Békés Megyei Hírlap, 2002. február (57. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-21 / 44. szám
HÁTTÉR 2002. FEBRUÁR 21., CSÜTÖRTÖK — 7. OLDAL Ha helyzet van, ízetlen viccelődni Magas a vaklármák és a téves jelzések aránya — A többéves adatokat tekintve, országos viszonylatban a tűzesetek, műszaki mentések, vonulások alapján és a létszámhoz mérten az átlagosnál leterheltebb állomány a miénk — nyilatkozta lapunknak Dudaszeg József tűzoltó alezredes, a Gyulai Tűzoltóparancsnokság vezetője. A parancsnokkal a hivatásos önkormányzati tűzoltóság munkájáról, illetve Sarkadon kifejtett tevékenységükről beszélgettünk. Dudaszeg József szerint a tranzitforgalom korábban is komoly veszélyforrást jelentett D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Sarkad Dudaszeg alezredes említi, hogy a szélsőséges időjárás mellett évről évre emelkedik a műszaki mentések száma is.- A kamionterminál megépülését követően a veszélyes anyagokat szállító járművek nemcsak áthaladnak, hanem várakoznak is térségünkben. Ezen tranzitforgalom korábban is komoly veszélyforrást jelentett, sajnos e téren a szigorúbb ellenőrzések sem jelenthetnek végleges és megnyugtató megoldást — mutat rá egy újabb potenciális feladatforrásra Dudaszeg József. A jogszabály diktálta feladatok elvégzése ban, a tűzvédelmi ellenőrzés során és a szakhatósági ügyekben az illetékes parancsnokság. Szakmai berkekben a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységek körébe tartozik valamennyi olyan eset, mely tűzoltójárművek és - erők vonulását igényli, illetve tényleges, operatív beavatkozással jár. A sarkadi tűzesetekhez kanyarodva hamar kiderül, hogy bár látszólag növekvő a tendencia, a tavalyelőtti esztendő kiugró adatai és a 2001-es sok felesleges riasztás árnyalja a képet. Tavaly a tényleges tűzoltási beavatkozást igénylő esetek száma 12-re rúgott, tehát 32 esetben indokolatlanul riasztották a tűzoltókat. Tavalyelőtt 15, 1999-ben 7 esetben kellett fölöslegesen Sarkadra vonulniuk a gyulai tűzoltóknak. Tavaly 22 vaklárma és 10 téves jelzés érkezett, tavalyelőtt 14 vaklárma és egy téves jelzés, míg 1999-ben 7 vaklármához voltunk kénytelenek vonulni.- A szakzsargon szerint vaklárma minden olyan jelzés, amelynél az adott helyen semmiféle esemény nem található. A téves jelzés helyszínén - pedig az esemény ellenére - nincs szükség tűzoltói beavatkozásra. A téves jelzések többnyire jó szándékon alapulnak. A vaklármák hátterében viszont szándékos félrevezetés, rosszindulat vagy ízetlen vicc rejlik - ismertette a különbségeket Dudaszeg alezredes.- Szomorú adatok a vaklármát és a téves jelzést összesítő számok. Sajnos, igen magas a számuk. Az ilyen vonulások teljesen fölöslegesen történnek, de a költségek esetükben is ugyanúgy jelentkeznek, mintha tényleg szükség lett volna a munkánkra. A legtragikusabb azonban az, hogy a vaklármák és téves jelzések a valóban vészhelyzetben lévők esélyeit csökkentik. Ugyanis adott esetben ebből eredően később érhetnek célba kollégáink - tudatta Dudaszeg József. A GYULAI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG SARKADITEVÉKENYSÉGE 1999. 2000. 