Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-02 / 52. szám

2002. március 2., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 9 Arany János születésének 185. évfordulójára Ajánló Nem hal meg az, ki milliókra költi dús élete kincsét... Ezen a telken állott „a bogárhátú öreg ház”, melyben Arany János született 1817. márczius 2-án — hirdeti a 185 esztendővel ezelőtti jeles eseményt Nagyszalontán, az Arany János utca 46. szám alatti ház fehér falán a fekete márványtábla. Az igazi — egykori szalmatetős — kis szülőház már rég az enyészeté: 1823. április 4-én a Bajó-tűz emésztette el. Arany György és Me­gyeri Sára tizedik gyermekének világrajöveteléről viszont a mai jubileumi évfordulón is sokan emlékeznek meg szerte a nagyvilágban. Ez is bizonyít­ja, hogy Arany János költői műveinek fénye képes évtizedeken és évszázad­okon átragyogni, mondandói pedig örökérvényűek. Az igazi nagy eseménynek, az Arany­centenáriumnak azonban nem kedve­zett az első világháború. Az eredetileg monumentálisra betervezett esemé­nyek a világháború viharában kénysze­rűségből jóval szerényebbre sikerültek. Az a gondolat, hogy a nagy költő­nek szobrot emeljenek szülővárosá­ban, már jóval a centenáriu­mi évforduló előtt megfogal­mazódott. A szobor megal­kotása felé az első lépést Bonczos Mihály tette meg, aki 2000 koronát hagyott végrendeletében erre a célra. A szoborállítás konkrét szor­galmazója pedig a költő ve- je, Szél Kálmán esperes volt, aki 1903. április 19-én az Arany Emlékegyesület vá­lasztmányi ülésén vetette fel a témát. Az emlékegyesület akkor még azt tervezte: Arany János mellszobrát az emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony udvarán állítják fel. Szalay Imre bu­dapesti múzeumigazgató 1904. novemberében, az Arany Emlékegyesület egyik gyűlésén állt elő azzal a javaslattal, hogy a szob­rot a Csonkatorony falában helyezzék el. Sőt Stróbl Alajos tervrajzát is be­mutatta. Kolozsvári Szeszák Ferenc alkotása 1906 februárjában készült el, de az Arany-szobor leleplezését csak 1907. szeptember 15-én tartották. Az orszá­gos jelentőségű eseményen Békés me­gye is képviseltette magát. A Szalontai Lapok már 1907. július 28-án beharan­gozta: „Az Arany-szobor avatójára Zsadány községből tekintélyes számú polgár jön el Szalontára”. Szintén a korabeli sajtótermékekből származó hír, hogy a nagyszalontai hölgyek gyűjtést kezdeményeztek az Arany-szobor méltó megkoszorúzásá­ra. A gyűjtés olyan jól sikeredett, hogy 64 korona még meg is maradt. Ezt a pénzt az Arany-telken álló ház óvodá­vá alakítására ajánlották fel. Az Arany-szobor már javában állt, amikor az Arany Emlékegyesület per­be fogta a város vezetését, amiért az nem utalta át a Bonczos-féle 2000 ko­rona hagyatékot. A város azzal érvelt: a végrendelet csak egy köztéren felál­lítandó szoborra vonatkozik. A több­éves pereskedés során a bíróság min­dig a városnak adott igazat. A geszti Tisza István 1912 február­jában Nagyszalontán másfél órás elő­adásban beszélt Arany Jánosról, hosz- szan megemlítve az 1851 -es évet, ami­kor a költő Geszten Tisza Domokos nevelője volt. Az Arany-centenáriumra már 1916 végén megkezdődött a készülődés. A Szalontai Lap 1916. december 16-ai számában ezt írta: „Arany János szüle­tésének századik évfordulóját nagy­szabású, országos arányú emlékünnep­pel fogja megülni a szalontai Arany Emlékegyesület. Az ünnepélybe be­vonják a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Kisfaludy Társaság vezetősé­gét. A jubileumi ünnepen jelen lesznek a magyar tudomány, az irodalom és a művészvilág jelesei”. Ugyanez az újság 1917. január 14- én már arról tájékoztatta olvasóit: úgy tűnik, elmarad az ünnepség. Néhány nappal később az Arany Emlékegye­sület közgyűlése elhatározta: az Arany-centenáriumot — némileg csökkentett és átdolgozott tervvel — megtartják. Későbbre halasztották pél­dául a monumentális oszlop felállítá­sát a szülőház telkén, a kétkötetes folklórgyűjtés, s az emlékalbum kiada­tását, valamint a szülőház telkével szomszédos épületben néprajzi múze­um létesítését. Ugyanakkor az a döntés született, hogy a centenárium alkalmá­ból emlékplakett készül. A nagyszalontai képviselő-testület 1917. február elsején tartott ülésén 2000 koronát szavazott meg az ünnep­ségek költségeire. Február 15-étől 10 korona ellenében bárki feliratkozhatott az Arany-centenárium március 2-ai díszebédjé­re. Aztán két nap múlva érkezett a lesújtó hír: a Kisfaludy Társaság kéré­sére a képviselőház elha­lasztotta az országos Arany-ünnepségeket. Szász Károly, a képvise­lőház alelnöke a Szalontai Lapnak azt nyi­latkozta: „Ebben a hideg­ben, súlyos közlekedési viszonyok mellett lehe­tetlen megfelelő küldött­séget összehozni. Jobb lesz májusban, esetleg szeptemberben megtarta­ni az ünnepséget”. Az Arany Emlékegye­sület — amely március másodikán ter­mészetesen így is megemlékezett Arany századik születésnapjáról — az országos ünnepséget csak őszig ha­lasztotta el. De többek részéről elhang­zott az óhaj: a nagy eseményt tartsák meg majd a béke éveiben. A Nagyszalontai Takarékpénztár A gondolat, hogy a nagy költőnek szobrot emeljenek szülővárosában, már jóval a centenáriumi évforduló előtt megfogalmazódott március másodikán 1000 koronát fize­tett be Arany Jánosnak a városban emelendő monumentális szobra javá­ra. Bonczos Mihály hasonló célú, ré­gebbi 2000 koronás végrendelkezésé­vel így 3000 koronára emelkedett az Arany János szoboralap. Ugyanaznap a képviselő-testület úgy döntött, hogy a Nagyszalontai Polgári Leányiskola attól a naptól Arany János nevét fogja viselni. Az Arany Emlékegyesület Beck Ö. Fülöpöt kérte fel az Arany-emlékérem elkészítésére, aki 1917. március 22-én személyesen ment el Nagyszalontára bemutatni éremtervezetét az egyesület választmányának. Az emlékérmek Körmöcbányán 1917. szeptember 13- ára készültek el: az ezüstből gyártottak 50 koronába, a hadifémből létrehozot­tak 20 koronába kerültek. A Szalontai Lap 1917. november 23-i számában tette közzé: a nagysza­lontai Arany-centenáriumi ünnepség végképp elmarad. Zilahy Lajos a kö­vetkező év január 8-án ugyanebben a lapban kérte számon az Arany János- centenárium elmaradását. Ugyanakkor felvetette: „Meg kell íratni Arany Já­nos életrajzát, hogy a legszegényebb magyar ember könyves asztalán is ott lehessen a legszebb magyar mesélő, Arany János élete. Ez a legkevesebb, amivel Arany János emlékének tarto­zunk”. Arany János ma 185 éve született, s 65 évesen. 1882. október 22-én távo­zott a földi létből. De maradandó alko­tásai révén, legnagyobb epikus költőn­ket még hosszú ideig emlegetni fogják az emberek, mert mint egyik versében megfogalmazta: „Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élete kincsét, ám­bár napja múl, / Hanem lerázván, ami benne földi, / Egy éltető eszmévé fino­mul, / Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, / Amint időben, térben tá­vozik, / Melyhez tekint fel az utód eré­nye: / Óhajt, remél, hisz és imádko­zik.” Magyari Barna A geszti Tisza-kastély partijának szívében húzódik meg Arany János haj­dani házikójának újjáépített mása, melyet 1971. június 8-án avattak fel, mint Arany János Emlékmúzeumot Országos botrány Arany János szülőházának leégése után szinte azonnal egy hasonló kis házikót építtet Arany György. Ezt akkor bontot­ták le, amikor a későbbi nagy költő még kisegítő tanítóként a nagyszalontai iskola „egyik kis kamrájában” lakott. Szülő­háza pusztulásával a költő is tisztában volt, aki egyik művé­ben így írt erről: „Híre pora sincsen már az öreg háznak, / :• Honnan elindultam földi utazásnak, / Nem is úgy épült, hogy í századokig álljon, / Csak rövid tanyául, mint a fecskefé- ■ szék...” Nyolcvanöt esztendővel Nagyszalonta nagy fiának a : világrajövetele után viszont országos botrány kerekedett az Arany-porta körül. A Nagyváradi Naplóban 1902 júniusá­ban Rodociner Ferenc nevű egykori nagyszalontai tanító Is- | tálló Arany szülőháza helyén címmel jelentetett meg cikket, amit a budapesti lapok is átvettek. Végül kiderült: istállóról j'J szó sincs, szenzációhajhászásról viszont annál inkább. CD-sikerlista 1. Robbie Williams: Swing When You're Winning 2. Anastacia: Freak of Nature 3. Linkin Park: Hybrid Theory 4. ATB: Dedicated 5. P.O.D.: Satellit 6. TNT: Másképpen 7. Márió: A harmonikás 8. Britney Spears: Britney 9. Romantic: Nap, Hold, Csillagok 10. Limp Bizkit: New Old Songs (Music land — Univerzál) Filmajánló Tripla vagy semmi A gengsztermesében 11 bűnöző szö­vetkezik, hogy kirabolja Las Vegas három legnagyobb kaszinóját, mi­közben a várost egy bokszmérkőzés tartja lázban. A banda központi figu­rája Ocean (George Clooney), akit személyes bosszúvágy is vezet, mi­vel a kiszemelt szerencsebarlangok tulajdonosa éppen exfelesége kegye­it keresi. Könyv Liturgikus lexikon A könyvből a Római Katolikus Egy­ház liturgikus életének teljes világa tárul elénk: a templom és berendezé­se, a liturgikus év eseményei, a szent­mise és a szentségek ünneplései, s a különböző művészetek, amelyek a li­turgikus tevékenységhez kapcsolód­nak. Mivel hazánkban görögkato­likusok is élnek, azok a tárgykörök is szócikket kaptak, amelyekkel a római szertartású hívek is találkozhatnak. Korunk követelménye az ökumeni­kus szemlélet, ezért a szerkesztők ezt a témakört is feldogozták. A lelki­pásztorkodó papság, a hitoktatók és a teológia iránt érdeklődő hívek igé­nyeit figyelembe véve a szerkesztők többször hivatkoznak a II. Vatikáni Zsinat tanításaira, közük a már meg­jelent liturgikus könyvek jegyzékét, s ismertetika liturgiához kapcsolódó fontosabb egyházi dokumentumokat. A lexikont színes és fekete-fehér ké­pek, ábrák és táblázatok teszik teljes­sé. ÓMWÉÉHÉ ■MH Ne mondjátok nekem, hogy csak a re­gényekben létezik, hiszen első szere­lem nélkül nem jöhetne a második, harmadik, hetedik. Én a plátói szerel­met is szépnek tartom. Lehet, hogy az ábrándozás az élet megrontója, mégis szegényebbek lennénk nélküle. Első szerelmemre eleinte bosszús voltam. Hogyisne, mikor nekem kellett elkísérnem az óvodába. Igaz, hogy ak­kortájt én is oda jártam Nagyajtán, 1940 nyarától, de azért zsenírozott, hogy szülői paktummal neveztek ki vé­dő-őrző kíséretnek; nehogy egy pajkos fiúgyerek vagy egy kóbor kutya, netán egy falkáját féltő sziszegő gúnár rá­ijesszen Bubukára, a református lelkész elsőszülött leánykájára. Már a becenév­re is nyelvet öltöttem, mert hát mi az, hogy „Bubuka”?! Dohogva néztem kö­rül a legmagasabb eperfánkról, ahová az első szolgálati nap reggelén másztam föl vadászlesre. A magasból jól láttam, hogy a hófehérbe öltöztetett kislány fel­bukkant a református sikátorból, és a mi főutcánkon libegett egyre közelebb. Lecsúsztam a fáról, kitrappoltam a ka­puhoz. Elbújtam a bodzabokor mögött, és vigyorogva lestem, ahogy megáll előttünk, majd tanácstalanul nézeget befelé a rácsos kapun. Jól megnéztem magamnak: törékeny alkat, aranyszőke haj, csöppnyi arc, nagy-nagy sötétkék szemek, fehér ruhácska, fehér szalag, fehér cipő: mint egy ezüstpille. Bubuka, Bubuka, mormoltam magamban, fel­röppensz, ha rád fúvók. Aztán mégis ki­penderültem elébe, s rámordultam: — Na, gyere utánam. — De Bandi kérem, legyen szíves... — Menjünk már! Szépen néztünk ki kettesben. Hogy is mondjam? Ő olyan tiszta, tündéri, ham­vas jelenség — én meg mezítlábasán, horzsolt térddel, egy szál klottgatyában. napsütötte bőrkötésben feszítettem. O szelíd, illedelmes, halk és udvarias tüne­mény — én szilaj, örökmozgó, harsány vademberfióka. O magázott, én tegez­tem, ő a református pap legnagyobb le­ányaién az unitárius körorvos legkisebb fia. O Bubuka, én Andráska (és nem Bandi, ez a lónév). No hiszen, oly' ösz- szeillő párt alkottunk mi ketten, mint a sötét felhő és a tündöklő szivárvány: Első szerelem Bandi-János vitéz és a kiszabadított francia királykisasszony. Később eszembe jutott Andersen csodálatos tán­cosnője és a rendíthetetlen ólomkatona is. Meg a néma diákszerelem. Bubukát sokszor megbántottam. Ele­inte le akartam rázni, mert nem illett öt­éves világképembe. Törékeny és érint­hetetlen volt: csak nézni lehetett és gyö­nyörködni benne, esetleg exkluzív dia­lógust folytatni vele — de kergetőzni, ipiapacsozni, adj-király-katonát játsza­ni, azt nem lehetett. „No de, Bandi ké­rem, ne legyen olyan vad indián...” Nem volt játszótárs, inkább miniatűr szalonba illő társalkodó hölgy(ecske), akit óvni kellett a fújdogáló szellőtől is. Egyik délután, mikor hazamenetelre sorakoz­tunk az óvoda kapujában, nem álltam Bubuka mellé, hanem hátrább, a boltos Barta Ili oldalára, aki pirospozsgás, gömbölyű kislány volt, nagy fekete ci- pőgomb-szemekkel. Elöl aztán eltört a mécses: Bubuka zokogott, pihegő ga­lambsírással. Persze előre kellett masí­roznom, s még azt is rám parancsolták, hogy fogjam meg a tündérkirálylány pi­ci kacsóját. A hosszú úton egy szót sem szóltunk egymáshoz: ő csöndesen hüp- pögött, én meg mogorván rugdostam a lehullott vadgesztenyéket. Már iskolások voltunk, mikor egy zenés mesejáték színielőadására készü­lődtünk. Ezüst szopránjával ő főszere­pet kapott, s én lettem volna a hőssze­relmes, ha tudtam volna énekelni. Hiá­ba no, ehhez csak a hangom meg a hal­lásom hiányzott. Bubuka néma szemre­hányással figyelte idétlen komyikáláso- mat — no de, Bandi kérem —, aztán nagy megkönnyebbülésemre a vastag hangú Léta Laji átvette a szerepemet, így lett sikeres az előadás; Bubuka óri­ási ünneplésben részesült, de rám meg- apprehendált, mert nem bókoltam neki, nem álltam a hódolók sorába. Esténként, elalvás előtt azért álmo­doztam róla. Mint egy elérhetetlen csillagról, a mesebeli balerináról, a tündérek legkisebb királykisasszonyá­ról. Bubuka, Bubuka, miért is kellett elköltöznötök Nagyajtáról? Brassót már bombázták, Bölön felől már mo- rajlott az ágyúdörgés, amikor 1944 au­gusztusának legvégén Bubuka eljött búcsúzkodni. Egy hófehér keszkenőt adott emlékbe, mint Kádár Kata Gyula Mártonnak. Pár nap múlva elhagytam valahol, így aztán nem tudtam meg­nézni: megváltozott-e a színében vö­rösre. A közelítő tél hozta magával a hírt: mélyrepülő bombázó rajok szór­ták meg az országút menekülő szekér­karavánját. Egy szemtanú vérrel szennyezett fehér tüllruhát is látott egy csonka nyárfaágon. Bedugtam a fü­lem, összeszorítottam a szemem: ez nem lehet igaz. Bubuka, az én Ezüst­pillém nem lebeghetett át a végtelen égbolt elérhetetlen messzeségébe. Két­ségbeesetten kapaszkodtam Reviczky versébe: „Tévedt madárként egy-egy emlék / Repül át néha szívemben, / S szelíden, könnyeimet áldva, / Te újra megjelensz nekem.” Ne mondjátok, hogy nincs többé el­ső szerelem. Szász András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom