Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-23 / 69. szám

2. OLDAL Hírek NEM HIVATALOS berlini látogatásának második napján Mádl Ferenc a szálláshelyén közös reggeli keretében foly­tatott másfél órás megbeszé­lést Helmut Kohllal. A talál­kozón, amely az egykori német kancellár kérésére jött létre, a súlypont az európai integráción, a NATO és az EU bővítésén, valamint a kétolda­lú kapcsolatokon volt. A né­met szövetségi elnökkel foly­tatott csütörtöki megbeszélé­séről szólva Mádl Ferenc elmondta: Johannes Rau annak a véleményének adott hangot, hogy a prágai NATO- értekezlet népesebb csoportot fog meghívni az atlanti szer­vezetbe, mint három évvel ez­előtt. MTI CSAKIS a párbeszéd oldhatja meg a társadalmi problémá­kat, az olaszoknak egysége­sen kell fellépniük a terroriz­mus ellen - ezt az alapgondo­latot Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök és II. János Pál pápa egyaránt megfogalmazta Marco Biagi professzor meggyilkolása nyomán. Az államfő jelen volt a Vörös Brigádok által megölt tudós pénteki temetésén, de csak magánemberként, mivel a család elutasította, hogy állami szertartás keretében vegyenek végső búcsút az ál­dozattól. MTI A KÖVETKEZŐ tanévtől ma­gyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte pénteken az intéz­mény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló hatá­rozatát elküldték az oktatási minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003. tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképző­ben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére, mti NEM JÁRT sikerrel a szlovák ellenzék kormány ellen előter­jesztett bizalmatlansági indítvá­nya. A parlament többsége pén­tek hajnalban bizalmat szava­zott Mikulás Dzurinda kormá­nyának. Az indítványt a Vladi­mír Meciar vezette Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom - Néppárt (HZDS - LS) nyújtotta be. Megfigyelők szerint a lépés Meciarék kampányindító akció­ja volt, és valójában maguk sem számítottak arra, hogy a kísér­letnek foganatja lehet. A tizen­két órán át tartó vitában az el­lenzék tizenöt vádpontot olva­sott a kabinet fejére, azt igye­kezvén bizonyítani, hogy „a kormány pokolra juttatja az országot.” mti ALSÓ-AUSZTRIÁBAN a Duna vízszintje pénteken délelőtt vál­tozatlanul „enyhén emelkedő­ben volt”, s az éjszaka mintegy 900 tűzoltó, sok önkéntes tűz­oltó és segéderő dolgozott a gá­tak emelésén, valamint néhány helyen az evakuálásban. Felső- Ausztriában valamelyest eny­hült a helyzet, míg Salzburg tartományban ugyancsak több folyó lépett ki medréből, mti VILÁG TÜKÖR 2002. Március 23., szombat Botrány a német felsőházban Ötórás vita után a német parlament felsőháza hajszálnyi többséggel elfogadta a bevándorlási törvény tervezetét, ám a szavazás értékelése után támadt hangos vita eredménye­ként a konzervatív ellenzék képviselői kivonultak az ülésről. Berlin A botrány előzményeként a tarto­mányi kormányok Bundesratban helyet foglaló képviselői egyen­ként szavaztak a bevándorlást sza­bályozni hivatott tervezetről. A ne­gyedikként szólított Brandenburg (ezt a tartományt SPD-CDU koalí­ció irányítja) nevében Manfred Stolpe szociáldemokrata minisz­terelnök igenlő választ adott a ház­elnök kérdésére, mire mellette ülő helyettese és egyben tartományi belügyminiszter Jörg Schönbohm (CDU) hangosan felkiáltott: nem! A házelnök erre megismételte a kérdést, amelyre Stolpe újból igennel felelt. Ez a válasz került be az ülés jegyzőkönyvébe. Brandenburg négy szavazata kulcsfontosságú volt a törvény szempontjából, miután a 69 tagú felsőházban a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata tömb 31-31 mandátummal bírt. A mér­leg nyelvét képező nagykoalíciók (SPD-CDU kormányok) közül Bré­ma előre jelezte, hogy nem támo­gatja a törvényt, Brandenburg vi­szont az utolsó pillanatig kivárt. Ennek a tartománynak a négy sza­vazata elég is volt az abszolút többséghez a felsőházban. A német alkotmány szerint a tartományok képviselőinek egy­hangúlag kell szavazni, kétféle voksot nem adhatnak le. A jegyző­könyvbe került 35-34 arányú vég­eredmény miatt a konzervatív pár­tok alkotmánysértéssel vádolták az elnöklő Klaus Wowereit berlini kormányzó főpolgármestert. A szavazás eredményét, Bran­denburg voksának értékelését za­jos nemtetszéssel fogadó CDU- tábor az ülés felfüggesztését kérte, majd az egyórás halasztás után a Bundesrat pénteki ülésének elna­polására terjesztett elő indítványt. Ezt a jelenlévők többsége nem tá­mogatta, mire a konzervatív veze­tésű tartományok (Bajorország, Baden-Württemberg, Hamburg, Hessen, Saar-vidék, Szászország, Türingia) kivonultak az ülésről. ■ Az ítélet: Svájc bűnös Egy történészekből álló bizottság nyilvánosságra hozta Svájc­nak a nácik által a II. világháború idején üldözött zsidókhoz fűződő viszonyáról készült jelentését. Az ítélet: Svájc bűnös. ZÜRICH A kilenc történész ötesztendei munka után arra a következtetés­re jutott, hogy Svájc zsidók ezrei­től tagadta meg, hogy menekült­ként kezelje őket, akik ezzel a ná­ci Németországban a holokauszt áldozataivá váltak. A politikailag semleges ország kormánya együttműködött a nácikkal, és a gazdaság az ő üzleti közreműkö­désüket is kihasználta. A háború után pedig Svájc sokáig halogat­ta, hogy a zsidóktól elrabolt java­kat a jogos tulajdonosoknak visz- szaszolgáltassa. A svájci hatóságok a jelentés szerint 1938-ban azt javasolták, hogy a német hatóságok a zsidók útleveleit J betűvel jelöljék (né­metül zsidó: Jude), s az ilyen úti okmányok tulajdonosainak nem nyújtottak segítséget. Miután a nácik 1942-ben elhatározták a zsidók szisztematikus kiirtását, az alpesi ország lezárta határait a németországi zsidók előtt, jól­lehet az egyetlen menedéket Svájc jelenthette volna számukra. Az ország a háború alatt mint­egy 60 ezer embertől tagadta meg a bevándorlást, csaknem a felük zsidó volt. Ráadásul legalább tíz­ezret deportált, és 14500 mene­dékjogot kérőt utasított vissza. A hatszáz oldalas jelentésben készítői arra is felhívják a figyel­met, hogy a háború alatt Svájc nagyszabású aranyimportot bo­nyolított le, jól tudván, hogy a szállítmányok egy része a nácik által rabolt kincsek közé tartozik. A németországi kényszermun­kákból svájci cégek húztak hasz­not: 11 ezer rab dolgozott német- országi leányvállalataiknál. Svájc 1995-ben bocsánatot kért második világháborús menekült- politikájáért, 1998-ban kártérítési megállapodást kötött, miután az áldozatok beperelték a svájci kor­mányt, bankokat és vállalatokat. Az áldozatoknak ígért összeg 1,5 milliárd eurónak felel meg, ioyulayi Újabb merénylet árnyékában Az amerikai közvetítő találkozott Arafattal Egy öngyilkos palesztin me­rénylő péntek délután levegő­be röpítette magát a Dzsenín város melletti Szálem katonai úttorlasznál. Izhabl - Palmctna Az első jelentések arról szólnak, hogy két személy megsérült, egyi­kük súlyosan. Az egyik sérült iz­raeli katonatiszt. A dpa szerint a merénylet beárnyékolta azokat a megújuló erőfeszítéseket, ame­lyek a palesztinok és izraeliek közötti hivatalos fegyverszünet ki­eszközlésére irányulnak. Az öngyilkos merénylő olyan pillanatban helyezte működésbe a magára erősített robbanószerke­zetet, amikor Anthony Zinninek, az Egyesült Államok közel-keleti közvetítőjének elnökletével a felek új tárgyalásokra ültek össze Tel- Avivban. tárgyalási fordulót. Zinni ezúttal a feszültségek ellenére péntek reg­gel Rámalláhban találkozott Jasszer Arafat palesztin elnökkel, majd a palesztin tárgyalókkal. ■ VÁRADI KRISZTINA Kokárdanézegető A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felhívásában arra kérte a választópolgárokat, hogy mindenki viselje a kokárdát a választásokig, ezzel hangsúlyozva a nemzet egységét. Az ötlet éppen az ellenkező hatást érte el: a bejelentés óta az utcán az emberek egymást méregetik, azt figyelve, ki hordja és ki nem a kokárdát; ha hordja, vajon melyik párthoz tartozhat, ha nem hordja, mért nem hordja. De mi van akkor, ha valaki - mint ahogyan ezt tenni szokta - március 15. után levette kabátjáról, zakójáról a kokárdát? Nem hinném, hogy azt akarja kifejezni e cselekedetével, hogy nem kívánja hazája egységét, annak boldogulását. A búj ezzel az egész ötlettel csak annyi, hogy már megint vala­kik ki akarnak sajátítani maguknak valamit, ami nem csupán az övék, hanem mindenkié. Az 1848-ból megörökölt jelkép nem lehet egyik vagy másik párté, szervezeté. A kokárda mindannyiunké, amit nem tanácsos a választásokhoz kap­csolni, politikai eszközzé tenni. Nem tartom hazafias cselekedetnek a nemzeti érzés össze­mosását a napi politikával. Lévén, hogy a politikának éppen a sokszínűség a jellemzője, amely egyébként a demokrácia alapja is. Felesleges hangsúlyozni: attól, mert az emberek más-más párttal szimpatizálnak, még egy nemzethez tartoz­nak. Jól is néznénk ki, ha ezt folyton bizonyítani kellene mellre tűzött történelmi jelképekkel, ilyen-olyan egyesületek felhívására. Elvégre - szerencsére - a hazaszeretet nem külsőségekkel mé­rendő, és nem is azzal, ki tudja minél hangosabban hirdetni, már-már torkaszakadtából ordítani, hogy igaz magyar ember. EGYETÉRTEK: 0640-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430-304 GYULAY ZOLTÁN Szó, SZÓ, SZÓ A szavaknak Is - akárcsak a könyveknek - megvan a maguk sorsa. Néha önálló életet kezdenek el élni, szándékunk ellené­re. Persze, bölcs mondás: „előbb gondolkodjál, azután be­szélj!” - attól azonban isten mentsen, ha a kimondott szót (amely a megmaradó írással ellentétben elröppen ugyan) később elkezdik magyarázni, megmagyarázni, sőt, bele­magyarázni. A példa - azt hiszem - eléggé érzékletes lesz. Az előző évtized derekán kétnyelvű híradót készített a Magyar Televízió a né­met ZDF számára. Az volt a koncepció, hogy a riportok szöve­ge magyar legyen (a műsor ugyanis alapvetően a Német­országban élő kitelepítetteknek és vendégmunkásoknak, vala­mint turistáknak szólt), de német feliratozással. Sőt: a feliratot németül tudó magyar anyanyelvű fordítsa, de magyarul tudó német anyanyelvű lektorálja. így lön. És akkor szóba került Magyarország csaüakozása az Európai Unióhoz. Csatlakozás: Anschluss. Szó szerint fordítot­tuk. Szóltak is a mainzi szerkesztők: ezt Németországban nem lehet, mert rossz történelmi képzettársításokra ad alkalmat. Lett belőle Beitritt: belépés. Tudomásul vettem. Abban azonban nem vagyok biztos, hogy az életteret is meg kellene tagadnunk. Magyarországon ugyan­az a helyzet az élettérrel, mint a csatlakozással, főleg jelzős szerkezetben. Aki bármibe bármit félre akar érteni, tudja az okát; de rossz az, aki rosszra gondol. Szó sincsen háborúról, területi gyarapodásról, gyarmatosításról, csupán arról, hogy a magyar gazdaság kinőtte mai kereteit, és a nemzetközi jognak, kapcsolatoknak, együttműködésnek megfelelően tovább kí­vánja adni saját tapasztalatait, tőkéjét, fölemelkedést kínálva annak a földrajzilag egységes régiónak, amely korábban is mindig egymásra volt utalva. A németajkú kedves (az a bizonyos fordító) amúgy, amikor dél­után hazaindul munkájából, s tudja, hogy nekem még leg­alább három-négy órát dolgoznom kell, azzal bíztat e-mailben: kitartás! És eszembe sem jut, hogy nyilaskeresztes módra köszönne el. EGYETÉRTEK: 0640430-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640436423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. _____________________________ÁLLÁSPONT___________________ Ha rcban a falfirkálással Az értékromboló falfirkálás szinte járványként dúl Német­országban. A hírek szerint a szövetségi parlament felsőháza, a Bundesrat „graffitiellenes törvényt” dolgoz ki. Berlin A falfirkák immár nemcsak a nagyvárosokat - Berlint, Frank­furtot, Hamburgot - árasztották el, s jelennek meg újabb és újabb változatokban szinte mindenütt, hanem rohamos ütemben foko­zódik a kis települések elcsúfítá­sa is. A védekezés szinte lehetet­len, mert a tetten ért graffitiseket köz- vagy magántulajdon rongá­lása címén legfeljebb a helyi ható­ságok bírságolhatják meg. Már ahol büntetnek... Ám akadnak hatóságok, ame­lyek a sajátos joghézag miatt a falfestést nem minősítik rongálás­nak, s ezért figyelmeztetésnél, ki­sebb pénzbírságnál keményeb­ben ritkán büntetnek. A fiatalko­rú falfirkálók pedig nem is bün­tethetők, s a szülők legfeljebb jó szándékuk jeleként hajlandók a gyerekek által okozott károk kija­vítására vagy megtérítésére. Szü­lettek felmentő szabálysértési íté­letek is, a művészeti szabadságra hivatkozva. Még bíróság is akadt, amely az alkotmányos jogokból levezetve felmentett egy falfirká­lásaival hírhedtté vált csoportot. Elsőként még 2000 tavaszán a ház- és telektulajdonosok szövet­sége kezdeményezte a kormány­nál a graffitiőrület jogi szabályo­zását, a parlament elé kerülő tör­vénytervezet azonban mindmáig nem készült el. A károk és a káro­sultak körének rohamos kiszéle­sedése, s a mind több pénzbe ke­rülő helyreállítás türelmetlenné tette a hatóságokat, a tartomá­nyokat, amelyek végül meg­egyeztek, hogy a Bundesrat elé viszik az ügyet. A tervezet a német alkotmány­ból indul ki, s kimondja: „A művé­szet szabadságának alkotmányos jogával nem indokolható az, hogy mások tulajdonát saját művészeti alkotásokkal átalakítsák”. így a magán- és a közterületi graffitizés, azaz falfirkálás bűntett lesz, ami­nek súlyosságát épp úgy kell mér­legelniük a hatóságoknak, mint az egyéb károkozást. Az ítélet akár többéves elzárás is lehet, kártérí­tési kötelezettséggel súlyosbítva. A károk helyrehozatalára adott esetben a kiskorú gyermekek szü­leit is megbüntethetik. Aki viszont akarja, a saját tulaj­donát a jövőben is átfestheti, illet­ve festethet rá a közízlést nem sér­tő graffitit - a művészet szabad- sága jegyében. ______kocsis tamás JÖN O SCAR! Vasárnap rendezik meg Hollywoodban a filmművé­szeti akadémia díjainak 74. gáláját, amelyet az egész világ nagy érdeklődéssel vár. A díjkiosztó előtt máris lázas előkészületek foly­nak; tegnap emelték helyére az eseménynek helyet adó Kodak Theatre bejáratánál a gigantikus Oscar-szobrot. fotó, europress/epa Előző nap Jeruzsálem központ­jában egy 22 éves palesztin férfi követett el öngyilkos merényletet, s megölt három izraelit is. Izrael akkor lemondta az estére kitűzött FOTÓI EUROPRESS/EPA Jeruzsálemi boltosok Sáron rezidenciája előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom