Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-25 / 47. szám

HÁTTÉR 2002. FEBRUÁR 25., HÉTFŐ - 7. OLDAL ^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Hátország vagy egyenlő partner? Térségünk esélyei az unióban, a magyar városok szemével Pap János, Békéscsaba polgármestere (ké­pünkön) a közelmúltban Bécsben járt, a Me­gyei Jogú Városok Szövetsége alelnökeként. A szervezet ugyanis egy múlt ősszel aláírt együttműködési megállapodás nyomán az Osztrák Városok Szövetségénél vendégeske­dett, ahol a vendéglátók uniós tapasztalataik­ról számoltak be. A polgármester az ott szer­zett benyomásait osztotta meg lapunkkal. Békéscsaba Polgármestereket, alpolgármestereket, illetve jegyzőket hívtak meg a konferenciára, osztrák részről pedig területfejlesztési, közigazgatási, külügyi szakemberek, uniós parlamenti képvise­lők is megjelentek.- Nem volt akkora vita, mint ahogy a hírek­ben szerepelt - kezdi Pap János felvetésünkre. - Hannes Swoboda európai parlamenti tag kijelen­tései nyomán alakult ki egy „felvilágosító jellegű párbeszéd”. Szerinte Magyarországnak még so­kat kell fejlődnie - az uniós képviselő szavaiból azonban kiderült, hogy nem teljesen árnyalt az a kép, amit tudnak rólunk Nyugaton.- Mit szűrtek le az uniós támogatásokkal kap­csolatban?- Egyértelmű volt, hogy programokra adnak pénzt. A strukturális alapok és agrártámogatások kérdése borzolja most a kedélyeket, de nyilvánvaló, hogy nagyon sok változás történhet még ezeken a területeken. Az biztos, hogy a magyar kormány ál­tal a földeladásokra kért átmeneti könnyítésnek megvan a másik oldala is, mégpedig, hogy nem ad­nak annyi pénzt, mint más országnak. A földalapú iJ támogatás helyett pedig egyre inkább az agrármarketinget tá­mogatnák: ebbe az úttól kezd­ve a speciális termékek piaci bevezetésig nagyon sok min­den benne van.- A városok szerepéről is szó esett...- Kiderült, hogy az osztrá- kok maximálisan bevonják a városszövetséget az ország képviseletébe, azt mondják, hogy az unió városokkal, kistérségekkel tartja a kapcsolatot, és nem elsősorban kormányok­kal. Vannak olyan dolgok ugyanis, amit csak ilyen szinten lehet érvényre jutatni az EU-ban.- Mint viszonylag újonnan belépettek, saját tapasztalataikról mit mondtak?- Az elhangzott, hogy eleinte a gazdagabbak lettek még gazdagabbak, később azonban jobb lett a helyzet. Biztos, hogy nekünk, itt a dél-alföl­di régióban az első körben kész programokkal kell rendelkeznünk. A brüsszeli bürokrácia még „nem tudja hova tenni” ezt a térséget, ezért mar­kánsan kell megjelennünk.- Miért szorgalmazzák az osztrákok a kapcso- lattarást ilyen élénken?- Hosszú távú szövetséges kell nekik. Volt olyan magyar vélemény is, hogy szomszédaink csak hát­országot keresnek. Lehet. Másrészt tárgyalni akar­nak, és ez jó. Tudnunk kell, mire vagyunk képesek. Egyébiránt jó, hogy a nehézségek még a belépés előtt kiderülnek. Ha nem így lenne, úgy járnánk, mint az az ember, akit beletesznek egy száznyolc­vannal száguldó versenyautóba, és azt mondják neki: „Oldd meg!...” ____________vandlikjános Ha tástalanítják a ketyegő bombát A Körös-Sárrét legnagyobb községében, Körösladányban ha­marosan elkezdődik a település szennyvízcsatorna-hálózata első öblözetének építése. A több száz millió forint értékű be­ruházás három év alatt jelentős állami támogatással készül el. Ezzel a fejlesztéssel egy „ketyegő környezetpusztító bombát” hatástalanít a település vezetése. Körösladány- Amikor az 1960-as években a lakásokba bevezették az ivóvizet, ez rendkívül kedvező kényelmi és higiéniai feltételeket teremtett. Ugyanakkor azzal, hogy nem ol­dották meg a keletkezett szennyvizek gyűjtését és ártalmatlanítását, „ketyegő bombát” he­lyeztek a település elé. Az egyébként is magas talajvíz a kémiai mosó­szermaradványokat tar­talmazó szennyvízzel egyesülve, rendkívül agresszív vízlencsét alakit ki. Különösen kritikus a helyzet a több napos esőzések, valamint a hóolvadások idején. Ilyenkor mértéktelen károk keletkeznek a lakások álla­gában. Ladányban jelentős szám­ban találhatók alapozás nélküli vályogépületek, amelyek jelentő­sebb belvizek nélkül akár 100 évig is képesek ellátni feladatukat. Az ivóvíz-bevezetéseket követően a rendezetlen szennyvízproblémák miatt drasztikusan pusztultak ezek az épületek. A lakosság már a '70-es években kénytelen volt a jóval nagyobb agyagi áldozatot igénylő, betonalapozású tégla­épületeket építeni. Ezek a kény­szerépítkezések hosszú távra le­terhelték a családok anyagi tarta­lékait, máig nehezítve ezzel meg­A lakosság 6 százalékát fizeti A körösladányi szennyvizcsatoma-hálózat első öblözete mintegy 500 millió forintból épül meg. Ennek a pénznek a 80 százaléka állami támo­gatás, 6 százaléka lakossági hozzájárulás, 14 százaléka pedig önkormányzati saját erő. élhetésüket. Több mint negyed­századnak kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt a súlyos problémát ke­zelhessük — közölte lapunkkal Böjti János polgármester. A ladányi képviselő-testület több éves takarékosság árán, tuda­tos munkával készítette elő a szennyvízcsatorna-hálózat építé­sét. Ez olyan óriási beruházás, amelynek megvalósítására az ön- kormányzat önerőből képtelen len­ne. Ezért pályázatokat nyújtottak be a célra igénybe vehető különbö­ző pénzügyi alapokhoz. A tavalyi és az idei próbálkozásokat siker ko­ronázta, így ez év derekán megkez­dődhetnek a kivitelezési munkák.- Sajnos a szennyvízcsatorna­hálózat nem épülhet meg egy­szerre a település teljes területén. Kialakult gyakorlat, hogy öblözetenként, egy-egy település- részre lehet forrásokat szerezni. Az első öblözetet - amely a Vá­sártér, a Hunyadi, a Vécsey, a Nadányi a Lenkei utcák és a Dó­zsa György út által határolt terü­letet érinti — hároméves ütemben valósítjuk meg. A szennyvízcsatorna-háló­zat kialakításához szük­ségünk van a lakosság hozzájárulásához is. Köz­műtársulásokat hozunk létre, amelyek rendkívül kedvező feltételekkel, ál­lamilag támogatott hitelt vesznek fel. Ezt a lakossági hoz­zájárulást az érintett utcák lakói­nak havi részletekben (az összeg nem éri el az ezer forintot) kell törleszteniük. Végre véglegesen megoldódik egy olyan probléma, amely az elmúlt bő három évti­zedben mérhetetlen környezeti károkat okozott. Gyümölcsfák száradtak ki, a kiskertekben a zöldségek csak „vegetáltak”, de a legjelentősebb a lakóházak évről évre ismétlődő pusztulása - mondta Böjti János. M. B. A rétisasok örültek az etetésnek Jelentősebb veszteségek nélkül vészelték át a madarak a komoly fagyokat A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárréti Területi Egységé­nek védett területén több érté­kes madár él. Az idei tél na­gyon hideg volt, ennek ellené­re úgy tűnik, eddig jelentő­sebb veszteségek nélkül vé­szelték át a madarak a ko­moly fagyokat. A vadludak, vadkacsák, a ragadozó réti­sasok folyamatosan elegendő táplálékhoz jutottak. Biharugra A Körös-Maros Nemzeti Park Kis- Sárréti Területi Egysége biharug- rai székhellyel működik. A 8 ezer hektáros védett terület öt község: Biharugra, Geszt, Körösnagyhar- sány, Mezőgyán és Zsadány hatá­rában található. A Biharugrai Tájvédelmi Kör­zet 1990. március 31-én jött létre, és a terület akkor a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésébe került. A Körös-Maros Nemzeti Park megalakulását követően, 1997 óta ennek a nemzeti parknak a Kis-Sárréti Területi Egységeként működik a biharugrai egység. Mind költés, mind átvonulás szempontjából fontos a kis-sár- réti terület, amelyből 2 ezer 160 hektáros rész nemzetközi jelen­tőségű vizes élőhely. Olyan madarak élnek itt, mint a nagy kócsa­gok, a kanalas gémek, a nyári ludak, s olya­nok vonulnak erre, mint a vadludak, a nagy lilikek és a vörösnyakú ludak. Szintén a térségben fészkel és táplálkozik a túzok is. Valamikor né­pes túzokállomány volt erre, s ma is életképes populáció (több mint harminc túzok) él itt. A botanikai értékek közé tartozik a különböző orchidea, a pompás kosbor és az agárkos­bor, a macskahere, az örmény­gyökér, az öldöklő ászát, a fátyo­los nőszirom. A vadludak, vadkacsák, a ragadozó rétisasok folyamatosan elegendő táplálékhoz jutottak. (Képünk illusztráció)- Idén rendkívül hideg tél volt. A halastavak is befagytak, de szerencsére mindig maradtak Folyamatosan fejlesztenek A Körös-Maros Nemzeti Park folyamatosan igyekszik fejleszteni a kis-sárréti egységet is. A biharugrai székhelynek otthont adó épület - amit a helyi önkormányzat segítségével 1997- ben sikerült megvásárolni - nemcsak iroda, hanem kutatószállás és nyári táborok helyszí­ne is. Szintén Ugrán, az Erzsébet utca 63. szám alatt vásárolt egy újabb ingatlan a nem­zeti park, amelyet idén vendégházzá alakíta­nak. A Kis-Sárréti Területi Egység állattartással is szeretne foglalkozni. Ebből a célból vásárol­ták meg az úgynevezett Földesi-telepet, ahol szürkemarhákat helyeznek majd el. úgynevezett „lihogások”. Ez an­nak köszönhető, hogy állandóan volt madár a tavon. A vadkacsák nappal a vizen tartózkodnak, éj­jel pedig táplálkozni mennek, a (ARCHIV FELVÉTEL) vadlibáknál pedig fordított a helyzet. A libák éjjel vannak a vizen és nappal mennek élelem után. A környékünkön fellelhető madárállo­mányt mintegy 18-20 rétisas kíséri. Ezeknek a sasoknak a sebzett, illetve legyengült álla­tok szolgáltattak enni­valót. De etetésükről, állati eredetű táplálék­kal, részben mi is gon­doskodtunk. A téli idő­szakban a Vátyoni er­dőkben megjelennek és itt telelnek a magas hegységi madarak. Pél­dául ilyen a süvöltő keresztescsőrű - kö­zölte lapunkkal Bíró István, a Körös-Maros Nemzeti Park Kis- Sárréti Területi Egységének ve­zetője. MAQYARI BARKA A fej és a nyak „kapcsolata” Füzesgyarmat vezetése is azt szeretné, ha az önkormányzat költségvetéséből mind nagyobb összeg jutna fejlesztésekre, de a lehetőségek behatároltak. Óhajok és elképzelések többek­ben megfogalmazódnak, plusz forrásokat viszont senki sem tud előteremteni. Füzesgyarmat- Ha képletesen közelítjük meg a gazdálkodást, azt mondhatjuk: mi vagyunk a fej, a kormány a nyak. A fej pedig mindig arra for­dul, amerre a nyak akarja. Azaz elsősorban a leosztott pénzek, s a megítélt pályázati támogatások határozzák meg, hogy elképzelé­seinket mennyire valósíthatjuk meg — vélekedett Várkonyi Imre, az ügyrendi bizottság elnöke.- Lehet, hogy mi vagyunk a fej, s a kormány a nyak. De akkor azon is el kellene gondolkodni, hogy a nyakkal szemben van-e értelme „nyakaskodni”? Nem kellene többször és jobban fejet hajtanunk? - mondta Zs. Nagy Sándor képviselő.- Az idei évre tervezett 74 mil­lió forintos fejlesztés nettóban csak 45 millió. A korábban lekötött 50 millió forintot viszont felhasznál­juk. Ez azt jelenti, hogy idén tulaj­donképpen 5 millió forint forráshi­ánnyal fogunk gazdálkodni — kö­zölte Furkó Sándor képviselő.- A 74 millió forint fejlesztési összegből valóban 29 millió forint az áfa, amit visszaigényel az ön- kormányzat - mondta Sándor Gyuláné pénzügyi irodavezető. Füzesgyarmaton idén a fejlesz­tési keretből elsősorban fürdőfej- lesztésre, s a közutak üzemelteté­sére futja. __________________________01 A világ figyelme az alföldi agilityn A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub a helyi önkor­mányzati támogatás után az Ifjúsági és Sportminisztérium­tól a Gyula-napok Agility Kupa rendezvényére pályázati tá­mogatást nyert. Az áprilisi Gyula-napok keretében zajló or­szágos és nemzetközi Agility Kupa főpróba a szeptemberi vi­lágbajnokságra. Gyula A klub a napokban kapta meg az ISM támogató hozzájárulását, pályázati összeggel segítik az áp­rilis 13-án zajló kupát a városi sportcsarnokban. Demjén Fe­renc énekes, aki a klub tisztelet­beli tagja lett, ígéretet tett arra, hogy itt lesz az áprilisi gyulai versenyen, az eseményre indulót ír a klubnak. Az országos és nemzetközi kupát igazi főpróbá­nak szánják a gyulai agilitysek, hiszen szeptember 6-ától 8-áig itt rendezik meg a III. Agility Ke­verékkutya Világbajnokságot és az I. Para-agility Világkupát, amelyre igen nagy az érdeklő­dés. Az utóbbi világversenyt ez idáig még senki nem rendezte meg. Az USA-ból, Japánból, Dél- Afrikából, nyugat-európai és skandináv országokból jelezték részvételi szándékukat verseny­zők. A szervező gyulai klub felké­szült a rendezvényekre, ám a helyszínül szolgáló városban még sok a tennivaló azért, hogy a mozgásukban korlátozott sportolók hátrányt ne szenved­jenek ittlétükkor. Sem a szállo­dákban, az éttermekben, de az utcákon és intézményekben sem. Ma még kérdés, mennyire tud megfelelni a város a ven­dégfogadás zavartalan feltétele­inek. Mivel a világversenyek szereplői az emberek mellett a kutyák is, ugyanúgy megfelelő fogadást igényelnek, amint az ilyen kultúrát megszokott or­szágokban. Alt Sándor, a klub elnöke el­mondta, az őszi, nemzetközi versenyek rendezéshez már bir­tokukban van a helyi önkor­mányzaté mellett a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium hatósági engedélye is. A tervek szerint a város kü­lönböző pontjain, szállodák mel­lett kulturált, mobil kutyaillem­helyeket telepítenek. Mind a Gyula-napi Agility Kupához, mind világbajnoksághoz és a para-agility világkupához az in­formatikai hátteret a gyulai Prakticomp Kft. biztosítja. _______SZ. M. Me zőgép Rt.: 12,4 milliárdos árbevétel Nyugat-Európában felfutott bizonyos alkatrészek forgalmazása Elkészült az orosházi Mezőgép Rt. gyorsjelentése, amit a tár­saság a Budapesti Értéktőzsde internetes oldalán tett közzé a napokban. A Mezőgép Rt. 2001-ben 368,3 millió forintos nye­reséget ért el, ami kevesebb a 2000. esztendő nyereségéhez, a 635,9 millió forinthoz képest. Orosháza A gyorsjelentés szerint a Mező­gép árbevétele 2001-ben 12,4 milliárd forint volt, ami 5,6 szá­zalékkal haladja meg az előző évit. A bevétel 66,6 százalékát az autóipar, 33,4 százalékát pe­dig a mezőgazdasági gépgyár­tás termelte ki. Az autóipari al­katrész és precíziós megmun­kálási üzletágból származó be­vétel 2001-ben 1,4 százalékkal 8,26 milliárd forintra csökkent, míg a mezőgazdasági gépgyár­tás forgalma 22,9 százalékkal 4,15 milliárd forintra növeke­dett. A részvénytársaság ex­portbevétele 9,86 milliárd fo­rintot tett ki, a belföldi értékesí­tés pedig 2,55 milliárd forintot képvisel az összárbevételen be­lül. Az autóipari és precíziós megmunkálás export árbevéte­le 6,9 milliárd forintra növeke­dett, ami közel 1 milliárd fo­rinttal magasabb az előző évi­hez képest. A növekedés első­sorban annak köszönhető, hogy Nyugat-Európában felfu­tott a féknyereg, a sebességvál­tó tárcsa és a liftalkatrészek forgalmazása. Az Észak-Ameri­kában eladott vákuumszivaty- tyúk mennyisége ugyanakkor csökkent az elmúlt esztendő­ben. A Mezőgép Rt. tavaly az eddigi exportpiacai mellett megjelent Kínában és Csehor­szágban is - tartalmazza a gyorsjelentés. A belföldi piacon az autóipari és precíziós üzletág forgalma a 2000. évben elért 2,47 milliárd forintról 2001-ben 1,36 milliárd forintra csökkent, míg a mező- gazdasági gépgyártás hazai for­galma 509,9 millió forintról 1,19 milliárd forintra emelkedett. En­nek az a magyarázata a Mezőgép Rt. szerint, hogy a gazdálkodók ismét kaptak állami támogatást a gépbeszerzéseikhez, ami a ke­reslet fellendülését eredményez­te. KOVÁCS ERIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom