Békés Megyei Hírlap, 2002. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-22 / 18. szám
HÁTTÉR 2002. JANUÁR 22., KEDD - 7. OLDAL iKÉKÉS MEGYEI HÍRÍ.ÁP FKGP-jelöltek megyénkből Az országos nagygyűlés után bemutatkoztak a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt parlamenti mandátumért harcba szálló megyei jelöltjei is. „A mi programunk azért értékes, mert a tagság érdekeit fogalmazza meg” — mondták közösen. Békéscsaba A párt most is szeretné elérni a megyei 20,4 százalékot a parlamentben, a négy évvel ezelőttihez hasonlóan 9 polgármestert és 101 önkormányzati képviselőt delegálhasson, a 7 parlamenti képviselőből pedig legalább kettőt adjon. A kampányfőnök, körösladá- nyi Tóth Imre elmondta, él az ősi cél: a magyar föld nem eladó, és mindent a nemzetért! A jelöltek és programjuk sarokpontjai. 1. számú választókerület: dr. Kolcsár Sándor, 62 éves, kolozsvári születésű, békéscsabai kórházi főorvos. „Az egészség gazdasági erővé vált. Tűrhetetlen, hogy a hazai orvosok átlagéletkora az 58 évet sem éri el.” 2. sz. vk.: Nagy István (41), többdiplomás gyulai vállalkozó. „Nagyobb támogatás szükséges az önkormányzatoknak. Gyulán és környékén 10 éve alig létesült munkahely.” 3. sz. vk.: Pallag László (51), 1994 óta a párt parlamenti képviselője. „Tiszta kezű, becsületes képviselőket kell a parlamentbe juttatni. Ne engedjünk se a bal-, se a jobboldali szarkáknak.” 4. sz. vk.: Tímár Károly (48), többdiplomás tanár, őstermelő. „Nem helyzetbe, hanem jobb helyzetbe kell hozni a gazdákat! A sárréti térségben sok a hátrányos helyzetű település, ezen változtatni kell.” 5. sz. vk.: Hetényi István (53), Szarvason alpolgármester, 24 évig a DATE-n volt tanársegéd. „Többet kell foglalkozni a térség környezeti rehabilitációjával, építeni kell a turizmusra.” 6. sz. vk.: Tar András (50), agrármérnök, Gerendáson gazdálkodik 19 és fél hektáron. „A magyar föld megér egy misét, ez az, ami még nekünk megmaradt.” 7. sz. vk.: dr. Jeszenszky Géza (58). „Meg kell őrizni az egészséges vízbázist, Mezőkovácsházán az oktatási programba be kell vonni a mezőgazdasági képzést is.” ____________________________________(Fábián) Me glepetés Rázga Józsefnek A tanítványok, a kollegák és a megyeszékhely kulturális életének szereplői hosszasan gratuláltak tegnap Rázga József tanár úr hetvenedik születésnapja alkalmából. A békéscsabai Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola megalapítója és karnagya méltán lepődött meg a tiszteletére összegyűlt emberek láttán, hiszen az ünnepi köszöntést sokáig homály fedte. Békéscsaba Művészeti iskoláról lévén szó, elsőként felcsendültek Schubert F-móll fantáziájának dallamai. Az ünneplés Pap János polgár- mester szavaival folytatódott: — Békéscsaba sokszínűsége elképzelhetetlen Rázga tanár úr kultúraátadó, nevelő tevékenysége nélkül. Azon kevesek közé tartozik, akik egyszerre képesek megélni és átadni a kultúra szerete- tét. Az ünnepelt is szót kért: — Minden életre keltett mű sok embernek szerez örömöt, ez a zeneművészet talán legnagyobb szépsége. Rengeteg tehetséges növendék fordult meg az elmúlt évtizedekben a kezeink között, sokukkal ma már a televízió képernyőjén vagy - műit a múltkorában — útban valamelyik hangversenyterem felé találkozunk össze. Ilyenkor érzem, hogy igazam volt abban az egykori Fészek Klubban lezajlott vitában, amelyben kiálltam a csabai zenei szakközépiskola alapítása mellett. Többen azzal érveltek akkor, hogy van már abból elég az országban. Lám, végül mégis nekem lett igazam. Kívánom tehát, hogy tovább virágozzon a zeneiskola, és a kollegák hetvenedik születésnapján ugyanitt találkozzunk! cs. z. Rázga Józsefnek (balról) Pap János polgármester a város ajándékát is átadta D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nem fordítják ki a sarkából a várost A meglévő értékek feltárásának, megőrzésének segítésére szövetkeztek Egyetlen fejlett ország polgára sem engedheti meg magának, hogy ne járuljon hozzá a környezete szépítéséhez — vallja dr. Váradiné dr. Kintzly Ágnes, a Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület elnöke (képünkön). kintve a Halászati és Öntözési Kutatóintézet főrosvédők elnöke. Mint nem arra szövetkezett, | hogy kifordítsa a sarká- ** ból a várost. Sokkal inkább arra, hogy segítsék feltárni és megőrizni a meglévő értékeket, s ötleteket adjanak ahhoz, miként lehetne Szarvason kellemesebb az élet. Az elnök maga is osztja a véleményt, miszerint a városvédő egyesületek akkor tudják valóságosan formálni a település képét, ha a helyi vezetés partnernek tekinti őket. — Az egyesületünk részt vesz a települési önkormányzat gazdasági, illetve a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságának Észreveszik az igyekezetei A szarvasi városvédők nemrégiben az egyesület emblémájával díszített levélpapírokat és köszönőkártyákat nyomtattak. Utóbbival azokat fogják megjutalmazni, akik a maguk lehetősége szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy Szarvas otthonos és vonzó legyen. A városvédők jár- tukban-keltükben üzletek pultjára teszik le, lakóházak postaládájába dobják be a köszönőkártyát. A céljuk, hogy az apró figyelmességgel is jelezzék, észrevették és a város lakosai nevében köszönik az igyekezetét. munkájában. Igaz, külső tagként csak véle- mény-nyüvánítási jogunk van, ám több esetben tapasztaltuk, hogy a véleményünk beépült a bizottsági állásfoglalásba. A város az elmúlt években sokat változott, s ehhez az egyesület a szerény eszközeivel maga is hozzájárult. Több döntés meghozatala előtt kikérték a véleményünket, illetve meghívtak a helyszíni bejárásokra. Legutóbb Novák Istvánnal, a város főépítészével és a településfejlesztési koncepciót kidolgozó munkacsoport képviselőivel találkoztunk - mondotta az egyesület elnöke, aki jövőbe mutató példaként említette a készülő értékvédelmi rendeletet. Ez a város műemlékeinek, továbbá régi épületeinek - paraszt- és polgári házainak - megóvását célozza. A szervezet kevesebb eredményt könyvelhet el a környezet védelmében. A tanárok és a diákok lelkesen részt vesznek az akciókban, ám ezek a kezdeményezések a hiányzó infrastruktúra okán kevéssé érik el a céljukat.- Ha a gyermekek azt látják, hogy a gondosan szétválogatott hulladékot összeöntve viszik el, ha a begyűjtött elemet képtelenség elszállíttatni, akkor hitevesztettek lesznek, úgy érzik, feleslegesen dolgoztak. Körültekintően kell cselekedni, különben ez a fontos ügy a gyermekek szemében könnyen leértékelődhet. A Napirenden a tüzelő-előtakarékossági program A helybélieknek január 25-éig a községházán kell leadniuk az igényeket ZSADÁNY- Önkormányzatunk képviselőtestülete hamarosan tárgyalja a település idei költségvetését. Lehetőség van arra, hogy a szociálisan legjobban rászoruló, több- gyermekes munkanélküli családok tüzelő-előtakarékossági programban vegyenek részt. Ameny- nyiben az érintett családok igényt tartanak a programra, a költség- vetésben elkülönítünk a célra egy bizonyos összeget, s október 31- éig az önkormányzat vállalja a tüzelő beszerzését - közölte laHathónapon át Az elötakarékossági program lényege, hogy április 1-jétől szeptember 30-áig kell havi két-háromezer forintot befizetni egy külön számlára. Aki 2 ezer forintot vállal havonta, annak ezer forint, aki 3 ezret vállal, annak 1500 forint támogatást ad havonta az önkormányzat. Ezt a támogatást egy külön számlára utalná az önkormányzat. így a 6 hónap alatt 18-27 ezer forint közti összeg (ami még a kamatokkal is nőne) gyűlne ösz- sze egy-egy család számára. Ennyi pénzért jelenleg 2,5—4 köbméter közti tűzifát lehetne vásárolni. mot, szintén kérhetik a támogatást.- Kellő számú igénybejelentés alapján javaslom a képviselő-testületnek, hogy alkosson rendeletet a tüzelőtámogatásról, és a költségvetésben különítsen el rá pénzt. Ennek viszont előfeltétele, hogy az tüzelő-előtakarékossági programra jelentkezők január 25- éig adják le igényeiket a polgár- mesteri hivatal 1-es számú irodájában. Ezzel a programmal a hátrányos helyzetű családok biztosíthatnák, hogy a következő télen is jelentős tüzelőanyag álljon rendelkezésükre. A családok rpegta- karítását csak készpénzben fogadjuk el, azt az önkormányzatnál ledolgozni nem lehet — hangoztatta Dudás Árpád. MAGYARI BARNA „Nem vagyunk új-zélandi turisták!” (Folytatás az 1. oldalról) — Első akartam lenni, ezért jöt- tem jó egy órával korábban —* mondja Tamás András Imre, aki egy Magyarországon és egy Romániában kiállított születési anyakönyvi kivonatot gyűröget a kezében. - Magyarországon, Tab községben születtem 1945-ben. A román hatóságok akkor vonták be az eredeti magyar anyakönyvemet, amikor 1952-ben iskolás lettem. A születési helyemet Tabról, Tánra változtatták, az egyik keresztnevemet pedig lehagyták. Csak most tudtam meg, amikor beszereztem a magyar eredetinek a másolatát, hogy nem csak András (Andrei) vagyok, hanem Imre is. A vagongyárból mentem nyugdíjba, a kislányom és a feleségem odaát él Cegléden. Szeretném néha meglátogatni őket, ezért kérem az igazolványt — mondja. Benn a tenyérnyi irodahelyiségben Tamás András Imre kiteregeti az iratait az ügyintéző, Karácsonyi Julianna előtt. A hölgy kedvesen kérdez, s buzgón töltögeti a rublikákat magyarul is, meg románul is.- Az igazolványban minden adat csak magyarul fog szerepelni — nyugtatja meg a férfit. Aztán kiderül, hogy hiányzik egy dokumentum, félbehagyja az adatfelvételt, Tamás András Imre pedig elindul, hogy visszavillamosoz- zon lakására, a mikalakai lakótelepre. Az ajtóban megszólít; lehetetlen nem észrevennem, hogy könnyesek a szemei.- Édesapám Pest ostrománál esett hadifogságba, 1948-ban, hároméves koromban jött haza. Kilenc évig éltem vele, akkor a Securitate letartóztatta, s a következő évben összeesküvés vádjával kivégezték itt, Aradon. Kilenc férfire és egy nőre mondták ki akkor a halálos ítéletet, utóbb a nőnek és a dési plébánosnak megkegyelmeztek. A kivégzettek között volt édesapám bátyja, Tamás Dezső'és a komája, Orbán István is; az alsó temetőben nyugszanak, ezt magam derítettem ki, mert semmiféle hivatalos nyilvántartás nincs róluk. Édesapámék szervezkedése 1954-től 1957-ig tartott, s kapcsolódott a sági, később pedig pécskai plébános, Szoboszlai Aladár mozgalmához; 1956-ban úgy ítélték meg, hogy még nincsenek kellőképpen felkészülve a forradalomra; '57-ben lefogták őket, '58- ban pedig a katonai bíróság zárt tárgyaláson meghozta a halálos ítéleteket. A Szoboszlaiék pere Temesvárott folyt, egy Macskási Pál nevezetű szabó volt a bíró... Egy öregúr tart kifelé az irodából:- Nem vagyok magyar! - dohog. - Román világ volt, román iskolába jártam, hogy' igazoljam, hogy tudok magyarul? (Ami azt illeti, tényleg nehezen találja a szavakat, főleg akkor, amikor elkezd beszélni a találmányáról, amit - szerinte - a mérnök-akadémikus- tudós-doktor, Elena Ceausescu el akart orozni. Szántó Katalin nyugdíjasnak is haza kell ugrania valamilyen dokumentért. Ő azonban egyáltalán nincs letörve:- Magyar vagyok, magyar iskolába jártam, két fiam van, mindkettő magyar, nagyon örülök a magyarigazolványnak, mert összekapcsol bennünket a magyarországi magyarokkal - mondja egy szuszra. - Majd elgondolkodva hozzáteszi: - Tényleg nincs másról szó, eszem ágában sincs kihasználni a kedvezményeket. Hogy kétszázhúsz dollár kell a határátlépéshez? Szerencsére annyi még van - neveti el magát. - Pénz nélkül egyébként sem szokott az ember külföldre utazni. Lészayné Pócsai Ildikó irodavezetővel a nyitás utáni első óra tapasztalatairól váltottunk néhány szót: — Úgy tűnik, zökkenőmentesen folyik a munka. Azt tervezzük, hogy előjegyzésbe vesszük (akár telefonon is) az igénylőket, elkerülendő a hosszabb várakozást. A személyi igazolványon, a kereszt- levélen, a fényképen kívül szükséges egy igazolás arról, hogy a kérelmező tagja vagy az RMDSZ-nek, vagy valamelyik magyar egyháznak, vagy valamelyik magyar civil szervezetnek. Ezek hiányában bemutatható egy .olyan dokumentum, amellyel igazolható a mágyar- nyélv-ismeret. Ez lehet iskolai bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, vagy bármi más, ami igazolja, hogy a kérelmező legalább egy évig tanulta (akár fakultatív módon is) a magyar nyelvet. A vidéki kiszállásaink helyszíneit úgy választottuk meg, hogy senkinek se kelljen túlzottan nagy utat megtennie azért, hogy beadhassa a kérvényét. (Előzmények és háttér: www. bmhirlap. ha) MÉNESI GYÖRGY Énekverseny a városban Békés Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is meghirdeti a város ön- kormányzata, a városi diákönkormányzati szövetség, a Visuál Projeckt Kft., a művelődési központ és a 94,4 MHz-en sugárzó Torony Rádió „Az én hangom” című énekversenyt. A zenei vetélkedőt két kategóriában bonyolítják le. Az első kategóriába 16 éves korig, a másodikba a 17—35 év közötti korosztály jelentkezését várják. A döntőbe az előzetesen rendezett selejtezők legjobbjai jutnak. A versenyre a zenei kíséretet, illetve zenei alapokat minden versenyzőnek magának kell biztosítania, a zenei alapokat a verseny előtt le kell adni a szervező bizottságnak. A döntőnek — április 29-én 18 órakor - a városi művelődési központ ad otthont, ahol érdeklődni és jelentkezni is lehet. _________________________ffl szemlélet formálását már apró korban el- cezdjük. Ebben számíthatunk a főiskolás ?gyesületi tagokra, akik az iskolai munkába s bekapcsolódnak. A gyermekekre gondolja idén márciusban jegyzetfüzetet adunk ki, unit az egy évvel ezelőtti víz világnapjára jeérkezett rájzpályázat alkotásaival illuszt- áltunk — mondotta dr. Váradiné dr. Kintzly Ágnes. _____ CSATH RÓZA L?_S_---------------------------------------S--------i-A v áros az elmúlt években sokat változott, s ehhez az egyesület szerény eszközeivel maga is hozzájárult. Felvételünkön Szarvas egyik látványossága, a Ceres-kút ■ vagy több 18 év alatti gyermeket i nevelnek. A 18 év alatti gyer■ mek, ha már nem tanul, nem ve■ hető figyelembe. A másik fontos kritérium: a családban az egyik szülő munkanélküli vagy főállású anya legyen. Akik súlyosan beteg gyermeket nevelnek és az egy főre eső jövedelmük nem haladja meg a nyugdíjminimuA zsadányi kepviselo-testulet — a polgármester kezdeményezésére — tüzelő-előtakarékossági programot szeretne bevezeti a többgyerekes családok támogatására. A hat hónapos program keretében a tüzelőre összegyűlő pénz egy részét az érintettek, a másik részét a község biztosítaná. púnkkal Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. A programban azok a családok vehetnek részt, akik három
