Békés Megyei Hírlap, 2001. december (56. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-10 / 287. szám

KIÁLLÍTÁS. (1) A mezőkovács­házi városi könyvtárban, az amatőr művészek arcképcsarno­ka program-sorozat részeként, ma 14 órakor Pleskonics Jánosné vállalkozó természetes anyagok­ból készült képeiből és dísztár­gyaiból nyílik kiállítás az olvasó­teremben. A bemutató decem­ber 21-éig tekinthető meg. SZÍN-SZIPORKÁK, (y) Szécsi Valéria szín-sziporkák című ki­állítását Cs. Tóth János művé­szeti író nyitja meg ma 16 órakor a Szlovák Kultúra Házában, Bé­késcsabán, a Kossuth tér 10 szám alatt. A tárlat január 4-éig tekinthető meg. PATAJ-KIÁLLÍTÁS. (y) A Vasút a Gyermekekért Alapítvány Di­ákotthonában, Békéscsabán, az Árpád sor 22. szám alatt ma dél­után íél ötkor nyitja meg Kántor Zsolt, a Tevan Kiadó igazgatója Pataj Pál képzőművész kiállítá­sát. A tárlat december 20-áig te­kinthető meg. KÖZÉLETI SZALON, (y) Az MTA Békés Megyei Tudomá­nyos Testületé december 11-én 18 órakor tartja A sikeres város jellemzői címmel a Közéleti Sza­lon sorozat következő program­ját. Az előadás házigazdája Gurzó Imre főiskolai tanár, kan­didátus, előadói: Tímár Judit és Velkey Gábor tudományos fő­munkatársak. KARÁCSONYI DÍSZEK, (ö) Gyulán, a Göndöcs Benedek Szak­képző Iskola Karácsonyi díszek cí­mű pályázati munkáinak kiállítása nyílik december 11-én 15 órakor az Erkel Ferenc Általános Művelő­dési Központban. A kiállítást, amely december 17-éig látható, Kovács József esperes-plébános nyitja meg, a díjakat Czirok Sán­dor iskolaigazgató adja át. ÚTON ÜLT. (s) Ismeretlen, 50 év kö­rüli férfit gázolt halálra szombat este egy személygépkocsi Orosházán, a Szentesi út 125. szám előtt. Az áldozat eddig kiderítetlen okból az úton ücsör­gött; azonosítása még nem ért véget. MILLIÓS TŰZ. (s) Békéscsabán, a Kétegyházi úton szombaton este isme­retlen körülmények között kigyulladt egy autószerelő műhely. Az épületben tehergépkocsikat, valamint gázpalac­kokat is tároltak, utóbbiakat szeren­csésen kimentették a helyi és a gyulai tűzoltók, miután viszonylag rövid idő alatt megfékezték a lángokat. A kár en­nek ellenére jelentős. SÚLYOS TESTI... (s) A békéscsabai rendőrök súlyos testi sértés miatt vet­tek őrizetbe péntek este három férfit, K. F. 26 éves telekgerendási, K. R. 17 éves mezőberényi és I. Zs. 25 éves bé­késcsabai lakosokat. TRAKTORRAL, (s) Szombat este Bé­késcsaba és Doboz között összeütkö­zött egy mezőgazdasági vontató és egy személygépkocsi. A baleset következ­tében ketten súlyosan, ketten pedig könnyebben sérültek meg. ■ Kórházi pályázat a parlament előtt (Folytatás az 1. oldalról) Csabacsüd 16 millió 368 ezer, Csabaszabadi 186 ezer, Doboz 27 millió 312 ezer, Dombegy­ház 6 millió 264 ezer, Domb­iratos 6 millió 160 ezer, Ker­tészsziget 6 millió 119 ezer, Kisdombegyház 7 millió 301 ezer, Körösnagyharsány 20 millió 259 ezer, Körösújfalu 14 millió 726 ezer, Kötegyán 15 millió 504 ezer, Kunágota 6 millió 210 ezer, Okány 10 mil­lió 992 ezer, Pusztaottlaka 6 millió 496 ezer, Sarkad- keresztúr 17 millió 554 ezer, Szabadkígyós 2 millió 719 ezer, Újszalonta egymillió 893 ezer és Zsadány 7 millió 554 ezer forint kiegészítő állami tá­mogatáshoz jutott. A második ütemben is kértek támogatást a felsorolt települések, de nem mindegyik nyerte el közülük. SZÓKE MARGIT MEGYEI KORKÉP 2001. DECEMBER 10., HÉTFŐ - 5. OLDAL MIKULÁSOK „ZAKLATTÁK” A JÁRÓKELŐKET. (s) 10-12 jól felszerelt Télapó, módszeres kidolgozottságban rajtaütött szombaton a békéscsabai Aranykapu közönségén és a sétálóutca gyanútlan „arra tévedőin”. A különös invázió szereplői szaloncukorral édes­gették magukhoz - főként - a gyerekeket, majd figyelmük lanyhulását kihasználva az ifiház által szervezett Mikulás-fesztivál programsoro- zatának szórólapját nyomták az ajándékért nyúló hálás kezekbe (természetesen az édesség mellett) _______w=otóí kovács Erzsébet Ho gyan szabaduljunk meg a vagyonúnktól? (Folytatás az 1. oldalról) A tulajdonosnő hangsúlyozta: sok minden történt az ügyben, de mindig az ő birtokában volt — s van jelenleg is - a szóban forgó valamennyi ingatlan. (Az „ősin­gatlan” a legális kemping. Az utca­soron 1992 végén vásárolt egy in­gatlant, bővíteni akarta a vár és a környező házak közé szorult kem­pinget. Nem sokkal később vett meg az utcában egy további telket.) A tulajdonosnő úgy becsüli, hogy a Vár utcai in­gatlanok együttes értéke 1997-ben már 20 millió fö­lött lehetett. Hozzálátott a 4 millió törlesztéséhez: 1997 októ­berében, novemberében 700 ezret adott vissza a csa­bainak, ahogy mondja, át­vételi elismervény nélkül. Ám a nyári szezon múltával megcsappantak a bevételei, a „komakölcsön” (havi 10 százalékos) kamatösszegei ugrásszerűen emelkedtek. Jobb híján korábbi bankjá­tól 4 milliós hitelt vett fel 1998 januárjában. A csabaiak azt ígérték neki: 3 millió részükre tör­ténő átadása fejében az egyik in­gatlanját visszaíratják a nevére! Ugyanis a 4 milliót nem kölcsön, hanem az egyik ingaüan vételára­ként kapta... Azt mondja, újra be­csapták, mert ez nem történt meg: az addig átadott forintokat úgy te­kintették, hogy azzal csak a kama­tokat fizette tó. Aztán 1998. febru­ár elején újabb szerződéseket ír­tak alá: ezáltal az ingatlanok tulaj­donjoga a csabai férfi nevéről a Bé­késcsaba környékén élő anyja ne­vére szállt át. Valamely okból. A tulajdonosnő a banktól felvett kölcsönből 1998. január 22-én 3 millió 200 ezer forintot átvitt Bé­késcsabára, s átadta az ügyvédnek, ezúttal átvételi elismervényt is ka­pott. Az ügyvéd által kézzel írt elis­mervény szerint ebből 2 millió a kamat-, 1 millió a tőketörlesztés, 200 ezer forint meg az egyéb tartozási?!). Úgy gondolta, ezzel a kifizetéssel legalább az egyik in­gatlanját vissza tudja szerezni. Csalódnia kellett. Az utolsó összeg, amit kifizetett magánhite­lezőinek, 900 ezer forint 1998 májusi átadása volt. Az ügyvéd 1999. március 18-án (már nem emlékszik, kivel) meg­jelent a kempingben. Többek által már aláírt adásvételi előszerződé­seket hozott. Aláírta ő is, mert — azt mondja — megfenyegették: ha nem teszi, végérvényesen eladják a többi ingatlant. (Mindannyian tudták: a kamatösszeg ekkorra már több száz százalékosra duz­zadhatott, megfizethetetlen lett.) Úgy tűnik, e szerződéseket vala­miért soha nem érvényesítették. Azt olvassuk például egy szer­ződésfélében, hogy a kempingnek a 70-es évek vége óta helyet adó ingatlant a tulajdonosnő 10 millió­ért, egy továbbit 11 millióért visz- szavásárolni szándékozik a csabai férfi anyjától. Nem is bonyolult, ugye? A tulajdonosnő csak ekkor osztotta meg titkát a fiával. Egy ideje már félelemben élt: ezért az érintettek egy részével folytatott bizonyos beszélgetéseit magnóka­zettán rögzítette. Majd látja, mire megy vele... így szerette volna bi­zonyítani, hogy uzsorakölcsönről s nem adásvételi szerződésekről volt szó valójában. (A tulajdonos­nő szerint az ő Vár utcai házait, telkeit 1997-98-ban 2, 2, 4, össze­sen tehát 8 milliós vételáron sze­rezték meg tőle — papíron. Aki is­meri a környék ingatlanárait, most bizonyára „összeneveti” magát. A tulajdonosnő szerint már kezdetben 30 milliót értek az in­gatlanjai. (A csabai éppen ennyi­ért kínálta fel neki az ingatlanok visszavásárlását 1999. március 18- án.) S amikor 2000 nyarán már tudtak volna szerezni 18,5 milliót a visszavásárlásra, esélyük sem volt: a csabai kitartóan 30 milliót követelt. A csabai a három ingat­lant közben megpróbálta tovább­adni: egy - bizonyos körökben jól ismert nevű — román férfi vette meg azokat, összesen 10 millióért - megint csak papíron. Úgy tud­juk, hogy ezt az ügyletet a gyulai polgármester véleményezése alap­ján (az ügylet sértette volna a gyu­lai közérdeket) a megyei közigaz­gatási hivatal nem hagyta jóvá. Utolsó kérdésünk: tóé most e pár ingatlan? kiss a. jános Megszüntették a büntetőeljárást Előttünk egy idén május 28-ai levél: a csabai ügyvéd irta a csabai férfi anyja nevében a tulajdo­nosnőnek. „Tudomásomra jutott, hogy az általam megvásárolt Gyula, Vár utca 15. és 17. szám alatti ingatlanokat Ön - annak ellenére, hogy azok jogi helyzetének tisztázását illetően az Ön kezdeményezésére per van folyamatban a Gyulai Városi Bíróság előtt - bérbeadás útján hasz­nosítja” - olvashatjuk. A felszólítás: a tulajdonosnő 8 napon belül gondoskodjon az ottani (amúgy engedély nélküli) kemplhgezés megszüntetéséről. Itt tartunk most. Illetve ott, hogy a rendőrség kénytelen volt megszüntetni az eljárást, mert - úgy tudjuk - bár jócskán kerültek hasonló helyzetbe a csabai férfi más (már ismert) kuncsaftjai, közülük is csak néhányan vállal­nák a tanúskodást. Ahhoz, hogy jogosulatlan pénzintézeti tevékenységgel vádolható legyen va­laki, azt kellene bizonyítani: üzletszerűen kölcsönzött a csabai férfi (uzsorakamatra). Ehhez még több áldozatnak kellene jelentkeznie. A csalás gyanúja sem , .áll meg", hiszen nem bizo­nyítható, hogy a tulajdonosnő nem tudta: nem kölcsön-, hanem adásvételi szerződést irt alá. Mit lehet tenni? A mégoly csábos lehetőség felvillantása esetén is használjuk a józan eszünket, mielőtt aláírunk valamit. VÉLEMÉNY MÉNESI GYÖRGY Románná fogadva „Distinsului ziarist Dl. Menesan Gheorghe cu deosebita stima si consideratie” — így dedikálta nekem Románia egyik legnagyobb szobrászművésze, az aradi loan Tolan a róla szóló „Poezia formei” (A forma költészete) című könyvet. A mintegy 150 oldalas, valóban exkluzív kiadvány 160 tételes bibliográfiájából az is kiderül, hogy mivel érdemeltem tó a megbecsülést. A 160-as sorszám alatt olvas­ható: „loan Tolant megigezte Mezőhegyes — Menesi György — Békés m. Hírlap — 2001. junius 30.” Azt, hogy Menesi Györgyként szereplek a könyvben, üsse kő! Fentebb én sem tüntettem fel a ro­mán nyelvű dedikáció magán- és mássalhangzóinak mellékjeleit. Egyébként pedig az interneten is menesi-pont-gyorgy (folytatva, a teljesség kedvéért: kukac-mail- pont-datanet-pont-hu) vagyok. Menesan Gheorghe viszont még nem voltam soha! Vagy mégis? Legalább fele részben? Amikor a Ceausescu-érában elrendelték, hogy a magyar szülők csak román keresztnévvel anya- könyveztethetik gyermekeiket, írásaim alatt, tiltakozásképpen a „Gheorghe” és a „gh” szignót kezdtem el használni. De mindezt honnan tudhatná loan Tolan barátom? Megismerke­désünkkor azt akartam, hogy könnyen megjegyezze a családneve­met, mégpedig az Arad-hegyaljai borvidék központjáról, Ménes­ről. Hát meg is jegyezte: Ménes, az Menes az ékezettelen román át­írásban, a Menesi pedig Menesan, miképpen a Marosi is Marosan (magyarosan, ékezettel: Marosán). loan Tolánnak ezt a kis nyelvi játékát csak egyféleképpen tudom értelmezni: tiszteletbeli románná fogadott, s én erre igen büszke vagyok. Baj csak akkor származhat a dologból, ha majd egy késői, hőbörödött tudós valamelyik közkönyvtárban rábukkan a nekem ajánlott könyvre. Ménes Trianon óta hivatalosan is Minis. Világos, hogy én meg Gheorghe Minisan román publicista voltam, csak el- magyarosodtam. ___________ _________ ■ Ro mán publicista vol­tam, csak elma- gyarosodtam. KÖNYV GUBIS MIHÁLYRÓL. (h) Gubis Mihály - képünkön jobbra - képzőmű­vész életében az eddigi pályakép megrajzolását, a számvetést most három egymással ösz- szecsengő esemény indokolja: 2001. őszén az „5+2”-es világprogramjának részeként si­került fölállítania első nagy méretű székszobrát az Ural hegység lábánál. Székek és obe- liszkek címmel összefoglaló kiállítása nyílt a szentendrei Vajda Lajos Stúdió Pinceműhe­lyében. Most pedig tartalmas, írásokban és illusztrációkban gazdag könyv jelent meg róla a VLS Kulturális Egyesület gondozásában. A békéscsabai Radnóti Könyvesboltban dedikálta a könyvet írója, Novotny Tihamér - képünkön balra - és a művész _______ D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER „A DEMOKRÁCIA A KORMÁNYZÁS LEGROSSZABB FORMÁ­JA - KIVÉVE AZ ÖSSZES TÖBBIT, AMIVEL MÁR PRÓBÁL­KOZTAK.” (Winston Churchill) Gyermekneveket kaptak a fák Mindenki lelkesen ápolja a róla elnevezett csemetét Hetven gyermek neve került fel arra a száz fára, amit a napok- . , ban Szeghalom-Újtelep játszóterén ültettek el. Ez a rendhagyó Színház 100 forintért faültetés is ahhoz a nagyszabású programsorozathoz kötődik, amelyet e városrész felemelkedéséért a Közösen az Újtelepért Közhasznú Egyesület indított el. Közel 3 millió forintból a leg­közelebbi gyereknapra teljesen elkészül az újtelepi játszótér, a felnőttek pedig már most színházba járhatnak. Szeghalom-Ujtelep — A Közösen az Újtelepért Köz­hasznú Egyesület tavaly decem­berben jött létre a városrész fel- emelkedéséért, közterületeinek rendezéséért, a társadalmi élet fel­pezsdítéséért. Az egyesületet az ott élők hozták létre, így ez egy belülről jövő kezdeményezés, amely hatékonyabbá, eredménye­sebbé teszi a munkát - közölte la­punkkal Mészáros Béla, az egye­sület elnöke és Csák Gyula titkár. Az újtelepi iskola mellett a jö­vő évi gyermeknapra 2 millió 885 ezer forintból elkészül a játszó­tér. A célra 1 mülió 150 ezer fo­rintot az Ifjúsági és Sportminisz­tériumtól nyert az egyesület, a költségek további része a város és a vállalkozók támogatásából, va­lamint társadalmi munkából jön össze. Ilyen társadalmi munka volt (amelyből felnőttek és gyerekek egyaránt kivették részüket) a na­pokban tartott faültetés is, amikor A játszótér építése mellett több más nemes cél megvalósítására is eredményesen pályá­zott a Közösen az Újtelepért Közhasznú Egye­sület. A pályázati támogatásnak köszönhetően a szeghalom-újtelepiek rendszeresen előadá­sokat tekintenek meg Békéscsabán, a Jókai színházban. Egy-egy alkalommal negyvenötén utaznak Békéscsabára, és az újtelepi színház­rajongóknak ilyenkor személyenként mindösz- sze 100 forintot kell fizetniük. A költségek to­vábbi része pályázati pénzből biztosított. 100 fa talált a játszótéren végleges otthonra. A faültetésben résztvevő gyere­kek nevét egy táblára írták, s arra a fára akasztották fel, amelynek elültetésében az adott gyerek köz­reműködött. Előfordult, hogy egy-egy gyerek több faültetésnél is segített, így az ő neveik akár há­rom-négy fára is felkerülhettek. Az egyesület azért döntött a fák gyereknevek­kel való megjelö­lése mellett, mert ez által sokkal lelkesebben ápolják őket a gyerekek. A faül­tetés mindig a jövőnek is szól. A fa névadója több tíz év múlva majdani családjával is lelkesen keresi majd fel azt a csemetét, amelyen most kis tábla hirdeti nevét. MAGYARI BARNA Mikulás a határon _________Orosháza_________ Rajzpályáza tot hirdetett az Oros­házi Határőr Igazgatóság az állo­mány gyerekei körében, Mikulás a határon címmel. A pályázat eredményét a december 7-ei Mi­kulás-ünnepségen hirdették tó. Az 5-6 éves gyermekek között el­ső lett Herdinai Krisztina (Pitva­ros), második helyen Gelatta Sza­bolcs (Orosháza), a harmadikon pedig Búza Dániel (Orosháza) végzett. A 7-8 éves gyermekek kö­zött az első három helyezett: Csík Enikő (Újkígyós), Seres Boglárka (Orosháza), Füredi Szabolcs (Orosháza). A10-12 éves gyerme­kek rajzai közül az orosházi Tar­soly Gyuláé lett a legjobb, máso­dik a körösszakáli Iszály Beatrix, harmadik a szintén körösszakáli Papp Zsuzsanna. A zsűri Duna Szabina Edinát (Orosháza), Dé­nes Nórát (Biharkeresztes) és Csík Renátát (Újkígyós) különdíj- jal jutalmazta._____________ile.

Next

/
Oldalképek
Tartalom