Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-16 / 63. szám
A Békés Megyei Hírlap Melléklete 1 Hogyan halt meg a Kék angyal? Marlene Dietrich tündöklése és utolsó napjai 8 Lázár Ervin a gyermekkori ideálokról A lázadás korában választunk példaképet Tizenhatezer harang minden titka A legrégebbi a X. század végéről származik Magyar nagyasszonyok a viharos történelemren A nők olyan jelentős szerepet játszottak a magyarság életében, hogy a népnyelvben megszületett a nagyasszony fogalma azok jellemzésére, akiknek legtöbbet köszönhet e maroknyi nemzet. Összeállításunkban Szent Erzsébet, Szent Margit, Jagelló Erzsébet, Szilágyi Erzsébet, Lorántffy Zsuzsanna, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alakját idézzük fel. Szent Margit Zrínyi Ilona Báthory Zsófia A magyar asszonyok sok esetben or- szágnyi gazdaságokat vezettek, várkapitányok voltak, huszárcsapatoknak parancsoltak. Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született, apja II. András király, anyja az a merániai Gertrúd volt. Erzsébet kora gyermekkorától kitűnt buzgó vallásosságával és aszketikus életmódjával. Tizennégy éves, amikor férjhez megy Lajoshoz, és a világi örömökről való lemondásra, a hit védelmére és a szegények gyámolítására buzdítja őt. Mindössze húszéves, amikor megözvegyül. A maga alapította kórházban 24 éves korában halt meg. Szent Margit szülei, IV Béla és Laszkarisz Mária 1242-ben, a tatárjárás legszömyűbb napjaiban Isten szolgálatára ajánlották fel az újszülöttet, ha az ország megszabadul a pusztító hordáktól. Négyévesen került a veszprémi domonkos apácákhoz, ahol már a kezdetektől a szegényekkel vállalt közösséget. Elutasítva a királylánynak szánt kivételezett bánásmódot, a legalantasabb munkákat végezte. Apja a királyi székhely szomszédságában kolostort építtetett a domonkos apácáknak a Nyulak Szigetén (a mai Margitszigeten). így Margit 12 évesen az új zárda lakója lett. Aszketikus életvitelére jellemző, hogy rongyos ruhában járt, amelyet királyi szülei érkezése előtt erőszakkal húztak le róla, hogy legalább megfoltozhassák. 1261-ben szerzetesi fogadalmat tett, 29 évesen hunyt el. Jagelló Erzsébet történelmünk egyik legszínesebb egyénisége volt. Fia, minden idők legnagyobb magyar uralkodója, Nagy Lajos politikai karrierjét hatékonyan befolyásolta. Húszéves korában, 1320-ban lett Károly Róbert magyar király (harmadik) felesége. Sikeresen tevékenykedett a magyar politikai színtéren: először férje mellett vállalt aktív szerepet, majd fiát, Nagy Lajost befolyásolta. Elvállalta Lengyelország kormányzását, így nem kis szerepe volt abban, hogy a korabeli Magyarország — mai szóhasználattal élve — szuperhatalommá vált. Nyolcvanéves korában halt meg. Szilágyi Erzsébetre, Hunyadi János feleségére — férje folyamatos távolléte miatt — a hatalmas Hunyadi-birtokok igazgatása és a két fiú nevelése hárult. Nemhiába hívták kortársai „hős asszonynak”, a sorscsapások súlya alatt nem tört össze, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett felülkerekedni rajtuk. O teremtette elő a pénzt Mátyás fia királlyá választásához. Fia trónra kerülését követően az óbudai királynéi várban élt, onnan igazgatta rendkívül sikeresen az országnyi kiterjedésű Hunyadi-birtokot. Az egyház bőkezű mecénásaként Vajdahunyadon 1465-ben ferences kolostort alapított, s az ottani vár nagyszabású átépítése, belső termeinek egykori gazdag díszítése is az ő nevéhez fűződik. Lorántffy Zsuzsanna 1600 körül zempléni nagybirtokos családban született. A kultúra szeretetére és pártfogására nevelték. Ennek az ad különös hangsúlyt, hogy hozományként házasságába — többek között — Sárospatakot, a magyar kultúra egyik fellegvárát vitte. Fiatalon, 1616-ban lett Rákóczi György Borsod vármegyei főispán második felesége. Kezdetektől fogva részt vett hatalmas birtokaik irányításában, így nem jelentett számára különös feladatot, hogy 1630-tól — amikor Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották — gyakorlatilag átvegye tőle az összes birtokintézési feladatot. Buzgó protestánsként támogatta a debreceni, nagyváradi, kolozsvári, gyulafehérvári protestáns főiskolákat, de a legtöbbet a sárospataki kollégiumra áldozott. Saját alapítványa segítségével tanultak a magyar diákok külföldi — elsősorban angol, német és holland — egyetemeken. Szinte hihetetlen, de Lorántffy Zsuzsannának bokros teendői közben irodalmi munkásságra is maradt ideje. 1641 -ben adta ki Moses és a Propheták című vallásos tárgyú művét, melyben kommentárokat közölt bibliai idézetekhez. Férje halála után Zsuzsanna 1648-ban Sárospatakra költözött, hogy kultúra- és iskolaszervezésre fordítsa minden erejét. Erre az időszakra esik a sárospataki iskola virágkora. A legkiválóbb tanárokat hívta meg, köztük a legnagyobbat, Comeniust, aki 1650-től négy éven át itt működött. Tűz és víz különbözik úgy egymástól, ahogy Lorántffy Zsuzsannától Báthory Zsófia. A baj abból adódott, hogy míg I. Rákóczi György felesége a protestantizmus élharcosa volt, addig menyét hithű katolikusnak nevelték. A Szilágysomlyón lakó Báthory Zsófia mindössze tizenkét éves volt, amikor első találkozásukkor halálosan beleszeretett a húszéves, jóvágású váradi kapitányba, ifjabb Rákóczi Györgybe. Még abban az éven, 1641-ben megtartották az eljegyzést, majd két év múlva az esküvőt. A fejedelem kívánságára az ifjú ara áttért a református hitre. Csak később derült ki, hogy ennek ellenére megmaradt hithű katolikusnak. Olyannyira, hogy a fejedelem halála után egyre nyíltabban szembefordult anyósával, Lorántffy Zsuzsannával. Zsófia Kassán templomot emelt a jezsuitáknak, és minden igyekezetével üldözte a protestánsokat. Fiúunokájáért, a későbbi II. Rákóczi Ferencért rajongott, menyét, Zrínyi Ilonát nem szerette. A magyar történelem minden bizonnyal legnagyszerűbb nőalakja, Zrínyi Ilona 1643-ban született, fiatal korától a nagypolitikára nevelték, ilyen megfontolásokból adták férjhez II. Rákóczi György erdélyi fejedelem Ferenc fiához is. Házasságuk tulajdonképpen Habsburg-el- lenes családi-hatalmi szövetség volt, így házastársként érzelmileg nem kerültek közel egymáshoz. Miután férje harmincegy éves korában elhunyt, a fiatal özvegy minden energiáját gyermekei nevelésének, a hatalmas birtokok intézésének, valamint Habsburg-ellenes szövetségesek keresésének szentelte. Találkozása a magyar függetlenségi mozgalom ifjú vezéralakjával, Thököly Imrével döntően befolyásolta életét: első látásra beleszeretett a 14 évvel fiatalabb, rendkívül jó megjelenésű hadvezérbe, s az viszonozta a még mindig szép, okos asszony érzelmeit. Még a mézeshetekre sem maradt jóformán idejük: Thököly ismét hadba vonult, hogy elfoglalja Kassát, Eperjest, a bányavárosokat és egész Felső-Magyarországot. Amikor ostromolni kezdték Munkács várát, Ilona három évig példátlan küzdelmet folytatott: megszervezte az ellenállást, tízéves Ferenc fiával együtt járta a bástyákat, hogy lelkesítse a védőket. Hosszas, kemény alkudozás után 1688 januárjában a vészesen fogyó készletek miatt Zrínyi Ilona a várat feladta. Később követte férjét törökországi emigrációjába, Nikomediában halt meg 1703-ban. Fia diadalának már nem lehetett tanúja: a „nagyságos fejedelem”, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca néhány hónappal később kezdődött. Fekete fehékfjv Almok országa — Magyarország Kezdődött az álmodozás a budapesti Millenárison nyílt kiállítással. „Álmok álmodói — Világraszóló magyarok” — harsogja az idétlen mondatot az egyébként impozáns tárlat neve. Később az álmok folytatódtak — nem kevésbé idétlen módon. „Jövőt adunk az álmoknak” — olvashattuk, olvashatjuk az Ifjúsági és Sportminisztérium (vagy a Magyar Labdarúgó Szövetség) egész oldalas hirdetésén, amellyel a Bozsik-programhoz igyekeznek kedvet csinálni. Ahogy a reklámszöveg írja: „Egy program, amely mindent elmond a magyar futball jövőjéről. Egy program, amely jövőt ad az álmoknak. Gyermekeinkért, a jövő futballcsillagaiért.” Ám legyen, de akkor ízlésesen, a múlt iránti tisztelettel. A hirdetést egy fénykép uralja. Az Aranycsapat tagjait látni rajta, pontosabban négy és fél labdarúgót (az ötödik arcát levágták a felvételről). Majdnem azt írtam, hogy az ötödiket nem lehet felismerni, ám valójában az öt focistából háromról nem tudni kicsoda. Két játékos nyakára ugyanis két mostani kölyök képét illesztették. így aztán balról jobbra így sorakoznak a legendák és a leendő legendák: levágott arcú, Hidegkúti, ismeretlen játékoson fiatal fej, újabb ismeretlen játékoson másik fiatal fej, Bozsik. Azok szerint, akik még láttak focit Magyarországon, a hirdetés kiagyalói talán Grosicsot, a Fekete Párducot és Lórántot takarták le a jövő futballcsillagaival. így akarván jövőt adni a múltnak, vagy ahogy a hirdetés szövegében olvassuk: az álmoknak. A legendák emlékének megsértésével. Az „ügyes” ötlet beláthatatlan távlatokat nyithat a politikai reklám előtt. Egy szép napon arra ébredünk, hogy Kossuth Lajos mentéjében, jellegzetes kartartásával Orbán Viktor miniszterelnök köszön le ránk valamelyik út menti óriás reklámról: „Jövőt adunk 1848 álmainak. Álmodjon Kossuth Lajossal és Orbán Viktorral!” A másik poszterről pedig az atillás, csizmás Széchenyi István nyakán ülő Medgyessy-fej üzenhet: „Jövőt adunk a reformkor álmainak. Álmodjon Széchenyi Istvánnal és Medgyessy Péterrel!” És folytathatnánk a sort történelmünk nagyjaival és a mostani politikusokkal. Csak arra kellene ügyelni, hogy a politikai oldalakat és színeket — a nemekről nem is beszélve — össze ne keverjük! Hogy minden világos legyen: Kun Béla álmainak nehogy Csurkával, Szálasiénak pedig nehogy Thürmerrel akarjanak jövőt adni! Árpási Zoltán 0 1 legendák emlékének !gsértésével. mmm Orosháza, 1931. A Kultúra papírkereskedés által kiadott képeslapon a település Tóth-malma és kisvasútállomása látható Lorántjfy Zsuzsanna Szent Erzsébet
