Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-22 / 68. szám
MEGYEI KÖRKÉP/TERÜLETFEJLESZTÉS 2002. MÁRCIUS 22., PÉNTEK - 7. OLDAL megyei hírlap BARTÓKRA EMLÉKEZNEK, (w) A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközép- iskola középiskolás növendékei és tanárai március 25-én egész napos programot szerveznek Bartók Béla születésének százhuszadik évfordulója tiszteletére. A programban többek között vers- és prózamondó, valamint kottaolvasási verseny, osztályok közötti Ki nyer ma? vetélkedő, továbbá kiállítás és ünnepi hangverseny szerepel. A rendezvény helye az iskola Bartók- terme, a programokat a TIT Körös-vidéki Szervezete támogatja. BORVERSENY, (ö) Az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban ma 16 órától rendezik a 30., jubileumi borversenyt szőlő- (fehér és vörös), gyümölcs-, s desszertbor kategóriákban. Nevezni a helyszínen is lehet. Az Autóklub nyűt napja Szombaton nyílt napot rendeznek a Magyar Autóklub békéscsabai műszaki állomásán. Reggel hét órától délután 15 óráig várják az érdeklődőket. Békéscsaba Kliment László állomásvezető elmondta, az autósoknak szeremének segítségére lenni járművük tavaszi felkészítésében. A március 23-ai nyílt napon a környezetvédelmi vizsgát (zöldkártya) nem tudják ugyan kedvezményes áron elvégezni, de ha aktuális, a vizsgáztatást és eredeüségvizsgálatot érdemes megejteni, hiszen előbbinél 20, utóbbinál 15 százalékkal olcsóbb a szolgáltatás, mint máskor. Amit minden bizonnyal a legtöbben igénybe vesznek, az az autók ingyenes átvizsgálása, más néven állapotvizsgálata. Jó, ha a vizsgáztatásra és eredetiségvizsgálatra igényt tartók előre jelzik kérésüket a Szarvasi úti telephelyen, illetve a 66-325- 658-as telefonszámon. IFI A városban a feldolgozóipar vezet Két nagy vállalkozás vonzó lehet továbbiak megtelepedéséhez A szarvasi vállalkozások többsége feldolgozó- ipari tevékenységet végez. Gazdasági formáját tekintve a legtöbb egyéni vállalkozás. Szarvas A városban nagy számban működő kis-, közép- és nagyvállalkozások különböző tőkeerővel és termelési értékkel rendelkeznek. Az ipari termelés döntő hányadát a feldolgozóipar adja. A mezőgazdaságban a Pioneer cég vetőmagüzeme, az élelmiszeriparban a Galhcoop Rt. üzeme, a textiliparban a Szirén, a nehéziparban pedig a Vas- és Fémipari Rt. a meghatározó — derül ki a város most formálódó településfejlesztési koncepciójából. A tervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy két nagy vállalkozás külföldi befektető tulajdonában van, ami vonzó körülmény lehet a további külföldi vállalkozások megtelepedéséhez. A gazdaság élénkítését segíti, hogy az önkormányzat kezdeményezésére a város két éve ipari park címet kapott. Az 58 hektáros területet a 44-es főút és az Orosházi út határolja. A terület az ön- kormányzat, illetve magánvállalkozók tulajdonában van. A parkba elsősorban ipari, feldolgozó-ipari vállalkozásokat várnak, a működésüket adókedvezménnyel segítik. ______________!5! A S ZARVASI VÁLLALKOZÁSOK A GAZDASÁGI FORMÁK SZERINT 1992. ÉS 2000. KÖZÖTT Vállalkozások típusa: 1992 1994 1996 1999 2000 Kft. 69 108 172 182 204 Rt.7 8 Szövetkezet 13 14 12 12 11 Mezőgazdasági szövetkezet _ _ _ 3 3 Bt. 8 2 175 231 288 318 Egyéni vállalkozó 1030 1494 1438 894 901 Forrás: KSH Ötödször nyertes a hazai Henkel Emelkedett a magyarországi gyártású termékek exportja Ötödször nyerte el a Henkel Magyarország Kft. (amelynek legnagyobb gyára Körösladányban működik) a Henkel Közép-Ke- let-Európa legjobb teljesítményt nyújtó vállalatai számára nyolcadik alkalommal kiírt díjat. A trófeát Fekete István, a vállalat elnök-igazgatója a napokban Bukarestben vette át. A magyarországi Henkel 15 ország 24 vállalata közül bizonyult a legeredményesebbnek. Bukarest—Budapest— Körösladány A magyarországi Henkel 2001. évi értékesítési árbevétele megközelítette a 48 milliárd forintot. A makrogazdasági környezet kedvezőtlen hatásai ellenére a Henkel Magyarország az elmúlt évben 17 százalékos árbevétel-növekedést ért el. A HCEE cégcsoport összesített forgalma 2001- ben 746 milliárd eurőt tett ki, így 8 százalékkal szárnyalta túl az előző évi 688 millió eurós rekordját. A fogyasztók számára márkatermékeit és technológiát kínáló Henkel Magyarország a cégcsoport lengyel leányvállalatát megelőzve lett 2001-ben is a legjobb vállalat. A kimagasló vállalati teljesítményhez jelentős mértékben hozzájárult a hazai előállítású Henkel-termékek exportjának erőteljes növekedése. A kivitel értéke meghaladta a 18 milliárd forintot. Az export 36 százalékkal növekedett az elmúlt egy év alatt. A Henkel az elmúlt 10 évben több mint 100 millió dollár működő tőkét fektetett be Magyarországon termelő beruházásokba. Az elmúlt évben a Henkel Magyarország csaknem 2 milliárd forint értékben - amely több, mint az elmúlt öt év alatt bármikor — fejlesztette magyarországi gyárainak kapacitásait: a mosó- és tisztítószereket gyártó körösla- dányi, a mosóporokat előállító szolnoki, az építési kemikáliákat termelő barcsi, valamint az ipari és lakossági ragasztókat gyártó váci üzemek teljesítményét. Tavaly 4 százalékkal növelte az alkalmazotti létszámát, így ma Magyarországon 885 dolgozója van a Henkelnek. M.B. A pártok területi listái Lapunk korábbi számában már közzétettük az egyéni jelöltek választókerületenkénti listáját. Az alábbiakban a pártok Békés megyei területi listáit olvashatják. A választás szabályai szerint a listán háromszor annyi jelölt indítható, mint amennyi az adott területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma. Centrum Párt 1. DR. DEMETER LÁSZLÓ 2. DR. RÚZSA GYÖRGY 3. TÍMÁR IMRE 4. KÜRTÖSI ZSIGMOND 5. DUDÁS ÁRPÁD 6. SZABÓ GÁBOR ___________ Fi desz-MDF 1. DOMOKOS LÁSZLÓ 2. VÉGH LÁSZLÓ 3. BABÁK MIHÁLY 4. DR. DANCSÓ JÓZSEF 5. VlGH ILONA 6. ERDŐS NORBERT ZOLTÁN 7. DR. VARGA ISTVÁN 8. HANÓ MIKLÓS 9. TÓTH IMRE 10. BALOGH JÓZSEF 11. DANKÓBÉLA 12. DR. SZELEZSÁN RÓBERT 13. GAJDA MIHÁLY 14. TOLNAI PÉTER 15. VARGA GUSZTÁV 16. BERE KÁROLY 17. DEZSŐ ZOLTÁN 18. DR. BENCZE SÁNDOR______ FK GP 1. PAL LAG LÁSZLÓ 2. TÍMÁR KÁROLY 3. HETÉNYI ISTVÁN 4. DR. JESZENSZKY GÉZA 5. DR. KOLCSÁR SÁNDOR 6. TAR ANDRÁS 7. NAGY ISTVÁN 8. SZABÓ ISTVÁN 9. SZAKÁLL TAMÁS 10. IFJ. NYIST OTTÓ 11. DR. KOVÁCS SÁNDORNÉ 12. DR. BÁLINT KATALIN 13. PÁNTYE PÉTER 14. SZÁSZ ANDRÁS 15. DEMCSÁK ANDREA ________ mié p 1. DR OLASZ IMRE 2. BAKOS ISTVÁN 3 KOVÁCS SÁNDOR 4. HRABOVSZKY ENDRE 5. SZÁNTÓ GÁBOR 6. GUBUCZ KATALIN 7. DOMOKOS LÁSZLÓ 8. GYEBROVSZKI JÁNOS 9. MARSI JÁNOS 10. ANCSIN LÁSZLÓ 11. BOROS LÁSZLÓ 12. BEREZNAi MIKLÓS i .13. BELOPOTOCZKYNÉ LENKEY.MÁRTA^ 14. UJJ MIHÁLY 15. HORVÁTH LÁSZLÓ 16. HOVORKA JÁNOS 17. TÓBIÁS MIHÁLY 18. CSEPREGHY FERENC______ MS ZP 1 DR VASTAGH PÁL 2. TÓTH KÁROLY 3. FETSER JÁNOS 4. FÖLDESI ZOLTÁN 5. VERESS JÓZSEF 6. DR. KARSAI JÓZSEF 7. DR. RÁCZ LÁSZLÓ 8. TÓTH SÁNDOR 9. MOLNÁR LÁSZLÓ 10. VARGA ZOLTÁN 11. MATUSKA SÁNDOR 12. ÁRGYELÁN GYÖRGY 13. SZÁVÁNÉ PÁLFI ILONA 14. MIKLÓS ATTILA 15. KOZÁK IMRÉNÉ 16. ASZTALOS FERENC 17. PÁLINKÁS ANDREA 18. JENEI KÁROLY __________ Mu nkáspárt T BÁNHEGYI JÓZSEF 2. KISS JÁNOS 3. BALOGH ALPÁR LÁSZLÓ 4. SZŐKE JÁNOS 5. EGERESI GÁBORNÉ 6. SUCH MIHÁLY 7. DÁVID ISTVÁN 8. ÖLYÜS IMRÉNÉ 9. KARDOS JÓZSEF 10. PAKSI PÁL 11. FÁBRIANDRÁSNÉ 12. PAPP LAJOS 13. FELFÖLDI PÉTER 14. GYURKÓ JÁNOS 15. GÁRDOSINÉ LACZÓ GABRIELLA 16. GYURKÓ JÁNOSNÉ 17. IFJ. SUCH MIHÁLY ________ SZ DSZ 1. VELKEY GÁBOR 2. NAGY BÉLA 3. DR. PELCSINSZKI BOLESZLÁV 4. KOVÁCS LAJOS GYÖRGY 5. PAP JÁNOS 6. KOVÁCS MÁTYÁS 7. DR. SVÉKUSNÉ DR. KOVÁCS ÁGNES 8. DR. FARKAS ISTVÁN 9. SZELEZSÁN PÉTER 10. NAGY MIHÁLY 11. JUHÁSZ JÁNOS 12. KÖKÉNDY JÓZSEF 13. FRANKÓ GÁBOR í UiH ’5. RÁCZ ERNŐ ' 16'. DR. FUTAKI GÉZA__________ Fü rdőinkkel az ország élvonalában Az idegenforgalom, a turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat. Gazdaságilag jól kimutatható „húzó” hatása van, amely elősegítheti a kevésbé fejlett térségek gazdasági felzárkóztatását, a természeti és kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását. Hazánk turizmusból származó bevétele tavaly meghaladta a 4,38 milliárd eurót, ez az előző évhez képest 18 százalékos növekedést mutat. A Békés megyei területfejlesztési program szintén kiemelten kezeli ezt a területet, ezen belül is a gyógy- és termálturizmust. A dél-alföldi régió nemzetközi összehasonlításban is jelentős termálvízkészlettel és rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. Az elmúlt években egyre több önkormányzat, szervezet ismeri fel az ebből a helyzetből fakadó lehetőségeket, és tesz meg mindent annak érdekében, hogy a termálturizmus jelentős iparággá fejlődjön. A Dél-alföldi Regionális Idegen- forgalmi Bizottság (DARIB) még 1998-ban felmérte a régió fürdőit, elemezte helyzetüket és fejlesztési szándékaikat. Mint kiderült, a régió fürdőinek középtávú (2001- től 2006-ig tartó) operatív programjának megvalósítása 40-50 milliárd forint forrást igényel, melyből 10—11 milliárd forint a tervezett állami támogatás. Az első ízben 2001-ben meghirdetett gyógy- és termálturizmus alprogram a Széchenyi-terven belül realitássá „emelte” ezt az igényt és tervet. Békés megyében a három évvel ezelőtt elfogadott Békés megyei területfejlesztési program, mint a megye felzárkózásának egyik alapelemét említi az idegenforgalmat és azon belül a gyógy- és termálturizmust. Miután az érintett települések elkészítették fejlesztési terveiket, reális esély mutatkozott külső források bevonására. A jó tervekhez megfelelő lobbi-tevékenység társult, így a pályázók támogatáshoz jutottak, elkezdődhettek a konkrét fejlesztések. Orosháza—Gyopárosfürdőn másfél, Békéscsabán, az Árpád fürdőben egymilliárdos, a gyulai várfürdőben 920 millió forintos, a gyomaendrődi Liget fürdőben 800 milliós, valamint a tótkomlósi Rózsa fürdőben 380 millió forintos beruházási költséggel korszerűsítés valósul meg. Szarvas város önkormányzata - szintén mint nyertes pályázó - a meglévő fürdő felújítását és bővítését tervezi. A városba érkező turisták eddig is sokszínű programlehetőségeit minőségileg fogja kiegészíteni ez a fürdőfejlesztés. A régi és az új épületrész modern környezetet biztosít majd az alapvetően gyógyászati profilú fürdőnek. A beruházás költségvetése 400 millió forint, melyhez a Gazdasági Minisztérium 200 millió forinttal járul hozzá. A gyomaendrődi Liget fürdőben március 18-án a fejlesztés kezdetét jelképező alapkövet helyezett el Matolcsy György gazdasági miniszter, Domokos László a város országgyűlési képviselője, dr. Dávid Imre polgármester és Vass Ignác fürdővezető. A miniszter elismerően mondta, hogy Zala mellett Békés megyéé a legtöbb sikeresen elbírált fürdőfejlesztési pályázat (lásd a térképen) . A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv keretein belül hat békési településen összesen 2,3 milliárd forinttal segíti ezt a célt. Matolcsy György kérte, hogy a fürdők becsüljék meg a belföldi vendéget is, valamint részesítsék előnyben a hazai befektetőket és a vasúti utazást igénybe vevő külföldieket. Domokos László országgyűlési képviselő a Széchenyi-terv támogatású beruházások további előnyeként emelte ki, hogy az újabb fejlesztéseket ösztönöz, hiszen a szolgáltatások gyarapítását bátorítja, a településeken új szálláshelyek épülnek, szépülnek a közterületek is. Konferencia az útfejlesztésekről A Délalföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) közlekedés-fejlesztési programcentruma, valamint a megyei közlekedéstudományi egyesület „A közúti infrastruktúra fejlesztésének időszerű kérdései a dél-alföldi régióban” címmel konferenciát tartott tegnap előtt a megyeházán. Dr. Fónagy János közlekedési miniszter hangsúlyozta: a Széchenyi Plusz gazdaságélénkítő program közúthálózat-fejlesztésre 302 milliárd forintot irányzott elő, ebből 204 milliárd forint értékben 132 kilométer gyorsforgalmi út, 19 új elkerülő út és ugyancsak 19 kapacitásnövelő beruházás épül. A dél-alföldi régióra vonatkozóan a programban összesen 21 munka szerepel, közel 75 milliárd forint értékben. A közúthálózat-fejlesztés régiós hatásairól Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke, a DARFT soros elnöke szólt. Előadásából kiderült, ebben a kormányzati ciklusban a közútfejlesztés terén is szemléletváltás történt. Korábban a politika határozta meg a fejlesztéseket, a Konferencia előtti „alapozás”. A Békéscsaba—Vészéi közötti útszakasz négynyomúsításának alapkövét Fónagy János és Domokos László tette le szakma pedig ezekhez igazodott; így több esetben fantom- beruházások jöttek létre. Az elmúlt időszakban viszont a gazdaság, a vállalkozók és a szakma döntött az irányokról, majd ezeket a döntéseket az érdek- képviseletet ellátó politikusok felkarolták, és igyekeztek eredményes lobbi-tevékenységgel forrást szerezni a megvalósításhoz. fgy történt ez a Széchenyi Plusz esetében is, amelyből Bács-Kiskun 23,3; Békés 28,8; Csongrád pedig 22,6 milliárd forint útfejlesztési forráshoz jutott. írásaink a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával készültek. Szerkesztő: Vandlik János. Fotó: Kovács Erzsébet
