Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-15 / 12. szám

HATTER 2002. JANUÁR 15., KEDD - 7. OLD/ A rendszerváltás óta a legtöbb helyen megváltozott a munkál­tatók és a munkavállalók viszonya. A hatékony munkavégzés lett az első szempont, s ha ennek feltételei ütköznek a munka- vállalók magánérdekeivel, nem az utóbbiak érvényesülnek. Ez rendjén is van így, de azért vannak megoldások, amelyek a munkahelyi közérzetet jelentősen javítják, s a munkaadók ér­dekeivel sem ütköznek. Családbarát munkahely. Létezik ilyen? Hiszen a munkahelyekre nem az jellemző, hogy figyelem­be veszik: a munkavállaló nem gép, nem tárgy, hanem általában olyan valaki, akinek van magán­élete, kedvese, gyereke, szülei, családja — munkahelyen kívüli háttere. Éppen ettől idegenkedik a legtöbb munkahelyi vezető, s fennen hangoztatja, hogy a mun­kahely nem karitatív intézmény, ott csak az számít, ki hogyan és mennyit dolgozik. A magánélet gondjai, örömei, a család terhe maradjon a kapukon kívül. Ép­pen ezért meglepő, hogy vannak nálunk hivatalosan is családba­rátnak elismert munkahelyek. Zöldné Szita Erzsébet, a Szociális és Családügyi Minisztérium nő­képviseleti titkárságának főosz­tályvezető-helyettese szerint ez természetes.- A XXI. század —reményeink szerint - az életminőségről is szól. Miközben dolgozunk, sze­retnénk elegendő időt fordítani gyermeknevelésre, saját képzé­sünkre, idős szüléink gondozásá­ra. Nem könnyű megtalálni a megfelelő egyensúlyt a munkahe­lyi kötelezettségek és a családhoz kapcsolódó feladatok között. Több nyugat-európai országban felismerték, hogy ennek az egyen­súlynak a hiánya - mivel csök­kenti a hatékonyságot, a termelé­kenységet - kedvezőtlenül befo­lyásolja a vállalat működését. Ezért vezettek be családbarát in­tézkedéseket, amelyek a vállalat és a munkavállaló érdekeit egyfor­mán szolgálják. Nálunk is akad­nak már munkáltatók, akik a pro­fithajsza ellenére sem feledkez­nek meg arról, hogy jó üzlet a munkahelyek „humánusabbá té­tele” is. A családbarát foglalkozta­tásnak különféle eszközei van­nak. Hogy melyeket alkalmazzák, az függ a munkaerő-piaci folya­matoktól, az általános vállalati kultúrától, a technológiai fejlett­ségtől, a társadalmi igényektől. Ilyen például a rugalmas, mobil munkaidő, a részmunkaidőben történő munkavégzés, a tovább­képzés családi programokkal egy­bekötött formái, a gyesen és gye­den lévőkkel történő kapcsolattar­tás, a családos munkahelyi ren­dezvények, a szabadságolások al­kalmazkodása a gyermekintéz­mények szüneteihez és idetartoz­nak a munkahelyek által létreho­zott gyermekintézmények is. Azt már kevesebben tudják, hogy az ilyen törekvéseket a Szo­ciális és Családügyi Minisztérium is támogatja.- A minisztérium miként segí­ti elő ilyen munkahelyek létrejöt­tét? — Pályázatokkal. A Családba­rát Munkahely pályázatra 2000- ben 49, 2001-ben pedig már 133 pályázat érkezett - az ország minden részéből. A pályázók kö­zött éppen úgy megtalálható a 6 személyes kisvállalkozás, mint a 2750 embert foglalkoztató nagy- vállalat, a költségvetési szerveze­tek között van polgármesteri hi­vatal, rendőrkapitányság, tűzol­tóság, kórház és könyvtár is. A skála tehát rendkívül széles - bi­zonygatja a főosztályvezető-he­lyettes. A bírálóbizottság a négy fődí­jon kívül különdíjakat is megsza­vaz, különféle ajándéktárgyak formájában. Az első helyezettek a tárgyi jutalmakon kívül üdülési csekkeket kapnak és jogosultak egy évig a „Családbarát Munka­hely” cím viselésére. A 2002-es évre szóló pályázatokkal 2002. március 29-éig lehet jelentkezni.- Mely munkahelyek tartoz­nak már a családbarát kategóriá­ba? — Például a Busz Center Bt. Gönyűről, a Macher Gépészeti és Elektronikai Kft. Székesfehérvár­ról, a Dunaferr Rt. Dunaújváros­ból, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fel­nőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete, a mátrade- recskei Forcent Foglalkoztató és Rehabilitációs Centrum Kft., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. - hogy csak néhányat említ­sek közülük. A kecskeméti Rösch óvodával, üzemi étkezővel, mun­kásszállással érdemelte ki a cí­met. Az Inzdorfer társaság azzal, hogy termékeiből kedvezményes áron ad a dolgozóknak. Másutt a tulajdonos üdülőjében nyaralhat­nak a dolgozók gyerekei, vagy a gyerekek étkezéséhez járulnak hozzá. Van ahol bizonyos mun­kaév letöltése után hosszabb fize­tett szabadságot kap a dolgozó, hogy utazhasson, pihenhessen, másutt többféle munkaidő-be­osztás közül választhatnak a munkavállalók, a nők hazavihe- tik családjuknak a meleg ételt. Van tehát lehetőség, hogy kom­fortosabbá, emberibbé, „család- barátabbá” váljanak a munkahe­lyek. A címet elnyert cégek híre már a határokon is túljutott. Nemrég Bécsben, kerekasztal-beszélgeté- sen értékelték a nemzeti tapasz­talatokat a résztvevők, ahol meg­állapították, hogy egyáltalán nem puszta emberbaráti gesztus a csa­ládbarát munkahely, hanem jól felfogott, megértett közös érdek. Hiszen nem csak a munkaválla­lóknak előnyös, hanem a vállalat versenyképességét is növeli és presztízsét is öregbíti, tehát min­den távlatokban gondolkozó vál­lalatvezető számára ajánlható kezdeményezés. LEOPOLD GYÖRGYI Nem a puha orr, a piruló szemkömyék Szomorú sors vár a jövőben a hazudósokra: amerikai kutatók hőkamerák segítségével kimutatták, hogy az emberek többsé­génél a szem környéke halványan bepirosodik, ha az illető nem mond igazat. A Mayo klinika kutatói hőkamerák segítsé­gével nyolc füllentő közül hatnál mutattak ki elváltozást a szem környékén, egyértelműen bebizonyítva, hogy a vizsgált személy hazudik. A kutatók szerint ennek az egy­szerű emberi reakciónak alapján a repülőtereken és a közúti határ­átlépőknél dolgozó biztonsági szolgálatok munkatársai gyorsan és egyszerűen kiszűrhetik azo­kat, akik valamilyen oknál fogva nem mondanak igazat az igazol­tatásnál. A tudományos világ egy része azonban kétségbe vonja a Nature című szaklapban publikált felfe­dezés jelentőségét, kiemelve: a hőkamerákkal végzett tesztet igen kevés emberen hajtották végre. Véleményük szerint a kí­sérlet alapján nem lehet egyértel­műen bizonyítani, hogy a hőka­merás hazugságvizsgálat megáll­ná a helyét valós helyzetekben. A Mayo klinika szakemberei által végrehajtott kísérletben az amerikai hadsereg húsz katonája vett részt: közülük véletlenszerű­en választották ki azokat, akik­nek meg kellett szúrniuk egy pró­babábut és ruhájának zsebéből ki kellett lopniuk 20 dollárt. A kuta­tók a kísérlet végén az összes ka­tonát arra kérték, hogy a hőka­merás felvételek során állítsák azt: nem követtek el semmiféle „bűntettet”, ártatlanok a bábuval történt eseményekben. A kecske nem válogat, szinte mindent megeszik - állítja Czimbalmos Imre ÍVFOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A Körös-Sárréten mindig a mezőgazdaság volt a meghatározó ágazat. De a megváltozott gazdasági helyzetben időben lépni kell annak érdekében, hogy az agrárium jövedelmezően mű­ködhessen. Tudja ezt a Zsadányban élő Czimbalmos Imre is, aki a hagyományos mezőgazdasági tevékenység helyett már évekkel ezelőtt a kecsketartást választotta. A Czimbalmos csa­lád megélhetését jelenleg másfélszáz kecske biztosítja. Zsadány A Czimbalmos család 1994-ben az erdélyi Fejér megyéből települt Magyarországra. Czimbalmos Imre, a családfő először a Zsa- dányhoz közeli Kisvácson köz­ségrészen birkát nevelt a bakon- szegi Awassi Rt.-nek. Majd csa­ládjával Bakonszegre költözött, ahol továbbra is ennek az rt.-nek gondozta a ju­hokat. Amikor Czimbalmos Imrének 1999- ben egy bizo­nyos összeget sikerült össze­gyűjtenie, elha­tározta, vállal­kozásba fog. Többek javasla­tára döntött a kecsketartás mellett. A Zsadányhoz tar­tozó Fancsikapusztán házat vásárolt, s több, mint száz kecskével elindí­totta a vállalkozást. Mivel a kecs­kéket nem egy tulajdonostól vet­te, az állatok nem barátkoztak össze, hanem az akolban élet-ha­lál harcra keltek. így pusztult el 35 kecske. Alig telt el néhány hónap, a Czimbalmos családot újabb kár érte: 2000 júniusában kigyulladt a kecskeakol, s harmincnyolc gödölye (fiatal lánykecske) égett bent. De ezek a jelentős kárral járó szerencsétlenségek sem szegték kedvét a családnak.- A gödölyéket mindig megha­gyom, így ma már 150-re gyara­podott az állomány. Közülük 143 anyakecske, 7 bak. Ez az arány ideális a további szaporulatra is. A kecske nem válogat, szinte mindenevő. .Nyáron és ősszel a szabadban szinte az összes táplá­lékot megtalálják az állatok. A többi hónapokban főleg gyepszé­nával, lucernaszalmával és tenge­ri ocsúval etetem őket - mondta Czimbalmos Imre. Mára a kecsketenyésztés mel­lett a kecsketej-feldolgozást is el­sajátította a Czimbalmos család. Ez azért fontos, mert nem elég a kecsketejet megtermelni, ha nincs feldolgozva, akkor szinte lehetetlen piacot szerezni az érté­kesítéshez. — Egy liter kecsketejet 100 forin­tért vásárolnának fel. Egy kiló kecskesajtért 1000 forintot ad a fel­vásárló. Igaz, nyáron egy liter tej­ből alig készül valamivel több, mint tíz deka sajt. De az őszi tej zsírosabb: akkor egy literből bő húsz deka sajt is kijön. A tőlünk át­vett natúr kecskesajt úgynevezett félkész sajt. A mi sajtunkat a bakonszegi Awassi Rt. ízesítésre és további feldolgozásra a kunszent­mártoni sajtüzembe szállítja. Élő kecskét ritkán adok el. A gidák után 480 forint/kilogramm árat fi­zetnének. A kecskehúst viszont csak selejtárban vennék át, mind­össze 185 forintért kilogrammon­ként. Jelenleg az anyakecskék 95 százaléka ellés előtt áll, így most nem adnak tejet. Tejelési szezonban pedig abrak nélkül napi 2 liter tejet fe­jünk ki egy kecské­ből, abrakkal en­nél valamivel töb­bet — közölte Czimbalmos Imre. Czimbalmosék- nak húsz birkájuk is van. Valameny- nyi erdélyi racka, de a juhokat nem értékesítési céllal, hanem csak saját használatra tartják. Úgy vélik, hogy az Euró­pai Unióhoz való csatlakozást kö­vetően jó áruk lehet a kecskéből készült élelmiszereknek. Ezért azt tervezik, hogy rövid időn be­lül 250-re bővítik állományukat. Azt, hogy szándékuk komoly, bi­zonyítja: most télen megvásárol­ták a fejőgépet. így idén nyártól kézi erő helyett már ezt használ­ják a tej levételénél. MAGYARI BARNA megnevezés kecsketej kecskesajt gidahús kecskehús FELVÁSÁRLÁSI DÍJAK mennyiség 1 liter 1 kg 1 kg 1 kg i ar 100 forint 1000 forint 480 forint 185 forint v*-. . miiegyen adónk 1 + 1 %-ának sorsa ? Alapítványok, egyesületek, érdekképviseletek, szövetségek, szervezetek, Olvasóink döntésének megkönnyítéséhez kívánunk segítséget nyújtani a Békés Megyei Hírlap 2002. január 22-én megjelenő tematikus összeállításával, melyben a lehetséges kedvezményezettek, támogatásban része­síthető intézmények, szervezetek, alapítványok (kivéve pártot, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet) te­hetik közzé jogosultságukat, közölhetik adószámukat. Tudjuk, e szervezeteknek minden forint számít. Ezért a Békés Megyei Hírlap is csatlakozik a támogatók köréhez, mégpedig úgy, hogy a mellékletbe való bekerülést pénzdíjasán, de jelentős kedvezménnyel biztosítjuk! A legkisebb hirdetési felület 4,3x5 cm. A leadási Határidő 2002. január 18. Részletesebb felvilágosítást a (66) 527-227-es TELEFONSZÁMON KAPHATNAK. •77366* Módosult a kedvezményezettek köre Kinek ajánlhatjuk fel a személyi jövedelemadónk egy százalékát? Módosult azon szervezeteknek a köre, ahová a személyi jö vedelemadónk egy százalékát felajánlhatjuk. A törvénymó dosítás értelmében a továbbiakban a kedvezményezettek i következők lehetnek: Azon szervezetek (kivéve pár­tot, munkaadói és munkaválla­lói érdekképviseleti szerveze­tet), alapítványok, amelyeket a bíróság a magánszemély rendel­kező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett, illetőleg az alapító okiratuk szerint a rendel­kező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel közhasznú tevékenységgel tény­legesen foglalkoznak. A módosí­tás külön szól a kiemelkedően közhasznú alapítványról, társa­dalmi szervezetről és közalapít­ványról, amelyet a bíróság a ren­delkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel ki­emelkedő közhasznú szerve- m zetként, illetve közalapít vényként vett nyilvántar­tásba, s a tevékenységét - hasonlóan az előzőekhez — ténylegesen gyakorolja. Kedvezmé­nyezett lehet a Magyar Tu- \% dományos Akadémia, az Orszá­gos Tudományos Kutatási Alapprogram, a törvényben előírt feltételekkel rendelkező országos közgyűjte­mény és egyéb (a törvényben név szerint is felsorolt) kulturá­lis intézmények, az országos gyűjtőkörű szakmú­zeumok, valamint azok a könyvtári, levéltári, múzeu­mi, kulturális és szórakoztató tevé­kenységet folytató szer­vezetek, amelyek a rendel­kező nyilatkozat évének első napja előtti három év va­lamelyikében a helyi ön- kormányzattól, országos vagy helyi kisebbségi ön- kormányzattól vagy a köz­ponti költségvetésből egye­di támogatásban részesül­tek. Szívműtét telefonon A gyógyászat történelmében először közvetítettek bypass- műtétet telefonvezetéken Né­metország és Japán között Az operációt 300 orvostanhallga­tó, orvos és újságíró nézhette végig a yokohamai egyetemen. A közvetítésre három ISDN- vonalat használtak. A hatalmas távolság ellenére az időeltérés mindössze egy másodperc volt. Minami Kazutomo, a Bad Oeyn- hausen-i klinika főorvosa az 57 esztendős betegen végrehajtott si­keres műtét után előadást is tar­tott a távol-keletí szigetországban tartózkodó hallgatósága számára. „Az operáció maga rutinművelet volt” - jelentette ki Minami, a közvetítés lényege az európai módszer bemutatása élőben a ja- páni szakembereknek. Az orvos bízik abban, hogy köznapi gya­korlattá válnak a hasonló közvetí­tések, és a távdiagnózis is a gyó­gyító munka részévé válik. ___________________________[IUROPRESB1 A ke csketartás a jövő útja? A Czimbalmos család megélhetését másfélszáz négylábú biztosítja Munkahely is lehet családbarát Ahol nem csak az számít, ki mennyit dolgozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom