Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-29 / 278. szám

2001. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL T É R - K É P A címer Dombiratos címerében a három zöld színű domb a község ha­tárában lévő kunhalmokra, illetve a település „Domb-” előtagjára utal. Az iratos” utótagot egy valaha itt állt díszes épülettel (harangto­ronnyal) magyarázzák a helybe­liek. A harangtorony alatt, illet­ve tőle jobbra és balra a dohány és a cirok azért szerepel a címer­ben, mert a XIX. században az előbbi növényt, a XX.-ban pedig az utóbbit termesztették ered­ményesen a dombiratosiak. A falu a múlt század közepéig kincstári birtok volt, erre utal a címerpajzs tetején elhelyezett nyitott korona. Települési leltár A kisközség legidősebb lakója Fodor Károlyné, született Czudar Erzsébet (1905. október 5.), a legfiatalabb pedig Ratkó Barbara (2001. október 5.). A víz-, a gáz- és a telefonhálózat kiépítettsége 100 százalékos. A vizet és a telefont a lakások felé­be, a gázt körülbelül 40 százalé­kába kötötték be. Szennyvízhá­lózat nincs a településen. Múltmorzsák A gyulai vár elestével (1566) Dombiratos is török uralom alá került. Az 1699-es karlócai békét követően a mutinai uradalom része lett, egy szűk évszázaddal később kincstári birtokká nyil­vánították. Több bérlője volt, 1841 tájián Wodianer Rudolf. Eb­ben az időben már telepesek (dohánykertészek) lakták a pusztát, akik Csongrád és Heves megyéből kerültek ide. Valószí­nűleg a Szeged környékéről származók lehettek többen (vagy ők voltak a tehetősebbek), mert a tősgyökeres dombirato­siak ma is ő-ző nyelvjárásban beszélnek. Néveredet A település nevét első alkalom­mal 1418-ban említik a források Belsew(?)iratosként. A „Belső” előtagot később felváltotta a „Domb-” előtag. Ettől kezdve több változatban írták a falu ne­vét: Dombyratos (1510), Dombyrathos (1555), Dobiratus (1587), Domiratos (1660), Dumiratos (1742), Dumbiratos (1777), Dum Iratos (XIX. század közepe). Az előtagra valószínű­leg azért volt szükség, hogy Dombiratost megkülönböztes­sék Kis- és Nagyiratostól. Az oldal a Dombiratosi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fo­tózta: Ménesi György Dombiratos: önállóan sem könnyű VC Róka Rudolfné Névjegy Róka Rudolfné polgármester tősgyökeres dombiratosi családból származik; itt élnek a szülei, és itt élnek a testvérei is. Mint mond­ja, egészen kislánykora óta rajongva szereti szülőfaluját. Ma is élénken emlékszik arra, mekkora boldogság volt számára, hogy a köz- gazdasági szakközépiskola elvégzése után könyvelőként otthon kapott munkát. Róka Rudolfné tizenöt évig dolgozott első mun­kahelyén, a helyi termelőszövetkezetben. A rend­szerváltáskor választották polgármesterré, már a harmadik ciklusát tölti.- Független jelöltként, párttámogatás nélkül indultam, munkatársaim segítségével és biztatá­sára. Úgy gondolom, hogy jó családi háttér szükséges ahhoz, hogy itt is és otthon is helyt álljon az em­ber. Ha itt abbaha­gyom, otthon folyta­tom, megpróbálok a családomnak élni. Ez persze nem jelenti azt, hogy lehúznám a rolót, hogy bezárkóz­nék. Éppen ellenke­zőleg! Az ajtónk nyit­va áll mindenki előtt, akárcsak a hivatalé. Ko­rábban a telefonunk is gyakran megcsörrent, fő­leg ha nem volt víz, vagy ha nem volt áram. Amióta kiépült a vezetékes telefonhálózat, és amióta elterjedtek a mobilok, ritkulnak a mun­kaidőn túli hívások, az érintettek közvetlenül a szolgáltatóhoz fordulnak. És így van ez rendjén, hiszen azért hajtottuk végre a fejlesztéseket, hogy azok megkönnyítsék az itt élők életét.- Vegyük őket sorra!- Az egyik legjelentősebb változásnak azt tar­tom, hogy Dombiratos 1990-ben visszanyerte A TELEPÜLÉS LELEKSZAMANAK ALAKÚ LASA 1941 ÉS 2001 KÖZÖTT Név: Róka Rudolfné, sz. Domonkos Irén. Született: Dombiratoson, 1957. március 10-én. Családi állapota: férjezett, férje Róka Rudolf, nyugdíjas. Gyermekei: Edina (1981) főiskolai hallgató, Bertold (1986) középiskolás. Tanulmányai: közgazdasági szakközépiskola. Munkahelyei: 1975-től a helyi Béke Mgtsz-ben volt könyvelő. 1990-től polgármester. Hobbi: sütés-főzés, mezőgazdaság. önállóságát, addig társközségként Kevermeshez tartozott. Képviselő-testületünk a legfontosabb feladatok közé sorolta az útépítést. Pályázati se­gítséggel szilárd burkolatot kapott a Hősök utca, a Kossuth utca, a Dózsa utca, a Petőfi utca. Új pi­actérrel, játszótérrel és parkokkal, valamint 4,8 hektár akácerdővel gazdagodott a településünk, ezeket igyekszünk folyamatosan rendben tartani. A ravatalozóba hűtőkamrákat vásároltunk. Több utcában járdát építettünk, megépült a gázhálózat, a lakossági szemetet ingyen elszállítjuk a körbekerített le­rakóhelyre. Intézményeink egy részében belső felújításo­kat végeztünk, az általános iskolában kialakítottunk egy kondicionáló termet, ahol a gyermekeken kívül a felnőt­tek is erősítő gyakorlatokat végezhetnek. Korszerűsítet­tük a közvilágítást, felavattuk a II. világháborús emlékmű­vet, most fejeztük be a polgár- mesteri hivatal külső festését. Meg lehet nézni, köszönet ér­te a munkaügyi központnak és ügyes, lelkiismeretes dol­gozóinknak! Lakosságunk szereti és megbecsüli a szép környezetet, s az önkormány­zatnak sem lehet más célja, mint az, hogy a lehetőségekhez mérten minden­ki jól érezze magát községünkben.- És valóban, jó a dombiratosiak közérzete? Egy gazdag önkormányzat talán többet tehetne a fiatalokért, az idősekért, a munkanélküliekért. — Képviselő-testüle­tünk a rossz lehetősé­gek közül mindig a ke­vésbé rosszat választja, a jók közül pedig a le­hető legjobbat. A tanu­ló fiatalokat idáig min­den évben beiskolázási segélyben részesítet­tük. Az idén sajnos csak az általános isko­lásoknak tudtuk bizto­sítani ingyenesen a tan­könyveket. Az időseket hagyományosan virággal köszöntjük minden ok­tóber 1-jén. A falunap is hagyománnyá vált közsé­günkben, igyekszünk színes, színvonalas rendez­vényekkel szórakoztatni településünk apraját- nagyját. Sajnos, az idei forráshiány miatt több be­tervezett feladat megvalósítása elmarad. Örülünk annak, ha kötelező feladatainknak eleget tudunk tenni. Az idei költségvetés tervezésekor 55 millió 529 ezer forint bevétellel számoltunk. Ezzel szemben a kiadásaink 72 millió 448 ezerre rúgtak. A hiány 16 millió 919 ezer forint. Az úgynevezett forráshiányos pályázaton nyertünk 6 millió 160 ezer forintot, így a tényleges hi­ányunk 10 millió 759 ezer fo­rintra mérséklődött. Megjegy­zem, mi nem részesültünk a gázközművagyonból, mert a beruházás 1992 és 1995 között fejeződött be. Mindezek ellené­re közös célunk, hogy a meglé­vő intézményeinket legalább a mostani szinten fenntartsuk. Általános iskolánk 1—8. osztá­lyába 47 tanuló jár, óriási gond a intézmény finanszírozása, vi­szont foggal-körömmel ragasz­kodunk hozzá. A gyermekeink­nek át kellene járni valamelyik szomszédos településre, ha a pedagógusaink elköltöznének, itt megszűnne minden. A segélyek lefaragásával (ez volt a legfá­jóbb), különböző takarékossági intézkedések be­vezetésével, dogozóink áldozatvállalásával, meg­értésével valahogy majdcsak átvészeljük ezt az évet. Természetesen mi is szeretnénk fejleszteni, fejlődni: szeretnénk folytatni a szilárd burkolatú utak építését, el kell végeznünk a ravatalozó fel­újítását, méltó környezetet biztosítva ezzel a szer­tartásokhoz. A szemételhelyezés - bár mint emlí­tettem, van körbekerített tele­pünk - hosszú távon csak a környező települések össze­fogásával, egy regionális sze­métlerakó létesítésével oldha­tó meg. Állandó feladatot je­lent épületeink folyamatos karbantartása, felújítása is... - fejezi be nyilatkozatát egy mély sóhajjal Dombiratos polgármester asszonya. DOMBIRATOS KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK NÉVSORA Dr. Sárosi Tibor alpolgármester (KDNP) Gajda István (Munkáspárt) Katona Zoltán (független) Nagy István (független) Nyerges Béla (FKGP) Tóth József (Munkáspárt) Varga Márton (független) Jegyző: Nádházi László ___________ Vi harsarok és Sára Dombiratos egyik legismer­tebb embere a paprikaneme­sítő Nagy István. Hajdúbö­szörményből származik, hu­szonhárom éve él a települé­sen, tagja az önkormányzat képviselő-testületének. Arra a kérdésre, hogy miért ke­rült el ilyen messzire a szülőföld­jéről, két okot említ: vallásos meggyőződését és az itteni, pap­rikanemesítésre ideális körülmé­nyeket.- Maradva a körülményeknél - és ezt az idő igazolta -, megál­lapításom a talajra, a klímára és a társadalmi környezetre egyaránt érvényes. Az országos átlaghoz képest ennek a vidéknek fejlett a kertészeti kultúrája, ugyanez ke­vésbé mondható el a Hajdúságról.- Milyen tulajdonságok kelle­nek ahhoz, hogy paprikanemesí­tő lehessen valaki?- Előrebocsátom, Magyarorszá­gon magánnemesítőként néhá­egy másik, a Sára FI, ami hamaro­san megkapja az előzetes elisme­rést. Dolgozom továbbá a Zöldség­termesztési Kutatóintézetnek és az amerikai partneremnek is.- Kérem, jellemezze a Viharsa­rok és a Sára fajtákat!- A Viharsarok FI csaknem 10 éve létezik. Nagy testű, világos­zöld, csípős, tölteni való paprika. A Sára FI pedig egy hegyes, erős típus.- Említette, hogy amerikai megrendelésre is nemesít.- Igen. Ott igen nagy a kereslet a banán színű édes vagy csípős paprikákra, illetve a Mexikóból származó, kis méretű, nagyon erős, sötétzöld színű paprikákra. Mi elsősorban ezekkel foglalko­zunk, de új fajták kikísérletezésé­ben is szerepet vállalunk. Ez a te­vékenységünk egyáltalán nem ve­szélyezteti a magyar cégek érde­keit: ami ott érték, azt az itthoni piac észre sem veszi, nem igényli.- A nemesítés mellett beszél­Mintha nem is november végén járnánk! Nagy István paprikanemesítő fóliasátraiban va­rázslatos világ tárult elénk nyan képviseljük a szakmát. A ne- jünk a vetőmagtermesztésről is! mesítői munkához kell valamiféle - Ez nagyon kockázatos vállal- különleges adottság, elsősorban kozás. Rendkívül magasak a mag- nagyon jó megfigyelőképesség, na- gal, a csírázással kapcsolatos igé- gyon jó memória, precizitás, reális nyék. Azonkívül ott van a fizetési ítélőképesség és rendkívül fejlett kockázat. Sokszor előfordul, hogy kombinációs készség. Nem va- jó a hibridarány is, meg a csíra is, gyök adminisztratív típus, ha le- mégis egy évet kell várnunk a írok valamit, általában el szoktam pénzünkre. Emiatt többen föl­felejteni, hogy hová tettem a papírt, hagytak a magtermesztéssel. Kü- Viszont megvan az az előnyöm, lön gond, hogy a magyar magán- hogy a fejemben megőrzőm egy- nemesítőnek nincs intézeti hátte- egy növénynek a különböző évjá- re, így magunknak kell a fajtát ratokban nyújtott teljesítményét. fenntartani, a hibridet előállítani.- A családtagjain kívül má- Aztán a piac eldönti, hogy jó-e, sokkal is dolgozik? kell-e neki a termék. Döntését ter­- Ez régebben volt jellemző, mészetesen nagyban befolyásolja amikor külső partnerekkel is ter- a reklám: a nagy világcégek min- mesztettünk hibrideket. Mára a den otthonba elküldik a színes ki­magyar cégek háttérbe szorultak adványaikat, fölsorolva minden a hollandokkal szemben. A zöld- szépet és jót az ajánlott fajtákról, ségtermesztésben, de főleg a haj- Nem egy termelő jött hozzám az- tatásban már csak tíz százalék zal, hogy sajnos hitt a reklámnak, körüli az eladott magyar magok -Azon fajtáira még nem volt aránya, s ez az arány tovább panasz? csökken jelenleg is. - Én minden termelőnek azt- Ön viszont még állja a sarat, ajánlom, hogy konkurens fajtát is Ezek szerint versenyképes. tegyen a tőlem vásárolt mellé, s a- Nem hiszem, hogy ezt a bizo- saját tapasztalatai alapján döntse nyítványt nekem kellene magam- el, hogy számára melyik az élő­ről kiállítani. Az az igazság, hogy nyösebb. Csak elvétve fordul elő, én három lábon állok. Van saját hogy partnereim a következő év- nemesítésű, államilag minősített ben nem térnének vissza vető­fajtám, ez a Viharsarok FI, és van magért - mondja Nagy István. A lakosság a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet helyi fiókjában intézi pénzügyeit Az önkormányzat mindenáron szeretné megőrizni a település iskoláját. Archív felvételün­kön a kisdiákok is erre szavaznak A település jelképének számító római katolikus templom kerítését részben közadakozásból újították fel Pillanatok az egykori dohánykertészek szép templomú falujából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom