Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-08 / 260. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2001. November 8., csütörtök Kinek jár? Mennyi jár? Ápolási díj a rászoruló családtag gondozásáért Budapest Egyre több családban okoz gondot az idős, illetve maga­tehetetlen hozzátartozó el­látása. Azok, aki ezt a nehéz feladatot vállalják, és más rendszeres pénzbeni támoga­tást nem kapnak, ápolási díj­ra tarthatnak igényt. Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosz­tályvezetője lapunknak elmond­ta, hogy az önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós fel­ügyeletre szoruló súlyosan fogya­tékos, illetve 18 évesnél fiatalabb tartósan beteget ellátó hozzá­tartozó kérheti ezt a támogatást.- Hogyan lehet ápolási díjat igényelni?- A kérelmező lakóhelye sze­rinti illetékes polgármesteri hiva­talt kell felkeresni. A kérelemhez csatolni kell a háziorvos szak- véleményét arról, hogy az ápo­lásra szoruló önmaga ellátására képtelen, tartósan beteg vagy sú­lyosan fogyatékos.- Mekkora összegre számíthat, aki vállalja ez a nehéz feladatot?- A díj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori leg­kisebb összegénél, ha az ápolt sú­lyosan fogyatékos vagy 18 éven aluli, tartósan beteg. Ez idén 18310 forintot jelent. Az önkor­mányzat saját rendeletében lehe­tővé teheti az ápolási díj megítélé­sét annak is, aki 18. életévét be­töltött, tartósan beteg hozzátarto­zóját gondozza. Ebben az eset­ben a díj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori leg­kisebb összegének 60 százaléká­nál, ami az idén 10986 forint. Arra is van lehetőség, hogy a tele­pülési önkormányzat saját hatás­körében döntsön az ápolási díj ki­egészítéséről.- Milyen kizáró okai vannak a díj megállapításának?- Ha valaki más jogcímen már rendszeres pénzellátást kap. Avagy olyan kereső tevékenységet folytat, amely - az otthoni mun­kavégzés kivételével - meghaladja a napi 4 órát. Ugyancsak nem álla­pítható meg a díj akkor, ha az ápolt két hónapot meghaladóan intézetbe kerül - kivéve a napi 4 óránál nem hosszabb pedagógiai fejlesztő foglalkozást. ______w.zs. Tü kör a diák és az iskola előtt Budapest Holnap délelőtt 4100 iskola összesen 9500 osztályában valamennyi, ötödik és kilen­cedik évfolyamra járó diák országos felmérésben vesz részt. Az összesen 245 ezer tanulót érintő mérés-értéke­lés során alapkészségeiket, az anyanyelvvel, valamint a matematikával kapcsolatos képességeiket mérik. Ezt teg­nap Pálinkás József oktatási miniszter jelentette be. Valamennyi közoktatási intéz­mény részt vesz abban a mérő­értékelő programban, amelyet az Oktatási Miniszté­rium megbízásából az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsga- központ szervezett meg. Az ország vala­mennyi iskolájában pénteken délelőtt olva­sás-szövegértési, vala­mint matematikai alap­készséget felmérő tesz­teket töltenek ki az ötödikes, va­lamint a kilencedik évfolyamra járó diákok. A felmérés kiértéke­lését követően valamennyi isko­la megtudhatja, hol tartanak, mire képesek a fent említett év­folyamokra járó tanulók. Az or­szágos program fő célja egyút­tal, hogy ismertté váljanak és el­terjedjenek a pedagógiai szak­mai mérés-értékelés módszerei. A felmérésben részt vevő diá­kok mérőlapjait az iskolák hely­ben, a minisztériumtól kapott módszerekkel, javítókulcsokkal értékelik, majd szintén egy előre meghatározott mintavételi eljá­rással évfolyamonként és képzé­si típusonként 20-20 diák érté­kelt felmérőlapját a Vizsgaköz­ponthoz elküldik. Az értékelés anonim, valamennyi diák név nélkül szerepel a felmérésben, az országos mintában már az is­kola adatai sem nyilvánosak. Jö­vő áprilisban az első osztályba járók alapkészségeit is górcső alá veszik majd. Az iskolák várhatóan március­ban kapják meg azt az elemzési mutatót, amelynek alapján a saját adataikat az országossal összevethetik. A tárca vezetője a felmérésről tartott sajtótájékoztató­ján hangsúlyozta, hogy nem szeretnének félel­met kelteni sem a diá­kokban, sem a pedagó­gusokban. A következő években is folytatódó vizsgálatok alapkészsé­geket és nem átlagon felüli mű­veltséget mérnek. Az olvasás-ér­tés során arról szeretnének képet kapni, hogy a diákok milyen mélységben képesek megérteni és alkalmazni az olvasott ismere­teket, a matematikai-eszköztudás vizsgálata pedig arra deríthet fényt, hogy a diák a matematika­tudását mennyire tudja alkalmaz­ni a mindennapi élet során. HORVÁTH MAGDOLNA Jótékony célra megy a pénz Orbán Viktor felajánlotta a Strauß-dijat Budapest Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén kapott Franz Josef Strauß-dfjjal járó húsz­ezer márkát jótékonysági célokra fordítja - közölte a Miniszterelnöki Hivatal. A miniszterelnök úgy döntött, hogy a tekintélyes összeget fel­ajánlja a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekottho­na, Óvoda és Általános Iskola ré­szére, valamint a budapesti Né­met Ájkú Református Egyházköz­ség harangjának újraöntésére. Orbán Viktor a múlt szomba­ton Münchenben Edmund ltoiber bajor tartományi minisz- ’relnök jelenlétében vette át a nns Seidel Alapítvány Franz ’f StrauK-díját. Az egykori ba- niniszterelnökről és a CSU pártelnökéről elnevezett kitünte­tést olyan személyiségek kaphat­ják meg, akik kiemelkedő teljesít­ményt értek el a politika, a gazda­ság, a tudományok, a művésze­tek vagy a kultúra területén, egyúttal előmozdították a béke, a szabadság, az emberi jogok, a de­mokrácia és a népek közötti meg­értés ügyét. Az 1988-ban elhunyt Franz Josef Strauß nevét viselő díjat el­sőként Henry Kissingemek, az Egyesült Államok bajorországi születésű volt külügyminiszte­rének ítélték oda 1996-ban. Utá­na sorrendben Jósé Maria Aznar spanyol miniszterelnök (1998), majd idősebb George Bush, az Egyesült Államok korábbi elnöke (1999) kapta meg. A huszon­egyedik század első kitüntetettje Orbán Viktor, a Magyar Köztársa- ság miniszterelnöke. _________■ Ta lajt foghat a földtörvény A parlament tegnapi ülésének súlypontját a földtörvénycsomag általános vitája alkotta - az ellenzéki pártok erőteljes bírálatával. Nem sikerült dűlőre jutni a tekintetben sem: kik a felelősök azért, hogy nem sikerült ha­tályba léptetni a pénzmosás elleni törvénycso­magot az uniós országjelentés lezárása előtt. Budapest Vonza András földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter expozéjában kifejtette: a földtörvény­csomag hatályba lépése után a termőföld eladása az elővásárlásra jogosultak érdekében elsősorban az ő részvételükkel megtartott versenytárgyalá­son történik majd, ha ez eredménytelen, nyilvá­nos árverést tartanak; módosítani kell a földren­dező és földkiadó bizottságokról szóló törvényt is, hogy megszűnjön az osztatlan közös tulajdon. Az illetékes parlamenti bizottságok általános vitá­ra alkalmasnak találták az előterjesztést. Frakciója támogatásáról biztosította a földtör­vénycsomagban benyújtott javaslatokat Farkas Sándor (Fidesz). Álláspontja szerint a földalap jó hatással lesz a termőföld árának alakulására és a földpiacra is, az újraelosztás kedvező helyzetbe hozza a földművelésből élő embereket. Németh Imre (MSZP) elfogadhatatlannak ne­vezte, hogy a javaslat háttérbe szorítja a jelenlegi földhasználókat, s az előterjesztés diszkriminatí- van kezeli a budapesti agglomerációt, a haszon­bérlésre vonatkozó új szabályok pedig a tőkés nagybirtokrendszer kialakulásához vezetnek. Az FKGP névében Hanó Miklós indítványozta, hogy bővítsék ki a családi gazdasághoz tartozók körét, számítsák bele a tágabb rokonságot is. Braun Márton (Fidesz) a terrorizmus elleni törvénycsomag részletes vitájában kijelentette: az MSZP-nek és az SZDSZ- nek sikerült elérnie, hogy az Európai Unió jelentésében ha­zánkat a pénzmosás elleni küzdelemben nem együttműködő országnak minősítse - e két frakció felelős azért, hogy nem sikerült a törvényt hatályba léptetni az uniós országjelentés lezárása előtt. Az ellenzéki képviselők ezt a vádat visszautasították. Bauer Tamás (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ már ko­rábban figyelmeztetett: nem szavazza meg a kivételes eljárást, ha arra a háromhetes ülésezési rend miatt van szükség. Keller László (MSZP) tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a bizottságok és az előterjesztő is támogatta azt a mó­dosító indítványát, amely szerint a kormány köteles tájékoztat­ni az Országgyűlést, amennyiben pénzügyi, kereskedelmi korlátozó intézkedéseket léptet életbe. Nem támogatták vi­szont azon javaslatát, hogy a bejelentési kötelezettséget ille­tően kerüljön ki a jogszabályból a kétmillió forintos értékhatár. Ezzel kapcsolatban Braun Márton rámutatott: a kétmilliós ér­tékhatár eltörlése nyomán minden egyes tranzakció esetén bejelentési kötelezettségük lenne a bankoknak, s ez hatal­mas adminisztrációs teher lenne. Koppánné Kertész Margit arra figyelmeztetetett: a földhivatalok működésképtelenné válhatnak az új feladatok terhe alatt. Az SZDSZ, és a MIÉP képviselőcsoportja el­utasította a földtörvény-csomagot, az MDF bizo­nyos változtatásokkal elfogadhatónak találta azt. Rozgonyi Ernő (MIÉP) egyebek mellett azért bí­rálta a javaslatot, mert annak értelmében szakér­tők mondanák meg, hogy mennyiért adhatja el a tulajdonos a saját földjét. Márpedig a képviselő több évtizedes mezőgazdasági gyakorlata alatt nem találkozott olyan hivatallal, amely reális in- gatlanárakat adott volna meg. _____________djl. Vé letlen egybeesés Ártalmatlanították a radioaktív vizet a baleset-elhárítási gyakorlaton Paks Biztonsági gyakorlatot tartot­tak tegnap a paksi atomerő­műben. A feltételezett ese­mény során radioaktív víz ke­rült az egyik reaktorblokk primerköri hűtőrendszeréből a szekunder körbe. A gyakor­lat vezetője elrendelte a sze­mélyzet távozását az üzem te­rületéről. A blokkokat üze­meltetők természetesen a he­lyükön maradtak, az erőmű zavartalanul működött. A gyakorlatot Szucsán Sándor biztonsági igazgató vezette, őt kérdeztük az „akció” céljairól.- Törvény kötelezi a veszélyes technológiát működtető üzeme­ket arra, hogy egy lehetséges bal­esetre felkészítsék az ott dolgozó­kat. A baleset-elhárítási gyakorla­tok célja, hogy az - egyébként rendkívül kis valószínűséggel be­következő - eseményekre készül­jünk fel. A veszély elhárítására szövetkezünk egy különleges jo­gosítványokkal rendelkező, csak­nem katonainak nevezhető szer­vezettel, amely nagy biztonsággal alkalmas erre a feladatra. Nem kevésbé fontos ugyanakkor a technológia védelme, és esetleges baleset esetén helyreállítása, a COTAG BELÉPŐ COTAG 2, BELÉPŐ ! A dolgozók kiléptetése is fennakadás nélkül zajlott le fotó, gottvald károly reaktorok biztonságának folya­matos megőrzése.- Ez a gyakorlat a személyzet biztonságát helyezte előtérbe.- Valóban átgondoltuk a sze­mélyzet biztonságára vonatkozó stratégiánkat. A nemzetközi gya­korlat és saját tapasztalataink alapján egy balesetnél a megfele­lő időben történt riasztás után az atomerőműben a reálisan várható következmények előre láthatóak, így a személyzetet akkor helyez­hetjük biztonságba, amikor még nincs szükség védőeszközökre, sem másféle különleges eszkö­zök biztosítására.- A gyakorlat összefüggésben van a nemzetközi helyzettel, a ter­rorfenyegetettséggel?- Egyáltalán nincs. Az erőmű maga által vállalt kötelezettsége, hogy évente egyszer rendezünk baleset-elhárítási gyakorlatot, és ezt általában az őszi hónapokra tervezzük, hiszen ilyenkor már túl vagyunk a blokkok nagy kar­bantartásán. Az egybeesés az idén tehát csak véletlen. RÁKOSI GUSZTÁV November: fogászati hónap Egészségügyi konszolidáció 500 milliárd forintból A hónap elejétől ismét széles körben térítésmentessé váltak a fogmegtartó kezelések. Ez a változás a novemberre meghir­detett fogászati hónap nyitányaként is felfogható. Az Egészség- ügyi Minisztériumban ugyanakkor elkészült a kórházak kon­szolidációs programja is. Budapest Dr. Mikola István egészségügyi miniszter szerdán bejelentette: a hazai lakosság egészségi állapo­tának javításához elengedhetet­len a betegellátó rendszer „gyógykezelése” is. A változá­sok már 11 éve váratnak maguk­ra. A parlament által most tár­gyalt - az intézmények átalaku­lásával és a szellemi szabadfog­lalkozású orvoslással foglalkozó - törvényjavaslathoz szorosan kapcsolódva elkészült az ágazat konszolidációs programja is. Három év alatt csaknem 500 milliárd forintos befektetést igénylő elképzelések szerepel­nek a hamarosan a kormány elé kerülő tervezetben. A hatalmas összeg jelentős részét az ágazat­ba befektetni szándékozóktól várják. A program fontos lépése lesz az ingatlanok és a technoló­gia felújítása, a szektorsemleges és az amortizációt is megtérítő finanszírozási rendszer beveze­tése. A miniszter szerint az ága­zati bérek érdemi rendezésének alapja a kórházak nonprofit gaz­dasági társasággá történő átala­kítása, a konszolidáció. A finanszírozási kérdéseiről szólva kiemelte, hogy a baleseti ellátás szakembereivel közösen megvizsgálják a magasabb műkö­dési díjtételek megállapításának lehetőségét. A miniszter hang­súlyozta, hogy külső források be­vonásán gondolkodnak, mivel nem szeretnék más szakmák ro­vására előteremteni a traumatoló­gia számára szükséges pénzt. Dr. Oberfrank Ferenc, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénz­tár főigazgatója elmondta: alap­talan a fogorvosok aggodalma. Több mint 3 ezer szerződést módosítanak, a térítésmentessé vált kezelések díját elszámolják az orvosoknak. Három hónapig átmeneti finanszírozás érvénye­sül, majd viszszaáll a rend a Bok­ros-csomag előtti időszakban megszokottra. NÉMETH ZSUZSA Hírek EMELT NYUGDÍJ. A posta no vemberben kézbesíti a január 1-ig visszamenőleges kiegészítő nyugdíjakat. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a MÁV Rt. Nyug­díj-igazgatósága a visszamenő- leges összegről kiállított utalvá­nyokat november 15-én adja át a postának, amely lehetőség szerint a novemberben esedé­kes nyugdíjakkal együtt fizeti ki a visszamenőleges összeget, legkésőbb november 30-ig. TÖRVÉNYJAVASLAT. Az MDF támogatja a villamos ener­giáról szóló törvényjavaslatban megfogalmazottakat, mert az elindítja a fogyasztókért folyta­tott versenyt, lehetőséget te­remt a villamosenergia-árak kordában tartására, és az ipari fogyasztók versenyképességé­nek növekedésére. Erről Ékes József MDF-es képviselő be­szélt szerdán Budapesten. ZÁRSZÁMADÁS. A MIÉP par­lamenti frakciója még nem döntött arról, hogy megszavaz- za-e hétfőn a 2000. évi zár- . számadásról szóló törvény- javaslatot - közölte Csurka Ist­ván, a MIÉP elnöke, parlamenti frakcióvezetője szerdán. PÓTLÉKEMELÉS. A kórházi ápolók pótlékemelése több mint 50 ezer alkalmazottat érint. A három műszakban dol­gozók eddigi 60 százalékos pót­léka 120 százalékra nő, az in­tenzív osztályon dolgozóké pedig 120-ról 150 százalékra. Ez bruttó tízezer forint körüli pluszjuttatást jelent havonta - mondta Moha Márkné, az Ápo­lási Egyesület elnöke szerdán. KISEBBSÉGPOLITIKA. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal társadalmi vitasorozatot kezdeményez novemberben a hosszú távú, romatársadalom- és kisebbségpolitikai stratégiá­ról. Fretyán István, a hivatal saj­tószóvivőjének ismertetése sze­rint a kormány 2001 májusában döntött a cigányság életkörül­ményeinek és társadalmi hely­zetének javítására irányuló, rövidesen nyilvánosságra kerülő program irányelveiről, VIZSGÁLAT. Dr. Lun Katalin országos tiszti főorvos vizsgála­tot rendelt el a napokban lakás- tűzben súlyosan megsérült há­rom gyermek ügyében. A fővá­rosi Szent János Kórház speciá­lis égési osztályán ugyanis léle­geztetőkészülék hiányában nem tudták fogadni az azonnali ellátásra szoruló betegeket. A tiszti főorvos szerint egy ilyen jellegű problémát azonnal je­lentenie kellett volna a kórház­nak. A sérülteket végül is égési osztállyal nem rendelkező gyer­mekkórházakban kezelik. (Z) CSÖKKENÉS. Magyarországon a gazdasági konjunktúra követ­keztében ütemesen nő a foglal­koztatottak, és csökken a mun­kanélküliek száma, most 340 ezren vannak. A munkanélküli­ségi ráta hazánkban így vi­szonylag alacsony, 5,6 százalé­kos - mondta Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára a Szegeden tar­tott foglalkoztatási konferencián. EGÉSZSÉGPROGRAM. Vár hatóan jövőre kezdődik meg az a program, amely az egészsége­sebb táplálkozást, a zöldség- gyümölcsfogyasztást kívánja ösztönözni a magyar lakosság körében - jelentette be szerdán Mártonffy Béla, a Magyar Zöld­ség-gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. A szak­ember szerint legalább egymil­lió tonnával több zöldséget- gyümölcsöt kellene a magyar lakosságnak fogyasztania ahhoz, hogy egészségesebben éljen mint jelenleg. Most a fo­gyasztás 2,3-2,6 millió tonna évente. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom