Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-06 / 258. szám

6. OLDAL - 2001. NOVEMBER 6., KEDD KÖRNYEZE TVÉDELEM ________Röviden________ PÉL DAMUTATÁS. A közmon­dás szerint a legjobb nevelés a példamutatás. Különös jelentő­sége van ennek a környezetvé­delemben, ahol a szabályok ön­magukban kevésnek bizonyul­nak a kívánt cél eléréséhez. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen még az idén be­vezetik az intézmény működé­sével keletkező hulladékok tel­jes körére a szelektív gyűjtést. A papír- és műanyaghulladékot, az elemeket, patronokat, fény­csöveket, s a laboratóriumi vegyszerhulladékokat példaér­tékű megoldással gyűjtik. A lé­pés nem titkolt célja, hogy a fel­ügyelőségek tapasztalatai nyo­mán más közigazgatási intéz­mények is bevezessék hulladé­kaik szelektív gyűjtését. EGYÜTTMŰKÖDÉS. A kör nyezeti szennyezések nem tisz­telik az országhatárokat, így a Körösök vidékén sem, ahol a ro­mániai vízszennyezések rendre megjelennek a folyók alsóbb szakaszain. Az ilyen esetek megelőzésére határozták el a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség és a Nagyváradi Egyetem Környezetvédelmi Ka­ra, hogy tükörpályázatot nyújta­nak be a Phare CBC kisprojekt programra a Körös-völgy szeny- nyező-forrásainak felmérésére. A pályázatok egyeztetésére no­vember 14-én Vasilie Bara kari dékán vezetésével munkacso­port érkezik a felügyelőségre. ELÉRHETŐSÉG. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség címe: 5700 Gyula, Megyeház u. 5—7. Pf. 99. A környezetvédelmi laboratórium címe: 5700 Gyula, Nagyváradi út 66. A felügyelőség telefonszámai: (66) 362-944, (66) 463-043, fax (66) 361-755. E-mail: kovikfi@ktm.x400gw.itb.hu. A bejelentők a telefonszámokon éj­jel-nappal hívhatják a környezet­védelmi ügyeletet. Szeméthegyek helyett hulladékgazdálkodás A Körös-vidéki Környezetvédel­mi Felügyelőség illetékességi területe Békés megyének mint­egy háromnegyed részét érinti, 50 település csaknem 300 ezer lakosát. Majd' minden telepü­lésnek saját hulladéklerakó te­lepe van, közülük azonban csak a békéscsabait építették ki a jogszabályokban előírt mű­szaki védelemmel — vont képet a megyei helyzetről Farkas Jó­zsef hulladék gazdálkodási és ellenőrzési osztályvezető. Az osztályvezető elmondta, hogy a környezetvédelmi és az építési engedélyek birtokában hamarosan megkezdik a gyomaendrődi regionális hulla­déklerakó kivitelezését. További 12 település lerakójának van va­lamiféle hatósági engedélye, a többi 36 enélkül működik. A be­jelentőlapok adatai szerint ta­valy 60 ezer tonna veszélyes hulladék keletke- Az alapelvek arra utalnak, hogy a jövőben kő­zett. Ennek háromnegyed része - a térséget jel- molyán kell vennünk például a felelős gondos- lemző agrár-ipari tevékenység folytán - állattar- ság, a szennyező fizet, a regionalitás és a példa- tásból, vágóhidakról és húsfeldolgozásból szár- mutatás elvét. Mindnyájunkra vonatkozik, mazik. Jelentős mennyiségű veszélyes hulládé- hogy a fogyasztó ezentúl köteles lesz a szerve- kot termel a szénhid­rogén-ipar, de nagy tételnek számítanak az ásványolajjal szennyezett felitatóanyagok, az akkumulátorok és az egészségügyi hulla­dékok is. A veszélyes hulladékok gyűjtésé­nek és kezelésének gyakorlata néhány kisebb kivételtől elte­kintve megnyugtató. Nemcsak az Eu­rópai Unióhoz csat­lakozási szándék, de a jövő nemzedé­kért érzett felelősség és a fejlődés fenntartható- szeméttelep egyúttal szennyezőforrás is, ezért sága is arra késztette Magyarországot, hogy a van különös jelentősége annak, hogy új, telepü- hulladékgazdálkodást korszerűen szabályozza, lési hulladékok lerakására szolgáló létesítmény A 2000. évi XLIII. törvényt 35 kapcsolódó jog- kizárólag térségi célokra építhető. így a kon- szabály tesz teljes körűen működővé. Néhány, centrált kezeléssel a folyamat ellenőrizhetőbb, sokunkat érintő részére hívjuk fel a figyelmet, biztonságosabb lesz. Kötelező közszolgáltatás A települési önkormányzatoknak kötelező lesz a hulladékkezelési közszolgáltatás bevezetése a települési szilárd és folyékony hulladékokra. A 2000-nél nagyobb lélekszámú településeken a kötelező közszolgáltatást 2002. január elsejéig kell megszervezni, e lélekszám alatt 2003. ja­nuár elsejéig ad határidőt a törvény. A hivatalos adatok szerint tavaly megyénkben a 2000 lélek­szám feletti településeken 8, az ennél kiseb­bekben 15 helyen nem volt kötelező a hulladék- kezelési közszolgáltatás. Az önkormányzat ezentúl előírhatja a települési szilárd hulladékok szelektív, közszolgáltatásban begyűjtését. zett hulladékbe­gyűjtést - ideértve a szelektív rendsze­reket is - igénybe venni. Az ingatla­nok tulajdonosai vagy használói kö­telesek lesznek a portájukon keletke­ző települési szi­lárd és folyékony hulladékokat elkü­lönítetten gyűjteni, s azokat a külön jogszabályban arra feljogosított hulla­dékkezelőnek átad­ni. Minden egyes A törvény a hulladéklerakók környezetkárosító hatásának megszüntetésére törekszik (ARCHÍV FELVÉTEL) Dr. Fórján Mihály 1997-től ez idáig vezette a Körös-vidéki Kör­nyezetvédelmi Felügyelőséget.- Egy hatóság feladatait a jogsza­bályok határozzák meg. Mire he­lyezi mégis a hangsúlyt1 — Döntéseink megalapozottsá­gára törekszünk. Ehhez jól képzett köztisztviselőkre van szükség és a döntéseinket mérésekkel segítő, korszerű laboratóriumra. Felügye­lőségünkön 68-an dolgoznak, kö­zülük 37-en felsőfokú végzettségű­ek, 8-an pedig másoddiplomával is rendelkeznek. A laboratóriumunk jól felszerelt, 2000-ben 50 millió, az idén pedig 15 millió forintot tud­tunk fordítani fejlesztésére. Ezáltal elsősorban a felszíni, a felszín alat­ti vízvizsgálatok és a levegőtiszta­sági vizsgálatok minősége javult. — Mi az, amit a jog alkalmazá­son túl is fontosnak? — Lehető­ségeink való­ban nagyob­bak, mint a puszta jogal­kalmazás, el­sősorban a szemléletfor­málást tekint­jük időszerű feladatunknak. A környezetvédel­mi adatok nyilvánosságra hozata­lával, kiadványok megjelentetésé­vel, az oktatásban részvétellel és a sajtóban megjelenéssel próbáljuk a társadalom figyelmét a környezet­védelemre irányítani. Fontosnak tartjuk a korszerű ügyfélszolgála­tot. Igyekszünk a legteljesebb tájé­koztatást nyújtani a jogszabályi előírásokról és változásokról, konkrét ügyekben pedig annyiszor egyeztetünk, ahányszor erre szük­ség van. Több, mint hatóság Vezet a szennyvízcsatornázás A Környezetvédelmi Alaphoz folyamatosan lehet pályázni. A pályázatokat a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelő­séghez kell benyújtani. Az idei pályázati határidő szeptember 30-ával lezárult, a jövő évi fel­hívás 2002. február végéig jele­nik meg. Az első benyújtási határidő március 31. — mondta el Kósa Ferenc, a környezetin­formatikai osztály vezetője. Az idén 15 pályázatot nyújtottak be a felügyelőségre, közülük 8-at önkormányzatok szennyvíz-csa­tornázási beruházásokra. Az ön- kormányzatok összesen 2 milli­árd 825 millió forintnyi beruhá­zásra igényeltek 591 millió forint vissza nem térítendő támogatást. A továbbiak: egy ipari szennyvíz­tisztítási beruházási pályázat, ket­tő szennyvíz-csatornázási beru­házás tervezését célozza, egy pá­lyázat regionális hulladékkezelő létesítéséhez szeretne támogatást elnyerni, egy másik pedig a trá­gyakezelési rendszert fejleszteni. A beruházások értéke összessé­gében 3,6 milliárd forint, a pályá­zott összeg 832 millió forint.- A Környezetvédelmi Alap célelőirányzat-pályázat sok euró­pai uniós elemet tartalmaz, elké­szítése nem kis feladat. Mára a pá­lyázatírás önálló szakma lett, pia­ca kialakult. A sikeres pályázók rendszerint velük készíttetik el a munkákat. Később sem lesz egy­szerűbb a feladat, hiszen az unió­ban is nagy hangsúlyt fektetnek a pontos, mindenre kiterjedő előké­szítésre — mondta Kósa Ferenc. Az írások a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség támo­gatásával készültek. Szerkesztő: Szőke Margit Az EU értékeli hazánk erőfeszítéseit Túri-Kovács Béla a jövő feladatairól, s az isteni megpróbáltatások céljairól — Endrődi vagyok, és az is maradok mindig. Ekként érthető, hogy szívügyem a Körösök vizének minősége, a Körösök völ­gyének környezetvédelmi helyzete. Természetesen be kell lát­nunk, hogy vizeink minősége nagymértékben függ a határon túli helyzettől, hozzáállástól. Környezetünk szennyezésének megakadályozása azonban a mi feladatunk is. Alapelvem, hogy amennyire sokat ártott az ember a természetnek az el­múlt évszázadokban, az ember az, aki el tudja hárítani a ve­szélyeket, s orvosolni képes a már meglévő, gyakran súlyos károkat — vágott szakmai krédója ismertetésébe dr. Turi- Kovács Béla környezetvédelmi miniszter. — Romániával szomszédos megye határmenti városában, Sarkadon beszélgetünk. A ,,hely szelleme” okán is felvetődik a kérdés: milyen a kapcsolat a román és a magyar környezetvédelmi szervek között?- Én úgy gondolom, hogy az a szörnyű katasztrófa, ami a Tiszán végbement a ciánszennyezés so­rán, valamilyen pozitívumot min­denképpen hozott. Románia alig­ha engedheti meg magának még egyszer, ha bármiféle komoly szándékai vannak az EU irányába, hogy hasonló helyzet álljon elő. Azóta pontosabbak az informáci­ók, gyorsabbak az esetleges lépé­sek, tehát körvonalazódik egy jó együttműködés. A román környe­zetvédelmi miniszterrel három­szor sikerült találkoznom. Fájdal­mam, hogy mindig külföldön, és a személyes találkozó többszöri kez­deményezésünk ellenére sem jött még létre Magyarország vagy Ro­mánia területén. Erre égető szük­ség lenne pedig a közeljövőben.- Hazai fronton felgyorsult a környezet-, illetve természetvéde­lemmel, valamint a hulladékgaz­dálkodással kapcsolatos törvényal­kotási folyamat. Lehet a gyakorlat­ban követni, betartatni a „ gomba­mód " szaporodó jogszabályokat?- Azt gondolom, lehet. Sőt, úgy ítélem meg, hogy kell is. Csatlako­zási tárgyalásaink keretében a kör­nyezetvédelmi fejezetet úgy zár­tuk le, hogy olyan megvalósítási terveket készítünk, amelyek java­részt határidősek. Ezek tartása ér­dekében szükséges bizonyos jog­szabályok, rendeletek megalkotá­sa. A kommunális hulladék terüle­tén nem kértünk átmeneti mentes­séget, ezért 2007-2008-ig egy új helyzetet kell teremtenünk e téren. Az elmúlt három évben kifejtett erőfeszítéseink nyomán született előrelépéseket az EU is javunkra értékelte. Elindult a regionális hul­ladéklerakó program, melynek eredményeképpen ma már — hat különböző helyszínen - az ország lakosságának közel egyötöde, 1 millió 900 ezer ember, kommuná­lis hulladékát kezelni lehet. És ez nagy különbség: nem pusztán le­rakni, kezelni lehet! - Ma még csak a lehetőség adott viszont, hogy a szelektív hulladékgyűjtés megvalósuljon. Mit tesz a tárca az ötlet aprópénzre váltásáért?- Nyilvánvaló, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kivitelezéséhez szükséges egy háttérfeldolgozói infrastruktúra megléte is. Öröm­mel tudatom, hogy néhány helyen - Győrben, Pécsen - ez már elin­dult. Az idei ISPA-program kereté­ben úgy nyert a tárca e célra 44 millió eurót, hogy október végéig megjelennek a tenderek, s még ez év végén elkezdődnek a tényleges munkálatok. Ennek ered­ményekép­pen Szolno­kon, Szege­den, és a Haj­dúságban olyan nagy­léptékű mun­kálatok in­dulnak el, melyek megvalósításával további másfél millió embert érünk el a hulladékkezelés területén. Ha ezt az ütemet tartjuk, akkor 2007-ig teljesíteni tudjuk a hulladéklerakó programunkat. — A környezetvédelmi fejezet tárgyalásakor hazánk átmeneti mentességet kért a csomagolóanya­gokból keletkező hulla­dék alapanyagkénti, energiahordozókénti fel- használása tárgyában is...- Tény, hogy a cso­magolóanyagokból ke­letkezett hulladék terü­letén 2005 júniusáig el kell érnünk az 50 száza­lékos újrahasznosítást. Ez egy nagy feladat, de nem megvalósíthatat­lan. Jelenleg 34-36 szá­zaléknál tartunk. Persze mindig a végén lévő ki­sebb hányad teljesítése a nehezebb. Ugyanis amit eddig teljesítettünk, az nagyjából-egé- széből az ipar szándékával meg­egyezően alakult. A hiányzó rész teljesítése viszont egyfajta kény­szer. Nagyon fontos lenne, hogy ebben a kérdéskörben társadalmi konszenzus alakuljon ki, hiszen jelenleg kétféle álláspont ütközik. Hiába készült el fél éve a csomago­lóanyagokra vonatkozó jogszabá­lyunk is, ezért nem tudott megje­lenni. Ugyanis megoszlanak az ál­láspontok a tekintetben, hogy ezt egy kht. vezényelje, amely nagy­részt a piacgazdaság szabályai sze­rint működik: azaz a gazdasági élet szereplői vegyenek részt az egész újrahasznosítási akcióban, vagy nagyobb - netán döntő - szerepet vállaljon az állam. A zöld- és civilszervezetek a minél jelentő­sebb állami részvétel mellett érvel­nek, hiszen — álláspontjuk szerint - ellenkező esetben a gazdaság abban lenne érdekelt, hogy minél több hulladék keletkezzen. Aggo­dalmuk nem teljesen alaptalan, mert nagy összegű állami támoga­tás párosul az újrahasznosításban való szerepvállalással. Mégis azt mondom, hogy mindenekelőtt egy kiegyensúlyozott helyzetet kell te­remteni, de a gazdaságnak már most meg kell adni a lehetőséget. Az állam ugyanis nem tudja ezt teljes egészében finanszírozni.- Csak erre a célra 11 milliárd forint szükségeltetne, s akkor még nem is szóltunk a 800 miüiárd fo­rint költségigényű szennyvízcsator­na hálózatok és szennyvíztisztító telepek építéséről, mely témakör­ben hazánk szintén átmeneti men­tességet kért 2015-ig. Rendelkezésre állnak a szükséges anyagiak? — Azért nem olyan veszélyesek ezek a számok. A környezetvédel­mi beruházások esetében ma még 60 százalékot a központi költség- vetés visel, 40-et pedig a gazdaság. Ez az arány meg kell forduljon 2003-ig, s ekként ezen jelentős összegek 60 százaléka a gazdaság­ból kerül ki. Néhány éve az önkor­mányzatokat nagyon nehezen le­hetett még rávenni szennyvízberu­házások indítására. Mára szeren­csére ez a tendencia megfordult, és alig bírjuk befogadni az igényeket. Ebben azért az utóbbi évek belvi­zei is benne vannak. Ismert már a Bibliából is, hogyha Isten valamit „ráereszt” egy területre, az sosem csak a rosszat, a célta­lan megpróbáltatást je­lenti. A megpróbáltatás jót is jelent.- Békés megye csatomázottsági muta­tói alulmaradnak az or­szágos átlaghoz képest. A tárca a domíniuma alá tartozó Környezetvé­delmi Alap Célelőirány­zat (KAC) felosztásánál figyel a kiegyenlítésre?- A KAC-keret egész évre 31 milliárd forint, de ebben minden ben­ne van. A hulladékkeze­léstől a zajártalom, a levegő szeny- nyezettségének csökkentéséig és természetesen a szennyvíz is. Min­den évben más és más arányszá­mokat igyekszünk felállítani, idén 11 milliárdot tudtunk szennyvíz- csatorna beruházások finanszíro­zására fordítani. Ez egy jelentős összeg, de az igényekhez képest alulmarad. Mi minden olyan igényt támogatunk, amely elnyerte a céltámogatást. Azt látni kell, hogy a KAC csak abban az esetben éri el célját, ha hozzá címzett- vagy céltámogatás párosul, hiszen a szűkös anyagi lehetőségekkel bíró önkormányzatok csak e két forrás együttes megléte mellett képesek az önrészen felüli részt biztosítani.- Az új hulladékgazdálkodási törvény a példamutatás elvét, a szennyező fizet elvé is meghatá­rozza. Mennyire lehet ezeket betar­tatni, hiszen megyei negatív példá­val is szolgálhatunk, amikor az ön- kormányzattal szerződéses jogvi­szonyban álló vállalkozó egyik percről a másikra ,, felszívódott".- Rövidesen az önkormányzat­ok jövőbeni magatartását megha­tározó két kormányrendelet jele­nik meg. Tavaly decemberben megjelent már kettő, amely a szer­ződéskötések mikéntjére vonatko­zott, ugyanis sok előnytelen szer­ződés köttetett az önkormányzat­ok és a vállalkozók között, ame­lyek éppen a rekultivációt nem biztosították a folyamat végén. Na­gyon gyakran egy bizonyos szint elérését követően, amikor már nem lehetett haszonnal működtet­ni egy-egy hulladéklerakót, eltűn­tek a cégek, ami nagy károkat oko­zott a tárcának. A jogalkotás tavaly decemberben szabályozta a pályá­zati rendszert is.- Miként állunk a mezőgazda- sági hulladék-újrahasznosítás, az agrár-környezetvédelem kérdéskö­rével?- Az EU-szabványok szerint lét­rehozott, regionális rendszerben, több telephelyen működő szilárd- hulladék-kezelő művek a mező- gazdasági zöldhulladék kezelését, a komposztálását is képesek meg­oldani. Az agráriumban még min­dig nem tudatosult, hogy két-há- rom év múlva e téren új helyzet áll elő. Az agrár-környezetvédelmet nem úri huncutságként kellene te­kinteni, hisz' az egy önálló támo­gatási rész az EU-ban, amire igen nagy pénzeket lehet igényelni. De ha valaki 2004-ben kezd el ébre­dezni, az későn ébredt. ______ BOTH IMRE A jövő a regionális kezelőműveké- Ma Magyarországon 770 - engedélyek birtoká­ban működő - hulladéklerakót tartunk nyilván, de ennek csak 10 százaléka rendelkezik az EU által is elfogadott műszaki védettséggel. Országszerte 2 ezer 400 olyan hulladéktároló van, amelynek a mű­szaki állapotát jelenleg nem ismerjük. Ennek feltér­képezése érdekében nagyszabású, a PHARE- program keretében elnyert támogatással megvaló­sítandó felmérési akcióba kezdtünk. Ez év végére az összes meglévő hulladéktároló műszaki állapo­táról képet kap a tárca. A regionális kezelőművek jelentik a jövő útját - nyilatkozta lapunknak a kör­nyezetvédelmi tárca első embere. I Dr. Foki w Mm ma j Wm W*. Túri-kovács Bei.a |

Next

/
Oldalképek
Tartalom