Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-17 / 14. szám
2002. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL R I P ŐRT Sohasem faragja ki kétszer ugyanazt Saját ötleteiből dolgozik - első művét feleségének készítette Körös-parti krétakör A kisfiúért vagy a maguk igazáért hadakoznak? Aki Vésztőre közúton érkezik, az a városba bevezető valamennyi úton Vári Szalay István (képünkön) alkotásával találkozik. A több mint három évtizede fafaragással foglalkozó nyugdíjas vésztői férfinek nem csak a Szeghalmi, a Békési, az Okányi és a Körösújfalui utak mentén található székely kapu jellegű köszöntőtáblái láthatók szülővárosában, sőt művei más települések köztereit is díszítik. Vári Szalay Istvánnal a napokban elsősorban kedvenc időtöltéséről, a fafaragásról beszélgettünk. VÉSZTŐ- Úgy tudjuk a fafaragás előtt fes- tegetett is. Mikor és hogyan jött az indíttatás, hogy ecsetet vegyen a kezébe?- Mindig jó kézügyességgel rendelkeztem, ezért gondoltam úgy, hogy megpróbálkozom a festéssel. Tájképeim olajfestékkel készültek: 1960-1969 között kilenc évig festegettem. Akkoriban férfifodrászként dolgoztam, s hétfői napokon zárva volt a fodrászműhely. Ilyenkor bementem takarítani, majd elővettem az ecsetet, s órákon át használtam. Mivel csak hétfőkön hódoltam a festészetnek, egy-egy képen legalább 2-3 hétig dolgoztam.- Mikor tért át a fafaragásra, s mi volt az első meghatározó alkotásai- A festéssel párhuzamosan farigcsáltam is. Amikor a feleségemnek még csak udvarlója voltam, készítettem neki egy szépen kifaragott középkori hajót, amin a vitorlától, az ágyún át a hordóig minden rajta volt. Ezt a kis hajót egy héten át faragtam. De meglett a hatása: szívem választottjának nagyon tetszett.- Mi adja az indíttatást, az ihletet egy-egy fafaragás létrehozásáhozi- Nagyon sokat táplálkozom személyes élményeimből. Amikor az itteni parasztembereket faragom meg, akkor az ők mozdulatait, arcvonásait emlékezetemben keresem. Fában megformáztam már juhászt, kubikost, halászt, vadőrt, orvvadászt, zenészt, női alakot, táncost. Ha egy bizonyos szakma számára csanakot készítek, akkor abba a legjellemzőbb állatot is beépítem. így a csikós csa- nakját lófej, a halászét hal, a kondásét disznó díszíti. Gyakran gyerekkori emlékeimet veszem elő, máskor olvasmányokból, filmekből merítek ötletet. Előbb mindig az agyamban születik meg a mű, s csak aztán kezdem el faragni.- Használati tárgyakon, bútorokon, székely kapukon kívül ön köztéri alkotásokat is készített. Hol láthatók az ön faragásai?- Vésztőn a négy köszöntőtáblán kívül én készítettem a Sinka István Művelődési Központ előtt található információs táblát is, amelynek hátlapjára Szent Istvánt faragtam. A helyi óvodának pedig faragott fajátékokat csináltam. Régebben, amikor egy-egy település valamilyen köztéri műalkotást akart készíttetni, akkor odahívtak több fafaragót, s közösen valósítottuk meg a megrendelők elképzeléseit. Ha a KISOSZ- nál, ha a vésztői költségvetési üzemnél dolgoztam, ilyenkor mindig kivettem pár nap szabadságot. így az én munkám is ott van több település (Sárospatak, Szolnok, Békéscsaba, Mezőhegyes) köztéri emlékművén. Annak pedig különösen örülök, hogy Rákóczifalván én készítettem az ottani emlékmű Rákóczi- fejét, Mezőtúron pedig én csináltam Kaán Károly, a magyar erdő- gazdálkodás megteremtőjét örökítő alkotást.- önnek már jó pár müvét le- védték, ami azt jelenti, kizárólag a saját termékei. Hogyan zsűrizték ezeket a faragásokat?- A Békés Megyei Népművészeti Egyesület évente egyszer zsűriző bizottságot hív a fővárosból. Ilyenkor nekünk csak Békéscsabáig kell szállítanunk a zsűrizendő műveket. A fővárosi szakemberek itt tekintik meg alkotásainkat, s értékelik azokat. Nekem eddig több mint húsz faragásomat zsűrizték. Ezeket százszoros sorozatban is legyárthatnám, de én sohasem készítek két ugyanolyan alkotást, mindig az újabb ötlet varázsa, annak megvalósítása lelkesít.- Milyen fákat használ faragásra?- A nem szálkás fák jöhetnek szóba. Elsősorban gyümölcsfákból (alma, körte, cseresznye, diófa) faragok, de sokszor használok kőrisfát és hársfát is. Nagyon fontos, hogy a fa faragás előtt kellően kiszáradjon. Előfordult, hogy egy fát három éven át szárítottam azért, hogy a célra jó legyen.- A műhelyében kapásból mintegy száz különböző vésőt, re- szelőt és egyéb, a faragásnál használatos eszközt látok. Hogyan sikerült beszerezni ekkora mennyiségű szerszámkészletet?- Szerszámaim 90-95 százalékát saját magam készítem. Ez nem csak gazdaságos, hanem praktikus is. Én minden alkotásomat egyetlen fából készítem, ezért nagyon fontos, hogy az adott művelethez mindig megfelelő vésőm legyen. Azok a szerszámok, amelyeket én készítek, biztosan alkalmasak arra, hogy ötletem kifaragjam. Néhány eszközt pedig régi idős ismerőseimtől kaptam. Nézze meg ezt a derékszöget! Itt írja rajta: ez 1894-ből való,..- ön remekül bánik a fával. A fafaragás mesterfogásait továbbadta a fiatalabb generációnak?- Régebben rendszeresen szakköröket vezettem Vésztőn, Szeghalmon, Bélmegyeren. Feleségem pedagógus, vele együtt az 1970-es években még képzésre is jártunk, hogy szakköröket vezethessünk. Feleségem néptáncból, én fafaragásból szereztem meg a C kategóriás engedélyt. Örültem, ha azt láttam, hogy van érdeklődés, s több gyereknek tehetsége is volt a fafaragáshoz, maoyahi »mna Névjegy Született: Vésztőn, 1934. július 23-án Családi állapota: nős, felesége Losonczi Klára Gyermekei: két felnőtt (egy lány és egy fiú), és három unokája (mindhárman fiúk) van Foglalkozása: nyugdíjas Hobbija: a fafaragáson kívül szívesen olvas, filmet néz, horgászik Minimálbérarány a gyulai kórházban Bárhogyan is végződjék egy ilyen történet, szívet szorongató. Egy dédnagymama küzd meg unokája feleségével — az egyik dédunokáért. Nem tudni, ki kit győz le, de ha így tart tovább, a biztos vesztes személye borítékolható... négy gyerek ne három helyen legyen, ha egyszer van apjuk, s lakásuk. A gyámhivatal illetékese azt mondja: jó megoldás ilyen ügyekben nincsen, csak jobbik. Úgy vélik, ha az anya, aki túl fiatalon lett négy gyermek szülője, eljutott a felelősségteljesebb gondolkodásig, támogatni érdemes. Az anyában már korábban megérlelődött az elhatározás, hogy a közös gyerek mellé elvinnék a szűkös háHol biztosított a kisgyermek jövője, az édesanyánál, a dédszülőknél, ki tudja? KÉPŰNK ILLUSZTRÁCIÓ — Az unokám, akinek a gyerekéről beszélünk, elvált a feleségétől - mondja a dédi. - Itt laktak nálunk mind: az unokám, a felesége meg a gyerekeik: a ma kilenc-, hét- és ötéves lányok, illetve a nyolcéves fiú. Persze az együttélésünk időben szemlélve bonyolultabb. Néhány éve az unokám felesége elköltözött itthonról, aztán újra férjhez ment, s e férjével már közös gyermekük is van. A két idősebb lány a nagyanyjukhoz került, aki ma is neveli őket, a fiú és a legkisebb lány egy ideig nálunk kapott helyet. A fiút és e kislányt négy éve még a dédnagymama nevelte - élettársa teljes támogatásával —, a kislányt ma is. A leányka sorsát a dédi azzal jellemzi, hogy az anyja a születése után nem sokkal elhagyta őt. A két kicsiről két évig az állam gondoskodott intézetben, ahonnan — nem túl egyszerűen - a dédnagymama otthonába kerültek. Aztán a gyámhivatal - az apa és az anya hozzájárulásával - a kisfiút és a kislányt nevelőszülőkhöz adta, mert az idős embereknél nem látták megoldottnak a nevelésüket. A dédi nem volt gyakorlatlan a gyermekgondozásban: sajátjainak nevelése mellett valóságos gyermek apjának nem akadt állandó munkahelye, hol volt pénze, hol nem, s habitusánál fogva sem nagyon „rúghatott labdába”. Aztán a most ötéves kisfiút az anya és az új férje - a gyámhivatal döntése alapján - tavaly márciusban elvitte egy várostól távoli, mindössze 24 négyzetméteres házikóba, a kislány a dédiéknél maradt. Ez utóbbi állítja, hogy két hónapig feléjük sem engedték a kisfiút. Pedig a házukat a négy kiskorú dédunoka nevére íratták. Úgy tudják, hogy az anyjához került kisfiú ugyanúgy kollégiumban él, mint az „ő idejükben”, romlanak a jegyei, agresszívabb lett. Az mondja a dédi: mégsem adja vissza nekik a gyámhivatal, mert az édesanyának van elsőbbsége. S hozzáteszi: „itt nincs családvédelem”. S az orra alatt még elmormintja, hogy az anya egyik lányáért sem fizet tartásdíjat, s nem is látogatja őket. Mások nem egészen ezt mondják. Arra az érvre, hogy a dédiék idősek, egészségük sem az igazi, azt válaszolják: a gyerekek apja is itt él a házban, mos, főz, takarít, mindent csinál, a gyerekek meg szeretik. Szerintük nem megfelelőek az anya házában a körülmények, sem a lakásbeliek, sem az emberiek. S még egy érvet említenek: a zukba a kisfiút. Hogy a legkisebbet, a leányt miért nem? Két szobába különböző neműeket - két fiút s egy lányt - szinte reménytelen elhelyezni. S ami sokatmondó: az anya és a négy gyerek édesapja együttesen kérte a gyámhivataltól, hogy a kisfiú az anyához kerüljön. Amikor tavasszal erről döntöttek - mondják a gyámhivatalban -, a dédi nem fellebbezett a határozatuk ellen. Kénytelenek voltak figyelembe venni a dédi és férje életkorát, egészségi állapotát is, de a legfőbb szempont a gyermek érdeke volt. Nagyon szépnek ' és tiszteletre méltónak találják, amit a dédi eddig is tett a gyerekekért, de az anya elhatározása, megváltozott életszemlélete miatt meggyőződésük, hogy a kisfiú a jövőt az édesanyja mellett találhatja meg. * Nincs mit hozzátennünk. Tudjuk, aligha akad érdekelt, akinek elnyerné tetszését ez a kis összefoglaló - ilyesmire nem is vállalkozhattunk. Egyre Brecht darabja, a Kaukázusi krétakör jár az eszemben. Vajon belátható-e, hogy a Körösök által rajzolt körben sincs értelme a széthúzásnak? Ü K.A.J. Két települést köt össze az út Elkészültek a tervek, kezdődhet az építkezés A bélmegyeriek több évtizedes álma, hogy szilárd burkolatú út kösse össze falujukat a szomszédos várossal, Mezőberénynyel. Új modell, amely a jövőbe mutat Bélmegyer-Mezöberény Mindezt mi sem bizonyítja jobban, hogy már a '30-as években is programban szerepelt az út építése, kivitelezését meg is kezdték, a földmunkák egy része elkészült, amikor közbeszóltak a második világháború eseményei, s minden félbemaradt. Az út elkészültére az utóbbi negyed évszázadban több miniszter tett ígéretet, de ezek csak ígéretek maradtak... A két település ön- kormányzata nem nyugodott bele az „úttalanságba”, közösen keresték a megoldást, annak a lehetőségét, hogy hogyan is tudnák megvalósítani a régi elképzelést. Az utóbbi két-három évben aztán megoldás született, Phare- támogatással épülhet a 7,2 kilométer hosszú és 6 méter széles út. Mindegyik település saját belterületi határáig finanszírozza a költségeket, ami Bélmegyer esetében 6 millió 34 ezer forint, Mezőberény esetében 29 millió 143 ezer forint, s ezen összegekhez jön még a pályázaton nyert 370 millió forint. Dán Márton, Bélmegyer polgármestere elmondta: a beruházáshoz a támogatás megérkezett, a saját anyagi fedezet rendelkezésükre áll. Ezekben a napokban már a kivitelezés pályáztatása folyik, s a program szerint tavasszal szeretnék megkezdeni a munkákat, s a jövő télre átadni az új utat, melyen tervezik a két település között a rendszeres, menetrendszerinti autóbuszjárat indítását. Az út elkészültével a Bélmegyertől északra fekvő településekről is rövidebb úton érhetik el a fővárost és a megye- székhelyet. A teherforgalom is élvezi majd az új út előnyét, a zavartalan áruszállításért viszont szükséges a Kettős-Körös mezőberényi hídjának korszerűsítése és megerősítése, a jelenlegi súlykorlátozás megszüntetése.- SZEKERES Korszerű közvilágítás Bélmegyer Az elmúlt esztendő végén írták alá a község vezetői és a Démász Rt. képviselői azt a megállapodást, mely szerint felújítják a település belterületén a közvilágítást. A10 millió forintos korszerűsítés, a beruházás ellentételezéseként egy évtizeden át nem emelkedik a község áramszámlája. A héten a kivitelező, a Prímavill Kft. szakemberei már be is fejezték a munkát, felszerelték a korszerű világítótesteket, melyekbe 36 wattos energiatakarékos izzókat tettek, így szinte fényárban úszik a község. Dán Márton polgármester elmondta: a munkák befejező részeként a település központjában lévő, a művelődési ház előtti park hét kandeláberrel díszkivilágítást kap, s két, földbe épített reflektorral ugyancsak díszkivilágítást kap a római katolikus templom is. izi A Szeghalmi Általános Iskola példaértékűen teljesítette az Oktatási Minisztérium által támogatott Comenius 2000 I. intézményi modell kiépítését. Az eredmények — amelyek átlagon felüli munka- és időráfordítást tükröznek — hasznosak lehetnek a jövőre nézve. Szeghalom Fekete László iskolaigazgató, a nevelőtestület egyetértésével, 2000 tavaszán az Oktatási Minisztériumba nyújtott be pályázatot a célra, amely sikeres lett. A szeghalmi iskola ezt követően kezdte meg a Partnerközpontú működési program kialakítását Szabó Istvánná tanácsadó segítségével. A mintegy másfél éves szakmai munka - amelyből intézményvezetők, minőségi vezetők, nevelőtestületi tagok és egyéb alkalmazottak is kivették részüket - jelentős eredményt hozott az intézmény életében. A szemlé- zők véleménye alapján a Szeghalmi Általános Iskola a modell bevezetésében példaértékűen teljesített. A magas szintű vezetői, testületi és tanácsadói elkötelezettség együttes jelenlétével produkálták a kiváló teljesítményt. Az új modell kiépítése során jól használható szabályozások születtek, melyek segítik a további minőségfejlesztési munkát. Például intézkedést dolgoztak ki az idegen nyelv fejlesztése, a tanulók szabadidős tevékenységének bővítése, az egészséges életmód kialakítása, a tanulók magatartásának, az iskola légkörének, esztétikumának javítása érdekében. M. B. szuusegei, másrészt a mumtatar- sak közötti feszültséget okoz. Pénzügyi helyzetük nem engedi meg, hogy olyan béremelést adjanak, ami például az eltelt évek szakmai tapasztalatával arányban állna. __________________________M.H. állások száma az országos átlag egyharmada. A szakdolgozók szakképzettségi mutatója 95 százalékos. Kóra Erzsébet gazdasági igazgató arról számolt be, hogy a kórház dolgozóinak 60 százaléka minimálbéren dolgozik. Ez egyrészt pénzügyi fekis „óvodát” tartott fenn mások- gyerekeinek napközbeni, nyara- “) láskori gondozására. Igazát keres- ve, alkalmasságát bizonyítva hiva- tatokhoz, hatóságokhoz fordult:- kérte, adják vissza neki a két ki- csit. Megkapta őket. Ám a kisfiút a hétfőtől péntekig befogadó kollégiumba kellett íratniuk. A négy Békés megye A nyolcadik „iksze” vége felé jár dédnagymama igyekszik felví zolni az igencsak zűrös történi tét. Hívjuk őt csak dédinek, ff ként az érintett gyerekek, unc kák, dédunokák érdekében - többi szereplőt sem nevesítjük. Gyulán a Pándy Kálmán megyei kórház 833 szakdolgozót foglalkoztat - mondta Halmos Miklósné ápolási igazgató a kórház új évi munkaértekezletén. Az üres, a tartósan távol lévők álláshelye 66, ugyanakkor 93 álláshelyet fejlesztettek. A betöltetlen
