Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-28 / 277. szám
12. OLDAL - 2001. NOVEMBER 28., SZERDA T É R ■ K É P Csabacsüd Köszönet érte A szobor megvalósításához támogatást nyújtott: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Békés Megye Ön- kormányzata, Körös-Maros Nemzeti Park, ÁFÉSZ Szarvas, Szarvasi Agrár Rt., Agrota Alcsired Kft., Art Farm Bt., Bődi János, Egri György, Frankó János, Galli-Eggs Kft., Geomark Kft., Gombár István, Hajkó Andrásné, Hilesz Farm Kft., Hódút Kft., Hován József, Hungarotel Rt., Joamit Bt., Misa Farm Kft., Moroko-Farm Kft., Neomix Bt., Népújság Kft., Örménykúti Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet, Paluskáné Udvarhelyi Judit, Simkovicz Mihály, Surina Györgyné, Szebegyinszki János, Takarékszövetkezet Szarvas, Tisljar Mihály, Worktrans Kft. Meghívó Csabacsüd Nagyközség Képvi- selő-testülete tisztelettel meghív minden érdeklődőt a település alapításának 77. évfordulója alkalmából, a település címerállatát ábrázoló Túzokkakas köztéri szobor avatására. Egri György szobrászművész alkotásának avató ünnepségét a községháza előtti téren november 28-án 15 órakor tartják. Ünnepi köszöntőt mond Domokos László országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnöke. Avatóbeszédet mond Rockenbauer Zoltán miniszter (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma). A csa- bacsüdi puszták egykori madaráról Széli Antal természetkutató beszél. A művészt bemutatja és a támogatókat köszönti Frankó János polgármester. Ugyanezen a napon, az avatást megelőzően, 13 órakor a csabacsüdi általános iskola alapításának 70. évfordulójáról emlékeznek meg a művelődési házban. A tanintézet az ünnepség időpontjától kezdve a Trefort Ágoston Általános Iskola nevet viseli. A résztvevőket Frankó János köszönti, amit Domokos László ünnepi beszéde követ. Trefort Ágostonról dr. Kutas Ferenc középiskolai tanár mond emlékező gondolatokat. Az oldal a Csabacsüdi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Csath Róza: Fotó: Kovács Erzsébet Kettős ünnepet ül a község Új évezredet kezdtünk, de a régi célokat folytatjuk - vallja a polgármester Alapításának hetvenhetedik évfordulójára és a helyi oktatás beindításának hetvenedik évfordulójára emlékezik a mai napon Csabacsüd. A község kettős ünnepe alkalmat kínált a számvetésre. Frankó János polgármestert az elmúlt időszak történéseiről és a jövő terveiről kérdeztük. 1924. november 21-ét írtunk, amikor a belügyminiszter Csabacsüdöt önálló településsé nyilvánította. A település ekkor szakadt le Békés- szentandrásról. Vezetői meghatározták a fejlesztés legfontosabb irányait, és 1931-re kialakult a település központja. Három középület állt akkor a szántó közepén: a jelenlegi községháza, egy kéttantermes, tanítói lakással épült iskola és a volt jegyzői hivatal és lakás. Utóbbiban most a községi könyvtár működik. Hetven éve kezdődött meg a közügyek helyi intézése. A települési maghoz igazodva épült ki a mintafalu: ehhez mérten alakították ki az utcákat, az árkokat, telepítették a parkokat, ültették a sövényeket. Ekkor jelölték ki azokat az intézményeket és vállalkozásokat is, amelyek az itt élők ellátását biztosították — idéztük fel a múltat Frankó János polgármesterrel.- Ezek a középületek ma is állnak, ugyanakkor a település arculata sokat változott, ma is formálódik.- Ezek a meghatározó épületek a település egész fejlődésének irányt szabtak. Lehet, kicsit elgondolkodtató, hogy most a községháza előtt fákat vágtunk ki, bokrokat telepítettünk át. Az elmúlt két év belvize a nagylombú öreg fákban olyan károkat okozott, hogy a szakértők szerint azok egy részét ki kellett vágni. Az elmúlt néhány évtizedre most úgy szeretnénk visszagondolni és az elődeink előtt tisztelegni, hogy a település címerállatát ábrázoló túzokszobrot helyezzük el a községháza előtti téren. A díszburkolattal ellátott térre pihenőpadokat teszünk ki, ezzel is hangsúlyozva, hogy nemcsak turisztikai látnivalót, hanem az itt élők pihenéséhez és munkájához kapcsolódó közteret akarunk létrehozni.- A köztéri szobrot a mai napon avatják, s ugyancsak ma lesz az általános iskola névadó ünnepsége. Trefort Ágostont választották névadónak. Miért?- Nemcsak korai elődeink, de magunk is igyekszünk tiszteletben tartani a település múltját, és kutatunk az értékek után. így esett a választás Trefort Ágostonra, aki a magyar kultúra, tudomány és politikai élet jelentős személyisége volt, és a negyvennyolcas szabadságharc után a családja birtokán élt, alkotott. Abból az uradalomból, abból a birtokból már nem sokat tudunk bemutatni. A névadással adózunk Trefort Ágoston emlékének.- Amikor a múlt értékein eltöpreng az ember, már a jelennel és a jövővel is gondol. Melyek azok a tervek, amelyek irányt szabnak az elkövetkező éveknek? — Új évezredet kezdtünk, de a régi célokat szeretnénk folytatni. Ebben az évben is jelentősen fejlődött a település. Május óta az egész községben korszerűbb közvilágítás üzemel. A külterületi tanyás részek világítása is javult. A Petőfi utca egy részén szilárd burkolatú út épült, a községháza előtt parkolót alakítottunk ki. Elkészült az óvoda, az iskola, a szociális otthon, a községháza világításkorszerűsítése. Nyert pályázatunk alapján megkezdjük és jövő év derekára befejezzük a szociális otthon bővítését. A szociális minisztérium ezt 5,5 millió forinttal támogatta. Folyamatban van az óvoda új épületének kialakítása. Az iskolát egy tanteremmel bővíte- nénk, és tervezzük, hogy összekötő-folyosót építünk az iskola és a tornaterem között. Szeretnénk folytatni a Petőfi utcában és a Somogyi utcában az útépítést. Májusban megkezdtük a kommunális hulladék intézményesített szállítását, ami a gyoma- endrődi térségi hulladéklerakó telep megépítésével teljessé válhat. A régi, engedély nélküli szeméttelepünket szeretnénk megszüntetni és rekul- tiválni. Készülünk rá, hogy Szarvas várossal közösen megépítjük a községi szennyvízhálózatot.- Miként rangsorolnak a feladatok között? — Ezek a feladatok hosszú távon meghatározzák a település önkormányzatának gondolkodását, a költségvetési és fejlesztési források felhasználását. Amikor egy-egy döntés végrehajtásáról szólunk, számolni kell annak hatásával és következményével. Szándékaink szerint minden olyan elköltött Tejlesztdsi, lakossági és költségvetési forintot, amit Csabacsüd polgárai fizetnek be, vagy az állami kasszából kapunk, olyan céllal használunk fel, hogy az itt élő emberek életfeltételeit javítsa, az idősek ellátását segítse és a felnövekvő nemzedék oktatását, kulturális tevékenységét és szellemi fejlődését szolgálja. Kiemelt célunk, hogy a következő évben ifjúsági referenst foglalkoztatunk. A programszervező szakembertől azt várjuk, hogy életet varázsoljon a művelődési házba, maga köré gyűjtse az itt élő fiatalokat, és visszahozza azokat, akik elmentek a községből. A költségvetés esetenként nagy hiánnyal küszködik, ezért a tervek megvalósítása érdekében minden támogatást és pályázatot meg kell ragadnunk. Most, amikor a települési évfordulón köztéri szobrot avatunk, szólni kell arról is, hogy a több mint hárommillió forintba került műalkotás miből valósulhatott meg. Jelentős támogatást kaptunk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától és Békés megye önkormányzatától. Ezenkívül a Körös-Maros Nemzeti Park és a helyi vállalkozók, gazdálkodó szervezetek hozzájárulásával tudtuk a forrást előteremteni. Az összefogást a szobor talapzatán emléktáblán örökítjük meg, ezzel is megköszönve az adományozók segítő munkáját és támogatását. Negyven éve nem járt a községben A változások alaposan átrajzolják a település képét. Frankó János polgármester ehhez egy kedves történettel szolgált.- Amikor az iskolát elhagyó diákok időről-időre találkozót tartanak, meghívják korábbi tanítóikat és tanáraikat is. Idén egy osztálytalálkozón olyan volt tanárommal beszélgettem, aki negyven éve nem járt Csabacsüdön. Szatmári Jánosné Erdődi Mária pedagógusként szorosan kötődik a településhez, és könnyek nélkül nem tudta elmondani, hogy ez a Csabacsüd már nem az a Csabacsüd, amelyet ő negyven éve a szívébe zárt. Ez egy sokat fejlődött, szép és kulturált életfeltételeket nyújtó település. Valóban, olyan intézményeink vannak, amelyeket néhány évtizede el sem tudtunk volna képzelni. Az idősekről való gondoskodásról, az egészségügyi ellátásról és a kulturális intézményekről sok településen csak problémákat sorolva tudnak beszélni. Ezek az intézmények nálunk működnek, s a tevékenységükről a lakosság nagyon jó véleménnyel van. Megkérdeztük a helyi lakosokat Az új túzokszoborról Molnár József, községgazda: — A Czárán- kút volt eddig az egyetlen köztéri látványosságunk. A túzokszobor felállítását már régen tervezte az önkormányzat. A községháza előtti díszburkolattal kirakott téren méltó helyet kapott. Örülök, hogy éppen Csabacsüd alapításának évfordulójára sikerült felállítani a Túzokkakas szobrát. Elkészült a községháza előtti parkoló is, ami még rendezettebb képet teremt a település központjában. Vékony Ist- vánné, nyugdíjas: — Tudtam, hogy készül a túzok szobor, és nagyon kíváncsi voltam rá. Látványos, igazán tetszik! Mindig is sokra becsültem a művészek munkáját. Fontosnak tartom, hogy szépítsük a falut, hogy minél több dolog legyen, amire büszkék lehetünk. Elsősorban a fiatalok miatt, hogy legyen kedvük itt maradni. Az unokáimat is elhozom, gyönyörködjenek ők is a túzokban. Szvák Györgyné, óvodai dajka- Tudtam a szobor tervéről, és örülök, hogy sikerült megvalósítani. Jól mutat a községháza előtt. Nyáron a sportpályánál felállított székely kapu felavatásának is örültem. Nemrégiben új lelkészlakás épült Csabacsüdön, és útépítés is történt. Meg vagyok elégedve az önkormányzattal és a polgár- mesterrel, mert szépen fejlődik a falu, sokat tesznek az itt élőkért. Rácz Károly- né, kereskedő: — Nagyon szépnek tartom. A művészeteket nagyra értékelem, szerintem ez egy kimagasló alkotás. A hangulatos környezetben felállított szobor mindenkinek szembetűnik majd, aki csak megfordul a településen. Úgy emlékeznek majd rá, mint a település jelképére. Gyermekkoromban sok időt töltöttem Tatabányán. Ott a turulszobor annyira kedves az embereknek. Névadójuk Trefort Ágoston Trefort Ágoston az 1848-49-es szabadságharc bukása után csabacsüdi birtokára vonult vissza. Itt írta önéletrajzi feljegyzéséit a fia számára, hogy abból ismerje meg a család történetét. A jeles művelődéspolitikust választotta névadójának a csabacsüdi általános iskola. Trefort Ágostont (1817- 1888) mint reformpolitikust, történészt, közgazdászt, jogászt és publicistát jegyzi az utókor. A Zemplén megyei Homon- nán született, jómódú orvoscsaládban. Elmélyült tanulmányokat folytatott, Szerető apa, igaz barát Veje, Szalay Imre Trefort Ágostont, az embert a következőképpen írta le: ,,Alacsony, izmos termetén ülő, erélyes tartású feje, kissé erős, hajlott orra, magas, nyílt homloka, ősz hajától és szakállától pompásan elütő, ragyogó sötétbarna szeme hü tükre volt szeretetre méltó - ártatlan tréfára szívesen hajló -, alapjában igazi franciás, könnyüvérü kedélyének, mely alatt ez az óriási olvasottságú, finom műveltségű, magas látókörű és emberismeretben gazdag férfiú mélyen érző szívet rejtett. Áldozatkész, szeretetteljes, gyengéd családapa és barát volt...” több nyelven beszélt, életcélja lett az ország elmaradottságának felszámolása. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1885-től elnöke volt. Vallotta, az országnak fejlett iskolarendszerre van szüksége, a művelt, új generáció emelheti fel a társadalmat. 1872-től 1888-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter lett, Eötvös liberális művelődés- politikájának folytatója, a polgárosodás híve. Az 1883-as középiskolai törvény létrehozásában és végrehajtásában elévülhetetlen az érdeme. Önéletrajzi feljegyzéseit 1856-tól három esztendeig j írta Csabacsüdön. Ez a születésétől 1859-ig terjedő időszakot örökíti meg. A feljegyzések 1859. augusztus 7-én megszakadtak. Az önéletrajzi feljegyzéseit Trefort egy kulccsal záródó könyvbe írta. Az eredeti önéletrajz nem maradt meg, a fennmaradt másolatok nem teljesek, ám ezzel együtt is figyelemre méltó kordokumentumot jelentenek. A Túzokkakas a falu gyarapodásának jelképe A szobrász a csabacsüdi határban látott először élő túzokot A település címerállatát, a Túzokkakast Egri György álmodta bronzba. A csabacsüdi származású, jelenleg Tatabányán élő szobrászművész szándéka szerint a szobor a falu gyarapodását, a kulturális és a lelki javak iránti vágyát jelképezi.- Életemben az első élő túzokmadarat négy-öt éve, októberben a csabacsüdi határban láttam meg. Darvak csapatában tanyázott. A túzok borzasztóan óvatos madár. Közeledtünket észlelve, elsőnek ő repült fel - idézte a történetet találkozásunkkor Egri György. A köztéri szobor elkészítését később jóval behatóbb vizsgálat előzte meg. Dévaványán a túzoktelepen filmet forgatott, fotóanyagot gyűjtött, megfigyelte a madarak formáját és a viselkedését. A Túzokkakas szobor egyszerre mutat hasonlóságot a címerben ábrázolt madárral és hordozza a művészi szabadságot.- A címerhez hasonlóan a túzok kalászt tart a csőrében, ám a fején kicsit mozdítottam, s ettől büszke lett a tartása. Felmutatja a világnak a kalászt, a termékenység jelképét. A szobor a falu gyarapodását jelképezi, az itt élők vágyát a kulturális és a lelki javakra. A falu közösségének jövőbe vetett bizalmát szimbolizálja — fogalmazta meg a szobor mondanivalóját Egri György, alti a süttői mészkőből készült talapzatnak is kifejező erőt szánt. A lefelé szélesedő forma a biztonságot adja. A kövek közül kiemelkedő talapzat a falut megteremtő gondolatot, a közös akaratot fejezi ki. A szobrászművésznek ez az első önálló szobra. Alkotótársként már több köztéri szobor megformálásában közreműködött. Többek között részt vett a 301-es parcella Nagy Imre síremléke készítésében, a parcellában elhelyezett sírkövek megfaragásában és a kemecsei második vüágháborús síremlék megalkotásában. Díszítve értékesebb Egri Györgyöt kísérletező kedve a belsőépítészet felé fordította. Egyediségre törekszik, bútorai az alkalmazott művészet tárgykörébe tartoznak. Ólom és festett üveget készít, a bútorokat fafaragással és bronzból való domborművel díszíti. Szenvedélye a természetjárás, a fotózás és a vadászat. Ezzel függ össze másik tevékenysége: a fegyverek fémrészeit mélyvésettel és gravirozás- sal, a farészt faragással díszíti. Ehhez ismerni kell a fegyverdíszítés szabályait és a tájakra jellemző motívumokat. A művészi igényű díszítés nemcsak ékszerszerű szépséget kölcsönöz a márkás fegyvereknek, de az értéküket akár meg is duplázza. A szobor talapzatra emelése előtt fotós kollégánk még egy utolsó közös felvételt készített a művészről és az alkotásáról
