételében, anya­gilag támogatni kell az üzeme­ket, hogy meg tudjanak felelni a követelményeknek. A kormány­nak nem az előállítók érdekeit, hanem kizárólag a fogyasztók védelmét szolgáló szabályozást kell létrehozni. Ennek érdeké­ben át kell venni és be kell építe­ni a magyar jogrendszerbe az uniós joganyagot. Ez a munka már elkezdődött. Az Európai Unióban átfogó reform zajlik az élelmiszer-biztonság szabályo­zása területén, ennek jegyében hozták létre az élelmiszer-ható­ságot, amely ellenőrzi ezt a terü­letet. A közösségi elvárásokhoz alkalmazkodva kezdődött meg a magyar élelmiszer-biztonsági hivatal felállítása is. újvári Sonkavásárlási kalauz Budapest Húsvéti sonkából bőséges az ünnepi kínálat Az árak válto­zóak, ám a szakemberek sze­rint most sem árt szem előtt tartani a régi mondást: „olcsó húsnak híg a leve”. Az áruházakban és piacokon bő­séges a választék kötözött sonká­ból, füstölt combból, lapockából. Az árak minőségtől függően 870 és 1400 forint között mozognak. Remény Ervin, a Húscéh ügyve­zető igazgatója elmondta: az élő sertés felvásárlási ára jelenleg magasabb az európai áraknál, ki­lónként 280-310 forint között mo­zog. A tőkehús ára viszont az el­múlt néhány hónap alatt jelentő­sen csökkent. Az export nem bő­vült, így a hazai piacon éleződik a verseny a vásárlókért. A húsvé­ti sonka az áruházláncok számá­ra csalogató termék, szinte folya­matosan hirdetnek akciókat. Van, ahol 870 forintért kínálják a sonkát, a fogyasztó számára megbízható, márkázott termékek azonban kilónként 1000 forintnál kezdődnek. A húsipar számára konkuren­ciát jelentenek a kis vágóhidak, amelyek jelentős mennyiségű árut dobnak ilyenkor piacra a nagy vágóhidakéhoz képest ala­csonyabb áron. Árletörő hatása van a nyilvántartásba nem vett vágóhidakról származó áruknak is. Olcsó húsnak azonban híg a leve, vélte a Húscéh képviselője, ezért azt tanácsolja a vásárlók­nak, hogy inkább a valamivel drágább, de ellenőrzött minősé­gű termékeket vásárolják, azok ugyanis élelmiszerbiztonsági szempontból garanciát jelente­nek. Ha a kiválasztott sonkából például csorog a páclé, az már nem megfelelő minőségű áru, tette hozzá az igazgató. - uo -

Next

/
Oldalképek
Tartalom