Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám

2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ ÁRA: 65 FORINT LVII. ÉVFOLYAM 29. SZÁM ^=:: 0) ÚJABB VÉGZŐS CSOPORT A FŐISKOLÁRÓL, (s) Rendkívül tekintélyes vendégkörben vehették át a diplomájukat a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai Gazdasági Főiskolai Karának januárban végzett pénzügyi és személyügyi szervező hallgatói. Az intézmény karainak főigazgatói mellett Sztanó Imre, a budapesti számviteli főiskola rektorhelyettese is ellátogatott az ünnepségre. (Tudó- sításunkat az 5. oldalon olvashatják)__________________________ d-fotó: lehoczky péter Idén sem fürdőnk tejben-vajban... Nehézségek és viták a tejtermelés és -értékesítés körül Aki nem tudná: működik Magyarországon egy Tej Termékta­nács. Mindenféle teendőik mellett a tejtermelés feltételeinek, a tej felvásárlási és értékesítési árainak, az állami támogatás mértékének meghatározásában komoly szerepe van. A most folyó tárgyalásaikról ejtünk néhány szót, illetve a „tejtéma” Békés megyét érintő egyik jelentős vetületén, a Nutricia Kft. tevékenységén keresztül vizsgáljuk meg: az országos irány­vonal érvényesül-e Békésben is? mivel csökkent a hazai tejfo­gyasztás, mely most évente és fe­jenként 170 liter. A szegényebb rétegek fogyasztása 106, a tehető­sebbeké 250 liter.) Növekvő t’öbblwtermel'és, s — .az elszegényedés miatt - csökke­nő fogyasztás uralja a magyar tej­piacot. A többlet elhelyezése vi­szont egyre jobban nyomasztja, terheli az ágazatot: ennek biztosí­tásához az államnak idén 12,5 milliárd forintot kellene „bepum­pálnia” — ám a fedezet hiányzik, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudnak megegyezni az extra tej idei irányárában, s a kilátásba helyezett állami segítséget is elég­telennek találják. Tavaly az extra tej irányára literenként 68 forint plusz áfa volt, amihez az állam 4,7 forintos támogatást adott. Mennyit kérnek a termelők most? A tárgyalások során kide­rült: 72 forint 50 fillért szeretné­nek kapni a tej literjéért, míg a fel­dolgozók 71 forint 60 fillért aján­lanak, akik az állami támogatás nagyságát 7 forintban látnák reá­lisnak. (Mielőtt lekicsinyelnénk a különbséget, gondoljunk arra, hogy sok kicsi sokra megy!) Ám az állam csak 5 forint húsz filléres támogatást tart lehetségesnek. (Folytatás az 5. oldalon) Térségi cégek a világhálón Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu Újból szabályoznák a Tiszát Élő árterek kellenek, ahol gazdálkodni lehet A Tisza mentén még ma is fel­lelhető a nyoma azoknak a gyümölcsösöknek, amelyek a hajdani virágzó ártéri gazdál­kodásra emlékeztetnek. A ti­szai ártérbővítés feltámaszt­hatja ezt a gazdálkodási for­mát. Szarvas Az ártérbővítés gondolatát, a megélhetés reményében, maguk a Tisza menti települések lakói vetették fel. A helyi kezdeménye­zést a kilencvenes évek elején több civil szervezet felkarolta. Az utóbbi esztendők árvizei foko­zottan e témára irányították a fi­gyelmet. A tavaly év végére elké­szült, Vásárhelyi nevével fémjel­zett koncepcióterv már számol az ártérbővítés lehetőségével. A terv mindemellett sok kritikát ka­pott, többek között dr. Oláh Já­nos (képünkön), a Tessedik Sá­muel Főiskola szarvasi mezőgaz­dasági főiskolai kara környezet­gazdálkodási tanszékének veze­tője is bírálta. A szarvasi egyete­mi tanár tagja annak a munka- csoportnak, amely igyekszik to­vábbfejleszteni a Tisza újbóli szabályozására vonatkozó elkép­zelést. Ennek lényege, hogy a Ti­szának visszaadandó terület ne szükségtáro­zó legyen, hanem élő ártér, amin gazdálkodni lehet.- Amikor Vásárhelyi felkérést ka­pott Széche­nyitől, hogy az Alföld környezet- biztonságát szabályozza, egé­szen más körülmények alapján kellett dönteni. Gyorsan nőtt a népesség, s a gabona ára is jó volt, kellett a terület. A Vásárhe­lyi-terv a kicsi ártereket és magas gátakat tartotta helyesnek, ugyan­akkor létezett az olasz Paleocapa- féle alternatíva, amely azt mond­ta, kevesebb kanyart vágjunk át, legyenek nagyobbak az árterek és alacsonyabbak a gátak — mon­dotta dr. Oláh János, aki szerint, ha most kellene dönteni, az utóbbi javaslat kapna támoga­tást. Akkoriban azonban a Vásár­helyi-terv volt a korszerű, Euró- pa-szerte ezt a megoldást válasz­tották. - A vízügy sokáig védte a régi hadállásokat, de mára belát­ta, egyetlen megoldás, ha éssze­rűn megtervezve, ahol indokolt, visszaadjuk a területeket a víznek. (Folyatás az 5. oldalón) Vélemény Ménesi György szerint a nyelvtörvény mellé kellene egy másik jogszabály is. (5. oldal) Megyei körkép A gazda a patká­nyok ellen azok természetes ellenségét, a vadászgörényt vetette be... (7. oldal) Egészség Középiskolások­nak rendezik az alkohol- és drog- fogyasztás elleni konferenciát Békéscsabán. (9. oldal) Sport Bajnoki előkészületi labdarúgó­mérkőzést játszott az Előre FC Békéscsaba a Békési FC-vel. (14. oldal) Egyebek mellett céginformációs adatbázis lét­rehozását tervezi a Tessedik Sámuel Főisko­lán megnyílt Regionális Információs Központ. A szolgáltatás lényege, hogy a világhálóra vi­szik a vállalkozások legfontosabb adatait, tu­datva határon innen és túl, hogy térségünk­ben ki, milyen termelési profillal és termelő kapacitással van jelen a piacon. Szarvas A Tessedik Sámuel Főiskola a Széchenyi-tervhez benyújtott pályázatával nyert támogatást a Regio­nális Információs Iroda beindításához. Az iroda célja a piac élénkítése és a külső források meg­szerzéséhez való segítségnyújtás. Az információs központ az internetre alapoz, a működését csúcstechnikát jelentő számítástechnikai háttér biztosítja - tudtuk meg dr. Hanyecz Vince tér­ségfejlesztési irodavezetőtől, aki a központ szol­gáltatásai közül elsőként a céginformációs adat­bázis létrehozását említette. A körösszögi kistérségben 280 vállalkozónak küldtek levelet és regisztrációs adatlapot. Az ér­deklődés folyamatos. A létrehozandó adatbázisra épül a többi szolgáltatás, így a keresleti és kínála­ti információk továbbítása. Ennek lényege, hogy a vállalkozók és cégek egyebek mellett szabad kapacitást és eladásra váró terméket ajánlhatnak, továbbá kereshetnek terméket, szerződéses lehe­tőséget vagy befektetőt. Mindezt a központ to­vábbítja a világhálóra a kért formában, és közve­títi a válaszokat az érdekelteknek. A központ a mások által létrehozott adatbázisokat is figye­lemmel kíséri, kiválasztja a vállalkozók érdeklő­désére számot tartó közleményeket. Dr. Hanyecz Vince általános tapasztalatként említette, hogy a külső források azért csordogál­nak vékonyan vidékre, mert a pályázati lehetősé­gekről a gazdasági szereplők egyáltalán nem, vagy csak hiányosan értesülnek. A központ az internetről és a sajtóból gyűjti össze a minisztéri­umok, területfejlesztési tanácsok, uniós irodák és egyéb szervezetek pályázati kiírásait, s erről tájé­koztatja a nála bejegyzett vállalkozókat. A pályá­zatok elkészítését is segíteni szeretnék, igény ese­tén pályázatírásban jártas szakembert ajánlanak. A Regionális Információs Iroda Szarvason, a főiskola rektori hivatalában működik. A központ honlapja február első hetére készül el, amelynek internetes címét a sajtóban közzéteszik. cs, R, Szerelt ittál várjuk Szeghalmon, ;// Ady Endre úti felújított. MOL- töltöállomáson! Csúcsminőségű MOL Tempo üzemanyagok melléit kellemes hangulatú ahopbnn, frissen fázott k/ivóval és helyben sütött péksüteményekkel várjuk vásárlóinkul,! Térien be hozzánk Ön is, és vegyen részi, n február 1-14-ig tartó nyereményakcióban. Nálunk minden vásárló nyer! mwm.mol.hu Visszatérni érdemes egy százalékkal növekedett. A fel­dolgozók 2001-ben közel 1,8 mil­liárd tejet vásároltak fel Magyar- országon. Ami az idei évet illeti: 2002-ben - a tavalyihoz hasonló­an - 400 millió liter tejjel többet állít elő az ország, mint amennyi a belföldi piacon elfogy. (A tava­lyi többlet egyébként 100 millió literrel haladta meg a kétezrest — Budapest—Békés megye Sem a tejtermelők, sem a feldől gozók nem tervezik idén a tejter melés növelését — idézi köziemé nyében az MTI Istvánfalvi Mik lósnak, a Tej Terméktanács elnö kének vélekedését. (A kivételrő is szót ejtünk.) A tejtermelés ta valy — az előző évihez képest -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom