Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-21 / 67. szám

ill Hfl 2002. Március 21., csütörtök 3. OLDAL HAZAI TÜKÖR Kovács László: esélyt a felzárkózásra Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke úgy véli: a választások tétje az, hogy megáll-e az ország gazdasági, politikai, szociális kettészakadása. Budapest- Áder János értékelése szerint néhány százezer olyan szavazó fogja eldönteni a választások kimenetelét, akik ma még bizonytalanok. Ön is így látja?- Abban én is biztos vagyok, hogy a ma még bizonytalanok fogják eldönteni a választásokat, mert a két szavazótábor igen szilárd. Az egyik a Fideszhez kötő­dik, a másik a szocialista párthoz, egyik­nél sem várható átszavazás.- Valós várakozás, hogy soha ilyen nagy arányú választási részvétel nem volt még, mint amilyenre most lehet számítani.- Én is azzal számolok, hogy nagyon magas lesz a részvételi arány. Mert a két fél egyetért abban, hogy nagyon nagy a tét.-Mia választások tétje?- A tét az, hogy folytatódik-e az ország kettészakadása vagy megáll. A kettésza­kadást nem csak anyagi, szociális érte­lemben értem, nem csak a fejlett és fejlet­len régiók kettészakadására gondolok, hanem a politikai kettészakadásra is. A tét, hogy ez folytatódik-e vagy megáll, és a szakadékokat sikerül-e áthidalni. A tét ezen túl a demokrácia, a jogállam sorsa.- Én a politikai kettészakadást veszé­lyesebbnek érzem.- Eddig azzal számoltunk, hogy amennyiben a Fidesz újabb négy évet kap, akkor a szociális értelemben vett ket­tészakadás, a gazdagok és a szegények különbsége nőni fog. Ez az ő gazdaságpo­litikai, illetve szociálpolitikai felfogásuk­ból következik. Ők a tehetőseknek ked­veznek a nehezen élők rovására, mi pedig a tehetőseknek biztosítjuk a további gaz­dagodás feltételeit, de a nehezebben élők­nek is esélyt akarunk adni a felemelkedés­re. Azt mondjuk, álljon meg a kettészaka­dás, és kezdődjön meg a felzárkózás. Ez a két értékrend közötti különbség. Ami pe­dig a politikai kettészakadást illeti, ma az is jellemzi az országot, hogy politikai el- Jentétek miatt évtizedes barátságok sza­kadnak meg, munkatársi viszonyok rom­lanak meg. Ez bizony nem normális do­log. Ráadásul mindez most, a MIÉP fel­ajánlkozásával sokkal veszélyesebb di­menziót öltött. Csurka István meg is fe­nyegette a magyar társadalmat, azt mond­ta, hogy: „lesz nemulass!”, ha kormányra kerülnek. A választások tétje tehát így is megfogalmazható: jogállam vagy a kire­kesztő nézeteket a hivatalos politika rang­jára emelő parancsuralmi rendszer.- Minden centrumban elhelyezkedő pártnak megvan a maga szélsősége. A Fi­desznek ön a MIÉP-et jelölte meg, én azt mondom, hogy az MSZP-nek meg ott van a Munkáspárt.- Azért aligha lehet az elmúlt 12 évből példát mondani az MSZP és a Munkás­párt összejátszására, miközben nagyon sok példát lehet mondani a Fidesz-MIÉP összejátszásra. Nézzünk néhány konkrét esetet. Amikor a Munkáspárt olyasmit mondott, ami szöges ellentétben állt a szocialista párt értékrendjével, akkor mi megszólaltunk. Ha a MIÉP olyasmit mon­dott, ami a Fidesz hivatalosan vallott ér­tékrendjével nem esett egybe, a Fidesz nem szólalt meg. A Parlamentben szá­mos alkalommal szükség lett volna arra, hogy a miniszterelnök megszólaljon és elhatárolódjon a MIÉP vezetőinek kije­lentésétől. Ézt nemcsak a magyar válasz­tók, a magyar közvélemény várta el, de elvárták Magyarország külföldi partnerei is. Egyszer sem tette meg.- Es ez nem függ össze azzal, hogy az egyik parlamenti párt, a másik meg nem?- Igen, de éppen fordítva. Ugyanis ha egy parlamenti párt mond olyasmit, ami ellentétes a demokrácia szellemiségével, normáival, ami sérti Magyarország nem­zetközi érdekeit, akkor sokkal inkább meg kell szólalnia a miniszterelnöknek, a legnagyobb kormánypártnak, mintha egy parlamenten kívüli párt mond ilyet.- Egyre inkább az az érzésem, hogy ez az egész kampány egyfajta számháború, miközben a célok többé-kevésbé átfedik egymást.- A kérdés nyilván arra utal, hogy az ígéretekben vannak azonosságok. Ez ért­hető, hiszen az országnak vannak megol­dásra váró problémái, az embereknek vannak enyhítésre váró gondjaik. Ezekre keresi a választ a két nagy párt, és a vála­szok részben egybeesnek. A számok részben azért is azonosak, mert legalább 8-10 példát fel tudok sorolni arra, hogy olyan szocialista javaslatok, amelyeket az elmúlt években hiába nyújtottunk be a parlamentben - mert a Fidesz-frakció számbeli többségével visszaélve napi­rendre sem engedte tűzni azokat -, most megjelentek a miniszterelnök beszédei­ben, és ott vannak a Fidesz programjá­ban. De ez végül is nem baj. A fontos az, hogy aki kormányra kerül, az valósítsa is meg. Sokkal rosszabbak azok az üresen kongó Fidesz-ígéretek, amelyeket éppen az elmúlt négy év tapasztalatai cáfolnak.- Másik oldalról viszont azt lehet mon­dani, hogy a mostani ellenzék, amely kor­mányzatra készül, ugyanilyen üresen ígérgethet. Mi a fedezet?- Politikai riválisaink gyakran érvelnek azzal, hogy amikor mi kormányoztunk, akkor nem valósítottuk meg azokat a dol­gokat, amelyeket most ígérünk. Azt mondják, milyen alapon ígérünk mi most több pénzt az egészségügyre, a nyugdíjak­ra, a bérekre, az oktatásra és így tovább, amikor 1994 és 1998 között ezekre nem ju­tott pénz, sőt a Bokros-csomagot adtuk a társadalomnak. Én viszont hadd emlékez­tessek arra, hogy 1994-ben egy összeomló­ban lévő gazdaságot vettünk át, elképesz­tően nagy hiányokkal. Olyan volt a gazda­ság, mint egy életveszélyes állapotban lé­vő sérült, akit azonnal műteni kell. Ilyen­kor talán még érzéstelenítésre sincs idő, de semmiképpen nem szokta a sebész a vágás hosszát milliméterre méregetni, csak a beteg életének a megmentése ve­zérli. A Bokros-csomag is üyen fájdalmas műtét volt, de eredményeként meggyó­gyult a beteg gazdaság. Orbán Viktor, Járni Zsigmond, Chikán Attila 1998 szeptembe­rében több nyilatkozatban is azt mondta, hogy a magyar gazdaság a világ egyik leg­stabilabb és leggyorsabban fejlődő gazda­sága. Nem állították, hogy mindez az alig két hónapos Fidesz-kormányzás eredmé­nye. Tehát ők is elismerték, hogy ez a sú­lyos műtét jól sikerült, a beteg meggyó­gyult. Más kérdés, hogy most úgy muto­gatnak vissza a Borkos-csomagra, hogy ez volt az, amit mi szocialisták adtunk a tár­sadalomnak, ők viszont a Széchenyi-ter- vet. De ők is tudják, hogy beszélni sem le­hetne a Széchenyi-tervről, ha nem lett vol­na Bokros-csomag.- A kampány finisébe érkeztünk. Jól ér­zékelem, hogy enyhült a hang, már nem olyan durva?- Igen, én is így érzem. Az egy napra eső, bennünket gyalázó jelzők száma két­ségtelenül csökkenést mutat.- A magyar külpolitikában volt egyfajta kontinuitás, ez most kicsit felborult, és éppen a kampányidőszakban. Véletlen az egybeesés?- A célokban volt és van is folytonos­ság. Ebben semmi nem változott; nincs ma mértékadó, a parlamentbe kerülésre esélyes politikai párt Magyarországon, amelyik ne akarná Magyarország európai uniós csatlakozását; amelyik ne akarná azt, hogy Magyarországnak rendezett le­gyen a viszonya a szomszédokkal; ame­lyik ne tekintené célnak a határon túli magyarság támogatását; amelyik ne mon­daná azt, hogy Magyarországnak minden országgal jó kapcsolatokra kell töreked­nie. Ebben nem volt és ma sincs vita. Vi­szont vita volt, van és lesz is a mód­szerekről, az eszközökről, a külpolitikai stílusról. A most kormányzó pártok sze­retik úgy beállítani, hogy eddig béke volt a külpolitika területén.- Bocsánat, önök is hivatkoztak erre...- Nem, mi nem kezeltük a konszenzus kérdését ilyen mitikusan. Ha valaki kí­váncsi arra, hogy miként nézett ki ez az úgymond teljes egyetértés a külpolitiká­ban a mi kormányzásunk idején, az ve­gye elő azokat a parlamenti jegyzőköny­veket, amelyek a magyar-szlovák vagy a magyar-román alapszerződés körüli vitá­kat tartalmazzák. Igen durva jelzőkkel il­lettek bennünket, akkor is hazaárulók, idegenszívűek voltunk. Nagyon heves, indulatos, időnként gyalázkodó vita folyt. Hát ezt én nem nevezném konszenzus­nak. Pedig ha nincs magyar-szlovák, nincs magyar-román alapszerződés, ak­kor Magyarország ma nem tagja a NATO- nak, és nem került volna be abba a hat országból álló első körbe sem, amely elkezdhette az Európai Unióval a csatla­kozási tárgyalásokat.- Sokan beszélik: önt külügyminiszter­nek jelölte a miniszterelnök-]elölt, de vala­hol titkosan ön volna az MSZP igazi miniszterelnök-jelöltje.- Nem tudom, ki mondja ezt. Lehet, hogy van olyan ember, aki azt mondja, hogy ő engem jobban el tudna képzelni, mint ahogy van olyan, aki Medgyessy Pé­tert tudja jobban elképzelni erre a posztra. Számomra a miniszterelnök-jelöltség és a miniszterelnökség kérdése nem így vető­dik fel. Amikor évekkel ezelőtt megkér­dezték tőlem, hogy ki lesz majd a szocia­lista párt miniszterelnök-jelöltje, azt mondtam: az, akivel a legnagyobb lesz az esélyünk a választási győzelemre. Amikor eljött a döntés ideje, mint a szocialista párt egyik lehetséges miniszterelnök-je- löltje arra a következtetésre jutottam, hogy itt kettőnknek kell szerepet találni, mégpedig a választási győzelem szem­pontjából hasznos szerepet: Medgyessy Péternek és nekem. Mivel Medgyessy Pé­ter nem tagja a pártnak, ő a párt elnöke nem lehet, ezért adott volt az a felállás számomra, hogy én pártelnökként veszek részt a választási győzelem kivívásában, Medgyessy Péter pedig miniszterelnök-je­löltként. Én ezt a szereposztást magam vállaltam, és jeleztem is Medgyessy Péter­nek, hogy a megfelelő pillanatban vissza fogok lépni. Ő megkérdezte, hogy müyen poszt az, amit szívesen vállalnék. Azt mondtam, szívesen lennék újra a külügyi tárca irányítója, mert nagyon jól éreztem magam a külügyminiszteri poszton, úgy érzem, sikeres voltam. Ezzel a dolog szá­momra lezárult. Meggyőződésem, hogy Medgyessy Péter nagyon jó miniszterel­nöke lesz Magyarországnak. Remélem, hogy a legjobb miniszterelnök lesz a rend­szerváltás óta. OYULAY ZOLTÁN Hírek TÜNTETÉS. A növekvő hazai rasszizmus ellen tizenkét órás tüntetést szervezett Budapesten a Kossuth téri József Attila- szobornál az Otthont Magyar- országból Összefogás. A szerve­zők a tüntetéssel fel kívánják hívni a magyar társadalom fi­gyelmét a rasszizmus elutasítá­sának fontosságára, mti VITASOR. A Fidesz és az MSZP megállapodott a minisz­terjelöltek vitájának minden részletében, így március 21. és április 3. között 17 szópárbajra kerül sor a szakpolitikusok kö­zött a Millenáris Parkban. A vi­ták délelőtt 11-kor és délután fél 2-kor zajlanak április 2. kivéte­lével, amikor a belügyi témák szétválasztása miatt külön vitat­koznak az önkormányzatokról, illetve a közbiztonságról. Ma délelőtt az igazságügyi, kisebb­ségvédelmi kérdésekről Dávid Ibolya tárcavezető vitázik Bá- rándy Péterrel, a szocialisták igazságügy-miniszter-jelöltjével; délután a kultúráról, illetve a nemzeti örökségről Rocken­bauer Zoltán kultuszminiszter és Vitányi Iván szocialista kép­viselő folytat szópárbajt, mti OKTATÁS. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerint az esélyteremtést már az alapfokú oktatásban biztosí­tani kell, a nyelvvizsga meg­szerzésének lehetőségét a kö­zépiskolában kell megteremte­ni, a felsőoktatásban pedig hat elemből álló nemzeti ösztöndíj- rendszert kell bevezetni, mti USZODA. Átadták a felújított Hajós Alfréd uszodát. A margit­szigeti létesítmény korszerűsíté­se több mint 2,5 milliárd forint­ba került. Deutsch Tamás sportminiszter szerint az uszo­da alkalmas ohmpiai versenyek lebonyolítására, europress VAGYON. Az Alkotmánybíró­ság tagjai a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségüket határ­időn belül teljesítették. Az alkot­mánybírák az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint köz­vagyonnal gazdálkodó tisztséget betöltő személyek összeférhe­tetlenségéről és vagyonnyilatko- zat-tételi kötelezettségéről szóló törvény alapján nyújtották be vagyonnyilatkozatukat, mti ■ A pártok megítélése a keleti országrészben A választást megelőző utolsó hetekre csaknem matematikai pontossággal kiegyenlítődtek a két vetélytárs, az MSZP és a kormánypárti választási szö­vetség erőviszonyai. A kisebb pártok közül a szabaddemok­ratáknak van legkomolyabb esélyük a parlamentbe való bejutásra, a MIÉP helyzete to­vábbra is kérdéses. A Szonda Ipsos legfrissebb kuta­tásában az összes megkérdezett körében országos szinten egy­aránt 26 százalékos támogatott­ságot ért el az MSZP és a Fi- desz-MDF választási szövetség, s Kelet-Magyarországon is mindössze egyetlen százalékkal nagyobb a kormányoldal támo­gatottsága a vetélytársénál (Fi- desz-MDF: 26%, MSZP: 25%). többletet. Az SZDSZ támogatott­sága az összes kérdezett köré­ben országosan 5%, itt keleten alacsonyabb (3%), a Független Kisgazdapárt és a MIÉP mutatói 1-3 százalékot érnek el. Igen magas, és a választás kö­zeledtével ugrásszerűen nőtt meg az ígéretük szerint bizto­san résztvevők száma. Országo­san a szavazásra jogosultak 69 százaléka, ezen belül Kelet-Ma­gyarországon 68 százaléka je­lezte, hogy biztosan elmenne szavazni, amennyiben most va­sárnap kerülne sor a parlamenti választásra, s ez azt jelenti, hogy a választók 10-15% körüli hányada csak a legutóbbi hetek­ben döntött pozitívan részvételi Ez korántsem számít ritkaság- inkább nem, mert a két nagy felváltva szereztek igen csekély, szándékáról. A választásra jogo- nak sem országosan, sem itt a párt tavaly január óta hónapról legtöbbször a statisztikai hiba- sutiak éppen fele, túl azon, hogy keleti országrészben, annál is hónapra fej-fej mellett haladt, határon belül maradó pont- részvételét biztosra ígéri, már döntött az általa támogatandó pártról is. Az ő véleményük ugyancsak kiegyenlített erővi­szonyokat tükröz a két nagy, élen álló párt tekintetében. A részvételét biztosra ígérő, egy­ben pártot is választani tudó ke­let-magyarországiak 40 százalé­ka a szocialistákra, 42 százaléka a kormánypárti választási szö­vetségre adná szavazatát, s ez csaknem megegyezik az orszá­gos szavazataránnyal. Az SZDSZ országos szinten a szavazatok 7 százalékát, ezen belül Kelet-Ma­gyarországon 5 százalékát sze­rezné meg, a MIÉP az ország egészében 4% körüli, itt keleten 6% körüli eredményt érne el. A Független Kisgazdapárt támoga­tottsága országosan 1%, a keleti megyékben 2%.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom