Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-03 / 281. szám

6. OLDAL - 2001. DECEMBER 3., HÉTFŐ T É R - K É P A címer A mai Muronynak nincs címe­re, noha az elmúlt évszázadok birtokosai közül több nemes rendelkezett önálló címerrel. Az önkormányzat pályázat ki­írását tervezi, elsősorban helyi alkotók munkáira számítva. Úgy tervezik, hogy a lakosság által elfogadott címert még a jö­vő év derekán hivatalossá te­szik. Települési leltár A település lélekszáma 1518 (stagnáló); legidősebb lakos: Durkó Sámuelné, 1908. 06. 07.; legfiatalabb lakos: Lovas Vivien, 2001. november 11. A község területe: 3 ezer 568 hektár, ebből a belterület 101 hektár Infrastruktúra: az ivóvízveze­ték hossza 9,1 küométer, a laká­sok 95 százalékában van vezeté­kes víz; a gázvezeték hossza 14,2 kilométer, 443 lakásba van bekötve; a járda kiépítettsége a belterületen 98 százalékos; a szilárd úthálózat hossza 8,9 ki­lométer, a faluban 95 százaléká­ban kiépített; villanyáram be­kötve: 563 lakásba (100 százalé­kos) Múltmorzsák A török hódoltság után Rákó­czi fejedelem 1694-ben Baka Ferenc és Szél Pál borosjenei vitézeknek ajándékozta Muronyt. Ezt követően a Wenckheim-birodalom és Me­gyeri Sándor birtokának része lett. A település műemlékek­kel, műemlék jellegű épületek­kel és köztéri szobrokkal nem büszkélkedhet, a történelem során a sors mindig mostoha volt hozzá, ezért lakóinak élete küzdelmesen alakult. Némi könnyebbséget az önállóvá vá­lás jelentett a településnek és lakóinak. Néveredet Az egykori Murony a faluhoz tartozó mai Murvahelyen fe­küdt. Az első írásos emlékek 1295-ben említik a települést Murai néven, illetve egy másik írásmód szerint Mwryuí néven. A krónikákban 1383-ban Műről, 1394-ben Muron, 1663- ban Murunhely néven említik. A falu helyén egykoron földvár állott, ezért Békésföldvár elne­vezést kapott. A település 1950- ben Békés határából alakult önálló községgé, ekkor kapta vissza régi elnevezését, mely ószláv eredetű, s jelentése han­gyaboly. Az oldal a Muronyi Önkor­mányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztette és fotóz­ta: Szekeres András. A feladatok diktálják a tempót Murony megfelelő pénzügyi tartalékkal rendelkezik A megye egyik legrégebbi települése Murony, annak ellenére, hogy ötven esztendővel ezelőtt vált önálló községgé. A községet négy település határolja, a faluhoz tartozik Tarafű, Sovány­hát, Földvár, Murvahely és a pecei tanyavilág. A községen halad keresztül a Budapest—Arad vasúti fővonal. Murony is a térség hasonló nagyságrendű településeinek gondjaival küzd: a munkanélküliség közel 9 százalékos, a fiata­lok a környező városokba költöznek, ott re­mélve munkát, jobb megélhetést. A községben mintegy százharminc gyermek részesül rend­szeresen gyermekvédelmi támogatásban. Feke­te Ferenc polgármester hivatalba lépésének első percétől naponta szembesül az említettekkel.- Ön nem tősgyökeres muronyi...- Munkahelyváltozás kapcsán, 1985-től élek családommal a községben. Gyomáról, 2-3 hóna­pos ingázás után, a feleségemmel, aki egyébként dévaványai, úgy döntöt­tünk, hogy ide költö­zünk és letelepedünk a községben. Viszonylag gyorsan beilleszked­tünk, s azóta is jól érez­zük magunkat a falu­ban. A helyi politikába a lakosság révén kapcso­lódtam be. Évekkel ez­előtt a helyi termelőszö­vetkezetben dolgoztam, a közös gazdaság sok helybeli családnak adott megélhetést, olya­noknak, akikkel együtt dolgoztam. Volt mun­katársaim biztattak, hogy induljak el a választásokon, szálljak ringbi a polgármesteri székért. Négyen voltunk polgár mester-jelöltek, a szavazatok összeszámlálásako aztán kiderült, hogy megnyugtató fölénnyel vé Névjegy Született: 1953. május 26., Körösladány Családi állapota: nős, felesége Csoszor Er­zsébet, a békéscsabai Agroker csoportverzetője, gyermekei Zoltán (23) fő­iskolás, Zita (19) tanuló Tanulmányai: szülőfalujában végzi általános iskolai és középiskolai tanulmányait, a Tű­kön gimnáziumban érettségizik, majd a DATE Szarvasi Főiskolai Karán '74-ben üzemmérnöki diplomát szerez Munkahelyei: Körösi Állami Gazdaság, muronyi Lenin Tsz, majd Földvár Szövetke­zet, ÁB Aegon Biztosító üzleti tanácsadója, 1998-tól polgármester Hobbiia: horaászat. kertészkedés Tavaly és az idén, pályázat útján sikerült az iskolát és az óvodát korszerűsítem, felújí­tottuk a faluban a belterületi úthálózatot, korszerűsítettük a közvilágítást, folytattuk a járdaépítési programunkat, korszerűsítettük a napközis konyhát, a belvízelvezető­rendszert, valamint az ivóvíz- hálózatot bővítettük és rendbe tettük. Sajnos, a munkanélküliséggel nem tudtunk megbirkózni, munkahelyteremtésre tárt karokkal várjuk a be­fektetőket.- Elégedett az eredményekkel? — Anyagi lehetőségeink ennyit engedélyez­tek... A pénz nagy úr! Nagyon kellene a faluban a szennyvízhálózat a szennyvíztisztítóval. Ezzel a feladattal jelentős központi segítség nélkül nem tudunk megbirkózni. Aztán a közterületek szépítésére és növelé­sére is szükség lenne. Sajnos, nálunk is nagy a munkanélküli­ség, a munkaképes la­kosság többsége a környező települése­ken dolgozik, a jöve­delmek alacsonyak, nagyon sok család na­pi megélhetési gon­dokkal küzd.- A ciklus végéig mit szeretne még meg­valósítaniJ — A község megfe­lelő pénzügyi — 18 millió forint - tarta­lékkal rendelkezik. Jó lenne addig a szennyvízprogramot előkészíteni, majd beindítani annak megvalósítását. Az útépí­téseket és javításokat szeretnénk folytatni, a víz­elvezető-rendszer további bővítése is céljaink kö­zött szerepel. Persze mindeh­hez szeretnénk a pályázati le­hetőségeket is sikeresen kiak­názni.- Mennyit dolgozik napon­ta? — Rendkívül változó. Egy biztos: a polgármesterséget na­pi nyolc órában nem lehet vé­gezni, a feladatok diktálják a tempót, s meghatározzák a munkaidő hosszát. így aztán gyakran viszek haza munkát, olykor hétvégén is dolgozom. Hivatali időn kívül is megkeres­nek a helyiek ügyes-bajos dol­gaikkal. A munka mellett igyekszem a családra is időt szakítani, mint ahogyan hobbimra, a kertészke­désre. Akik ismernek, azok tudják, hogy a kert­ben szívesen „kapirgálok”. _______________ - A jövő évi választáso­kon indul a polgármesteri székért?- Még nem tudom. Eb­ben a munkában a sikerél­mény, az elismerés ritka, mint a fehér holló, a bírálat viszont mindennapos ven­dég. Ha a lakosság is úgy íté­li meg, hogy méltó vagyok továbbra is a bizalmára, ak­kor elképzelhető, hogy válla­lom az újabb megmérette­tést. geztem az élen. Természetesen az igazsághoz tar­tozik az is, hogy a helybeliek közül viszonylag kevesen járultak az urnákhoz a választásokon.- Hivatali ideje alatt mi- ______________ ly en fejlődés jellemzi a falut?- Már a választások előtt ismert volt a település szű­kös anyagi helyzete. A falu sohasem dúskált a jólétben, költségvetése mindig is szű­kös volt, a sors mostohán kezelte. Fontos szempont­nak tartottam az alapellátás megtartását, mi több, annak javítását és fejlesztését. Két belvizes esztendő növelte az önkormányzat gondjait. A KEPVISELO-TESTULET TAGJAI Aljaseriné Márton Katalin (független) Ifj. Borbély Sándor (független) Farkas Jánosné (független) Fekete Ferenc (független, polgármester) Jene! Andrásné (független) Ladányi Lászlóné (független) Pocsai Imre (független) Ifj. Pocsai Imre (Fidesz-MPP) Szamoskői László (független) Szűcs Imre (független) Jegyző: Sztankovics Béla ___________ Há rom város vonzásában Kevés azon általános iskolák száma, ahol a tanulói létszám, ha kis mértékben is, de évről évre növekszik. A muronyi is­kola ezen ritka tanintézetek sorába tartozik. Az elmúlt tan­évben 109 helybeli nebuló ta­nult az iskolában, az idén 121- en vannak, s a jövő tanévben 15-16 diákkal az ideinél is több lesz a tanulók száma — tudtuk meg Molnár Gergely­től, az iskola igazgatójától.- Tanulóink közül 57 a felső ta­gozatos, közülük az idén tízen fe­jezik be általános iskolai tanul­mányikat. Az már biztos: végző­seink két-három kivétellel gimná­ziumban vagy szakközépiskolá­ban szeretnének tovább tanulni. a külső és belső felújítása 7 millió forintba került. A tanműhely és a tankonyha felszerelésére további 600 ezer forintot költöttünk.- Volt diákjaik hogyan állják meg helyüket a középiskolákban, tartják velük a kapcsolatot?- Nyomon követjük tanulmá­nyaikat, rendszeresen kapunk is­koláiktól visszajelzést. Megállják a helyüket, az alapokat megadjuk, amire tudnak építeni, a többi már a szorgalmuk függvénye. Egykori gyerekeink közül minden évben fel tudunk mutatni egy-két muro­nyi diplomást. Volt tanítványaink közül az érettségi után tovább ta­nulók többsége a pedagógus pá­lyát választja, de diplomásaink kö­zött van agrármérnök, közgazdász és műszaki végzettségű is. Az iskola számítógépei maximális leterheltséggel működnek- Szerencsés helyzetben van­nak, mert a település a Békéscsa- ba-Békés-Mezőberény által ha­tárolt háromszögben fekszik, mindegyik város közel van, s mindegyik helyen ismert és elis­mert középfokú tanintézetek kö­zül válogathatnak gyerekeik.- így igaz, ez nagy könnyebb­séget jelent mind a gyerekeknek, mind a szülőknek. Mindegyik vá­rosba jó a közlekedés, a tovább­tanulók bejárása nemrgond. , - Iskolájuk jól felszerelt...- Különösebben nincs okunk a panaszra. Nincs összevont osztá­lyunk, a rajzot és az éneket kivé­ve, valamennyi tantárgyat szakta­nárok tanítanak. Iskolánk egy jól felszerelt tornateremmel és szá­mítógépes teremmel rendelkezik. A napokban fejeződött be a tech­nikaterem korszerűsítése, aminek- A számítástechnika ebben az iskolában is a legnépszerűbb tantárgyak közé tartozik.- Számítógépes termünkben a gyerekeknek nyolc gép áll ren­delkezésükre, ezek maximális le­terheltséggel működnek. A hete­dikesek és a nyolcadikosok tan­tárgyi szintű oktatáson vesznek részt, az alsóbb évfolyamosok az érdeklődés szintjén, szakköri for­mában ismerkednek a számítás- technikával, az internettel. Fel­nőttoktatás keretében kezdemé­nyeztük a szülőknél is a számí­tástechnika megismertetését, eh­hez azonban mai gépparkunk már kevés. Valljuk: a gyerekek­nek nem szabad érezniük, észre- venniük, hogy egy kis falusi isko­lába járnak. Azt kell kapniuk, amit egy nagyvárosi iskola diák­jainak - mondta Molnár Gergely. A településhez kötődtek A faluban élt és alkotott Jantyik Mátyás festőművész, akinek mű­terme és nyári lakja a település határában volt. Első mestere a mezőberényi Orlai Petries Soma volt, majd később a fővárosban Székely Bertalan tanítványaként találkozott Munkácsy Mihállyal, aki meghívta magához a nagy jö­vő előtt álló ifjú művészt. Szülő­falujának, Békés elöljáróságának felkérésére 1896-ban készítette el Kossuth Lajos fiatalkori arcképét. A békési katolikus temetőben lé­vő családi kápolna kriptáját saját és Orlai festményei díszítik. A településhez kötődnek még: Medve János, a súlyemelő ifjúsá­gi Európa-bajnokság második he­lyezettje; Kovács Mihály diplo­mata; dr. Domokos Mátyás, ha­zánk londoni nagykövete; dr. Hídvégi János kutatóorvos, a Bu­dapesti Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Kukoricáznak a vetőmagüzemben Súlyzók helyett a gitárral viaskodik A decentralizációs privatizá­ció és kárpótlás nyomán a ki­lencvenes évek elején a több mint 11 ezer hektáros szántó­ról 3 ezer 515 hektárra csök­kent a Hidasháti Mezőgazda- sági Rt. területe. Ezzel együtt, a kisebb szántóval is, az ország egyik legjelentősebb vetőmagtermelő nagyüzeme ma­radt. Termelési szerkezetünk átala­kult, megszűnt a baromfi- és a sertéságazat, a halászat, a szar­vasmarha-tenyészetünk viszont stabilizálódott. Tehénlétszámunk mintegy 1400, s évente 8 millió li­ter tejet értékesítünk - sorolja Kovács János vezérigazgató. El­mondta még: a nagyüzem évi 2,5 milliárd forintos termelésében fontos helyet foglal el a növény- termesztés, ebben első helyen áll a vetőmag-előállítás, a búza- és A hibridüzemben a vetőmag-kukorica fémzárolása jó ütemben halad kukoricavetőmag-termelésükkel továbbra is a hazai élvonalban vannak. A hibrid kukorica feldol­gozása gőzerővel folyik, a hazai ellátáson túl a termésből jut nyu­gati exportra is. Janika... A faluban csak így ismerik Medve Jánost, a rendkí­vül tehetséges, egykori ifjúsági Eb ezüstérmes súlyemelőt. Üs­tökösként tűnt fel a békési színekben versenyző fiatalember. S amilyen gyorsan jutott a csúcsra, olyan gyorsan veszett a fe­ledés homályába. Nem kallódott el. Egy sérülés törte ketté a most 24 éves, közvetlen fiatalember ígéretes sportkarrierjét...- Serdülőként és ifjúsági ver­senyzőként négyszer nyertem or­szágos bajnokságot. A 102,5 kilo­grammos szakításom és 125 kilo­grammos lökésem az 59 kilo­grammos súlycsoportban ma is ifjúsági csúcs - kezdi a beszélge­tést, s máris a versenyek varázsá­ról, a kemény edzésekről beszél. Mint mondja, egy-egy tréningen több tíz tonnát mozgatott meg. Sérülése is ide vezethető vissza. Egy edzőtáborozáson jelent­keztek először derékfájdalmai. Akkor edzőjével azt hitték, hogy a nagy megterheléstől csak egy múló jelenségről van szó: kré­mekkel kenegették, könnyítettek az edzésmun­káján... El­múlt, de ez­után egyre többször je­lentkeztek de- rékbántalmai.- Kiderült, csigolyatágu­lásom van, az idegbecsípődések miatt vannak a fájdalmaim. Az orvosok szerint a műtét kockázatos lenne, így aztán mindennek vége szakadt - mondja egy nagy sóhajtással.- Hogyan alakult további élete?- Szobafestő a szakmám, egy helyi vállalkozónál dolgozom. Egy-két éve még focizgattam, ki­sebb súlyokkal edzegettem, most zenélek, a helyi Fuego együttes gitárosa vagyok. Kemény rockot játszunk, hetente háromszor van próbánk. Tavaly megnősültem...- A súlyemeléssel milyen a kapcsolata?- A tévében megnézem a súly­emelőversenyeket, s bizony kicsit fáj a szívem akkor, amikor azokat látom, akikkel együtt versenyez­tem, így Czanka Attilával, a Likerecz testvérekkel... Három évig voltam válogatott versenyző, súlycsoportom ezüstérmesét SÜ­SS kilóval vertem, legjobb ered­ményem a mai felnőtt mezőny­ben is megállná helyét. A súlyok helyett maradt a zene. Időnként előveszem a régi fényképeket, megnézem, s minden megy to­vább, az élet nem áll meg. A dere­kam figyelmeztető jel... — int bú­csút Medve „Janika”. Medve János J

Next

/
Oldalképek
Tartalom