Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-26 / 71. szám

6. OLDAL - 2002. MÁRCIUS.26., KEDD KULTÚRA Sztárcsinálók, uralkodógyártók mindig lesznek A Jókai Színházban rockopera előadását láttak - amikor felszállt a füst... „Hátam mögött a történelem—/ Sok dicsőség és tengernyi szenny...” — énekli a költő Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor rock­operájában, a Sztárcsinálókban; a békéscsabai előadást Molnár György rendezte. A Magyarországon sikerrel meghonosított és színvonalra fejlesztett műfajban ismerünk sokkal jobbat is, a ze­ne sem átütő, a Sztárcsinálók mégis két évtizede hálás forrás, öt­hatszáz előadásnál tart. Miért? Népszerűsége alighanem annak köszönhető, hogy a zenében elmesélt történet jó előadásban él­vezetes lehet, a mondandó pedig máig érvényes, s amíg emberek élnek és uralkodnak ezen a Földön, nyilván az is marad. A há­tunk mögötti történelem legalábbis éppen erről szól. Békéscsaba Bár Várkonyi Mátyás zeneszerző és Miklós Tibor szövegíró a Sztár­csinálókban helyszínül a Római Birodalmat, főhősnek pedig a gyújtogatásairól, ellentmondásos alakjáról és vitatható államférfiúi ténykedéseiről híres Nero császárt választja, rockoperájuk természe­tesen nem történelmi példázat és még kevésbé tananyag vagy lecke, amin érdemes lenne számon kér­ni tényeket, hitelességet. Az udva­ri cselszövéssel, manipulációval és gyilkossággal trónra emelt zsar­nok esete azonban kiválóan alkal­mas arra, hogy a szerzők megmu­tassák, hogyan jönnek létre és működnek egyéni és csoportérde­kek, miként lehet marionettfigu­raként ugráltatni embereket, ho­gyan diktálnak azok, akik a pénzt és az által az erőt, a hatalmat bir­tokolják. Láthatjuk, hogyan visel­kednek jellemükből fakadóan, il­letve vetkőznek ki önmagukból emberek, egykori szövetségesek válnak ellenséggé, ha éppen a helyzet, az érdekük úgy kívánja. Agrippina császárné és tanács­adója, a filozófus Seneca elteszi láb alól az erőtlen császárt, Claudiust. Az előadás egyik legki­válóbb jelenete, amikor a kisze­melt utódot, az örökbe fogadott fi­út, Nérót a hatalmi fortélyokra; az uralkodásra okítják. A kiképzés olyan jól sikerül, hogy hamarosan az ifjú császár tör gátlástalanul el­lenfelei életére; aki útban van, an­nak pusztulnia kell! Kivéve per­sze, ha még jól jöhet a nagyhatal­mi cselszövés gépezetébe egy kis apró csavarnak - ez volt mindig is a történelem során, korszakoktól és birodalmaktól függetlenül, a poütika természetrajza. S mint tudjuk, a szereplők és a módsze­rek igen, de a szerepek tulajdon­képpen máig nem sokat változtak. Többszörösen is áldozat Ulrika; a lányt először Nero közeléből távo- lítják el, utána odalökiki a feltá­madt Jézus szerepét kapó Kiprios- nak, hogy Nero ellen lázítsa a né­pet. Kiprios, Juvenalis testvére a lopással bajba sodorja magát, Senecának viszont kapóra jön a dolog; megbocsát, ha a tolvaj vég­rehajtja ördögi tervét, és a keresz­tény lázadás élére áll a császár el­len. Nero rádöbben, hogy hatal­mára törnek. Poppaea-val saját anyja és hitvese, Agrippina és Octavia megölését tervezi. Rómá­ban hamarosan elszabadul a po­kol, Juvenalis menekülne Kipri- osszal együtt, de már késő. Tűz­vész tombol, majd a lázadások polgárháborúba torkollnak. Várkonyi Mátyás a mindenkori uralkodók aljasságát, az emberi gyarlóságot, a romlottságot, a gát­lástalan hatalmi érdekeket igyek­szik kemény rockzenével tükröz­ni. Ellentétként szolgálnak azok a lírai betétek, amelyek az áldoza­tokat ábrázolják a bűnös világ­ban: Octavia, Ulrika, Britannicus, Zodius és Kiprios dalai. Molnár György rendezése a mondandó érvényességét, a zsar­nokság elítélését hangsúlyozza, a kihasználható emberekben és a befolyásolható tömegekben rejlő veszélyekre figyelmeztet. Kulcsfi­gura Juvenalis, a költő, a kor sze­replője és kommentátor egyben. Kiválóan példázza, hogy nem vonhatja ki magát az események­ből, kénytelen.kompromisszumo- kat kötni, megalkudni, ugyanak­kor költő lévén különös érzé­kenységgel reagál a jelenségekre: kérdez, kételkedik, rámutat a visszásságokra, mert ez a dolga. Kívülállóként pedig közvetít, érté­kel és kapcsolatot teremt a mával. A békéscsabai társulat vendég- művészekkel és kemény munká­val dolgozott a sikerért. Az elő­adás nem volt rossz, de (zenés darabból) láttunk már sokkal job­bat is. A kiugró alakítások, a ki­emelkedő hangok teszik a bemu­tatókat emlékezetessé, és ezek most hiányoztak. A közepes szín­vonalú produkcióból kitűnik Ser­bán Attila (Nero) énekhangja, el­ismerést érdemel Makrai Pál mint Seneca és a Kiprios-Jézust alakító Szomor György. Bródy Norbert (Juvenalis) kulcsfigurát játszik, erőteljesebben kellene. Paczuk Gabi (Poppaea), Tornai Melinda (szh., Ulrika), Steinkohl Erika (Octavia) és Vári János (szh., Tigellinus) tartozik a jobb szerep­lők sorába, Szilágyi Annamária Agrippina kegyetlen figurájából, bonyolult sorsából keveset mutat fel. Mindaz, amit táncban látunk, Rogács László koreográfus munká­ját dicséri. Székely László ismét monumentális díszletet alkotott, a viszonylag kis színpadból óriási teret varázsolt, hangulatot terem­tett. Papp János tetszetős jelmezei a karaktereket és a kort hangsú­lyozzák. Nagy kár (meg minek is?!), hogy a premieren a rengeteg füst sokszor teljesen beborította, ellepte az egyébként szép színpa­dot, és a közönséget hosszú per­cekre megfosztotta a látványtól, az | élménytől. Időnként sajnos a j mikroportok sem működtek töké­letesen, s olyankor a nem tervezett szünetek csúnyán félbeszaggatták a dalokat. Reménykedjünk, hogy a fölösleges, sőt, bántó „füstölgé­sen” lehet változtatni, a technikai hibák pedig kiküszöbölhetők! NIEDZIELSKY KATALIN Kivégzésben éppen Senecán a sor. Felvételünkön balról jobbra Tigellinus, Seneca és Nero (Vári János, Makrai Pál és Serbán Attila) d*otó: kovács Erzsébet A honfoglalás kora Az orosházi Hegyesi Tibort egy évvel ezelőtt, 2001. ápri­lis 22-én fogadta soraiba a Szent György lovagrend. A lovaggá ütés után többen is megkeresték a városban az­zal, hogy jó lenne Orosházán is meghonosítani a várjáté­kokat (ha nincs is vár), vagy valamilyen más, hagyo­mányőrző csoporttal meg­idézni a régmúlt időket. ________Orosháza________- Az elmúlt év augusztusában, a Szent István-napi ünnepségen megszerveztünk egy bajvívó­programot, akkor többekben is megfogalmazódott, mi, oroshá­ziak is képesek lennénk hason­ló dolgokra. így formálódott a gondolata a hagyományőrző, honfoglalás kori íjász egyesület létesítésének. Az egyesület be­jegyzés előtt áll, már számos je­lentkezőnk van, de várjuk sora­inkba azokat a fiatalokat, csalá­dokat is, akik szívesen készíte­nének honfoglalás kori öltözé­keket, megtanulnák a kardková­csolást és az íjkészítést és ter­mészetesen ezen korabeli fegy­verek használata iránt is érdek­lődnek. Felvettük a kapcsolatot az orosházi Szántó Kovács Já­nos Területi Múzeummal is, akik üdvözölték elképzelésein­ket, hiszen az egyesület tagjai nemcsak íjászkodnának, ha­nem ismereteket is szerezhet­nének a honfoglalás koráról — tudtuk meg Hegyesi Tibortól. A szerveződő egyesület más civil szervezetekkel is szívesen együttműködne. Bővebb felvilá­gosítás Hegyesi Tibortól kérhe­tő a 06 (20) 435-4573-as telefon­Mintha kicserélték volna [■>|n5|0jasoi>j] A kastélyban nyáron nyit a múzeum A rendszerváltás évtizedében, külső anyagi támo­gatás nélkül, a helyi önkormányzat szorgalmazá­sára és finanszírozásában, a felbecsülhetetlen ér­tékű Hentz-hagyatékra alapozva jött létre a mezőberényi Orlai Petries Soma Múzeum. A Gyo­mai út 23. számú házat az önkormányzat megvá­sárolta, rendbe tette, majd a megyei múzeum se­gítségével berendezte és '91-től üzemeltette. Mezöberény Alig két esztendeje, a megyei múzeumi szervezet átalakításával a város nem mondott le múzeumá­ról, ahhoz ragaszkodva, annak üzemeltetését helytörténeti gyűjtemény formájában felvállalta. A múzeum hetek óta zárva van, aminek oka pró­zai: csomagolták az anyagot, mert költözik az in­tézmény, ugyanis az épületet az önkormányzat értékesítette, a gyűjteménynek új helyet adott. Az új tulajdonosnak pénteken hivatalosan átadták a 200 négyzetméteres épületet, miután az azokban kiállított, valamint a raktárakban lévő anyagot át­telepítették új és nagyobb, 450 négyzetméteres helyére, a városközpontban lévő kastélyba. A felújítást folyamatosan végzik, teljes elké­szültével nagyobb területen nyílik meg az intéz­mény, a raktározási és tárolási körülmények is jobbak lesznek. A költözködéssel összefüggő munkák 3 millió forintba kerültek, s elkészült a múzeum teljes ri­asztóberendezése. A tervek szerint nyártól új he­lyén, a kastélyban, a Fő út 3. szám alatt - az 1. Szá­mú Általános Iskola egykori épületében - ismét várja a látogatókat a helytörténeti gyűjtemény, me­lyet korábbi helyén évente 4 ezren kerestek fel, a lá- togatók többsége vidéki volt. szekeres andrás SZAVAZÁS AZ INTERNETEN * ' www.bmhirlap.hu Március 2t>-átol új arculat és megújult tartalom. Lapunk internetes oldalán egy héttel ezelőtt arra kértük olvasóinkat, hogy szavazzanak arról: mi a véleményük az új Nemzeti Színházról és a televízióban is közvetített nyitó előadásról? A szavazás eredménye az alábbiak szerint alakult: Az új épület gyönyörű, és az I előadás is tetszett. 47.6% A színház körüli herce-hurca rányomta bélyegét az egész építkezésre. | 10.7% A kormány kisajátította magának a j színházat, ilyen sok pénzből jobb í bemutatót vártam. Mától arról kérdezzük Önöket: j fontos ünnepnek tartják-e a > húsvétot? Klikkelvnek a ivww.bmhirlap.hu-ra! % I Hl Második könyvét jegyzi a jegyző A kiegyezés után épült meg a Kótpuszta-Nagyvárad vasútvonal Az egyetemen szerettem meg a történelmet, helytörténetet, majd a néprajzot — vallja dr. Makai Sándor, Zsadány jegy­zője, akinek a közelmúltban jelent meg második könyve Komádi története és népélete címmel (az első kötetét Zsadány község történetéről írta). Dr. Makai Sándort olva­sóink nemcsak Zsadány jegy­zőjeként, hanem Petőfi-kuta- tóként (aki elsősorban a nagy költő halálának körülménye­it kutatja) is ismerhetik. Zsadány „Petőfi őrnagy urat, Dragomán strázsamesterrel az oroszok el­hurcolták. Az őrnagy úr atillája jobb felől merő vér volt, Drago­mán feje vérzett. Az őrnagy urat két muszka katona támogatta.” Ezek a mondatok álltak azon a papírdarabon, amelyet Borsos András súlyosan sebesült káplán a fehéregyházai végzetes csata másnapján az ütközet helyszínén kezében szorongatott. Erre a szenzációs információra dr. Ma­kai Sándor, Zsadány község jegy­zője az egyik hazai múzeumban bukkant rá akkor, amikor Komádi története és népélete című mun­kájához gyűjtötte az adatokat - közölte lapunk a hazai sajtóter­mékek közül elsőként szenzációs hírt bő egy esztendővel ezelőtt. A Komádi története és népéle­te című könyv a közelmúltban je­lent meg. A könyvet lapozgatva kiderül: Barátosi Lénárt Lajos (aki 1909. június 26. és 1913. ok­tóber 8. között Ázsiában járt, Dr. Makai Sándor nem csak jegyzőként, Pe- tőffkutatóként is ismert (archív felvételi hogy Petőfi-kutatásokat végez­zen, s az általa kint észlelteket részletesen taglaltuk egy évvel ezelőtti írásunkban) is összeállí­tott korábban egy kis dolgozatot Komádiról, amiben főleg a tele­pülés nevének változásairól és rövid eseményei­ről írt az évszám­ok tükrében. Bár Komádi Hajdú-Bihar me­gyében található, a kötetben több olyan információ is szerepel, amely a körös-sárréti térséget is érinti. A Komádi törté­nete és népélete című könyv töb­bek között arról is említést tesz, hogy az 1867-es kiegyezést köve­tően megindult a Kótpuszta- Nagyvárad közti vasútvonal építé­se, amely Tisza Kálmán és Móricz Pál érdekében is készült. A vasút, piacot és összeköttetést teremtett birtoktesteik között, amelyet,- a derecskéi domínium felbomlása­kor vásároltak meg az Esterházy- családtól. Ekkor Komádi vasútál­lomásától a malomig kisvasút — lóré - is épült, elsősorban a nagy- birtokosok érdekében. Hasonló lórét építtetett a fancsikai birto­kos, Fried is. Dr. Makai Sándor könyve, a Komádi története és népélete tar­talmas kiadvány, amelyben min­den sárréti ember (éljen akár Haj­dú-Bihar vagy Békés megyében) érdekes és hasznos információ­kat, történeteket találhat. MAGYARI BARNA Tévéállomás a Heréskertben A megyénk északi részén élőknek Ko­mádi hallatán elsősorban a tévéállomás „ugrik be". Dr. Makai Sándor könyvéből megtudhatjuk: 1965 áprilisában született olyan határozat, hogy a Tiszántúl még be nem sugárzott területén a Magyar Televí­zió 1-es műsorának biztosítására tévéállo­mást kel létesíteni, amelynek helyszíne a Karcag, Püspökladány, Békéscsaba há­romszögben legyen. A leendő telephelyet különböző mérésekkel döntötték el, s még abban az évben így esett a választás Komáéira. A furtai út mellett, az úgyneve­zett Heréskertben az alapozás 1966-ban kezdődött meg, az épületek 1967 végére elkészültek. A műszaki telepítés 1968- ban indult meg. A tévéállomást 1968. au­gusztus 16-án avatták. POLITIKAI HIRDETÉS Vendégváró Magyarország A turizmus hazánk sikerágazata. Min­den eddiginél maga­sabb volt a turiz­musbevételünk 2001-ben, több mint 1000 milliárd forint. Akkor, amikor a vi­lágban a szeptember 11 -ei terrortámadás miatt 1,3 százalékkal csök­kent a turizmus éves bevétele, Magyarországé 18 százalék­kal nőtt. Ebből a bevételből Békéscsabának is részesülnie kell, amire a fürdőfelújítással és a jaminai bányatavak ki­építésével minden esélye meg is lesz a városnak — hangsú­lyozta tegnapi lakossági fóru­mán Végh László országgyű­lési képviselő. A békéscsabai Tégla Közössé­gi Házban Végh László ország- gyűlési képviselő Buka Mihálynéval, a helyi nyugdíjas klub elnökével tartott lakossági fórumot. A képviselő bevezetőjé­ben elmondta, a Széchenyi-terv segítségével jelenleg az ország minden hetedik településén tu­risztikai fejlesztés valósul meg. Ebből a programból Békéscsaba eddig 473 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatás­hoz jutott, az Árpád fürdő fej­lesztéséhez. — Matolcsy György gazdasági miniszterrel március 7-én raktuk le a beruházás jelké­pes megkezdését szimbolizáló alapkö­vet - emlékeztetett Végh László. - A kor­mány célja, hogy az ország meghatározó gazdasági ágazatává tegye a turizmust, és 2006-ig megkétszerez­ze az ebből származó bevételeit. A témához kapcsolódóan Végh László elmondta, a repülő­tér kiépítésével, illetve az Árpád fürdő rekonstrukciójával nagy le­hetőségek nyílnak a város előtt, de az értékeink kiaknázásához szükség van a jaminai bányata­vak kiépítésére is. A tervek sze­rint itt horgászfalu, lovaspark, ví­zi ökopark, jetski-pálya épülne megfelelő infrastruktúrával és ki­szolgáló intézményekkel. Egy hozzászóló kérdésére vá­laszolva Végh László elmondta, az Erzsébet lakópark területén lé­vő termálkút hasznosítása azért nem lehetséges, mert az ottani kút vize rákkeltő fenolt tartal­maz. Ezen kívül nem lenne elég csábító a külföldi turisták számá­ra egy olyan üdülő, amelynek az ablakai a vasútállomásra néznek. Új termálkút fúrása 50 millió fo­rintból megoldható, s ezt a kutat a jaminai bányatavak mellett kell majd megnyitni, a komplex üdü­lőközpont részeként. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom