Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-14 / 11. szám
KÖRKÉP 2002. JANUÁR 14., HÉTFŐ - 7. OLDAL MEGYEI Boszorkányos per egy ügyész ellen A tőzsdefőnök-magánszakértő lenne az igazságszolgáltatás új ága? Az Agrimill-ügy „mellékszálaként” a büntetőügy másod- és harmadrendű vádlottja a vádat képviselő ügyész ellen keresetet nyújtott be jó hírnevük megsértése címén. Egy 2000. márciusi főügyészségi sajtótájékoztatón elhangzottak vagy el nem hangzottak képezik a jogvita tárgyát. Több tárgyalási nap — így a szerdai — után a bíróság január 17-én hirdeti ki határozatát. Békéscsaba A Békéscsabai Városi Bíróságon Szilvásyné dr. Futó Rózsa bíró folytatta a tulajdonos által még 1997 elején elbocsátott három Agrimill-vezető közül kettő keresetére a büntetőügyükben a vádat képviselő ügyész ellen - a jó hírnévhez fűződő jog megsértése címén - indult polgári ügy tárgyalását. Tanúkat hallgatott meg. A bíróság megyénk két napilapjának az említett sajtótájékoztatójáról tudósító egy-egy újságíróját, s az I. rendű felperes - az Agrimill Rt. volt kereskedelmi igazgatója - mostani munkáltatóját hallgatta meg tanúként. Az újságírók elmondták: ennyi idő múltával a másfél órás, bonyolult ügyet ismertető sajtótájékoztató részleteire nem emlékezhetnek, s csak arra nyílhatott lehetőségük, hogy - a szakma és a műfaj szabályainak megfelelően - tömörítve, a lényeget kiemelve tudósítsanak. A szó szerinti idézésre ez esetben se nagyon nyílt lehetőségük. Arra nézve egyikük sem tett vallomást, hogy az ügyész a felperesek által kifogásoltakat állította volna. Később egyikük felismerni vélte a most, a bíróság előtt a II. rendű alperes, a Legfőbb Ügyészség képviselője által ismertetett - a vitatott témát tárgyaló - vádiratrészletet, mint olyat, melyet az ominózus sajtótájékoztatón az ügyész ismertetett velük. Márpedig az nem támasztotta alá a felperesek által bizonyítandókat. A felperesek a két újságíró tanúvallomását állításuk bizonyításaként értékelték, illetve jogi képviselőjük a másik lap mostani, s egy korábban meghallgatott további tudósítójának - számukra többnyire nem kedvező - vallomását gyakorlatilag figyelembe nem vehetőként értékelte. Az I. rendű felperes szerdán meghallgatott mostani munkáltatója tanúvallomásának ismertetése előtt meg kell említeni egy, az ügy szempontjából lényeges körülményt. A tárgyalás elején tisztázódott, hogy a felperesek ügyvédjük révén 1997. április 21-én 44 millió 449 ezer 670 forintot, harmadik társukkal együtt összesen 70 milliót utaltak át az Agrimill Rt. tulajdonosának annak reményében, hogy ezzel rendeződik az ügyük. Ám a tulajdonos büntetőfeljelentést tett, sokkal nagyobb összeget említve káraként. (Ez alapján már tárgyalási szakban van a három elbocsátott vezető büntetőügye. Ennek során tettek a vádlottak több indítványt is a szóban forgó ügyész kizárattatására - mindeddig eredménytelenül.) Az I. rendű felperes az elbocsátása után nem sokkal ugyancsak kereskedelmi igazgatónak került ahhoz a szintén „gabonás” céghez, melynek vezérigazgatója tanúként állt a bíróság elé. A vezérigazgató elmondta, hogy az I. rendű felperes csak jóval alkalmazásának kezdete után, a rendőrségi kihallgatások megkezdésekor közölte vele, hogy büntetőeljárás folyik ellene. Addig - bár szakmán belüliként ő is hallott egyet s mást új kereskedelmi igazgatója ügyéről - munkáltatóimunkavállalói vitának tekintette az egészet. Majd meggyőzték őt az I. rendű felperes szavai: nem követte el, amivel gyanúsítják. Amikor a vádemelésről a sajtó beszámolt, cége hírnevének „kifelé” történő védelme érdekében javasolta az 1. rendű felperesnek, hogy mondjon le a cég igazgatóságában vállalt tagságáról. Ám ezt csak jóval a cikk megjelenése után - évnyi késedelemmel - „hozták tető alá”, így 2001. májusáig a kereskedelmi igazgató havi 90 ezer forintos tiszteletdíjjal az igazgatóság tagja maradt. Sőt, az újságcikkek megjelenése után a részvénytársaság nevében a vezérigazgató szakértőnek kérte fel az árutőzsde akkori vezérigazgatóját, aki - a vádemelés ellenére, bár a büntetőügy iratai alapján - „megállapította”, hogy az I. rendű felperes nem követett el bűncselekményt. A vezér- igazgatót ez megnyugtatta, s bár a részvénytársaság, az üzleti partnerek - elmondása szerint - rendre felvetették, hogy miként alkalmazhatja az adott munkakörben kereskedelmi igazgatóját, ő hisz az ártatlanságában. A 70 milliós ösz- szeg három vádlott általi kifizetésének okáról érdeklődő bírói kérdésre a vezérigazgató azt válaszolta: „Nem firtattam az okát. Fizettek. Azért fizettek, mert megegyeztek”. Majd megjegyezte: a kifizetés még a büntetőeljárás megindítása előtt történt. A sajtótájékoztatót követően pedig azt hihette a közvélemény - mondta -, hogy a kifizetéssel a felperesek elismerték volna bűnösségüket. A felperesi képviselő nehezményezte, hogy nem jelent meg a sajtótájékoztató nyomán az, hogy ügyfelei nem ismerték el bűnösségüket. Vélekedése szerint ezáltal jó hírnevükön folt esett. Az alperesek álláspontja alapján nem látszik bizonyítottnak az, hogy az újságcikkek megjelenése után a felpereseket károk érték volna - nem vagyoni károk sem. Az ügyészek arra hivatkoztak, hogy a sajtótájékoztatón az ilyen tevékenységet rendező jogszabály, utasítások szerint, s a sajtógyakorlat figyelembevételével jártak el. A felperesek az ügyész és a Legfőbb Ügyészség keresetükben foglaltak szerinti marasztalását, az alperesek pedig a kereset elutasítását kérték. A bíróság elutasította a felperesi képviselő további bizonyítási indítványát, s végzést hozott: az ügyet (első fokon) lezáró határozatot január 17-én hirdetik ki. k. a. j. Rendhagyó tárlat: üzenet a jövőnek Az orosházi Szántó Kovács János Területi Múzeum áprilisban ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. A jubileumra rendhagyó kiállítással készül a múzeum, amivel a jövőnek is üzennek. Orosháza- Hetvenöt esztendő roppant nagy idő egy intézmény életében, a XX. század múzeumaiban különösképpen, hiszen a rendkívüli iramú fejlődés a hagyományos viszonyokat eltüntette, megváltoztatta. Remélem, utódaink is megőrzik azokat a hagyományokat, melyeket mi is örököltünk elődeinktől és a folytonosságnak méltó képviselője lesz múzeumunk - mondta Rózsa Zoltán múzeumigazgató. A tervek szerint március elején rendhagyó kiállítást nyit a múzeum, ami bemutatja, milyennek látják az orosháziak jelenleg a várost, az országot. - A város lakóitól azt kérjük, írják le, mi az, amit mindenképpen megmutatnának az utókornak, humoros vagy komoly változatban, küldjenek be tárgyakat, házilag vagy gyárilag készítettet, kicsit vagy nagyot. Szóval, bármit, ami nem romlandó! A kiállítás végén ugyanis elcsomagoljuk, bedobozoljuk az anyagot, félretéve az utókornak, hogy 75 év múlva, vagyis a múzeum 150. születésnapján elővegyék és emlékezzenek erre a korra és ránk, elődeikre - fogalmazott Rózsa Zoltán. K E Télen keveset repülnek A túzokok számára szaporító bázist létesítenek 400 hektáros területen A Kárpát-medencében az 1900-as évek elején még nyolcezer túzok élt, ma a számuk alig éri el az ezerötszázat. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a dévaványai-ecsegi pusztákon lévő túzokrezervátumának környezetében jelenleg mintegy 130 túzok található. A dévaványai túzokrezervátumban az utóbbi években több tízmillió forint értékű fejlesztéseket hajtottak végre. A beruházások nem álltak meg: idén további bővítések várhatók. Mindezek mellett mi most arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szabadban élő, nagy testű, védett madarak miként vészelik át a téli hideget. Dévaványa A Körös-Sárrét egyik legjelentősebb idegenforgalmi bázisa a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a dévaványai-ecsegi pusztákon található túzokrezervátuma. A ványai túzokrezervátum fogadja magába a világszerte kipusztulóban lévő túzok legéletképesebb európai állományát. A túzok védett madár. Eszmei értéke mintegy 500 ezer forint. A tojását és minden más szaporulati fázisát ugyanennyire taksálják a természetvédők. A túzokkakasok akár 20 kilogrammosra is megnőhetnek, a tojók viszont csak ritka esetekben haladják meg a 3-4 kilót. Átlagéletkoruk 30-40 év. A túzok mindenevő. Épp úgy fogyaszt növényi részeket, leveleket, gyomnövényeket, mint rovarokat, férgeket, gyíkot, egeret, pockot. A túzokcsibék főleg rovarokkal táplálkoznak. Egy évszázaddal ezelőtt a Kárpát-medencében még nyolcezer túzok élt, ma viszont számuk alig éri el az ezerötszázat. A látványos fogyásban nagy szerepet játszott a vegyszerezés, és az a tény, hogy az ember mind nagyobb területet tört fel a művelés számára. A vegyszer nemcsak a túzokot mérgezi, hanem a csibék fő táplálékát, a rovart is elpusztítja. Sok madarat pedig az áram csap agyon, mert viszonylag alacsonyan száll, és nekimegy az elektromos vezetékeknek.- A túzok tollazata vastag, ezért különösebben nem veszélyezteti a hideg. A legfontosabb, hogy mindig kellő tápláléBebizonyosodott, hogy a telepen keltett túzok megmaradási esélye rosszabb, mint a szabadban nevelkedett madaraké kot találjon. A repcetábláink jelenleg is zöldek, így biztosított a táplálék. Az idén még nem volt olyan nagy hó, hogy a repcetáblákat le kelljen takarítani. Amikor 30—40 centis hó lepi a Történeti áttekintés A Dévaványai Tájvédelmi Körzet - főleg túzokvédelem „ túzoknevelés céljából - 1975-ben jött létre, s a Körös- Maros Nemzeti Park megalakulásáig (1997) működött. A terület, a túzokrezervátummal együtt — dévaványai-ecsegi puszták néven - jelenleg a Körös-Maros Nemzeti Park része. A túzokrezervátum története tulajdonképpen a volt Szeghalmi Állami Gazdaság réhelyi kerületének területi átadásával kezdődött. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) 3433 hektár kezelési jogát kapta meg a gazdaságtól. Ezzel a döntéssel a gazdaság is jól járt, mert a terület művelési szempontból eléggé veszteséges volt. Az OKTH számára szintén jól jött az átvétel, mert így önálló kezelésű területet kapott. Ezt követően indultak meg az építkezések, s a réhelyi volt állami gazdasági központ fokozatosan idegenforgalmi centrummá alakult át. Később földcserék és birtoknövelés révén a 3433 hektáros terület 12 800 hektárra bővült. A ványai bázis kezdetben csak szakmai látogatókat fogadott. A bemutatóközpont a nyolcvanas években jött létre. repcét, akkor a havat le kell tolnunk. A téli viselkedésükre jellemző, hogy amikor nagy hideg van, akkor a túzok csak nagyon keveset repül. Ez azért van, hogy ne hűljön le a teste - közölte érdeklődésünkre Kurpé István, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság DévaványaARCHÍV FELVÉTEL ecsegi Puszták Tájegységének vezetője. Mára bebizonyosodott, hogy a telepen keltett túzok megmaradási esélye rosszabb, mint a szabadban nevelkedett madaraké. A zárt tartásban felnőtt madarakat nem nagyon lehet felkészíteni a ragadozók (főleg a rókák) ellen.- Mindez arra ösztönöz bennünket, hogy idén, 400 hektáros területen olyan bázist hozzunk létre, ahol a túzokok szaporodása növekedhet. A területet a rókák ellen körbekerítjük, s ott olyan agrárkultúrákat (repce, lucerna, egyebek) termesztünk, amelyek kedveznek a túzoknak. Itt a kihelyezett madár biztonságban lesz, s a tojók is nyugodtan költhetnek - mondta Kurpé István. A Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól tavaly elnyert 6 millió forint pályázati támogatással idén csirkeólak és disznóólak épülnek a rezervátumnál, ahol őshonos baromfit és szintén őshonos sertéseket tartanak majd. MAQYARI BARNA Hangverseny a Jókai Színházban Békéscsaba A Nemzeti Filharmonikus Zenekar vendégeskedik Békéscsabán, a Jókai Színházban január 17-én 19.30-tól. A programban Hacsaturján és Richard Strauss művei szerepelnek, a zenekart Hamar Zsolt vezényli. A hangversenyen Aram Hacsaturján Gajane című balettszvitjét hallhatja a zenekedvelő közönség, majd Richard Strauss oboaversenyének hangjai csendülnek fel. Ezután ismét Hacsaturján-mű következik, a Fuvolaverseny. Végül újra Richard Strauss zenéje hallható, a szerzemény címe: Till Eulenspiegel vidám csínjei. A hangversenyen közreműködik Bálint János fuvolán és Kiss József oboán. ________________________________________jwj A Nemzeti Filharmonikus Zenekart Hamar Zsolt vezényli január 17-én A lakosság is megismerheti Szabályozzák a külterületi építkezéseket Nemrégiben elkészült Kar- doskút település-fejlesztési koncepciója, amit a képviselő-testület is jóváhagyott. Ez alapján formálódik a falu település-fejlesztési terve, ami várhatóan a harmadik negyedév végére készül el. Hogy mit tartalmaz a koncepció, arról Ramasz Imrét, Kardoskút polgármesterét kérdeztük. Kardoskút — Településünkön még a tanácsi rendszer idején, 1981-ben fogadta el az akkori testület a falu összevont rendezési tervét. Azóta azonban számos területen változás történt, egyebek mellett módosultak az építésügyi, építéshatósági jogszabályok is, amelyek több esetben nincsenek összhangban a több, mint 20 évvel ezelőtt elfogadott rendezési tervvel - tudtuk meg a polgármestertől.- Különösen gondot jelent, hogy az 1981-es terv a külterületekre nézve nem tartalmaz szabályozást. Mindezek miatt szükségessé vált a településrendezési terv elkészíttetése. Első lépésben a koncepció készült el, amely kitér a függőben lévő kérdések tisztázására. Miután a terv is elkészül, a szakhatóságok véleményezik, valamint a lakossággal is megismertetjük egy fórum keretében. A terv elkészítésének határideje október 31. A megvalósításhoz 30 százalékos támogatást kaptunk a területfejlesztési célelőirányzatból — mondta Ramasz Imre. K. E. Iskolabusz Ezüstszőlőből Tavaly november óta reggelenként iskolabusz viszi Szarvasra az Ezüstszőlő külterületen lakó gyermekeket. A különbuszt azért igénylik a lakók, mert az iskolás és óvodás gyermekekből, illetve a felnőtt kísérőkből álló mintegy 30-40 fős csoport reggelenként csak nehezen fért fel az amúgy is zsúfolt járatos buszra. Tavaly karácsony óta Szarvas másik két külterületét, Nagyrátát és Rózsást is érinti az iskolabuszjárat. Az Ezüstszőlőben élők szeretnék, ha a házakhoz közelebbi területen is épülne egy buszváró. Ezt különösen télen igényelnék a gyermekek és a munkába járók. Az új várót örömmel fogadnák a nyugdíjasok is, akik télen a nyugdíjfizető postásra várva behúzódhatnának a fedett helyre. ____________________ffl