2001. Tűzeseti riasztás 25 61 36 Műszaki mentési riasztás 23 8 8 Összes riasztás 48 69 H 44 I érdekében az állomány felkészültségének fontosságát hangsúlyozza. A tűzoltók képzettségének javítását, a továbbtanulás ösztönzését, a felkészítés színvonalának emelését, a tudással megalapozott szakmai önbizalom kialakítását, az aktivitás alapvető beállítottsággá tételét szorgalmazza. Amint az Dudaszeg József szavaiból kiderül, a tűzvédelmi törvény rendelkezései szerint tűzvédelmi ügyekben az egyes települési önkormányzatok jegyzői járnak el, míg a tűzvizsgálatA tűzmegelőzési tevékenységből fakadó eljárások száma lti- sebb mértékű növekedést mutat. Sarkadon 1999-ben 51, tavalyelőtt 72, tavaly 61 tűzmegelőzési eljárásban működtünk közre. Az esetek közel felét az építési engedélyezési ügyek teszik ki, második leggyakoribb a működési engedély kiadását megelőző eljárásban való részvételünk — zárta tájékoztatóját Gyula Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósá- gának parancsnoka. both imre Bölöny József feleségét Ferikének hívták Erzsébet királyné nászajándékát, a melltűt Deák Ferenc hozta el az esküvőre Bölöny József és Nedeczky Ferike esküvőjére 1875-ben Ferencz József császár felesége, Erzsébet királyné Deák Fe- renctől melltűt küldött nászajándékba. S hogy kik voltak a Bölönyek? Biharugra utóbbi bő kétszáz évében kiemelten fontos szerepet töltött be a Bölöny család, amelynek életéről mind a mai napig eléggé hiányos ismeretek maradtak fent az utókor számára. Szoboszlai Zoltán (képünkön) évekkel ezelőtt elhatározta: időt és energiát nem kímélve a Bölöny család kutatásába kezd. A jelenleg 35 éves biharugrai fiatalember kitartó és lelkes munkája során számos érdekességre, hasznos információra bukkant. Kéziratával egy pályázaton kiadási lehetőséget nyert. így, ha a dolgok szerencsésen alakulnak, akkor Szoboszlai Zoltán Ugrai mozaik című kötete még az idei esztendőben megjelenik. Biharugra- Miként jött az indíttatás, hogy a Bölöny család kutatásába kezdjen?- kérdeztük Szoboszlai Zoltánt.- Gyermekkorom óta élénken foglalkoztat a történelem. Már diákként nagy élvezettel hallgattam a Bölöny családról szóló történeteket. Aztán 1993-ban dr. Kovács Béla kiadta Ugra története című könyvét. Ez egy hiánypótló kötet volt, aminek nagyon örültem, ugyanakkor a Bölöny családdal kapcsolatban bizonyos dolgok kimaradtak vagy pontatlanul jelentek meg. Ez a felismerés arra sarkallt, hogy a témában én is kutatásokba kezdjek, de óhajom megvalósítására akkor még nem volt lehetőségem. Majd 1995-ben leszázalékoltak, s attól kezdve időm megengedte, hogy „belevessem” magam a témába.- Hogyan kezdte el a kutatómunkát?- Igazán akkor láttam neki a kutatásnak, amikor unokahúgom megkért, hogy a biharugrai iskolából írott szakdolgozata számára készítsek egy rajzot a Bölöny családnak arról a kastélyáról, amelyikben az iskola található. Kutatási engedélyt kértem Szabó Endre megyei esperes úrtól, s itt a biharugrai egyházi levéltárban kezdtem el a munkát. Aztán a Békés Megyei Levéltárhoz, a Hajdú- Bihar Megyei Levéltárhoz, a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárához és az Országos Levéltárhoz fordultam. Mindenütt készséggel segítettek.- Honnan származik a Bölöny család?- A Bölöny család Miklós- várszékről indult el a XVI. században, a székely forrongások idején. Bárhol is telepedtek meg, a család tagjai mindig fontos tisztségeket töltöttek be, s meghatározó vagyonnal rendelkeztek.- A Bölöny család miként került kapcsolatba BiharugrávaU- Bölöny József, aki 1776-1804 között Közép-Szolnok vármegye alispánja volt, a biharugrai földesúr lányát, Ugray Juliannát vette feleségül. De a két család között nem ez volt az egyetlen frigy. Ugray György Bölöny Annával kötött házasságot.- Hogyan lett a Bölöny család székhelye Biharugra?- Ugray István halálával, 1810-ben kihalt a biharugrai Ugray család férfiúi ága. Majd 1838- ban Ugray Ágnes haja- donként elhunyt, így az Ugray vagyon teljes egészében a Bölöny családra szállt. Bölöny Károly volt az, aki a Bölöny család székhelyét Biharugrára tette át, fia, Bölöny Sándor (aki a családfán sorrendben a hatodik ilyen nevű volt) pedig már állandóan itt élt. Bölöny Sándor az 1860-as évek második felében építette azt a Bölöny- kastélyt, amelyben jelenleg a biharugrai iskola több osztálya működik.- A ma élő ugraiak leginkább Bölöny Józsefet szokták emlegetni.- Bölöny Sándornak két fia volt: Sándor és József. Sándor - aki Gyalókai Lajossal együtt a nagyváradi múzeumot alapította - jogásznak tanult, de később apja biharugrai birtokán élt, intézte a gazdaságot, s 42 évesen nőtlenül elhunyt. József - aki 1850-ben született - sokkal bohémabb, eseménydúsabb életet élt. Ezért többször összeütközésbe került apjával. De összességében Bölöny József (aki a Bölöny család mintegy háromszáz tagú családfáján a harmadik ilyen nevű) nagyon jó lelkű, segítőkész ember volt.- Igaz-e, hogy Bölöny József feleségét Ferikének hívták?- Bölöny József 1875-ben Deák Ferenc unokahúgát vette feleségül, akit valóban Nedeczky Ferikének hívtak. Akkoriban a Franciskát fordították Ferikének, így viselhette Bölönyné ezt a nevet. Bölöny József és Nedeczky Ferike esküvőjére a magyarok körében népszerű Sisi (Ferencz József császár felesége) Deák Ferenctől értékes melltűt küldött ajándékba. Deák Ferenc (aki közismerten olyan hírben állt, hogy senkitől sem fogadott el semmit) ezt az ajándékot nem utasította vissza.- Bölöny József Biharugrán hol lakott és milyen jeles cselekedeteket tett településéért?- Bölöny József feleségével a Szilaspusztai kastélyban élt (Ybl Miklós a szabadkígyósi kastélyhoz hasonló stílusban tervezte). Ott már a XX. század elején elektromos áram is szolgálta kényelmüket, sőt telefonnal is rendelkeztek. Bölönyéket a Biharugra 4-es számon érhette el a hívó. Biharugrán nincs olyan jelentősebb középület, amihez Bölöny Józsefnek ne lenne köze. Például az Erzsébet utcában található Bölöny-kastélyt 1911-ben a Biharugrai Református Egyház- községnek adományozta közművelődési célra azzal a kikötéssel, hogy amennyiben másra használnák, az épület tulajdonjoga visszaszáll a Bölöny családra. Amikor 1926-ban vámszolgálat létesült Biharugrán, Bölöny József a kezdetekkor valahogy „lekésett” az adakozásról. Ezért pótlólag akkora területet ajándékozott a községnek, amekkorát a település a vámszolgálat létrehozásához adott.- Igaz-e, hogy Bölöny Józsefről már életében utcát neveztek el Biharugrán?- Biharugra képviselő-testülete 1930 februárjában döntött úgy, hogy Bölöny Józsefről utcát neveznek el. A község vezetése az Erzsébet utcát (amely akkor a főutca volt) szerette volna Bölöny utcára változtatni. Bölöny József ezt Erzsébet királynéval szemben méltánytalannak találta, ezért nem járult hozzá. Helyette azt javasolta, hogy a Hangya Szövetkezet épületétől Körösszakái felé vezető utca- amelyet akkor Kiskundűlőnek hívtak, s alig volt rajta néhány ház- vegye fel az ő nevét. így is lett. Bölöny József még 1930-ban elhunyt, a róla elnevezett utca viszont az idők folyamán Biharugra második főutcájává lépett elő. MAGYAR! BARNA Névjegy Név: Szoboszlai Zoltán Született: 1966. november 26-án, Gyulán Családi állapota: nőtlen Végzettsége: okleveles szervező üzemmérnök Hobbija: helytörténeti és családtörténeti kutatás, történelem Felújították az óvodát Még az elmúlt év nyarán kezdődött a gádorosi Kossuth utcai óvoda felújítása. Gádoros A vizesblokk vízvezetékcsövei elöregedtek, a csere elkerülhetetlenné vált. A vezetékek cseréje után újrabetonozták a gyermekintézmény mosdóját, öltözőjét és konyháját, a betonra új, csúszásgátló burkolólapok kerültek. Az öltözőben a régi linóleum falburkolat helyett parafa lambériát kapott az óvoda. A régi öltöző- szekrényeket is újakra cserélték, melyek jobb elhelyezést biztosítanak, ezáltal a rendelkezésre álló tér is nagyobbá vált. A WC-be modem öblítőtartályokat szereltek fel, és a gyermekek méretéhez igazodó mosdókagylók kerültek az óvoda fürdőszobájába. K. E. Elektroszmoggal fertőzött világban élünk? Kétszáztízen írták alá a Vodafone-torony építése ellen tiltakozó beadványt Sugárzásveszélytől tartanak azok a dévaványaiak, akik nem szeretnék, ha a Vásárszél utca közelében Vodafone-telefon- torony létesülne. A tiltakozó beadványt kétszáztízen írták alá. A rádiós telefontársaság képviselői a napokban személyesen találkoztak a torony ellen tiltakozó ványaiakkal. Mind a lakosság, mind a telefontársaság hajlandó engedni a kompromisszum érdekében. Ezért úgy tűnik: akár már néhány héten belül megszülethet a mindkét fél által elfogadható megoldás. Dévaványa- Négy hónappal ezelőtt kerestük meg az önkormányzatot azzal, hogy bázisállomást szeretnénk létesíteni Dévaványán. Nem jó az, ha a potenciális fogyasztó nem fogadja el a szolgáltatást jelentő tornyot, ezért keresnünk kell a jó megoldást. Az viszont nem jöhet szóba, hogy Dévaványa és Gyomaendrőd között helyezzük el a tornyot, mert akkor nem tölthetné be feladatát. A lakosság is jól jár a toronnyal, mert szolgáltatást kap, az önkormányzatnak pedig bérleti díjat és iparűzési adót fizetünk. Sugárzásveszélyt sem hordoz a bázisállomás, mert a sugárzás az élettani határokat nem lépi túl - mondta elöljáróban Ménesi Gáspár, a Vodafone beruházási munkatársa.- A tiltakozásunk olyan, mintha a széllel szemben próbálkoznánk... Ha tetszik nekünk, ha nem, elektroszmoggal fertőzött világban élünk. Azt is be kell látnunk, mobil- telefon és technika nélkül ma már nem lehet meglenni - vetette fel a helyi Földesi Zsigmond.- Nemcsak a sugárzástól tar- lük, ha azt a területet elveszik? tunk, hanem gyerekeinket is félt- Arról nem is beszélve, hogy jük. Az érintett környéken több „égiháború” esetén a torony von- mint száz gyermek él, akik ott fo- zaná a villámokat - jegyezte meg ciznak, ott játszanak. Mi lesz ve- Bukva Miklósné. Nem veszélyes — A tornyot nem telepíthetjük a városon kívülre, mert a működéshez a toronynak „látnia” kell a készülékeket és a készülékeknek is a tornyot. A sűrűbb telepítéssel kevesebb a sugárzás is. A torony sugárzása elenyésző ahhoz képest, mint amekkora sugárzás hívásnál a készülék felvételekor az agyat éri. Mérésekkel bizonyítható, hogy a torony nem okoz semmiféle veszélyt. A Dévaványára tervezett torony 60 méter magas. Mire ekkora magasságból a sugárzás leér, már erejét veszti, nem veszélyes - hangoztatta Jánosi Gábor országos sugármérő szakember.- A tornyot villámhárítóval látjuk el. Ezért éppen kedvező hatást teremt, lesz, ami a környéken majd levezeti a villámot - reagált Pap Tibor polgármester.- Meggyőződésem, hogy a kábítószertől, az italtól és a dohányzástól jobban kell félteni a fiatalokat, mint a sugárzástól. A felsoroltak a veszélyforrások, nem a telefontorony - jegyezte meg Nagy Ferenc önkormányzati képviselő. A Vodafone képviselői, az ön- kormányzat és a lakosság végül abban állapodott meg,, hogy a telefontorony számára egy olyan helyet keresnek Dévaványán, amelyik minden érintettnek megfelel. A végső döntést pedig egy újabb fórum keretében mondják majd ki. __________________m^b. ké pen látható Bölöny-kastélyt Bölöny József 1911-ben a Biharugrai Református Egyházközségnek adományozta közművelődési célra. ^ Szoboszlai Zoltán kezében lévő felvételen a kastély még eredeti állapotában található d-fotó: lehoczky péter