Békés Megyei Hírlap, 2002. március (57. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám

10. OLDAL - 2003. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK T É R • K É P KONDOROS ________Röviden________ TO VÁBB BURKOLJÁK. To vább építik a kondorosi főtér díszburkolatát. A beruházás folytatásához egymillió forint áll rendelkezésre. A téglajegy- akciónak köszönhetően a nagy- családosok egyesülete több mint félmillió forintot biztosí­tott, a Kondorosért Alapítvány­tól pedig háromszázezer forint érkezett. Az önkormányzat ezt az összeget egymillió forintra pótolta ki. DÍSZKIVILÁGÍTÁS. A települé­si parkok rendezésére és új zöldfelületek kialakítására pá­lyázik támogatásért a Széche- nyi-tervhez a kondorosi önkor­mányzat. Az egyházzal együtt­működve ugyancsak a Széche- nyi-terv támogatását kérik a 2004-ben százéves evangélikus templom külső díszkivilágításá­nak elkészíttetéséhez. JÓTÉKONYSÁG. Az iskolai ne­velés és oktatás javát szolgáló alapítványt hoz létre a kondo­rosi Petőfi István Általános Isko­la. Az alapítvány törzstőkéjét az április 13-án tartandó jótékony- sági bál bevételével alapozzák meg. A rendezvényre szeretettel várnak mindenkit, aki támogat­ni kívánja ezt a nemes ügyet. A bálon a Pro Art Művészeti Alap­iskola társastáncosai és a Hungarotel Torna Club kondo­rosi növendékei tartanak bemu­tatót. Az estén Varga Mihály és zenekara játszik. EGYÜTT ÜNNEPELNEK. Már cius 15-én 14 órakor a kondorosi sportcsarnokban tartják a szennyvízberuházás átadásá­nak ünnepét. A rendezvényre a beruházással érintett közel nyolcszáz ingatlantulajdonos kapott személyre szóló meghí­vót. Az önkormányzat március 15-ei műsorral kedveskedik bé­késcsabai művészek közremű­ködésével. A megjelenteket a ki­vitelező Strabag Erforex Konzor­cium látja vendégül. Az oldal Kondoros Nagyköz­ség Önkormányzata támoga­tásával készült. Szerkesztette: Csath Róza Fotó: Kovács Erzsébet A kondorosiak legyőzték a belvizet Szennyvízcsatoma-építés félmilliárdos beruházással Éppen egy esztendeje, hogy hírt adtunk a kondorosi szennyvízcsatoma-építés első kapa­vágásáról, most az ünnepélyes átadásra szólt a meghívó. A csatornázás első ütemét megvalósí­tó félmilliárdos program a település történeté­nek eddigi legnagyobb beruházása volt. Kilencvenöt karácsonyától a védekezéssel, vala­mint a lakossági és a települési vagyon mentésé­vel kapcsolatos teendők szinte folyamatosan munkát adtak az önkormányzatnak. Dankó Béla polgármesterrel innen idéztük fel a legfontosabb történéseket.- A település már jóval korábban, a negyve­nes, majd a hetvenes években is megküzdött a belvízzel. Kilencvennégy és kilencvennyolc kö­zött a korábban szerzett tapasztalatokra kellett volna építeni. Ez nem így történt. Talán nem vet­ték komolyan a bajt. A hirtelen ásott mentesítő árkok tüneti kezelésre voltak jók, látszatmegol­dást jelentettek. Befogadórendszer híján a belte­rületről nem lehetett hová elvezetni a vizet. Nagy kár, hogy ennek hiányát korábban nem ismerték fel, az államnak, az önkormányzatnak és az em­bereknek is rengeteg pénzt megtakaríthattunk volna. A számadatok szerint kilencvennyolc és kétezer között 150 millió forintot költöttünk a be­fogadók elkészítésére, illetve a belterületi elveze­tő rendszer rendbetételére. Ehhez képest a meg­előzés hiányában keletkezett és megörökölt la­kossági károk enyhítésére közel 200 millió forin­tot fizettünk ki. Ám ahhoz, hogy az otthonukat helyreállítsák, még jócskán hozzá kellett tenni a családoknak a saját pénzüket.- Kilencvennyolctól milyen stratégiát köve­tett az önkormányzat?- Arra törekedtünk, hogy olyan elvezető csa­tornákat építsünk, ame­lyek kettős feladatot lát­nak el. Egyrészt feltar­tóztatták a felszínen a település felé hömpöly­gő vizet, másrészt a bel­területi csapadékvíz-el­vezető rendszer befoga­dójaként funkcionálnak. Ezeken a csatornákon keresztül a vizet az Újszőrhalmi csatornába, onnan a Körösökbe ve­zettük el.- A belvíz emberi sor­sokat keserített meg. Ne­héz időszak volt ez la­kosságnak és önkor­mányzatnak egyaránt.- Már az előbb emlí­tett megoldást is nehéz volt elfogadtatni. Akkor részben megértettem az előző önkormányzati vezetést. Amit ők belvízvé­dekezés címszó alatt tettek, igen népszerű volt. Közvetlenül a lakóházak udvarán szivattyúztak, ami látványos volt és megnyugtatta az embereket. Amikor elkezdődött az övcsatornák építése, szá­mos kritikát kaptam, jó néhányszor éjszaka is csörgött a telefon. Sokan számon kérték, miért nem a portákról szivattyúzzuk a vizet. Próbáltam meggyőzni az embereket, igaz, akkor még én sem tudtam, hogy ennyire hatékony lesz ez a rendszer. Bíztam benne, hogy azok a vízügyi szakemberek, akiknek kikértem a véleményét, megfelelő infor­mációkkal láttak el és jó irányban halad a védeke­zés. Amikor a több tízkilométeres csatorna első szakasza elkészült és bizonyított, attól kezdve már könnyebb volt meggyőzni az embereket.- A lakossági károkat ho­gyan sikerült enyhíteni?- Az állami támogatás mellé a kormány és a pénzin­tézetek kedvező kamatozású hitelt biztosítottak. Nagyon sokan éltek ezzel a lehetőség­gel, de volt olyan is, aki saját erőből hozta rendbe a házát. A kormány lehetővé tette azt is, hogy a települések százszázalékos állami fi­nanszírozással önkormányzati bérlakásokat épít­hettek, amelyekben a bérlők életük végéig lakhat­nak. Kondoroson négy ilyen lakást építettünk.- A belvíz az utakat, és az önkormányzati in­gatlanokat is megrongálta.- Az utak helyreállítását a települési szolgálta­tó intézményünk végezte részben állami támoga­tással. A kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó intézmények helyreállítását szintén felvállalta az állam. így újítottuk fel teljesen a két óvodai épü­letet, továbbá az alsó tagozatos iskola tornater­mét.- A közvetlen belvízveszély után kezdték el a szennyvízcsatoma-építés első ütemét.- Kilencvennyolcig a legnagyobb probléma az volt, hogy nem ismerték fel, mekkora kárt tud okozni a belvíz, ezért nem fordítottak elég erőt a megelőzésre és az okok kiküszöbölésére. Ebből okulva a belvíz levonulása után folytattuk az új csatornák építését, a régiek karbantartását, a szi­vattyúházak felújítását, továbbá belefogtunk a szennyvízcsatorna-építésbe. Az elnyert céltámo­gatással és a decentralizált környezetvédelmi alaptól nyert pályázati pénzzel az első ütem 510 millió forintos költ­ségének nyolcvan szá­zalékát sikerült állami forrásból előteremteni. Az önkormányzat és a lakosság tíz-tíz száza­lék saját erőt vállalt. A beruházás 683 ingat­lantulajdonost érint.- Mennyire élnek az emberek a rákötés lehe­tőségével? — Javában tart a csa­torna próbaüzeme. A friss adatok szerint az ingatlanok negyven százaléka kapcsolódott rá a rendszerre. Az em­berek hajlamosak feled­ni a nem is oly rég meg­élt tragikus időszakot. A megelőzésen túl a be­ruházás folytatása szempontjából sem ér­dektelen, hogy milyen a rákötési arány. Ahhoz, hogy a környezetvédelmi alap támogatását a jövő­ben is elnyerjük, a már meglévő hálózatnál kilenc­venszázalékos rákötési arányt kell elérni. A rákö­téstől vonakodók a szennyvíz talajba juttatásával nemcsak a környezetet szennyezik, hanem hátrá­nyos helyzetbe hozzák azokat, akiknek az utcájá­ban ezután épül ki a csatorna, hiszen kevesebb ál­lami támogatás mellett a beruházás nagyobb ön- kormányzati és lakossági részvételt kíván.- Az első ütem a település egyharmadát érin­tette. Mikor folytatják a bemházást?- Továbbra is pályázunk támogatásra, de nem elég a pályázatot beadni, azt meg is kell nyerni. Konkrét dátumokat nem tudok mondani. Azt szeretném, hogy hat-nyolc éven belül a teljes te­lepülésen megépüljön a szennyvízcsatorna. Megkérdeztük a kondorosiakat Érintette-e a belvíz? Horcsák And­rásáé, gyesen lévő anyuka:- A Klapka utcában la­kunk, ott jelent­kezett leghama­rabb a belvíz. Sok lakóépület tönkrement. Úgy néz ki, idén nyáron a mienket is alá kell falaz­ni. A csapadékvíz-elvezető csa­tornarendszer megépítése na­gyon sokat jelentett. Az utcánk­ban most a szennyvízcsatorna is elkészült, mi is rákötöttünk. Kajcsó Lász- lóné, bolti el­adó:- A Bartók Béla utcában la­kunk. A házunk erős alappal ké­szült, viszont a melléképüle­tünk nagyon károsodott, és sokáig a kertet sem tudtuk bevetni. Nem messze húzódik tőlünk az öv­árok, ami végül megállította a vi­zet. Ma már a kertet is újra hasz­náljuk, a kipusztult gyümölcsfák helyébe facsemetéket ültettünk. Bárdon Já­nosáé, rokkant- nyugdíjas: — Tanyán la­kunk, a Katona soron. Annak idején a köze­lünkben három tanyát is le kel­lett bontani. Szomorú helyzet volt, még annyi vizet nem láttam, mint akkor. Annak örülök, hogy a köz­ségben megépültek a csatornák, de szeretném, ha a külterületre is ráke­rülne a sor. Mi is fizetünk kommu­nális adót, és szeretnénk, ha az ön- kormányzat befejezné a járdánkat. Tóth Ernő, nyugdíjas: — Az Iskola utcában lakom, az a település magaslatának számít. Nálunk nem rombolt a belvíz, ám bor­zasztó volt látni mások nyomo­rát. Rengeteg ember házát tönk­retette a víz, a helyreállítás so­kak erejét meghaladta. Sokat je­lent, hogy elkezdődött a szenny­vízcsatorna-építés. Sajnos, idén már nem folytatódik a beruhá­zás. Képzőművészetet is oktatnak Még csak most léptünk a tavasz­ba, ám a kondorosi Petőfi István Általános Iskola pedagógusai már a gyermekek nyári táboro­zását készítik elő. Mindig is fi­gyelmet fordítottak rá, hogy tar­talmasán teljék a vakáció. Az elmúlt pár tanév mozgalma­san telt, kivált az alsó tagozato­sok telephelyén. 5,5 millió forin­tos beruházással felújították a belvízkárt szenvedett régi tornatermet, az öltözők új burkolatot kaptak, az iskolaépületben felújítot­ták a vizes blokkot, to­vábbá kialakítottak egy iskolamúzeumnak való helyiséget. A felújított tornatermet a kétszázöt­ven alsó tagozatoson kí­vül esténként és hétvége­ken sportszakosztályok és tánccsoportok hasz­nálják. Az általános iskola az 529 diáknak nemcsak kö­rülményekben, de az ok­tatás tartalmában és szol­gáltatásokban is igyek­szik többet nyújtani. Lónai Sándorné iskolaigazgató első­ként a békéscsabai Pro Art Művé­szeti Alapiskolával való együtt­működésre hívta fel a figyelmet. Ennek köszönhetően a társas­tánc és mazsorett mellett néptán­cot is tanulhatnak a gyermekek. Új lehetőség a képzőművészeti oktatás, s hogy ehhez a feltétele­ket is megteremtsék, újrabúto­rozták a rajz szaktantermet. Az idei tanévtől az új gépek beszerzésével javultak a számí­tástechnikai oktatás feltételei. Az igazgatónő örömmel szá­molt be az aktív diákönkormány­zati munkáról. Tekintve, hogy a demokráciára és az önállóságra nevelés igen jó módjának tartják, támogatják a diákönkormányzat működését. A diákok saját újsá­got szerkesztenek és iskolarádió beindítását tervezik. Jó hír, hogy az iskola tizenhat pedagógusa sikerrel pályázott otthoni számítógép-használatra. Nagy segítség, hogy az önerőt át­vállalta az önkormányzat. Ha nyár, akkor tábor A tavalyi nagy siker után a kondorosi iskola idén is megrendezi a Muzsi­kusok Körös Körül zenei tábort. Pá­lyázaton a költségekre 200 ezer fo­rint támogatást nyertek, így 45 gyer­meket szerény térítés ellenében nya­raltathatnak majd Szarvason egy holtág parti üdülőben. A hagyomá­nyos túrkevei környezetvédelmi tábor mellett, ezúttal egy természetvédelmi tábort is szervez az iskola. A taninté­zet ismét pályázik a kábítószer-meg­előzést szolgáló tábor megrendezé­sére, és nyári programmal készül a Nagycsaládosok Egyesülete is. Jövőre 105 éves a Többsincs Óvoda Az épület-felújítások után idén újabb nagy munkába fog a kondorosi Többsincs Óvoda. A gyermekek nagy örömére köz­lekedési pályát építenek az udvaron. A települést kettészelő 44-es főút nagy forgalma arra figyelmeztet, hogy a közlekedéssel kapcsolatos ismeretekről, a forgalom­ban való körültekintő vi­selkedésről minél koráb­ban halljanak a gyerme­kek. Már óvodás korban fontos, hogy megszokják, az utcán mire kell odafi­gyelni. A kerékpárok, rol­lerek és gokartok már megvannak, a közlekedési pályát az óvodai udvaron április végére építik meg. A költsé­geket az Iciri-piciri Alapítvány tá­mogatásával és szülői segítséggel teremtik elő. Máté Istvánná óvodavezető a közelmúlt eseményeiről is szólt. A belvíz az épületekben súlyos kárt okozott. A Csabai úti épületet alá­falazták és alászigetelték, egyúttal nyílászáró-cserét és fűtéskorsze­Hagyományos, apróban Az óvoda sokat köszönhet a helyi és az or­szágos szlovák önkormányzatnak. Támogatá­sukkal hagyományos fa bútorokkal, szekré­nyekkel és játéktartó polcokkal rendezik be a szlovák óvodai csoport szobáját. A szlovák népi motívumokkal díszített kis székek, aszta­lok és kanapék kényelmesek és mutatósak. rűsítést is végeztek. A község egyik legszebb épületének tartott Hősök úti óvodaépület is meg­újult. A belső átalakítással a helyi­ségek jobban szolgálják az eredeti funkciót. A jövőre 105 éves Többsincs Óvoda hat csoportjába 160 gyer­mek jár. Az intézmény folyamato­san javítja a körülményeket, leg­utóbb a fektetőket szivacs matrac­ra cserélték, művészeti eszközö­ket és egészséges életmódhoz szükséges eszközöket vásároltak. A kondorosi óvoda ne­velési programjában a ter­mészeti környezet megis­merése és a jeles napokról való megemlékezés kitün­tetett figyelmet kap. A ta­vasszal egy sor ünnep ér­kezik. A Föld napja, a víz napja, a húsvéti, majd a gyermeknapi készülődés izgalomban tartja a kicsi­ket, akik a jó időben egyre több időt töltenek kedvenc helyükön, az udvaron. Ennek egyik sarkában konyhakertet alakítottak ki, idén már komposztálót is építettek. A veteményes gondozását a Tarka rét csoport végzi. A gyermekek hamar megszerették az új bútorokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom