Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

2001. NOVEMBER 27., KEDD - 7. OLDAL HÁTTÉR Jó termőföld, kevés jövedelem Alapvető gond a tőke és a szaktudás hiánya Gyomaendrőd az egyik legna­gyobb mezőgazdasági műve­lésre alkalmas területtel ren­delkező Békés megyei telepü­lés. A huszonhétezer hektár­ból huszonháromezer hektár szántó, a többi gyep, kert, ná­das. Gyomaendrőd A város képviselő-testülete a kö­zelmúltban tekintette át a mező- gazdaság helyi sajátosságait, az őstermelők és a vállalkozók elérni. A termelésre és az árakra egyformán igaz a ciklikusság. A piac szabályozó szerepe nem, vagy rosszul működik. A falugazdász beszámolója alapvető gondként említi a tőke és a szaktudás hiányát. Hiányzik továbbá a térségi integrátor, s a korszerű technológia. Felhívta a figyelmet a széttagolt birtokrend­szerre, amit nehéz összefogni és irányítani. E körülmény miatt, il­letve a jövedelmezőség érdeké­ben kívánatos lenne a farmergaz­MEZŰGAZDASÁGI NYILVÁNTARTÁSBAN SZEREPLŐ. ÍGY TÁMOGATÁSRA JOGOSULT ŐSTERMELŐK ÉS VÁLLALKOZÓK GYOMAENDRÖOÖN: őstermelő (főfoglalkozású) 74 Őstermelő (nem főfoglalkozású) 495 Egyéni vállalkozó (főfoglalkozású) 36 Egyéni vállalkozó (nem főfoglalkozású) 19 Jogi személyiségű gazdasági társaság 17 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 3 Szövetkezet 2 Egyéb 6 Összesen: 652 problémáit, lehetőségeit. A téma- választást indokolta, hogy a tele­pülésen sokan keresik a mező- gazdaságban a megélhetést. Mint az Kertes Imre falugaz­dász beszámolójából kiderült, ta­valy a belvíz, majd az aszály gá­tolta a jövedelmezőséget, idén a nyomott felvásárlási árak miatt nem lehet megfelelő jövedelmet daságok létrehozása, a termelők szövetsége, valamint a beszer­zésben és értékesítésben a kis­gazdaságok tömörülése. A bir­tokösszevonás, a kiszámíthatóbb mezőgazdasági jövőkép, továbbá a meglévő támogatásokon túl a hitelek gyors odaítélése kedvez­ne a termelőknek, s a vállalkozói réteg megerősödésének. cs Tűzoltóautó Németországból A tótkomlósi önkéntes Tűzol­tó Egyesület járműparkja el­öregedett. Az önkéntesek 1998-ban Németországból kaptak egy Mercedes típusú tűzoltóautót, most, szintén né­met segítséggel, egy újabb Mercedes járműfecskendő bir­tokába jutottak a komlósiak. Tótkomlós A komlósi önkénteseket idén negyvennégyszer riasztották, eb­ből tizenhárom műszaki mentés volt, a többi pedig tűzeset. A leg­kiemelkedőbb munkájuk 2001- ben egy állattartó telep tüzének oltása volt, ahol 2,5 millió forin­tos kár keletkezett. A most kapott tűzoltóautó tovább javítja az ön­kéntes tűzoltók munkafeltételeit.- A tűzoltóautót a németor­szági Burbach városától kaptuk ajándékba, egy ott élő magyar lo­kálpatrióta, Katona Sándor segítő közreműködésével, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Mun­kája révén Magyarországra, a mi­énkkel együtt, már 17 tűzoltóau­tó érkezett, ebből 13 Békés me­gyébe került. A most kapott gép­járműfecskendőnk 20 éves, kivá­ló műszaki állapotú, s elsősorban a mentési munkálatoknál és az esetleges újabb belvíz kezelésé­nél alkalmazunk. Szükség esetén a kisebb tüzeknél is bevetjük. A Mercedes egyébként egy közel negyvenéves ZUK-ot vált ki - tudtuk meg Nagy Sándor pa­rancsnoktól. KOVÁCS ERIKA Teázzanak velünk! Január 13-áig, még hét héten ke­resztül játszhatnak lapunk előfi­zetői a „Most bögrét nyerhet” cí­mű játékunkon. Minden héten két szerencsés hat-hat teásbögrét nyer. A játékhoz kapcsolódó nye­reményszelvényt, mely több al­kalommal is megjelenik, megta­lálhatják lapunkban. A kitöltött szelvényt kell bedobni a békés­csabai Tesco áruházban, a Ma­nócska üzletben elhelyezett hír­lapos ládába. Hetente egy alka­lommal, mindig vasárnap este zárás után sorsolunk. A második sorsolás nyertesei: Koncz And­rás, Békéscsaba és Kővári Józsefné, Hunya. Ajándékukat a Manócska üzletben vehetik át. Figyeljék lapunkat, és játssza­nak velünk! Elveszített munkahelyek a várfürdőnél Az elbocsátott dolgozó személyes rosszindulatra gyanakszik Szeptember elején két dolgozót elbocsá­tottak a Gyulai Várfürdő Kft.-től, koráb­ban tízet. Gazdasági kényszerűségre hi­vatkoztak, ám az egyik volt dolgozó to­vább keresi igazát. Gyula- Augusztus 29-én a fürdőnél tartott érte­kezletre mindkét műszak dolgozóit össze­hívták. Cséfán Lajos ügyvezető igazgató ak­kor tájékoztatott mindenkit, nyugodjanak meg, senkit nem küldenek el, erre a sze­mélyzetre szükség van. Ezek után, szep­tember 3-án behívatott és közölte, nagyon sajnálja, semmi probléma velem, sem a munkámmal, nagyon kellemetlen neki, de írjam alá a felmondást - mondta a cégnél szeptember 3-án elbocsátott egyik dolgozó.- Kérdeztem, miért engem küldenek el, amikor vannak, akik szerződéssel dolgoz­nak a fürdőnél. Választ nem kap­tam. A helyemre mást vettek fel, il­letve hosszabbí­tották meg a szer­ződését, holott a felmondólevélben az állt, hogy gaz­dasági okok miatt bocsátanak el dol­gozókat a fürdő­től. Mivel engem hívtak oda dolgoz­ni, de a helyemre mást alkalmaztak, nem gondolom, hogy gazdasági oka volt a felmon­dásnak, inkább személyes rossz- indulatra gyanak­szom. A felügyelő bizottság egyik tagjához, majd a munkaügyi bíró­sághoz fordultam. Hallottam azóta, azt is megtiltották, hogy a fürdő terü­letére lépjek, mert aki beenged, an­nak felmondják a munkaviszonyát. Szinte biztos vagyok benne: azért, mert a felügyelő bizottsághoz és a munkaügyi bí­rósághoz fordultam. Én csak dolgozni akar­tam, senkinek nem ártottam...- Annak a munkaértekezletnek a témá­ja a szezon értékelése, az előttünk álló fej­lesztési feladatok voltak. Valóban tíz dolgo­zót küldtünk el július-augusztusban, és az eredeti terveknek megfele­lően, a szezon befejeztével, a fürdőszolgálat területén is létszámcsökkentést vol­tunk kénytelenek végrehaj­tani, két dolgozót elkülde­ni. Ez gazdálkodási kény- szerűség volt, valamennyi dolgozót személy szerint is sajnálok. Nem egy álmatlan éjszaka után született meg a döntés. Sze­mélyesen is próbáltam - a szóban forgó dolgozót kivéve - segíteni valamennyiük­nek az elhelyezkedésben, ami tudomásom szerint sikerült. Új dolgozót nem vettünk fel a szó­ban forgó takarí­tónői munkakör­be, hanem a nyári időszakban a nyi­tott medencéknél dolgozó fürdő­mesterek vették át a téli időszakra ezt a feladatot. Valóban maradt december 31-éig határozott időre, szerződéssel dol­gozó takarítónő, akinek eddig tart a munkaviszonya. Azért a másik, állandó munkaviszonyú takarítónőt küldtem el a közvetlen vezetője javaslatára, mert a munkavégzésével elégedetlen volt. Cséfán Lajos: „Nem tudom, mi­lyen személyes rosszindulatra gyanakodhat a hölgy.” nőm látni az illető hölgyet a fürdő terüle­tén, abban az esetben, ha nem fizet. Ugyanis belépődíj nélkül, illegálisan lépett a fürdő területére - nyilatkozta Cséfán La­jos.-És az említett személyes rosszindulat?- Nem tudom, milyen személyes rossz- indulatra gyanakodhat a hölgy, hiszen köz­tudomású, hogy a várfürdőben jó a munka­helyi légkör és kifejezetten jó a kapcsola­tom valamennyi dolgozóval. Az elbocsátott takarítónőnek csak azért kellett mennie, mert gazdasági kényszerűségből létszámot csökkentettünk - válaszolta a fürdőigazga­tó.- Meghallgatta a várfürdő felügyelő bi­zottsága az elbocsátott dolgozót1 - kérdez­tük Tóth Sándort, a bizottság elnökét.- A felügyelő bizottság tagja, Baranyó Géza kezdeményezte - a bizottság szerve­zeti és működési szabályzatára hivatkozva Gazdálkodási kényszerűség miatt küldtek el a várfürdőtől tíz dolgozót júliusban és augusztusban. (Képűnk illusztráció) Az illető hölgy minden elképzelhető fóru­mon feljelentette a várfürdőt, még az ÁNTSZ Országos Intézeténél is. A városi tisztifőorvos kivizsgálta a feljelentés tartal­mát, de semmilyen hiányosságot nem ta­lált. A bíróságnál nem vagyoni kártérítés­ként egymillió forintot kért a fürdőtől, ame­lyet a bíróság elutasított. A fürdő felügyelő A minimálbér-emelés terhe Tóth Sándor, a bizottság elnöke úgy látja, minden bizonnyal gazdasá­gi kényszerűség áll az elbocsátás hátterében, hiszen a kötelező mini­málbér-emelés és közterhei olyan súlyt rónak a munkáltatókra, hogy létszámot kell csökkenteniük. Az állami segítség nélküli minimálbér­emelés következménye - melyet statisztikák igazolnak - a létszámle­építés a munkahelyeken. bizottsága rendkívüli ülésén tárgyalta a több oldalas rágalmakat, de semmi alapját nem találták a feljelentésnek. A fentiek után valóban kijelentettem, hogy nem kívá­- a hozzá érkezett panaszos levél megtár­gyalását. A felügyelő bizottság ennek alap­ján napirendre tűzte a kérést. A bizottság valamennyi tagja megismerte a Baranyó Gézához írt levél tartalmát, de úgy döntöt­tünk, hogy nem a mi hatáskörünk a mun­kaügyi problémák kivizsgálása, annál is in­kább, mert a panaszos ügye már a bíróság előtt van. A jogerős bírósá­gi határozat után, ha felme­rül a fürdővezetés felelős­sége, természetesen a fel­ügyelő bizottság állást fog­lal a kérdéskörben - mondta a bizottság elnöke. - Időközben megismertük az ÁNTSZ városi intézeté­nek állásfoglalását, mely szerint az üzemelési naplókból a panaszos által felvetett hiányosságok nem igazolha- tóak. SZŐKE MARÓIT Mezőberényben, a Katona Kft. családi vállalkozásában — zöldmezős beruházásként — hordógyár épül. A tervek sze­rint az első ütem tavasztól leg­alább harminc helybelinek ad munkát. Az egyik tulajdonos­sal, a '88-tól — államközi egyezmény alapján — Német­országban dolgozó Katona Sándorral beszélgettünk meg­valósítandó vállalkozásukról, elképzeléseikről. Mezöberény- A világ ötödik legnagyobb hor­dógyárában dolgozom főszerelés­vezetőként. Hegesztőként kezd­tem ebben az észak-rajna-west- fáliai üzemben, melynek köz­pontja a 27 ezer lelkes Kreuztal- ban van. Szóval, végigjártam a ranglétrát... Rozsdamentes acél­ból, zárt rendszerű - öt literestől az 50 literesig - sörös-, úgyneve­zett parti hordókat gyártunk, me­lyek eljutnak a világ minden ré­szébe. A legtöbbet az USA-ba, Májusban csapolhatják a sört Hordógyár épül zöldmezős beruházásban A hordógyár első ütemének beruházási költsége 170 millió forint, az üzem termelése évente 8 ezer hor­dó lesz. Felvételünk az alapkőletételen készült o-fotós lehoczky péter Angliába és Tajvanra ex­portálja a német cég. A hordókon kívül készí­tünk még különféle tá­roló és szállító konténe­reket, melyek átlagosan egy köbméteresek.- Milyenek lesznek a Berényben készülő hor­dók ?- Ugyanolyanok, mint a Németországban készülők: a hordók bel­seje rozsdamentes acél­ból készül, amit egy mű­anyag köpeny fog kör­be, festés után pontosan olyan lesz, mint az egy­kori, fából készült sö­röshordók voltak.- Hány ütemben ké­szül a beruházás ?- Magyarországon hasonló terméket, vagyis ilyen sö­röshordót nem gyártanak. Terve­im szerint három ütemben épül a gyár azon a kéthektáros területen, amit az önkormányzattól vásárol­tunk. Az első ütem beruházási költsége 170 millió forint, az üzem termelése évente 8 ezer hordó lesz. A gyártáshoz nyugati technológiát alkalmazunk, ponto­san olyat, amilyet németországi munkahelyemen. Mindezzel együtt hangsúlyozom: a kézmű­vességet nem hagyhatjuk el, a hordók külső burkolatát gépi úton nem lehet festem, pácolni, mert ellenkező esetben elveszítené pa­tináját, külső jellegét.- Említette, családi vállalko­zásban épül az üzem...- A „hátszelet” elsősorban én biztosítom, az üzem kooperáció­ban dolgozik majd a kreuztali gyárral. A beruházáshoz a megyei területfejlesztési tanácstól 13 szá­zalékos céltámogatást nyertünk el. A vállalkozást ügyvezető irá­nyítja majd, jómagam németor­szági munkámat nem adom fel, s továbbra is, havonta legalább két­szer hazalátogatok, ha szükséges, akkor többször is.- További elképzelésál- A második ütemben kültéri konténerek gyártása, a harmadik­ban, egy hosszú távú piackutatás után, további fémipari munka szerepel.- Mikor kezdik az építkezést és mikorra tervezik az első ütem át­adását?- A kiviteli terveket már átad­tuk engedélyeztetésre. Amint megkaptuk az építési engedélyt, napokon belül megkezdődhet az alapozás. Úgy tervezzük, hogy ta­vaszra elkészül az első ütemben épülő üzem,’ s májusban megkez­dődhet benne a folyamatos gyár­tás - mondotta végezetül Katona Sándor.- SZEKERES -

Next

/
Oldalképek
Tartalom